Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-12-26 / 52. szám
7 ” BUDA és VIDÉKÉ Deczember 26 l ezen két erény képezi szeretve tisztelt igazgatónk jellemvonását, kívánom én és társaim, hogy a Mindenható őt és derék gárdáját a hazai és székes fővárosi tanügyiek díszére és javára, családjuk boldogitására és a mi határtalan örömünkre sokáig, igen sokáig éltesse ! Éljenek !“ Ezen szavak elhangzása és az intézet igazgatójának juttatott zajos ovácziók után általános figyelem között Lengyel Sándor, az iskola legelső tanárja, jelenleg felső kereskedelmi iskola igazgató szólalt fel és a volt tanárok nevében a következőket monda: „Igen tisztelt ünneplő Gyülekezet! Boldog vagyok e perczben, mert ezen iskola megszületésénél, bölcsőjénél mint első tanár működtem. Buda hazafias közönsége magyaros érzelmektől vezettetve teremtette meg az első tanári kart. Engem is az .Alföld síkságáról hivott ide, hogy azzal az eszközzel, a mely a legnemesebb eszköz : a tudomány és a műveltséggel, magyarokká neveljük, ne csak az egyik vagy másik részét a polgárságnak hanem az egész polgárságot. Fiukat és leányokat kellett az első évben nevelni, egymástól szétválasztva, de a közös tanárok tanításában őket egymással egyesítve, hazafias szellemben és oly irányban, a melyben ezt a nemzeti eszme kívánja. Valóban buzgalommal fogtam a munkához, mert két kézzel kellett dolgoznom. Bal kézzel neveltem a fenyő szálat és a tölgyet, jobb kézzel ápoltam a virágokat. Kellemes volt a virágokkal foglalkozni, mert a női természet olyan, hogy dolgozik, fárad, munkálkodik nemes ambiczióval fiatal korábaim^s ez végig vezet egész életén a haláiio^/míg a fiukat bizonyos lanyhaság j el - lemaiirmég' fiatal korában is. Könnyen visszaírnának azon a téren, a melyen a nő oly gyorsan tud haladni. Én a női képzés terén előbb még nem működtem, de midőn láttam mily szépen lehet őket vezetni, kedvet kaptam a munkára és egész lelkesedéssel törekedtem arra, hogy a kezdetben idegen intézménynek látszó leány- polgári iskolát Buda hazafias közönségével megkedveltessem. A mire vállalkoztam lelkes odaadással. fiatal hévvel végeztem, annál is inkább, mert alkotmányosságunk és szabadságunk hajnalán történt ez. Sajnálom, hogy munkámból már egy év múlva ki voltam szakítva, a fiú iskolához mentetn át; ott végeztem tovább teendőmet. A virágok nevelését tovább nem eszközölhet- tera, — tovább kellett folytatni munkámat a fenyő szálak és tölgyek képezésén. De hátra maradtak az utódok, kik nemes hévvel vették fel a fonalat, a melyet elejtettem és folytatták a munkát. Azt mondja az ünnepi beszédet tartó Igazgató, hogy tövises pálcát végezünk. Én ezt nem tapasztalom. Tövisek vannak minden pályáu, de én ezt hiszem, hogy nekünk nem volt anuyi, — hogy ne lett volna több a világ a tövisnél; mert a fővárosban mindenkor találkoztunk áldozatkészséggel, szeretettel és támogatással azok részéről, a kik igaz hazafias érzéstől áthatva minden téren, tehát a tanügy terén is támogattak, nem azért, hogy a hiúságot kielégítsék, hanem, hogy a haza és a főváros szent ügyét szolgálják. Átvették a munkát mások, a melyet elkezdtünk mi, a kik feltűnés nélkül szerényen végeztük munkánkat. Később az intézet tanulóinak száma gyarapodott, és a közönség kedvet kapott ez intézet iránt és ma a mint látjuk, bár nehéz napjai is voltak a múltban, viiágzik. Első sorban nektek lehet