Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-31 / 5. szám

.Budapest, 1897. (4.) részre, s ennek legjobban elhagyatott, az uj országházhoz igen közel fekvő Újlak város­részhez tartozó Zöldmáira és környékére fogja atyai gondoskodását kiterjeszteni, de előbb, az országos kiállítás miatt nem tehet semmit. Tisztelt közgyűlés! Fentebbiekben bátor­kodtam múlt évi működésünkről, röviden be­számolni és midőn mély tisztelettel kérem an­nak tudomásul vételét, szabadjon még egyszer azon jó indulatot, melyben szerénységemet, ifj. Holtzspach Nándor, elnök urat, továbbá vala­mennyi birtokossági tiszttársunkat részesítettek, megköszönnöm úgy magam mint valamennyi tisztársam nevében és a mandátumainkat a tisztelt közgyűlésnek rendelkezésére bocsáj- tamím, kérve hogy az uj tisztikart ezen ülé­sen megalakítani szíveskedjék. A mi személyemet illeti legyen szabad a leghularozottabban oda nyilatkoznom, hogy nagy hivatali elfoglaltságom nem engedi, hogy jövőre is birtokos-sági liszt séget fogadjak el ha nem mint közkatona kívánom magtenni és teszem meg kötelességemet igaz hazugsággal és jó lelkiismerettel. A mi az elnöki szék betöltésére vonat­kozik kinyilatkoztatom, hogy a jővő évre is ifj. Holtzspach Nándor ur mellett, kinek egyedül köszönhető az elért szép eredmény fog­lalok el határozott és visszavonhatlan állás­pontot, s kívánom, hogy ő legyen.a mi vezé­rünk tábornokunk, illetve elnökünk. 0 majd lesz szives meg tenni javaslatát a többi állá­sok betöltésére nézve. — És most felkérem ifj. Hoitzspach Nándor urat, hogy többek kedvéért az évi jelentést német nyelven méltóztassék megtenni. Ifj. Holtzspach Nándor a fenntebbi évi jelentést igen szép szavakban mondotta el né­met nyelven és kérte annak tudomásul vételét a b zalmat úgy maga, mint tisztársai nevében megkö>zönte. s valamennyi tisztviselő nevében lemondott. Krayer F. telektulajdonos a magyar és német nyelven elmondott igen szép évi jelen­tésnek midőn örvendetes tudomásul vételét in­dítványozza, a birtokosság nevében, a nemes czél érdekében fölkéri Gálffy Lajos urat, ki ennek életet adott és ki Budapest Ujlakváros részhez tartozó Zöldmái és környéke kulturá­lis és közgazdasági fejlődését igazán szivén vi­selte és ifj. Holtzspach N. úrral a birtokos- sagnak minden jóban vezére, tábornoka, illetve elnöke volt, hogy az ügyvivő társelnökséget elnöki teljes hatáskörrel megtartani, illetve továbbra is elfogadni méltóztassék, s ifj. Holtz­spach Nándor úrral együtt — ki iránt a bir­tokosság meleg érzelmeit tolmácsolhatja és kit a közgyűlés nevében az elnöki tiszt további megtartására kér fel, — legyenek a birtokos- ságuak ezután is oly vezérei mit eddig voltak. Ezután ifj. Holtzspach Nándor, és Gálffy Lajos kijelentik, hogy a tisztségec továbbra is elfogadják és a bizalomért hálás köszönetét mondanak. A Zöldmái és környéke ház- és telek- tulajdonosok évi rendes közgyűlése az évi igen szép jelentést örvendetes tudomásul veszi és a fentebb kifejtett okok alapján ifj. Holtzspach Nándor urat elnöknek s Gá ffy Lajos urat el­nöki hatáskörrel ügyvivő társelnöknek egyhan­gúlag nagy lelkesedéssel megválasztja. Továbbá Gálffy Lajos, ajánlatára titkár­nak Holtzspach Aurel-t ifj Holtzspach Nándor elnök ur ajánlatára jegyzőnek Nagy Ferenczet, pénztárosnak Novak Józsefet, és pénztári ellen­őrnek Yavrek Gusztávot választották meg. Választmányi tagoknak pedig megválasz­tattak: id. Holtzspach Náudor, Pétik Pál, Sáry Pál, Pilon Valentin, Kováts János, Müller Fe- rencz, Vörösházy József, Lédermayer János, Harer József, Krayer Emil, Kari Nándor és Hauzer Fereucz urakat. Ifj Holtzspach Nándor felkéri a közgyű­lést, hogy a választmányt és tisztikart, erre az évre is ruházza tel azokkal a jogokkal, miszerint a közgyűlés nevében a lépéseket az ügy érdeké­ben a legmagasabb hatóságoknál is megtehesse. Többeknek hozzá szólása után az indít vány elfogadtatott, s a választmány és tiszti­kar utasittatik, hogy a már régen beadott me­morandumok kedvező elintézését megsürgesse és szükség esetén a kérelmet a közmunkák tauá­BUD A és VIDÉKÉ csánál és a nagymélt. belügyministeriumnál is megújítsa és eljárásáról jelentés tegyen. Gálffy Lajos ismerteti a „Buda és Vidéke“ lapot, mint olyat a mely igen nagy szolgála­tokat tesz a magyarosítás ügyének, s a budai rész felvirágzásáért folyton és szép eredmény­nyel küzd, s ezekért indítványozza, hogy a bir­tokossági ülésekre való meghívás ezután ne levelező lap utján történjen, hanem a helyett a „Buda és Vidéke“ lap különfélék rovatában ülés előtt egy héttel a meghívó közöltessék, ajánlja, hogy egyes birtokosok mentői többen fizessenek elő. Zöldmái és környéke tulajdonosai Gálffy Lajos társelnök ur indítványát elfogadják és ezentúl a birtokossági üléseket nem levelező lapon1 hanem a „Buda és Vidóké“-ben ülés előtt egy héttel határozzák összehívni, s a neve­zett lapot, mint olyat, a mely igen nagy szol­gálatokat tesz a magyarosodás ügyének, s a budai rész felvirágzásáéét folyton és szép ered­ménynyel küzd, ajánlják, hogy az egyes birto­kosok reá előfizessenek. Több tárgy nem lévén elnök megköszöni a szives részvétet és az ülést berekeszti. K. m. f. Ifj. Holtzspach Nándor, Gálffy Lajos, Nagy Ferenci. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Csorba Ferencz dr. A budai oldalon alig találkozik intelligens ember, a ki a fenti név érdemes tulajdonosát ne ismerné. Mindennap látni őt, a mint szapora léptekkel s el-elgodolkodva végigszeli az utczát, barátságosan köszöntve nagyszámú ismerőseit s nyájasan fogadva azok üdvözlését. Elgondol­kozva jár, mondottuk, mint a ki mindig terve­ken töri a fejét. És tényleg Csorba Ferencz valóban az az ember, a ki még jártában sem pihenteti az elméjét; legjobb gondolatai, melyek­kel embertársainak s a közintézméuyeknek kí­ván hasznára válni, legtöbbször ilyenkor fogan­nak. Az utcza zaja nem zavaria az ő élénk képzeletét, sőt még inkább edzi és fokozza talán. Különben még fiatal ember, s fiatal kora daczára már eddig is élénk részt vett a budai kerületek csaknem minden vitális ügyében. Polgártársai bizalmukkal egy minden tekintet­ben reátermett egyént ajándékoztak meg, mi­dőn őt évekkel ezelőtt fővárosi bizottsági taggá megválasztották, kinek csak a tudása és tehet­sége nagyobb őszinte jelleménél s egyszerű szerénységénél. Hasznos tagja ő a II. kerület csaknem valamennyi humánus és kulturális in­tézményének, melyeknek virágzását ő valóban a szivén hordja. Pár évvel ezelőtt az iskolaszék elnöki tisztét is viselte, s a kerület iskolaügye az ő vezetése mellett igazi virágzásnak indult. 