Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-10-31 / 44. szám
Budapest, 1897. (4) Oktober 31. osztály lelkes és buzgó tanitóuőjét Héger Lajosáét, ki fáradhatatlan igyekezettel vezette be növendékeit a fehérvarrás művészetébe. De talán menjünk egy teremmel tovább s nézzük sorra a különféle hímzéseket. Itt is láthatja a legegyszerűbb hímzéstől a legkomplikáltabbig Íme ez holbein öltés, ez vászonhim- zés, de ha Ön tovább fárad láthat chinai hímzést is (kályha ellenző) sőt tüfestést és arany- hímzést is. Ön szeretné, ha leánya megtanulhatná ezt a sok szép dolgot, csak a szemeit félti. Szerintem még élesedik a látása s finomodik az Ízlése, ha a finomabb kézimunkákkal foglalkozik. De bemutatom Önt Stumpf Gizella kisasszonynak, ki ezen osztálynak vezetője^ Ön csodálkozik, hogy iskolánkban a felsőruha varrását is tanítják Kérem szíveskedjék egy teremmel tovább fáradni s Ön igen Ízléses és szép ruhákat fog látni. Asszonyom, ezeket mind kezdő növendék készítette. Ön a tanítónő után kérdezősködik, bemutatom Önnek Klein Adolfnét, kinek vezetése alatt a ruhák készültek. Önnek a rajzok is tetszenek, azok úgy vannak átalakítva, hogy mindjárt alkalmasak különböző kézimunkákhoz. A növendékek Boros Rudolf tanár úr vezetése mellett készítik rajzaikat. Nos Asszonyom, hát megérte a fáradságot, látom Ön meg vau elégedve a látottakkal. Ugyebár sok hasznos és szép dolgot tanulhat itt, a ki igazán akar. Szegény leánynak kenyérkeresetet ad az elsajátított ismeret, a ki pedig saját gyönyörűségére dolgozhat, annak Örömet okoz, ha szobáit olyan dolgokkal ékesítheti, melyek saját kezének munkái. / r*-------------- - ~ Ma gyar kir. udvari muzeurn. Nemzetünk ezredév! fennállásának évfordulóján fölmerült már az a terv, hogy a bécsi udvari mit eumban elhelyezett magyar vonatkozású történeti kincsek és ereklyék Magyar- országba visszakerüljenek. A terv sok nehézségekbe ütközött, mert a csász. kir. udvari múzeum a Habsburg család tulajdona. Most — mint a Pol. Ért. jelenti — ez a tudományos és nemzeti szempontból ránk magyarokra rendkívül nagy fontosságú kérdés az örvendetes elintézés utján van a mennyiben a tervet illetékes körökben újra felvették s határozott remény lehet, hogy most már a cs kir. udv. muzeurn magyar vonatkozású tárgyai az ország szivében fognak méltóan elkel} eztetni. A legújabb terv szerint ugyanis az udvar tulajdonát képező és eddig a bécsi cs kir. udv. múzeumban és masut elhelyezett történelmi és magyar vonatkozású kincsek és ereklyék egy külön e czélra felállítandó megállapítandó magyar kir. udvari múzeumban lesznek elhelyezve Budapesten. A in agy. kir. udv. muzeurn ugyanazzal a jeléggel és ugyanolyan jogi helyzettel fog bírni mint a becsi császári királyi udvari muzeurn A királyi udvari múzeumnak alkalmas helyül kínálkozik a gellérthegyi erőd. Ezzel lelehetne tenni egy nemzeti Pantheon alapját. Az alakulóban levő budai muzeurn csak szaporítaná a gellérthegyi Pan t heon kincseit. A természet is erre jelöli ezt a fenséges vidéket. Maga az épület olyan, hogy kevés átalakítással egy műremek lehetne. Itt van most az alkalom, a főváros hatóságának csak kezét kell kinyújtani és egy páratlan helyiséget szerelhet fel muzeurn? tárgyakkal és műkincsekkel. A királyi muzeurn az érdekességet növelné. A látogató, mikor szellemét megélvez- tette, remek kilátású helyeken üdülhet és mulathat hol a Pálmákért is elférhet. A hely meg van, csak a közlekedésről kell minden irányban gondoskodni, hogy e természetes Panorama