Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-01-31 / 5. szám
Budapest 1897. (6 ) BUDA és VIDÉKE Január 31. — A katonai ügyosztály szervezése. A katonai ügyosztályt nemsokára szervezni fogják, a mely nagy munkában maga az ügyosztály vezetője Csendics Gyula tanácsnok jár elöl. A szervezéssel többek között az van te-ybe véve, hogy a nyilvántartást deczentra- lizálják Ez azért bir fontossággal, mert tudvalevő, hogy eddig az összes katonakötelesek, 1 -.ktak legyen bármily messze, csak a soroksári utczai ügyosztályban jelentkezhettek, a mi a többi kellemetlenségtől eltekintve roppant idő- vesztességgel járt. Ezután, a mint tervezik, minden kerületben lesz az ügyosztálynak nyilr vántartó hivatala, a mi igen nagy előnyére válik nemcsak a katonaböteleseknek, de magának 8z ügyosztálynak is, a mely ezt a roppant munkát egyedül végezi. Az Országos Nemzeti Szövetség tanácsa a napokban tartotta meg rendes ülését a képviselőház eeryik termében Pécsy Tamás elnöklete alatt. Ott volt többek között : Mátok Béla, Mezey Mór, Pazmándy Dénes, Nagy István, Óváry Lipót, dr. Barthos Andor, dr. Ilos- vay Lajos, dr. Ballagi Aladár, Déri Gyuia, Löcherer Andor, Katona Béla stb. stb. Péchy Tamás mély és hazafias érzéstől áthatott megnyitó beszéde után, melyben az 0. N. Sz. nagy és nemes czéljainak fontosságát méltatta, — Matók Béla igazg. társelnök az igazgatóság jelentését olvasta fel. Kitűnt ebből, hogy bár az elmúlt ezredévi ünnepélyek és a bekövetkezett képviselőválasztások gátolták a Szövetség terjedését, mégis az ország nagy rész-.ben figyelemreméltó mozgalom indult meg fiókok alakítása iránt. Nevezetes alkotási a szövetség nek a ’ „Muukásképző esték“ intézményének megvalósitáse, dr. Barthos Andor alelnök pendített meg és vitt keresztül. Ugyancsak az elnöklete alatt lévő munkásosztály vetette meg 350 könyvvel a munkáskönyvek alapját, s tartja folyton napirenden a munkásrokkautház megvalósításának eszméjét, sőt ennek javára gyűjtést is folytat, mig országos mozgalommá lesz képes fejleszteni. A társadalmi osztály már kidolgozta az iparvédelmi akció tervezetét, a nemzetiségi osztály pedig a külföldi lapokkal keresett összeköttetést, s különösen a kiállításra érkező nemzetiségek fogadásánál fejtett ki tevékenységet. A tanács örömmel vette tudomásul a jelentést, úgyszintén azt is, hogy a Szövetség f. évi január 17-én tartja közgyűlését. (Az Országos Nemzeti Szövetség kívánatra bárkinek küld alapszabályt. (Irodája: Budapest, VII. Akáczfa-utcza 32. sz.) — Közgyűlés. A budapesti alagut-tár- sulat vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését báró Kochmeister Frigyes elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése szerint az 1896. évi nye- reségi egyeuleg 51611 frt 43 kr tesz. Az alap- szabályszerü levonások és tartalékalap rendes dotácziója után felosztásra marad 43.247 frt 13 kr. Ebből minden részvény után 9 frt 50 krt s minden élvezeti jegy szelvény után 4 frt 25 krt fizetnek ki, a mi 39.900 frtot tesz. A fen- marado 3347 frt 13 krt a jövő évi számlára Írják. A jelentés tudomásul vétele s a felmentések meg adása után az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjait újra megválasztották, majd 150 részvényt kisorsoltak. A Rudas fürdő átalakítása. A főváros megkezdte a tulajdonába levő Rudasfürdő átalakítását. Egyelőre a gőzfürdőt építik ujja s a munkaiatokat a jövő hét végére befejezik. A fővárosnak nincs szerencséje ezzel a dologgal, mert az átalakítás, bár egészségügyi tekintetből nem kifogásolható, kifoigatja e régi, még a török hódoltság idejéből ránk maradt fürdőt eredeti jellegéből. A tömör terméskőfalakra ugyanis Ízléstelen porczellán lapokat alkalmaztak, a melyek kiáltó ellentében vannak a régi boltozatokkal és érdekes fülkékkel. Az átalakítás moderné, de egyúttal stiltelenné tette e históriai nevezetességű fürdőt s illetékes helyen már közelebb fel fognak szólalni ennek az érdekes építészeti emléknek ilyetén módon való .elcsúfítása miatt. — Felolvasás. A