0 volt az első, ki ez állásában a Ponty-utczában épitendő iskolaház létesítését szorgalmazta, mely ez időszerint már a leerjobb stádiumban van. Az elnöki állásáról később önként lemondott, méltó sajnálkozására a kerület tanifóságának, a kik őt szeretve tisztelték. Csorba Ferencz dr. jelenleg egy másik közhasznú kultúrintézménynek áll az élén. Tevé­keny, buzgó elnöke ugyanis a „Budai Könyv­tár Fgyesület“-nek, a budai oldal e legifj <bb, de már is megizmosodott közművelődési intéz­ményének. E minőségében finom tapintatosságá­val, kiváló szakértelmével és lelkesedésével nagyban elősegítette e felkarolásra méltó intéz­mény gyarapodását s jó hírének öregbedését. Az ő okos és bölcs vezetése mellett ez az ifjú egyesület, mely a Tolny Fereocz-utczai el. is­kolában tartalmas könyvtárt létesített, csak i Január 81. gyarap odni, csak gazdagodni fog közös óhajára mindazoknak, kik a budai kerületek lakosságá­nak megmagyarosodásáért s művelődéséért min­denkor és méltán lelkesednek. Ezeken kívül Csorba Ferencz kitűnő, pon­tos hivatalnok is, — s a mi fő: gyöngéden szerető családapa. Mint kultuszminiszteri titkár rendkívüli pontosságával tűnik ki, s tisztviselő-társai előtt nagy tiszteletnek örvend. Még kell még jegyeznünk róla, hogy sok­oldalú elfoglaltsága mellett az irodalom műve­lésének is szívesen áldoz idejéből, s különösen a pedagoziai szakirodalom terén kiváló munkák kerültek sajtó alá az ő kitűnő tollából. Legu­tóbb megjelent munkáját, melyet „Középokta­tásunk gyökeres javításáról“ irt, úgy a szak-, mint a napi sajtó osztatlan tetszéssel fogadta, mint olyant, mely igen figyelemre méltó tanul­mány s melynek nyomán középoktatásunk terén a legüdvösebb újítások foganatosítása várható. Hochholczer Károly. A csöndes és zajtalan munkásság embere. Nem szereti a föltüuést, sem a czerimóniákat. Maga a megtestesült egyszerüsék, a mellet azon­ban reudkivül nyájas, barátságos és szeretetre méltó. Legnagyobb öröme, ha valakinek valami szívességet tehet. Hivatalán kívül, melyet mint a Ganz-tár- sulat egyik legképzettebb főmérnöke, a leg­nagyobb lelkiismeretességgel tölt be: jut ideje a közügyekkel is foglalkozni. S ez irányú fog­lalkozása közepette sokszor és sokan veszik igénybe az ő kiváló szaktudását, illetve szak­szerű felvilágosításait. Mint a II. kér. választmány tagja több oly életrevaló inditványnyal lépett már fel, melyek a kerület ügyei iránti nagy és meleg érdeklődéséről tanúskodtak, s a melyek a kerü­let jólétének előmozdítására szolgáltak. Hogy az iskolaügy iránt is mily fokozott érdeklődéssel viseltetik, mutatja (azonkívül, hogy a saját gyermekeinek iskoláztatására igeu sokat áldoz) az a körülmény is, hogy mint a II. kér. iskolaszék tagja mindenkor a leghíveb­ben, legpontosabban teljesíti kötelességét s az iskolákat nemcsak szorgalmasan látogatja, ha­nem az iskolás gyermekek utczai magaviseletét is — a mikor csak teheti — éber figyelem­mel kiséri, miáltal erkölcsi nevelésüket nagy­ban előmozdítja. A Ganz-társulat nehány évvel ezelőtt a gyárában alkalmazott iparostanulók részére te­temes áldozatokkal külön iskolát létesített s annak felügyeletét — igen helyesen — Hoch- holczer Károlyra bizta. S hogy ez az iskola az ő tapintatos és szakavatott felügyelete alatt mily szépen s eredményesen működik, arról mindenki könynyen meg győződhetik, a ki ez iskolába vagy egyszer ellátogat, avagy annak évzáró vizsgálatát meghallgatja. Schwarczer Hugó. A kik nem ismerik őt — a laikusok — azt hiszik róla, hogy a legboldogabb emberek egyike, mert egész télen át vakácziózik! Pedig ez nem áll; nem ő vakácziózik, csak a — vasútja. Nem valami döczögos viczinalist ér­tünk, melynek pályatestét télen át eltemeti a hó, s igy a forgalom szünetelni kénytelen ; ha­nem azt a vazutat, mely a főváros lakóit a mi metropolisunk legszebb kiránduló és üdülő helyére, a gyönyörű Svábhegyre szokta szállí­tani, tehát a — fogas kereküt. Ennek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom