Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-10-24 / 43. szám

Budapest, 1897. (5)

BUDA és VIDÉKE

Oktober 24.

— Jár, nem jár. Ezt a játékot űzi a vá- rosmajor-utczában lakókkal a társaskocsi vállalat. Egyszer végig megy a városmajor-utczán azután megint nem. A kocsik közegészséget veszélyeztetve a kékgolyó-utcza sarkán a közkút, mellett ütöttek tábort és a rendőrség nem tiltja be ezt a nem engedélyezett állomáshelyet. Ha a bérkocsis nem ott állomásozik a hova rendelve vau, megbüntetik, de a társaskocsinak minden szabad, arra nézve sem rendőrség sem tanácsúéin létezik. A Buda és Vidéke szerkesztője társaskocsi vállalatota rendőrségnél feljelentette. Ezt kell tenni mindazoknak, kik jegyeiket a városmajor-utczai szakaszra váltják, de tovább a Kékgolyó-utcza sarkánál nem viszik ...Egyszer csak mégis a tanács és rendőrség kere- rekedik felől Tegnap törvényhatósági bizottsági tagot szállítottak ki. Ez majd szóvá teszi a tanácsnál az ügyet.

— A farkasréti temető. Nagyon sokan panaszkodnak azok közül, kik a farkasréti temetőben nyugvó kedveseikhez szoktak kizarándokolni, hogy a kapu bejárat nagyon messze van. Ez a panasz jogos és igaz. Kérjük a tanácsot és elöljáróságot, hogy több kaput nyissanak meg a temetőben. Ez kevésbe kerül és a közönséget megnyugtatja.

— Uj városnegyed. Ott, a hol a vén Gellért, déli lejtője véget ér s a legszelidebben oivad Kelenföldjébe, kezdődik az u. u. Lágymányos, Budának ez a kies része. Szép sik terület, melyen csak az összekötő hídtól a kelenföldi állomásig nyúló vasúti töltés az egyetlen nagyobb emelkedés. Délen a promontori hegyek, nyűgöt felől a Sashegy szegélyezi. Fővárosunk e kedves tájéka kivált mióta a Fe- rencz József hid felépült, oly keresett hely, hogy a jelekből Ítélve néhány év alatt nagy része be lesz építve. Már is egy egész negyed épül a promontori vámnál s ez épületek közül maga Kutlánya János három palotát építtet. E három hatalmas épület felépítésének örömére, a múlt szombaton fényes koszorú ünnepet tartott, melyen az építés vezetőségén kívül igen szép számú s előkelő társaság volt együtt, kik a legvidámabb hangulatban telepedtek az építő munkásoknak feiköszöntője után a dúsan terített asztalhoz. Itt, az első felköszöntőt Értelmes Sándor p ü. tanácsos mondta a ház úrara és úrnőjére. Felköszöntőket mondtak még : Stájer Gyula törvényszéki biró, Mátray anyakönyvvezető, Trautwein Sándor p. ü tanácsos, Magyar József stb. Majd tánczra perdült a fiatalság s a legvidámabb hangulatban vig czigány zene mellett az éjféli órákig vigadtak Az ünnepen, mely mondhatjuk e városnegyed alapkő letételének ünnepe is volt, a következők vettek részt: Kutlánya Jánosné, Unger Leóné és leányai Mária és Leona, Kronberger Edéné, Juhász Ignáczné, Mayer Gézáné, Schmidt Edéné, Vörösváry Bernátné, és Aranka, Sarkady Bernátné és Teréz, Mandl Olga stb. továbbá Ki amer Jakab, Dr Mandel Pál. Dr. Pékár Imre, Dr. Sztankovits Ferencz és Jenő ügyvédek, Koch Károly műépítész, Mandel építésvezető, Jedlieka építőmester, Juhasz Ignácz, Kronberger Ede, Unger Géza, Schmidt Ede, Lechner Gyula, Petanovits József, Pro- hászka honvédszázados, Gyarmathy Gyula, Oesterreicher téglagyár igazgató, Dr. Papp Gyula, Zemplényi Tivadar stb.