II. kér, főreáliskola dísztermében igen érdekes ethnographiai felolvasást tartott „Czivilizalatlan népék es szokásaik czim alatt K ó z m a Gyula polg. leányisk igazgató. Bevezetésként a néprajz- és segédtudományairól szólt, majd az antropologia* és antropogeographia jelentőségével és az ember eredetére vonatkozó problémák fejtegetésével foglalkozott, vázolván a monogenisták és polyge- nisták felfogását, és az összehasonlító ethnologia bizonyítékaival meggyőzőleg érvelt az emberfajták szellemi szervezettségének egysége mellet. Kiemelte előadásában, hogy ma már inkább az ethnographiai elemeket veszik az osztályozás alepjául 8 nem annyira néptipusokat, mint inkább népcsoportokat különböztetnek meg. A külső vonásoknál jelentékenyebb ismertetőknek tekintik a népek päichikai vonásait, ethnographiai gazdaságukat, társadalmi szervezettségüket és szokásait. Ezen az alapon behatóbban ismertette Ausztrálai népeit, az ausztrálokat pápuákat és polynézeket, megvilágítván elmaradottságukat, foglalkozásukat, családi életüket Élénk szinekkei festette a jobbára női hallgatóság előtt a nők alárendelt helyzetét 8 az emberevés és gyermekgyilkolások rut szokását. Végül vetített képekben bemutatta mindhárom népfajta típusait, öltözködésüket, házaik, felszerelvényeiket, fegyvereiket, csónakjaikat, stb. Az érdekes felolvasást a nagy számú előkelő közönség lelkés éljenzéssel jutalmazta. Február hó 4-én Zsák Hugó olvas fel: A magyarországi Dunán újabb időben végrehajtott szabályozási munkálatokról, és a székes- fővárosban meglevő és még építendő hidak és kikötőkről. Sajná’juk, hogy az érdekes felolvasásokról csak elvétve adhattunk hirt, mert a felolvasások sorrendjének jegyzékét hozzánk nem küldték. — A Kisfaludy-szinházjA Kisfaludy színház január hó 30-án nyílik meg. Prém József lendületes beköszöntőt irt. Előadásra kerül Kisfaludy egy vigjátéka és egy Operette. Szerencsét kívánunk Serly hazafias vállalkozásának. Összeírás A tanulásra köteles kültelki gyermekek összeírásánál az összes lakókat összeírták. A munkálatból az tűnik ki, hogy az I—III. kerületben a kültelki lakók száma szaporodik. A múlt összeirásKor volt 8108 kültelki lakos, most van 12*965. — A Budai kath Legényegyesület folyó évi január hó 23-án, I. kér. Vár. Bauer-féle helyiségben igen sikerült farsangi tánczmulatságot rendezett. A „vidámság és jókedv“ jellemezték az estét, mely alatt a világ posta hatalmasan működött. Éjjel 12 órakor 80 pár tánczolta a franczia négyest. Szünet alatt pedig sikerült tombola játék volt. Táncz és jókedvközt lelte a fényes társaságot a nagymosolygó hajnala. Jelen voltak: Asszonyok: Hebentani Sándorné, Magyar Jánosné, Ráder Józsefné, Tóth Józsefné, Bundé Béláné, Matulay F-né, Menyhárt I.-né, Turcsáwgo Elenoria, Schmidt Károlyné. Kisassonyok: Antal Mariska, Barabás Irma, Borovitz Aranka, Drimke Teréz, Geyer Irma, Garr Ida, Heisler Póli, Heisler Á^nes, Hohmann Eleonoria Horváth Mariska, Krövik Honira, Krekli Terézi, Kiss Kuszti, Ernszt Erzsiké. Mith Olga, Müller Anna, Mari Róza, Matulay Hermin, Menyhárt Anna, Neiberger Irma, Németh Irén, Paumeisz- ter Anna, Reller Ilonka, Ruff Ilonka, Stágel Rózsika, Stiller Berta, Schmidt Mariska és Józsa Subwásy Erzsiké, Szwobotha Lujza, Sándor Juliska, Stádler Rózsika, Thunik Mariska, Túri Erzsi. — Házi bál a Márvány menyasszonyhoz czimzett vendéglőben márvány-utcza február hó 13-án tartatik meg. Belépti jegy 50 kr, két hölgy egy ur 1 frt, kedélyes szép családias mulatság lesz. — Budai hangulatok. Ezt a nevet adtuk annak a rovatnak, melyben a budai irók, költők és műkedvelők munkáit közöljük. Ez által akarunk régi czélunkhoz közeledni t. i. a budai irók tömörüléséhez, melyből a társadalomnak is haszna lenne. — Halálozások. Dr. Martin Sándorné született dömsödi Hajós Margit úrnő meghalt. Magasztos lelkű, nemes gondolkozásu magjar urihölgy volt. Köztiszteletben álló kitűnő férje igazszivből gyászol igaz szivet. A megdöbbentő halál Pest vármegye legtöbb nemesi családját