érvényesüljön. Az egész környék, sőt a közeli községek íb emelkednének, fejlődnének s olyan ponton BUDA és VIDÉKÉ lenne egy muzeurn, vagy Pantheon a mihez hasonló a világon nincsen A Buda es Vidékében már számtalanszor ajánlottuk ezt most újra ajánljuk és kérjük a főváros tanácsát no szalaszsza el a kedvező alkalmat. Egyetem a Lágymányoson. A mi derék polgártársunk Heim. Lipót indította meg a mozgalmat a Buda és Vidékében, hogy az egyetemet a Lágymányosra építsék. Derék p jlgártársunk zörgetett, kopogtatott mindenfelé es folytonosan hadakozott az eszme mellett lapunkban. Az ; egyetemeknek Budára helyezése országos érdek, a mely használ Buda' emelkedésének és az ifjúság nevelésének Mi a ma- gurk részéről a két legalkalmasabb helyet a Vérmezőt és Lágymányost indítványoztuk és kifejtettük magunk és országos tekintélyek, mint Dr. Fodor József, Dr. Hatala Péter, Pa- lóczy Antal és mások, hogy az egyetemeknek Budán vau a helye. A kultuszminiszter felfogta az eszmét és azonnal elhatározta, hogy az egyetem áthelyezését megkezdi, a Vérmező és Lágymányos között a Lágymányost választotta Mi mind a két helyet alkalmasnak tartottuk az egyetem áthelyezésére de inkább azt hittük, hogy a Vérmezőt fogja a miniszter választani, melyben szintén meg van a környék hozzávételével minden kellék, hogy ott nagyszerű építkezés történhessék. Azt hisszük, hogy ide is jut mielőbb valami olyan intézet, mely a közügynek használva emeli Budát is— A lágymányosi építkezéssel egy nagy elv valósul, nevezetesen az, hogy Buda a szellemi élet elhelyezkedésére alkalmatos és minden városrészbeli túlságosan kifeszitett igények daczára a helyes kultuszpolitika szerint az is lessz. A lágymányosi egyetemi építkezés emeli azt a biztos reményt, hogy a Vérmezőt a mi javunkra rendeltetése szerint fogják felhasználni. A Buda és Vidéke szerkesztősége büszkén gondol arra, hogy ezekben a munkákban részt vehetett A Lágymányos jövője az építkezés által biztosítva van és most kellene igazán komolyan venni és elfogadni Sibreich Károly nagy szabású tervét Kelenföld szabályozásáról. Az egyetem környéke legyen méltó az egyetemhez és a rendezkedés úgy történjék, hogy minden egészségügyi tekintetnek megfeleljen. Itt még elhibázva kevés van — itt még egy minta városrészt lehet alkotni széles ut- czákkal nagy közterekkel és villa kerettel A drága kőnek had legyen szép foglalatja is A mennyire örülünk ennek a kezdetnek, annyira törekedünk azon is, hogy az I.—III. kerület minden kívánsága teljesüljön. Ne aludjunk. de ébredjünk és a mit követelhetünk követeljünk. Tartsunk össze. Ne feledjük el, hogy az összetartás és óhajainkért való egyesülés valószínűbbé teszi sikereinket. . . A Vérmezőn is legyen olyan középület, vagy olyan terv testesüljön, mely nagyszerű és nagyszabású, s a mel}^ Buda fejlődéséhez hozzá járuljon s a mely Buda népesedését s a vidék erősödését okozza. Ide hozhatják a bölcsészeti és hittani kart, hogy legyen hát egyetem a Vérmezőn. Lágymányos épülése Albertfalva s Budafok emelkedésének biztosítéka, mert ha Buda azzá lessz a mire hivatott a vidék is gazdagodik, nagyobbodik és jobban virágozik. Adja az Isteh, hogy úgy legyen. Tigyi Sándor. Budai Dalárda. A „Budai Dalárda“ évi rendes közgyűlése október 23-án volt. A tagok impozáns nagy számban gyűltek össze az egylet helyiségében, s Rózsavölgyi Gyula egyl. elnök pont 7 órakor megnyitván a közgyűlést, örömmel I üdvözölte a tagokat s felkérte Schinabeck En- I gellert egyl jegyzőt, hogy az