— A Rimamurány-salgótarjáni vasmű r. t.

megtartotta közgyűlését Tisza István gróf elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése szerint a lefolyt üzletév nyeresége 2 103,389 frt 58 krt tett ki Ebből összesen 192,768 frt 62 krt Írnak le az épületek, gépek és bányák számlájából. Adótartalékra 200,000 frtot ösz- szesen 392,768 frt 62 krt. A fönmaradó 1 710,620 frt 96 krból a különböző javadalmazásokra 171,062 frt 9 krt fordítanak s az ezután maradó 1.539,558 frt 87 krból, hozzáadva a múlt évi 257,9*0 frt 45 krt. összesen 1.797,489 frt 32 krból 10.000,000 frt részvénytőkének 12 százalékát 1.200,000 frtot osztalékul fizetik ki

— Ötvenéves karmesteri jubileum. A budapesti „Munkás Dalárda* f. évi október hó 16-án Liebscher Vilmos ur 50 éves karmesteri jubileuma alkalmából a „Fáczán“ nagytermében igen sikerült estélytrendezett, melyen mintegy ötszázan vettek részt s igen lelkes óvácziókbau részesítették szeretett karmesterüket ki félszázadon át fáradott sikereikért. Az ünnepélyen részt vettek a budapesti „Munkás Dalárda,“ a „Ganz Dalárda“ „Az Első Hazai Jótékony Dalárda,“ a „Typographia,“ a „Viszhang,“ a budai zeneakadémia pedig üdvözlő iratot küldött. Nyolcz órakor küldöttség ment Liebscher űrért, megérkeztekor a himnust énekelték azután Klamet János mondott üdvözlő beszédet a „Munkás Dalárda“ nevében, a beszéd után leplezték le Liebscher Vilmos ur olajfestményü jól sikerült arezképét, mint a „Munkás Dalárda“ ajándékát; meleg szavakban fejezte ki köszönetét ezután Liebscher ur, majd ismét elénekelték a himnust. Üdvözlő beszédet mondottak még Kram mer tanár, Turner Károly, Almássy tanár a zeneakadémia és Polesz Antal a „Viszhang“ részéről A „Ganz“ dalárda remek karmesteri pálczával lepte meg az ünnepeltet, az első hazai jótékony dalárda esüst koszorút, a „Viszhang“ ezüst szalagot, a „Typographia“ babérkoszorút hozott emlékbe. Az estély csak a késő éjféli órákban végződött s az egész estély alatt a leglelkesebb ünneplésben részesítették Liebscher urat és a dalárdákat, de meg is érdemelték, mert számos gyönyörű dalt énekeltek; igazán megható jelenet volt a mikor az egyszerű munkásemberek kik az egész héten nehéz munkát végeznek, a hét végén panasz helyett, edes dalra nyílnak ajkaik, hogy dallal ünnepeljék a daliok mesterét. Liebscher Vilmos ur 50 éves karmestersége alatt páratlan lelkesedéssel és buzgalommal törekedett dalárdáink mennél magasabb színvonalra való emelésén; ugyanis ő volt a „Budai dalárda“ egyik alapitó tagja és első karmestere, a „Budai Zeneakadémiádnak szintén alapitó tagja volt. Félszázados.karmesteri jubileuma alkalmából mi is a legősziutébben üdvözöljük, s kéi'jük az Egek Urát, hogy dalárdáink díszére még soká éltesse.

— Kiállítás A II kér. Főherczeg Albrecht- uti m kir. állami nőipariskolában a növendékek által készített kézimunkákból, a kiállítás e hó 24-én azaz vasárnap megnyílik és négy napon át reggeli 8-tól délután 4 óráig látható lesz.

— Lemondás. Farkas József a várbeli elemi iskola agilis derék igazgatója, ki mint a budai tanító egylet elnöke több éven át teljes elismerésre méltó ügy buzgalmat fejtett ki, s a kinek vezetése alatt a budai tanítók egylete valóban szépen virágzott, ebbeli tisztségéről (valószínűleg egyéb elfoglaltságai miatt) f. hó 21 én lemondott. Lemondását nagy sajnálkozással vette tudomásul a közgjmlés, s köszönetét szavazott neki több évi odaadó munkásságáért.

— EVIegtisztelés. A budai tanitóegylet e heti csütörtöki közgyűlésén Somlyay Józsefet, a Mayer árvaház derék igazgatóját a hazai tanítóság érdekében évtizedeken át teljesített nemes szolgálataiért nagy lelkesedéssel tiszteletbeli taggá választották. Az erre vonatkozó indítványt Bárány Zsigmond tette meg s a közgyűlés egyhangúlag elfogadta azt. Somlyay érdemei, melyet a hazai tanítóság ügyei közül szerzett, sokkal ismeretesebbek, semhogy azokat ez alkalommal felsorolnunk kellene. Üdvözöljük őt ez örvendetes alkalomból kartársaival együtt, kik bizonyára önmagukat s egyesületüket tisztelték meg azzal, hogy őt a tiszteletbeli tagok sorába emelték.

— Szobrot a Naphegyre. A király ajándéka czimii czikkünkre válaszol lapunk egy barátja egy hozzánk intézett levélben s a? egyik szobor helyéül a Naphegyet jelöli ki, hol erre van elegendő tér és a hova a várpalotából közvetlen közeire kilátás nyílik. Az eszmét ajánljuk a király terve végrehajtásával megbízottaknak

— A „Müveit Nők Othona. “ f. évi november 1-éu megnyitja „Otthonát“ X. kér a Tisztviselő telepen. A felvételre jelentkező úrnők részletes felvilágosítást nyernek az irodában, VII. Kerepesi-üt 44. sz. I. em. ajtó 6.

— Esküvő. Kutschera Ferencz kárpitos mester krisztinavárosi lakos, oltárhoz vezette Brachna Róza kisasszonyt Mouoron, f. hó 14-én.

— Értesítés. A budapest-vári postahivatal távírdával egyesítve 1897. évi október hó 25-én jelenlegi helyiségéből az I. kér. Disztér 17. sz. házba költözködik át és itt f. hó 26-án kezdi meg működését. Budapest, 1897 október 22-én. M. kir. posta- és távirda igazgatóság.

— Biró Lajos levele az I. kér. állami fö- gymnasium ifjúságának Folyo év kora tavaszán történt, hogy Uj-Guineában (Ausztrália) kutató hazánkfia Biró Lajos számára Magyarország összes iskolái gyűjtést rendeztek. A gyűjtök között volt az I kér áll. főgymnasium ifusága is, s noha akkor még osztályainak száma kevés volt, adakozás tekintetében az összes fővárosi iskolákat felülmúlta. Az összegyűlt összeget (120 frton felül) Dr. Richter Aladár, az intézet természetrajzi tanára küldte el egy levél kíséretében Bírónak, a kiuek junius hóban kelt levelét a múlt héten kapta meg az igazgatóság. E levélben melegen köszöni meg az ifjúság ajándékát s elismerőleg nyilatkozik az ifjúságnak a természet tudományok iránt való szere- tetéről. Ajándékul még egy ott tenyésző igen érdekes növény példányt is küldött, a mit legközelebb berámáztatnak, s mint a nagy tudós emlékét, az intézet kis múzeumában helyeznek el.

Buda és Vidéke.

Olvasóinkhoz, a közönséghez, Buda és Vidéke érdekeltségéhez a következő felszólításaink vannak.

Mélyen tiszteli- Uram!

Egyetértve és vállvetve nagy ezélokat lehet elérni. Elhanyagolt Budánk és vidéke csak abban az esetben érheti el a várt és megérdemelt fejlődést, ha ki-ki erejéhez képest részt vesz abban a munkában, mely e czél elérésére folyamatban van.

Kell lenni egy központnak, hol a résztvevők beszámolnak, irányt adnak, indítványoznak, nyilvántartanak. Ez a központ ma már a „BUDA és VIDÉKE“ mely közé nevezetes, befolyásos emberek csoportosulnak s melynek közleményeit a kormány és hatóság nem csak figyelemmel kiséri, de meg is hallgatja. A ki a lapot olvassa, az belátja, hogy ez az állítás nem túlzás

Sajnáljuk, hogy mélyen tisztelt urain még mindig nem vesz részt a „BUDA és ViDÉKE“ pártolásában és szellemi megerősítésében, mit pedig kiváló helyzete, állása és tekintélye és saját érdeke megkívánna. \s

Tisztelettel kérjük, szíveskedjék a magyarosságért is küzdő és a magyar egylet által melegen ajánlott „Buda és Vidéké “-re előfizetni és azt szellemi közreműködésével támogatni, ismerősei között terjeszteni.

A „Buda és Vidéke“ előfizetésének ára:

Egy évre — — — 6 frt.

Fél évre — — — 3 „

Évnegyedre — — 1 „ 50 kr.

Szerkeszti Erdélyi Gyula. Kiadóhivatal:

Budapest, I. Városmajor u. 28. sz. alatt.

A „Buda és Vidéke“ terjesztésére alakult aizottság.

Mélyen tisztelt honleány.

Magyar nőnek születni nagy és szép gondolat. A hazafiság a magyarosodás szellemét mindég a nők őrizték és táplálták, A Buda és Vidéke a magyar egyesület különös ajánlata