mint rokonságot jájdalmasan érinti. Nyugodjék bókóbeu. Melyen lesújtott férje i 'bánatát vigasztalja a mindenható Isten. -— Emőkéi £E m i c h Tibor III. joghallgató, Emicb Gusztáv cs. és kir. asztalnok fia, folyó hó 13-án elhunyt. A szép tehetségű ifjút 15-én helyezték nagy résziét mellett öröi nyugalomra. Beke poraira ! — Előfizetési felhívás — Zempléni Árpád Újabb Költeményei re. Tisztelt Közönség! Újabb verseim kiadása alkalmával első sorban is azokat a régi barátaimat és jó akaróimat kérem, akiknek támogatásával első könyvem három kiadást ért, ne hagyjanak el mostan se. Uj verseim, úgy érzem, jobbak, irodalmi viszonyaink azonban, legalább az én számomra, nem javultak még meg annyira, hogy elindulhatnék kiadót — találni. De a nyomtatási költség az önök se^- gitségökkel igy is majd csak begyülik. Azoknak, a kiket nem ismerek személyesen, ide nyomatok nehány apróságot, mutatóba. És csak arra kérem őket, hogy ha valamelyik ismerősöm ezzel a gyüjtőivvel hozzájuk megy, ne álljanak nagyon ellent. Mindnyájunkkal szabad a Múzsa. Gondolják meg, ők is adhatnak még ki verses könyvet. Az „Uj Versek“ előbbi könyvem formájában, vastag szép papiroson, nyolcz iv terjedelemben, husvétra fognak megjelenni. A kötet ára fűzve 50 krajc^ár, diszkötésben 1 frt 50 kr. Gyűjtőknek tiz előfizető után tisz- teletpéldánynyal szolgálok. Az előfizetési pénzeket lakásomra — Budapest, Ferenczváros. Czu- C7or-utcza 8. sz. alá márczius közepéig kérem beküldeni. Budapesten, 1897. január havában. Tisztelettel Zempléni Árpád. A tehetséges költő felhívását ajánljuk közönségünknek. Vajda János emlékezete. Kegyeletes, szép üuueppel ülte meg elhunyt jeles költőnk, Vajda János, emlékezetét Fekete József nyilvános főgymnaiumának „Deák Ferencz Önképzőköre“ e hó 24-én, vasárnáp d. e. 11 órakor az intézet dísztermében nagyszámú, díszes közönség jelenlétében Búzás István vezető tanár hazafias, lelkes megnyitó beszédje után Kontsits Elemér VII. oszt. tanuló adta elő Vajdának „A vaáli erdőben, ez. szép költeményét. Majd Varjas Sándor VIII. oszt. tanuló olvasta fel magvas, szép készültségre valló emlékbeszédjét. Azután Császik István, VII. oszt. tanuló szavalta el a költőnek „Virrasztók“ ez. hires allegóriáját, végül Búzás István tanár-elnök buzdította a fiatalságot a nemzet nagyjainak* a dic-ő ösök példájának követésére, s ezzel a diszünnep véget ért. Tisztelt Kör! Csillag hullt le a magyar költészet egéről fényes szép nagy csillag! Pálya futása szép, de oly messzeeső volt, hogy csak a tanultabb és figyelmesebb szemlélők ismerték fel s leltek benne lelki gyönyört, örömet, élvezetet. E nagy csillag Vajda János, az ismert költő s nagyra- becsült iró volt. Dicső szabadságharezunkat megelőző reformkorszakban tűnt fel, (1844) a többi nagy üstökösökkel s ez évektől szórta azokkal vakító fényét az őket bámuló magyar népre. Társai közül egyesek már nemzeti ügyünk szerencse csillagával letűntek, de őt fentartotta számunkra a gondviselés a nagy idők tanújául, fentartotta nemzetének az elnyomatás napjaira vigasztalójául, őt ki szeretett hazájának oly hűséges virrasztója lett. Vajda János több mint félszázadon át becsülettel s odaadó munkássággal hiven szolgálta hazáját s a szent szabadság érdekében minden tőle telhetőt megtett. Nála talán Petőfin kívül a szabadságnak nagyobb imádója nem volt.— Mig Petőfi az emberek közé vegyül, hogy azokkal megértesse magát s velők harczoljon a szabadságért, addig Vajda az erdő magányába vonul, elmerülve a maga mólázásában, viaskodik saját leikével s a nagy csöndben valósítja meg magasztos ideáját, mit az óhajtott szabadságról alkotott. Nem tudjuk, hogy őt mint költőt, mint irót, vagy mint nagy hazafit jellemezzük-e inkább kit önálló, erős és mély költészete, eredeti és hathatós prózája annyira felemel a többiek fölé, hogy szinte kevesen értik meg s még kevesebben méltatják. Pillantsunk csak be a magány a végtelenségbe szárnyaló elmélkedés, a lemondás és boldogtalanság legnagyobb magyar költőjének
