Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-12-12 / 50. szám

Budapest. 1897. (5)

BUDA és VIDÉK K

Deczetnber 12

társiskolák képviselőit, Hampel Sándor, az igazgatót és a tantestületet, Rózsa- V öl g v i Gyula tanácsos a budai polgárokat. Felköszöntőket mondottak még F r e y b e r - g e r Pál, Pora Eerencz és K o 1 1 á r Lajos. XJtóbbi főleg Koz m a igazgató tevékenységét, aposztrofálván reá ürítette poharát. Ebéd után a fiatalsig tánczra perdült és este 8 órakor mindenki kellemes emlékkel tért haza.

Az ünnepélyen tartott beszédeket gyorsírói feljegyzések nyomán — Kozma Gyula ünnepi beszédjétől eltekintve, melyet, következő számunkban fogunk közölni — a következőkben adjuk :

Első sorban is dr. Véré d y Károly kir tanfelügyelő magvas és hatásos megnyitója. ez :

Igen tisztelt ünnepi gyülekezet

Méltózrassanak, megengedni, hogy a szeretet családi ünnepélye alkalmából szivemből leltemből üdvözöljem mindnyájukat, kik jelenlétükkel ez ünnepélyt emelni és megrögziteni szívesek voltak.

Családi ünnepet ülünk A kegyelet szólal meg, a midőn Magyarországon aránylag hosszú pályafutását ünnepeljük meg; ez intézetnek. Alapítása nemzeti fellendülésünk alkotmányos szakába esik, a midőn egy hosszú szünet után nagy szellemek tevékenysége uj életet keltett ebben a hazában és ezen életet keltő tevékenység folytán hazánknak különösen városi gócz- pontjain egy nagy eszmével foglalkoztak: jobbakká, nemesebbekké, okosabbakká akarták nevelni a leendő anyákat. A művelődés a kultúra érdekében annak egyik eszménye mellett egy lángleikü férfi szállott síkra, Ez volt ezen iskola szellemi megteremtője : C s e n - g e r y A n t a 1. 0 volt az, a ki egyik beszédében kijelentette, hogy Magyarországon semmi sem megy a fejlődés törvénye szerint. Mig más állam társadalmi fejlődése folytán szervezi kereskedelmi iskoláit, nálunk először kereskedelmi iskolát kellett, csinálni, hogy legyen alkalmas kereskedelmünk. Mig másutt a vagyonos polgárság nemzeti érzülete szólította életre a közmüve'ődési hajlékokat, a tanintézeteket, addig nálunk először iskolákat kellett állítani, magasabb fokú női iskolákat, hogy ezen hazában mindenütt a nőnevelést biztosítsák és növeljenek a jövőre. Azokat a harczokat. melyeket mind átéltünk, melyeket a vezérférfiak ezen , iskola érdekében önzetlenül vívtak, inkább a tapintat és megalkuvás, mint a gyors hódítás eredményének tekinthetjük. A polgári leányiskola térfoglalása sem ment könnyen, de azok a kik a nőnevelés érdekében sikraszállottak, meg voltak győződve arról, hogy az igaz ok elvitázhatatlan. Ezen küzdelem fokról-fokra erősödött Fájdalom nagyon sokan kidőltek mellőlünk, kik most ezen intézet győzelmét láthatjuk. Ezen kis iskolánk fokról-fokra emelkedett és habár nem mutathat fel országos jelentőségű tényeket, de szolgálatokat tett a hazának és a fővárosnak s ezek a szolgálatok lehetővé tettek azt, hogy ma ez a városrész szivében, lelkében magyar Az idegen szó elhangzott; a lakosság tisztán a magyar kultúra után törekszik s tanáraink tanitásai valóban termékeny földbe kerültek.

(Folytatása következik.)

Körlevél.

A folyó évi november hó 1-én kelt körlevél kapcsán, a melylyel a budai polgári kör t. tagjai arról értesít,tettek, hogy a kör 25 éves fenncdlásának jubileuma szombaton, f. évi de- czember hó 18-án fog megtartatni, a t. tagtárs urakat ezúttal különösen a következőkről van szerencsém értesíteni

1 Az ümit'pi közgyűlés az említett, napon délután 6 órakor fog a kör termében (II Fő- utcza 10.) megtartatni, és pedig a következő napirenddel:

1. Rövid elnöki megnyitó beszéd

2. Ünnepi beszéd, elmondja dr. Buday József tagtárs ur.

