Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-10-31 / 44. szám

Budapest. 1897. v|. évfolyam 44. sz. (Mindszent hava.) Vaárnap, október 31.

BUDAEs VIDÉKE

Hetenként megjelenő lap a közigazgatás, közgazdaság és társadalom köréből,

BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE.

Szerkeszti: ZEZZKIDZEX-jGri G-yULkL.

r

KIADÓ-HIVATAL,

Megjelenik minden vasárnap.

előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Várocmajor.utcza 28.

Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél évre G korona, évnegyedre 3 korona.

SZERKESZTŐSÉG: Vároamajor-utcza 28.

Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni.

Királyné-euilék:

Felséges királyasszonyunk a S z emlő li e g y e n át kirándult a Csatárka- dülőig honnan leereszkedett a gyalogsági kadét iskoláig.

Ez a lapok jelentése.

Hogy mennyire elbájolta a szép táj jóságos Asszonyunkat, erről most nem akarunk Írni. Hogy mint nyilatkozott, a mint eléje tárt az a nagyszerű kép, mit a Csatárka-dülő nyújt, mutatva a természet remekeit, ennek leírása nem képezi czikkünk tárgyát.

Királyasszonyunk sétája alkalmából akarjuk a közfigyelmet kötelességünkre fölkelteni.

Azon a helyen, a hol a táj leggyönyörűbb, hol királyasszonyunk a szélrózsa minden irányában csak nagyszerű képet látott, a Csatárka felé vonuló úton, a honnan már a kadétiskola jól látható, emeljünk királyné-emléket.

Az archeológiában fontosabb az emlék a maradványnál. Az beszél szép időről, ez csak kombinál a hagyomány | alapján. A Jánoshegyen levő kőem- j lék szép múltról szól, hadd beszéljen a Csatárka-dülőn emelendő emlék is magasztosát. A hely domináló és a fehér emlékkő messziről hirdetné a magyar háláját és megemlékezését. Látványosságnak is

szép volna az emlékkő kellő felirattal. fís jól esnék a látványosság, mert Emlékezés nélkül mi volnál te oh szív ? Beszédes húrjától megfosztatott hárfa.

Ajánljuk sorainkat a székesfőváros, a közmunkák tanácsa, a budai egyesületek és minden magyar ember figyelmébe!

Tiiskeházy Ákos.

tS

A budaiak javára tett alapítványok.

Közli: Hajós Mihály.

ügy gondolom, csak hasznára lehetek az ügynek, ha Budapest fővárosának 1896. évi zárszámadásából közlöm azokat az alapítványokat, melyeknek kamatait tisztán bndaiak élvezhetik csak. Megjegyzem, hogy az összeg mindenkor a jelenlegi tőke s nem az alapítványi összeg.

1. CMilde, szül. liierter jMagdolna-fé\e 2392 frtos alap. Kamatai a vízivárosi szegény beteg özvegyek és árvák között osztandó ki.

2. Qróf l(ol)ár}’ István-féle 8323 frtos j alap. Részesül benne I. vagy Ií. kerületben lakó budapesti illetőségű 4 szegény vagy szegény árva.

3. ÍDimsc1)üLz Dános-féle 4816 frtos alap. A kamatokból egyenlő arányban gör. keleti és róm. kath. vallásu szegények élethossziglan részesittetnek.

4. Jdanajolbvarti polgári 46.924 frt 78 kros alap 12 elszegényedett polgár eltartására.

5. Schiffer ling ^Ádám és neje-féle 4751

frt 50 kros alap, mely az újlaki szegények között osztandók ki.

6. Végljp tAntal-fé\a 9350 frtos alap, mely az ó-budai róm. kath. szegényeknek egyenként 20 írttól 40 írtig terjedő segélyezésére íorditandó.

7. Hier ting József-féle 200 frtos alap, mely buda-újlaki róm. kath. szegények között osztandó ki.

8. dieinrid) ’Lajos-féle 310 frtos alap, mely a dunajobbparti polgári ápolda költségeire fordítandó.

9. jPetfyö Jakab-féle 420 frtos alap, melynek kamatai az I. kér. várbeli el. iskolába járó s magukat a magyar nyelvben kitüntető 12 finövendék könyvekkel való jutalmazására szolgálnak.