köszönni tisztelt Kartársaim, a kik a jelenben oly szerencsések vagytok, hogy ezen intézetet vezetitek, kiknek a mai ünnepélyből a legnagyobb rész jutott: a h á 1 á s elismerés. r A kik a gondolatot megvalósítottátok a fuvaros Duna jobb partjának női közönségét megmagyarositottátok, műveltekké, képzettekké tettétek és ezáltal a székes főváros és a hazát díszesebbé. Fogadjátok tehát a volt tanárok nevében hálás elismerésünket, hogy azt a munkát nem hagytátok abba, melyet mások kezdtek, hanem igaz lelkesedéssel tovább folytattátok. És most azon szerencsés körülmények közt, hogy a 25 év elmúltával minden oldalról elismeréssel találkoztok, mit kívánhatnék egyebet, mint hogy tovább is lelkesedjetek a hálás elismerés alapján és kívánom, hogy ez iskola tovább is virágozzék és gyarapodjék.“ Végül L á d Károly, az „Orsz. polg. isk. Egyesület“ elnöke üdvözölte az igazgatót és a tanári kart, a következő beszéddel : ,,Mélyen tisztelt Közönség Szívesen lépek azok sorába, a kik az intézetet e mai napon üdvözlik ; teszem ezt a ..Polg. isk. orsz. egyesület“ nevében. Egy régi mondás azt tartja, hogy „a háznak uralkodója a nő“. Ő adja meg jellegét a háznak, ő adja meg jellegét a családnak. Ha a nő magyar nő, az egész család is az lesz és kicsinyei is azok lesznek ; azokat is a magyar szellemben fogja nevelni, és képesekké teszi azon kötelmekre, melyeket iránta a haza a jövőben támaszt Nagy hazafias cselekedetet műveltek tehát a törvényhozók akkor, midőn Csengery Antal tervezetét törvényre emelték. Ez által tették lehetővé az idegen ajkú családok magyarosítását, A társadalomban, a művészet — és tudományban legyen szerepe ugyan a nőnek, de eredeti hivatása, az Ur Isten által számára kijelölt foglalkozási kör: a család maradjon továbbra is. Midőn tehát a „Polg. iskolai Országos Egyesület“ nevében a mai napon az intézet tanárait és növendékeit a legszivélyesebben üdvözlöm, és midőn általánosan tisztelt Igazgatóját, ki 25 évi tanári működésének ma év- j fordulóját üli, a legnagyobb örömmel üdvözlöm. nem fejezhetem be beszédemet méltóbban, mint ha azt kívánom az egész haza minden polgári iskolája nevében, hogy az intézet kitűnő tanári kara növendékeivel együtt virágozzék, gyarapodjék, növekedjék és teljesítse feladatát úgy mint eddig, és ha lehet még jobban is“. Ezzel bevégződvén az ünnepély hivatalos része, megkezdődött a művészeti előadások sora, s végződött oly lelkesedéssel, melyhez foghatót iskolai ünnepélyeink nem mutathatnak fel. Valóban aranybetükkel Íródik e szép nap emléke az iskola történet lapjaira. „Római fürdőtelep“-egyesület alapszabályai. (Folytatás és vége.) 12. §. Az egyesületet hatóságok irányában az elnök képviseli; a. választmányi, valamint a közgyűléseket szintén az elnök hívja egybe s ő elnököl azokon, vezeti a tanácskozást, kimondja a határozatokat, egyenlő megoszlás esetén dönt; az okmányokat, határozatokat, szerződéseket a titkár ellenjegyzése mellett aláírja; őrködik a határozatok foganatosítása felett, a pénztárt bármikor megvizsgálhatja, de azt két választmányi tag jelenlétében évenkint legalább kétszer megvizsgálni köteles. Az elnök akadályoztatása esetén mindezen jogok és kötelességek az alelnököt illetik. 13. §• A választmányi üléseken határozathozatalra az elnök vagy alelnök és legalább 4 választmányi tag jelenléte szükséges. A mely választmányi tag egymás után következő 3 választmányi ülésről igazolatlanul elmarad, le- mondottnak tekintetik és helyébe a legtöbb szavazatot nyert póttag hivatik be. Í4. §.- énzutalványozásra, a kezelési és irodai szükségletet kivéve, melyek az elnökség hatáskörébe tartoznak, választmányi határozat szükséges. 15. §. A tisztviselők teendőit és a választmány ügyrendjét az igazgató választmány maga határozza meg. 16. § Közgyűlés minden év első negyedében tartandó, szükség esetén azonban az elnök azt bármikor összehívhatja, 10 egyesületi tag Írásbeli kérelmére pedig ha a czel meg van nevezve, a közgyűlés összehívandó. A közgyűlés összehívása legalább 8 napra teendő és tárgya előre kitűzendő A közgyűlés határozatképes, ha a tagok egyharmad része személyesen vagy képviselve van jelen Ha a közgyűlés nem határozatképes, 30 napon belül ugyanazon tárgyban újabb közgyűlés tartandó, mely a jelenlevők számára való tekintet nélkül, határozatképes leend. Határozathozatalra absolut többség kívántatik A szavazás felállas vagy névszerinti szavazás által történik. A közgyűlésről jegyzőkönyv vezetendő, melyet az elnök, titkár es hitelesítésre elnöki- leg előre felkért legalább 2 jelen volt tag ir alá Választmányi ülés a szükséghez képest többször is, de legalább negyedévenként egyszer tartandó A választmány összes határozatai a közgyűléshez fellebbezhetek. 17. §. Közgyűlésnek fentartott tárgyak. a) Az igazgató-választmány es számvizsgáló bizottság megválasztása ; b) a választmány által a lefolyt évről bemutatott jelentés tárgyalása, a múlt évi szá madások elintézése, az évi tagdijak megállapítása, valamint az alapszabályokban meghatározott járulékok felemelése, leszállítása, megszüntetése, újabbak kivetése vagy felosztásának kérdése. c) az alapszabály változtatása, melyhez mindenesetre az összes tagok 2/3-ad részének jelenléte szükséges ; d) az egyesület feloszlása, illetőleg gondoskodás az egyesületi vagyon felosztásáról. A tagok díj kötelezettségének kiterjesztése vagy megszakítása csak alapaszabály-mó- dositás utján történhetik. Az alapszabályok netáni módosítására vonatkozó közgyűlési határozatok foganatosítása előtt a belügyi magy kir. ministeriumnak bemutatandó!:. 18. §. A számvizsgáló bizottság. A számvizsgáló bizottság 2 rendes és 1 póttagból áll, a közgyűlés által egy évre vá- lasztatik és feladata a választmány pénzkezelését ellenőrizni, e czélból a pénztárt, többször megvizsgálni, az év lefolytéval a választmány által elkészített zárszámadást gondosan átvizsgálni s mindezek eredményéről a közgyűlésnek jelentést tenni. 19. §. Az egyesület vagyona. Az egyesület vagyona képződik : a) behatási dijakból ; b) az évi tagdíjakból; e) esetleges egyéb jövedelmekből. 20. §. Az egyesület feloszlása. Az egyesület feloszlásához a tagok 2/3 részének hozzájárulása szükséges. Az egyesület feloszlásakor az egyesület vagyona a tagok közt a telek nagysága szerint osztatik fel. 21. §. A felügyeleti jog. Az egyesület feloszlását, valamint ezen esetben az egyesületi vagyon hovaforditását tárgy azó közgyűlési határozat foganatosítása előtt a magy. kir. belügymiuisteriumhoz felterjesztendő. 22. §. Az esetben, ha az egyesület az alapszabályokban meghatározott czélt, és eljárást, illetőleg hatáskörét meg nem tartja, a kir. kormány által, a mennyiben további működésének folytatása által az állam, vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladék
