Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-07 / 6. szám

Február 7. húzott félbarnájából. Kitől hallottad ? kérdé ■ látszólag közönbösen. Nos egyik-másik fiatal embertől. Tudod, j milyenek azok, mindjárt tovább adják véle- j menyüket. És boldog családi otthonod vau ? — Nagyon boldog, mondhatom pajtikám igen boldog. Különben miért kérded ? — Csakúgy. Mostanában szeretnek panasz- | kodni a férjek jó barátaiknak. Gondoltam, hogy te is panaszkodó hangulatban vagy. — És már panaszkodtak neked egyesek ? — Panaszkodtak s én vigasztaltam őket. Pedig érthető panaszuk, mert bizony J egyik-másik fiatal ember nem ismeri a lova- j giasság, a családi szentély fogalmát és sok­szor a legjobb barát ürügye alatt rontja meg a mások boldogságát. Kalotay Eleknek kissé ismerősöknek tűn­tek fel e szavak : lovagiasság, családi szentély, hanem még sem emlékezett rá tisztán, nagyon régen hallotta azokat. De mikor bővebben magyarázta Babarczy Ödön az ilyen fiatal embernek viseletét kezdett derengeni előtte az egész. — Bezzeg ha azok a bizonyos ifjak — foly- j tatta Ödön — maguk is férjek lesznek, vigyáz- j nak a feleségükre s mindenkitől azt kívánják, | hogy nebántsvirágnak tekintsék az asszonykát. ; Arra azonban nem gondolnak, hogy ők maguk j mit tettek s hogy mennyire, nem kímélték | mások családi boldogságát. És az sem jutott i eszükbe férjkorukban, hogy valamikor régen, i vagy talán nem is olyan régen ügyetlennek j tartották magukat, ha odahagytak valamelyik i szépasszonyt........... Babarczy Ödön nem beszélhetett tovább, mert Elek czigarettát erőszakolt fogai közé s mindjárt tűzzel is szolgált, majd igy szólt: j Ne folytasd kérlek. Neked van igazad. — Csakhogy belátod Elek. Emlékszel még arra, mikor a műkedvelői előadás után azt mondtad bucsuzásképeu : mégis ügyetlen voltam barátom, ügyetlen, hogy itt hagytam Sárdyékat és én azt feleltem : Majd máskép beszélsz egészen, ha már nem Kalotay Lekszi, hanem Kalotay Elek lesz a neved ................. — Kezdek rá emlékezni s azért elégtéte­lül az akkor mondott ostoba szavaimért ünne­pélyesen kijelentem, hogy máris máskép be­szélek. mivel, hogy másfél év óta Kalotay hlek vagyok........... Budapest. 1897. (4)______ Is merőseink. (Árnyak és fények.) Tóth József, kir. tanácsos, pestvármegyei kir. tanfelügyelő. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének 1877. február 10-ike óta Tóth József a tanfelügye­lője és nemcsak taukerületének fejlesztését mozdítja elő erélyes intézkedéseivel, de tevé­keny részt vesz az orsz. tanügyi mozgalmak­ban is. Az orsz. képviseleti tanitógyűléseken mint előadó és az árvabáz buzgó elnöke, ez intézmény felvirágoztatása körül elévülhetlen érdemeket szerzett. A kötelességérzet vezeti mindenütt és sehol nem a szerepelni vágyás. Egész egyéni­sége nyílt lap, melyről őszinte jellemét azon­nal le lehet olvasni. Szereti az irodalmat, szereti a művésze­tet és az összes közművelődési intézményeket. Szókimondó ember, ki nem féli az igazat ki­mondani lefelé és felfelé. Sokat tapasztalt, sokat látott, jól meg­figyelte azt az életet, a melyet átélt s mely­ben erényeivel tűnt és tűnik ki. Tanügyirodalom művelésével is foglalko­zik és a tanügyi lapok közöltek tőle becses dolgozatokat. O szerkesztette legelsőbben a népokt. törvények és rendeletek tárát, mely ma is a népoktatásügyi szabályzatoknak meg­bízható gyűjteményét képezi. BUDA és VIDÉKE Pest vármegye tanügye a felügyelete alatt igen sokat fejlődött. 1876/77. tanévben az elemi mindennapi népiskolába, az általános ismétlő iskolába, az iparos tanoncz iskolába, a felső nép-, polgári- és közép iskolába összesen 65,007 növendék járt, mig má több mint 133,000- re emelkedett azoknak száma és folyton emel­kedik. 1876/77-ben legalább 8 hónapig járt iskolába 45,519 és most 118,897 növendék. 1876/77. iskolai évben a tantermek száma 693-at tett ki és jelenleg 1247-re emelkedett. 1876/77-ben a megyei népoktatásügyre 353.245 irtot és a múlt évben 854,907 frtot áldoztak. Igen sokat fáradozik Pestmegyének a dunántúli (budai) részén fekvő német és tót községek megmagyarositása érdekében, s hogy czélját eléije, számos uj iskolát építtetett. Budának régen ismert egyik kimagasló alakja. Minden nyáron a kedves családjával együtt egy pár hónapig Budakeszen lakik, s ő nem véve figyelembe legtöbbször a legnagyobb zivatarokat, mindennap a legpontosabban be­megy már reggel 7 órakor a hivatalába s ott marad sokszor d. u. 7 óráig is. Most egy oda kinevezett kir. segédtan­felügyelővel és egy kir. tanfelügyelőségi toll- nokkal, továbbá egy szolgálattételre beosztott képezdei igazgatóval, egy elemi iskolai igaz­gatóval és egy dijnokkal végzi 7 város, 205 község és 252 puszta népoktatásügyét. Példája buzdító lehet minden fiatal hiva­talnokra. Adja Isten, hogy még sok éven által mű­ködhessék a tanügyi téren, s ernyedetlen mun­kásságát eredmény kisérje. Duma György. „Quem dii ödere, paedagogum fecerent.