10. áMarczibánpi dmre-féle 6860 frt 66 kros alap, melynek kamatai a magyar kántortsuntók javadalmazására fordítandó.

11. Lándl József és Lrzsebet-fé\e 2296 frt 75 kros alap, mely ó-budai róm. kath. szegény fiú- és leány tanulók javára fordítandó. Az összeg 10 írtnál kisebb nem lehet.

12. Virágij-yBcnedek-fé]e 1935 frt 93 kros alap, mely 8 tabáni el. isk. a magyar nyelvben szorgalmas idegen ajkú növendék jutalmazására forditandó.

13. Jliedermaper JCav. Zfierencz-féle 1381

BUDA és VIDÉKE“ TÁRCZÁJA.

V? ______ _

A székes főváros Duna jobbparti közkórházak.

Ismerteti Dr. Ludvig: Endre, Szt.-János közkórház igazgatója.

I. Szt.-Margit Jcözlcorház

A főváros Duna jobbparti kórházak egyike a székes főváros északn}7ugati irányában fekvő Szent-Margit közkórház teljesen elkészülvén, annak ismertetését úgy a kórházi ügy előmozdítása mint a nagy közönség tájékoztatása érdekében időszerűnek találom.

E kórház az 1889. évi 2690 ein. sz. tanácsi határozattal Dr Ludvik Endre szt János kórházi és Dr. Tatai Adolf III. kerületi kórház igazgatói által elkészített program alapján a fővárosi mérnöki hivatal által kidolgozott tervrajz szerint a III. kerületi Bécsi- utón elterülő 2803 négyzetöl terjedelmű főváros tulajdonát képező telken épült.

A megválasztott hely egészen szerencsésnek nem mondható, mert téglagyárak közé

I beékelve, úgy a füst mint a Bécsi-ut pora légkörét kedvezőtlenül fogja befolyásolni, de remélhető, hogy az óriás léptekkel haladó főváros fejlődése e részre is ki fog terjeszkedni.

A jelenleg 80 ágyra felszerelt, szükség esetében akadálytalanul 100 ágyig fejleszthető kórház a modern hygienia követelményei szerint épült és úgy berendezés mint felszerelés tekintetében a székes fővárosi közkórházak legelső sorában foglal helyet.

Az építési rendszer decentralizáló és az elkülönítés a betegek aránylag csekélyebb számánál fogva nem terjeszkedik ki egyes kóralakok csopurtositására, hanem a ragályos betegek kizárásával a legszükségesebb követelményekre, mint a külön álló hulla és mosó házra.

A kórház egy fő és két melléképületből áll. I. A főépület egy emeletes. U alakú, közepén levő kapujától jobbra a női, balra a férfi betegek nyernek elhelyezést. Jobb földszinten a telephon fülke, kapus, paulai szt. Vincze apáczák (számszerűit 10) lakása a kórházi kápolna, az épület oldal szárnyában tágas folyosó által elválasztva egy 16 ágyra felszerelt közös kórterem, balra felvételi helyiség, kezelő tiszt lakása, segéd orvos szobája, két külön és egy közös 16 ágyas kórterem, az emelet főhomlokzatában 5 külön kisebb kórszoba a megfelelő számú fürdőhelyiséggel, closettel, alorvos lakása, mütő terem, a főorvoB dolgozószobája ; a szárnyakban két közös kórterem szintén 16—16 ágygyal foglal helyet A főhomlokzat hosszában elvonuló folyosó gránit terazzóval van kirakva, oldalfalai 2 ra. magasságig világos barna olaj festékkel bevonva.

A kisebb kórtermek amerikai, a nagyobbak szines cement padlóval látattak el.

A nagyobb kórtermek berendezése: fehérre mázolt ruganyos betétü tömör vaságy 3 osztatu lószőr matráczczal 2 fejpárnával, egy fehér téli és nyári takaróval ;

üveg lemezzel födött, fiókkal ellátott vasszekrényke ;

minden ágyhoz vasszék ; a kórterem közepén elhelyezett, bádoggal bevont asztal mosdóval, felső részében Írásbeli munkákra elválasztott helylyel.

A kórterem folytatását képezi az ágyon kívüli betegek tartózkodására szolgáló nappali szoba; ettől jobbra az önműködő árnyókszék,,Nyelvében él a Nemzet.“ A magyar egyesület jelszava