3. A kör 25 éves történetéről megirt monográfiának kiosztása.

II A közgyűlést, a V29 órakor tartandó

díszvacsora követi, mely vagy a kör helyiségében, vagy pedig élénkebb részvétel esetén, a „Fáczan” nagytermében, esetleg más alkalma tos helyiségben rendeztetik.

Felkéietilek mindazon tagtárs urak. kik ezen díszvacsorán résztvenni szándékoznak, ebbeli szándékukat a kör komornyikjával legkésőbb f évi deczember hó 15 ig (esti 6 óráig) tudatni szíveskedjenek, hogy a jelentkezők számához képest a vacsora helyisége még idejekorán végleg megállapítható legyen.

A mennyiben a vacsora a kör helyiségében tartatnék meg, — a jelentkezőknek elhelyezése a nagy és kisteremben az ismert módon, a megfelelő teritc k bárezák előleges kiszolgáltatása mellett és a jelentkezés sorrendje szerint, fog megtörténni

A helyiség végleges meg állapítása a kör hirdető tábláján, valamint a hírlapok tjein is közzé fog tétetni.

A jelentkezés alkalmával előre lefizetendő teríték ára : személyenként 3 frtot teszem mely összegben a czigányzene dija és a borok ara is, (egy palaczk pezsgő leér, személyre számit tatván) benn foglaltatik. Egyéb italok külön fizetendők

Felkérem az igen tisztelt tagtárs urakat, miszerint, ezen szép ünnepélyünkön és pétiig, úgy a közgyűlésen, valamint a díszvacsorán is, minél nagyobb szambán résztvenni szíveskedjenek.

Kelt Budapesten, 1897. évi decz. hó 5-én.

Haza fiúi üdvözlettel

Rupp Zsigmond, a * Budai Kör“ polgári elnöke.

— Kérés« Azoknak, kik előfizetéseikkel az 1897-ik évre tartoznak, utalványokat küleöttünk, kérjük a hátralékok szives beküldését.

Különfélék

— Árvák karácsonyfája. Más helyen is közöljük a Mayer arvahaz igazgatójának felhi- vását. A kitűnő igazgató mindent elkövet, hogy az árváknak valódi otthona legyen és ebből az otthonból ne hiányozzanak az örömök. A jó szivü emberek szeretetébe ajánljuk ezt a felszólítást. . . fí helyen megjegyezzük, hogy a Mayer árvaházban jelenleg üres hely nincs és újabban a következő árvákat vettek fel : Mandl Lajos, Benk Károly, Mayer Lajos, Váncsa János. Sztolár Dezső, Enyingi István, Hampel József. Fillinger Ferencz, Erőd Géza, Füller József. Füller Eerencz, Ivan Andor, Paál Béla.

Ä budai Vigadó ügye a székéé* iovai os pénz- gyi bizottmánya .- m -g^ se akarja dűlőre vinni a oudai Vigadó ügyét ; mert egy kis költség-többlet mutatkoznék az epitkezesnel, abból tehát azt következteti, hogy ejtessék el egészen ez a kérdés; a budaiaknak úgy sincs szükségük Vigadóra Ez a merev ellentál lás s a budai részeknek különben is minduntalan háttérbe szorítása felháborította a fővárosi köztörvényhatósági bizottság budai képviselőit s ezért mind a három kerületből e hó 10-én értekezletre gyűltek egybe a budai polgári kaszinó helyiségében s dr. Országit Sándor elnöklete alatt megbeszélték ama leendőket, melyekkel a Vigadó létesítésének ügyét előmozdíthatják. Rupp Zsigmond biz. tag lelkes beszédben meggyőző érvekkel bizonyította be, hogy a Vigadó felépítését, melynek létrehozását a törvényhatóság közgyűlése már évekkel ezelőtt kimondotta s e határozatot a belügy minister is jóváhagyta, nemcsak szórakozási szempontok, hanem egyéb kulturális és társadalmi érdekek is elodázhatlanul szükségessé teszik. Elhatározták ennélfogva, hogy tömören összetartanak mind a három kerület biz tagjai s ügyüknek

iparkodnak megnyerni a pesti oldalon levő képviselőket is. Rövid, tartalmas emlékiratban közölni fogják minden biz. taggal a Vigadó létesítése mellett felhozható érveiket. Az emlékirat szerkesztésére dr Kollár Lajos, a közgyűlésen való felszólalásra pedig Rupp Zsigmond biz. tagokat kérték fel, köszönetét, mondván Országit Sándornak az értekezlet egybehivásáért s Rupp Zsigmondnak remek, szép előadásáért.