“ Duma György a régi rómaiak ezt a közmon­dását túlontúl megczáfolja, mert őt az istenek valóságos szeretetböl teremtették paedagógussá. j A tanári pályán, melyen működik, mindig csak j szeretetet vet és szeretetet arat. Kedvelt pro- I fesszora ő a budai főgymnázium serdülő ifjú- i ságának, valamint hogy ő is a legszívesebben ; tölti el idejét az ifjúság körében. És mintha e i folytonos érintkezés által maga is napról-napra | fjuliodnék. / Hogyan ? Ifjodni ? Úgy bizony, Duma ! György már nem mai ember. Az ő tapintatos ! mesteri kezei alól már egész generácziók ke­rültek ki. kik közül ma már számosán előkelő helyet, vagy hivatalt töltenek be a társadalom­ban. S ezek a generácziók minő büszkeséggel i gondolnak vissza egykori tanárjokra, ki őket J nemcsak bölcsen oktatta, hanem szeretettelje­sen nevelte is. Szerencsés az a professzor, ki a katedráján az oktatás mellett nem feledkezik meg a nevelésről sem. Hivatott nevelői mivolta különben a saját felnőtt fiain is meglátszik, kik csaknem vala­mennyien önállóak már s példás életmódjukkal igyekszenek atyjok nyomdokait követni. Bol­dog az az atya, ki magát és fáradozásai gyü­mölcsét felnövekedő gyermekeiben mintegy megújhodva láthatja! Duma György különben egyik legkedvel­tebb egyénisége a II. kerület polgárságának is. Jóságos szelíd természetével mindig csak jó­barátokat szerzett magának, ellenségeket soha. És bár jóllehet: egyenes szókimondása sokszor és sokaknak nem tetszett talán az első pilla­natokban, de azért nem apasztotta soha a hívei számát, hanem még inkább megsokszorozta azokat. \ Minden tekintetben hasznavehető tagja ő a társadalomnak, melynek mozgalmait soha sem nézi ölbe tett kezekkel, hanem tesz, vesz, dolgozik és agitál mindenkor a jó ügyek terén. A II. kerület csaknem valamennyi kultúrintéz­ménye benne egyik legerősebb, leghiggadtabb és legokosabb támogatóját birja. Különös érdemeként említhetjük fel azt a fáradhatatlan sikeres közbenjárását, melynek folytan a II. kerületben létezett két rendbeli polgári kör között hosszas vajúdás után létre­jött a sokak által melegen óhajtott fúzió. Azóta csend van a Sipka-szorosban, a béke helyreállott. Kieszközlője Duma György volt, a tapintatos — békehíré. Dr. Bozóky Ádám. Vigabb s kedélyesebb embert alig találni nálánál. Csupa hév, csupa temperamentum, csupa furfang. Ez utóbbi tulajdona különben az állásával jár s a legszelídebb értelemben veendő. Fiatal kora daczára maris keresett ügy­ved Budán. Keresettségének pedig két jelentős oka van; először: igen jó krimiualista hírében áll ; másodszor: nem szeret zsíros ex- pensnótákat csinálni. Ezzel pedig azt bizonyítja, hogy okos ember is, mert tudja, hogy ezt vi­szont a kliensei szeretik. A társaságokban kifogyhatatlan jó humo­ráról ismeretes. Elmés tósztjaival, melyeket rendesen valami vad- vagy védő beszéd formá­jába önt, rendkívül meg tudja nevettetni hall­gatóit. A II. kér. Tanférfiak és Tanügy barátok Tekéző-Iíörének - a mely a jótékonyság gya- ! korlasával is foglalkozik — o egyik legueikü- lözhetetlenebb tagja, mert ügyes mókáival s derült tréfáival mindig el tudja oszlatm az esetleges nyomott hangulatot. És milyen ügyes dobó! Remek ívdobasait ep o y kevéssé birja utánozni emberfia, mint humoros pohárköszön- ; tőit. Ezekben felülmúlhatatlan. Am a komolyabb munka terén sem áll ö mások mögött. Részt vesz ő a kerület csaknem valamennyi komolyabb mozgalmában. Találé­konyságával s talpraesett ideáival sokszor el­találja a cselekvések legrövidebb s legjobb útját, módját A II. kér. választmányának hasz­nos és ügybuzgó tagja s jogi kérdésekben igazi tanácsadója Munkabíró a nagy. Dolgozik ő, a hol és a mikor csak tere és alkalma nyílik. Csak aztán a sok jogi kérdés közepette, mikkel ügyvédi minőségében foglalkozik, ne feledkez­zék meg majdan a — házasság jog gya­korlásának kérdéséről se! König Gusztáv. Választékos modorú, finom ízlésű ember. Társaságában szívesen tölt el bárki is minél több időt, mert élvez és tanul a körében s el­mulat a szellemességén. Kedveltje ő a férfiaknak s hölgyeknek egyaránt. Azért, hogy állásánál fogva pap, ezen senki meg ne ütközzék. A jó pap nem­csak holtig tan u 1, de holtig tanít is. S az ő czélja, úgy látszik, ez lehet, mikor a társa­ságokat keresi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom