Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-12-05 / 49. szám
Budapest 1897. VI. évfolyam 49. sz. (Karácsony hava.) Vasarnap, deczemner 5 Hetenként megjelenő lap a közigazgatás, közgazdaság és társadalom köréből. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: EEDELTI KIADÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Várocmajor-utcza 28. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évié 12 korona, tói évre G korona, évnegyedre 8 korona. SZERKESZTOSEG: Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Széchenyi István gróf és a társaskörök. Buday József dr-tól. A Budai Polgári Kör, a budai társadalomnak egyik legelevenebb, leg tevékenyebb és legtekintélyesebb társas intézménye tavalyi közgyűlésén elhatározta az 1872-ik évben alakult kör 25- éves jubileumának megünneplését és a kör történetének megírására Buday József dr. egyetemi m.-tanárt, a kiválóiról kérte föl, ki mint a kör régi tagja azt szívesen, kész örömmel elvállalta. A tiz ívre terjedő jeles munka elkészült és azt a szerző a decz. 18-iki jubiláns köri ünnepélyen fogja bemutatni. Az ünnepi diszbeszédet szintén Buday József fogja t ártani, Ezek rövid előrebocsátása után abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy a kiváló munkának egyik fejezetét már most bemutathatjuk olvasóinknak Nagyon is érdekes és tanulságos részlet ez, miként az alábbiakból is kitűnik. * A legnagyobb magyar, a nemzet ébresztője Széchenyi István gróf, lángoló szellemében az egyik legélesztőbb eszmét azon törekvése alkotta, hogy honfitársait társulatokba, egyesületekbe tömörítse. A körökben és társulatokban vezérlő eszméjének, a kiváló tehetségekkel megáldott, de hátramaradt, számra csekély, rokontalan és az idegen népek vad morajjal zugó tengerétől körülöved- zett magyar faj megmentésének, biztosításának, e faj anyagi, értelmi és erkölcsi ereje emelésének, izmositásának egyik leghatalmasabb eszközét látta. Fogjon kezet — szokta volt mondani — a szegény a gazdaggal, a nagy- birtokos a kisbirtokossal, a világi a pappal, a földművelő a kézművessel, az iparos a tudóssal az egyosztálybeli más osztálybelivel, egy vallásbeli más vallásbelivel, váll szoruljon vállhoz, vagyis inkább hazafi szivek hazafi-szivekre támaszkodjanak és igy egyesülve ininde- nikünk fajunk egy-egy nemtője, vérünk megdicsőitője, értelmi felsőbbségünk egyik emelője lehet. Az egyesülés különböző fajai között nagy jelentőségűnek tartotta a klubbok és kaszinók létesítését is, és ezeknek alakítására irányzott buzgalmában nemzetünk e nagy ébresztőjét fontos nemzeti és hazafias czélok vezérelték akkor, midőn 1827. évben a Nemzeti Casinónak megalapításával a társas köröknek az egész országban való szervezésére megtette a kezdeményező lépéseket. E körökben nem csupán a közművelődés, a közhasznú eszmecsere és akellemes társalgás előmozdítását ez Hozta, hanem az akkon, tompa aléltságban szenvedett, válaszfalakkal osztályokra különült magyar társadalmat mumiaszerü dermedtségéből fölrázni, a megkövült osztályok között, melyek úgy állottak, mint a sivatagban a sphyux és melyek minde- nike külön élte le napjait,— egy közös érintkezési pontot, összekötő kapcsot akart létesíteni, mely a jókat a nagyobb és nemesebb czélok elérésére egyesítse. A bon egységesítésén kívül Széchenyi nemzet-átalakitó fáradozásait azon eszme is irányitá, hogy magyarosodjék át a társadalmi élet minél mélyebben és ugyanakkor művelődjék át mindinkább. Magyarosod va művelődni és a magyarságot kiművelni lebegett előtte, mint a vándor előtt az esteli csillag, mint a pusztán átvonuló Izrael népe előtt a lángoló tűzoszlop, melynek vezérlő sugárai szerint tájékoztatta magát. E tekintetben is kiváló missió betöltésére tartotta hivatottaknak a társas köröket, melyek lelkében úgy rajzolód- tak le és azokat úgy tervezte, hogy mindenbe az erők központosítása, a közszellem alkotója, a divergáló elemek összeforrasztó ereje és ne csak egyszerűen a kávéháznál tiszteségesebb társalgási szórakoztató és kártyázó hely legyen. Izgatásairacsakhamar támadtak szerteszét az országban a nemzeti művelődés ilyen középpontjai, melengető otthonai, melyek Széchenyi szellemétől vezéreltetve életet öntének a tespedf társadalom ernyedt szervezetébe és a kedélyes társalgás előmozdításán és a társasélet megmagyarositásán kívül Széchenyinek BUDA és VIDÉKE TÁRCZÁJA.“ V __ _______ Em lékeim aszabudságharczából. Irta : Dr. Hatala Péter. Vili. Az utolsó roham. A mi ütegeink már négy napja irtóz tatón menydörögtek május 20 án délután a várból j már gyengébb lón a válasz. Hentzit e napok- j ban, a nehéz ütegeink által okozott, i iszonyú rombolás annyira elfoglalta, hogy nem j is bombázta Pestet, csak saját biztosításáról J gondoskodott. A hadtestparancsnokok a fohadiszalla- son, a svábhegyi Heiderich-féle villában összejöttek a a haditanács másnapra, május j 21-ének hajnali harmadik órájára, tűzte ki az általános rohamot. ..... A bevezetés május 20-an este történt, ugv mint már többször, álrohammal, tüntetéssel. Az első hadtest, Nagy Sándor vezetése mellett a rést veszi czéljául két zászlóaljjal, négygyei pedig a bástya előtti erkélyeket, a többi zászlóalj tartalékban az utczán áll. A,u- 1 i c h, — a második hadtest, — három zászlóaljat a királyi palota kertjébe küld két zászlóaljat az alsó vizinü ellen ; a tartalékot pedig a Rudasfürdő mellett helyezte el. K n é z i c h, — a harmadik hadtest, — öt zászlóalja a vár éjszaki részét veszi czélpontul ; tartalékja a Városmajor és a Téglavető közelében helyezkedik el. K m e t t y hadosztálya három zászlóaljjal és egy század vadászszal, a Vízivárosban, h vízmüvet védő czölöp erődítményt támadja. : Tartalékja a Bombatéren áll. Ez volt a valódi rohamhoz szóló intézkedés. Kellő számú és magasságú létrákról is gondoskodtak. A létrákon először is önkényt ajánlkozó tisztek és legénység ment fölfelé. Az álrohamot az ellenség elámitására a szokott időben kezdették. Agyúink folyton dörögtek... A várőrség midőn észrevette este lent a völgyben közeledő zászlóaljainkat rögtön a bástyán termett. . . De lassanként elnémultak oda lent a dobpergés és trombitajelzés... a honvédek éjfél előtt visszavonulnak ; az ágyuk tovább dörögnek.. Hentzi pedig, mint máskor is éjjel, fehér köpenyébe hurkolva vizsgálva körül jár a várbástyán. Éjfél után három órakor összes ütegeink sortüzet, adtak Irtóztató menydörgés volt ez kora hajnalban ! . . . Aztán csend lett egy kis időre ; majd megszólalt az ostromra hivó riadó. a trombita és a dob. Hadtesteink, mindegyik a maga czélja felé, elszánt vitézséggel rohantak. Utczákba, házakba, a résre, a létrákra, a bástyákra, kartács és puskaropogás hangzott körös-körül a vartövéböl fel a bástyákig. A Krisztina város felül a résen és létrákon özönlöttek honvédetek a várbástyára, s a vár utczáiba. Aztán a Ráczváros felöl, a kertekből a királyi palota mögül jöttek. A bécsi kapu mellett létrákon másztak fel a bástyára. s a várőrséget mindig kisebb helyre szorították. Hentzi lent a Vízivárosban a vízműnél Kmetty ellen küzdött; felhívták... odasietett. .. s a Szent György-térre szorult katonait a honvédek ellen rohamra szóllitván puskagolyó által találva összerogyott. A hor vátok behatoltak a gróf Sándor palotába s ott a szobákban védelmezték magukat, raig végre leverettek. „Nyel vében él a Nemzet.11 A magyar egyesület jelszava