— Kedélyes vacsora követte az értekezletet, melyen Országit Sándor, Rupp Zsigmond, Haul- pel Sándor, Freyberger Pál s mások mondtak lelkes felköszöntőket, hangoztatván a három kerület biz. tagjainak minél gyakoribb Összejövetelét.

— Családi ünnepély. Lélekemelő szép ünnepély folyt le múlt hó 30 án — András- ttapjan — a főv. községi szeretetházban. E napon ünnepelték ugyanis meghitt családi körben az intézet érdemes igazgatójának: Szöts András-nak a neve napját. Az ünnepély első része a növendékek és a tanító testület körében folyt le, a hol a szeretet és ragaszkodás jeleivel halmozták el az ünnepelt, igazgatót, majd fényes vendégség következett, hol szivből fakadt lelkes felköszöntőkben éltették a derék házigazdát. A sikerült lakomán jelen volt többek között a II. kér. köztiszteletben álló városbiraja : Hóimpel Sándor is.

— Szakszerű előadások. F. hó l-éu Rácz Sándor, szőllő és borászati felügyelő és Ser- fözö Géza szakszerű előadásokat tartottak a közeli Szent Endrén. Rácz előadása a szellők felújításáról szólott s mindvégig érdekes es tanulságos volt, nemkülönben Serfőző előadasa is, ki az állattenyésztés köréből mentette anyagát Az előadásokat igen sokan hallgatlak a pomázi járáshoz tartozó községek lakói közül.

— Karácsonyfa. A békásmegyeri óvod-. felügyelő bizottsága f hó 5 én fogóid Béla nyug. főszamtanácsos elnöklete mellett ülést tartott, melyen elhatározták, hogy az'■'óvodai gyermekek részére karácsonyfát aliitanakA-^

— Elveszett tervek. A II kér Ponr^Sy utczában emelendő uj iskola építését a szekes főváros tanácsa már régebben kimondotta s az ehhez szükséges telkeket mar 1895-ben birtokába vette. Azóta ez az építési ügy folyton húzódott. A vízivárosi iskolaszéknek a polgármesterhez intézett sürgető felterjesztésére végre megbízta a tanács a mérnöki hivatalt a tervek elkészítésével. A tervek el is készültek

s most arról nyertünk értesítést, hogy a tervek útközben a szolga, táskájából elvesztek. Csodálatos, hogy mennyi akadály gördül e közszükséget képező iskola épitese ele Mint hírlik, most a II. kér. bizottsági tagok értekezlete tette magáévá ezt, az ügyet es sürgősen felír a polgármesterhez az építés gyors foganatosítása ügyében.

— A budapesti (budai) tornaegylet tartotta Attila utczai csarnokában ez évi disztor- názását. Mint minden évben, úgy ezúttal is nagv érdeklődést tanúsított a budai elite-kö- zönség ez ünnepély iránt A disztornazás a szabad gyakot latokkal kezdődött, A közönség különösen elismeréssel volt a regi buzgó tornászok, ugym’ut Belházy főerdőtanácsos, Fe- rencsich igazgató, dr Czölder jogtanácsos. De- mény postaigazgató, Stolp, bankfőtisztviselő, Weitstem kir. táblái bíró stb. mutatványai iránt. Ezután szertornázás következett négy csapatban. Majd a sorokból 10 tagból álló miutacsa- pat vált ki, mely a hosszában állított magas korláton rugódeszkával sok szép és nehez gyakorlatot mutatott be. Ezután a száz gyakorlatból álló iskolatornázás következett, melyben a tornászok a fokozatos haladást bemutatva, részint egyenkint, részint párosán és hármasával vettek rés'zt. Utolsó pontja volt az ünnepélynek a versenytornazas. Az első dijat, a nagy ezüstérmet szabatos gyakorlataival Bninliuber Béla, és a másodikat, a kis ezüstérmet Rupp Jenő nyerte a kiket Kollar Lajos kir. tanácsos, elnök szívélyes szavakban üdvözölt. A üisz- tornázás 9 órakor ért véget. A tornászok mindannyian az egyieti egyenruhában (piros mg, kék öv, fekete nadrág) jelentek meg. A közön ség eltávoztával a tornacsarnokban társas va-