évi jelentést olvassa fel. Ez utóbbiból kitűnik, hogy az egylet az elmúlt egyl. évben 13 szór lépett a nyilványosság elé; ugyanis az alapszapály- szerint kötelezett saját dalestélyein kívül fényes sikerrel vett reszt a „Szegedi Dalárda“ jubileumán, részt vett a „Budai és Pesti Nőegyletek“ nagy hangversenyén ; ugyanily tü- neményszerü sikerrel mŰKÖdött közre a Szi- danics F'erencz árvái javára a Várszínházban rendezett hangversenyen, közreműködött az id. Ábrányi Kornél jubileumán, a Kammer- mayer Karoly és Ráth Károly temetésén stb. szóval részt vett mindenütt, a hova az egyletet hazafias, emberbaráti, kulturális vagy ke- gyeletes czéllal meghívták. A gyönyörűen megirt jelentésért az egyl. jegyzőnek külön jegyzőkönyvi köszönetét mondott a közgyűlés. Utána következett Kercser Károly egyl. pénztáros előterjesztése az egyl. pénzügyi állapotáról. Ebből kitűnik, hogy a múlt egyl. év végén az egylet készpénz állománya (érték papírokat nem számítva) 500 írtnál több, a mit a közgyűlés éljenzéssel vett tudomásul. Az utazási alap 900 frt körül áll. A pénztárosnak isjegyzőkönyi köszönetét mondott a közgyűlés. Hoppe Rezső egyleti tag. számára, a ki az egylet karmesterét akadályoztatása esetén helyettesíteni szokta, ez evre is 50 frt tisz- teletdijat szavaztak meg. A felmentvény megadása, s a régi tisztikar lemondása után az elnök fájdalommal tudatja, hogy az egyletnek számos év óta al- elnöke, s úgyszólván lelke : Jóüli Nándor intőbbé semmi körülmények között nem hajlandó tisztséget vállalni. Az elnök szép beszédben méltatta a lelépő alelnök számos érdemét, fáradságát, lelkes buzgóságát, s párját ritkító munkásságát, a melylyel az egylet felvirágzását mindig előbbre és előbbre vitte; és indítványozza, hogy a közgyűlés fejezze ki sajnálkozását jegyzőkönyvileg s azonkívül Jáhl Nándort válaszbza meg örökös tiszteletbeli al- elnökke. A közgyűlés ezt nagy lelkesedéssel egyhangúlag elhatározza, s felkéri az elnököt, hogy Jáhl Nándornak a megválasztatásáról szóló okmányt személyesen adja át. Következett a tisztujitás. Magyar József egyl. tag indítványára az eddigi elnököt Rózsavölgyi Gyula főv. tanácsnokot, s az egylet kitűnő karmesterét, Bellovics Imre zeneigazgatót egyhangúlag újra választották, a többi tisztségeket a következők nyertek el: Alelnökök lettek : Szabó József és Schinabeck Engelbert. Jegyzők: Magyar József és Patka Kálmán. Pénztáros : Kercser Károly. Ellenőr : Reinl József. Zeneműtáros : Bosnyá- kovics Jakab. Gazda : Gál Samu. Választmányi tagok: Bagouyi Adolf, Domby Zoltán, Gärtner Rezső, Hoppe Rezső, Laumann József, Misz- tarka György, Pintér Zsiga, Schmelheggel Nándor, Strasser Timót, Wichmann Ede. Választmányi póttagok: Köbeit Gyula, Koller János Számvizsgálók : Gerenday Lajos, Sopronyi Gedeon Közgyűlés után a tagok a Petz-féle vendéglő külön termébe vonultak, s ott Ízletes vacsora, jó bor és vidám dal mellett éltették az uj tisztikart A számos felköszöntő közül különösen kiemelendő Magyar Józsefé, ki eszmékben gazdag és lendületes szép dikeziót mondott Rózsavölgyi Gyulára, a Dalárda nagyérdemű elnökére. eö. Budai közlekedés. Önök tisztelt olvasók, mindenesetre a czimet olvasva meglepetve kérdezik: hát vau Budán még az is ? — Mert bizony mi ebben is mostohák vagyunk testvérvárosunkhoz képest. A „Buda és Vidéke“ már heteken át sürgeti, követeli az omnibusz járatok minden vonalon való megindítását, de hiába — De mi még a meglevő villamos közlekedést is csak jó csomó raérgelődés árán élvezhetjük ;
