Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-10-10 / 41. szám

koronás pályadijat versekben irt magyar tör­ténelmi drámára, egy másik 2000 koronás pályadijat kötött vagy kötetlen nyelven irt modern társadalmi színműre és végre 4000 koronás pályadijat egy egész estét betöltő ma­gyar eredetű operára. Egyszersmind bátorko­dom a pályázati föltételeket kitüntető mellék­letet Nagy méltóságod kezeihez szolgáltatni. Mély tisztelettel maradtam Excelleneizádnak alázatos szolgája Bndapest, 1897. okt. hónap 1 én, Mészáros Károly dr. “ Mészáros Károly­inak áldozatairól egész rovatokat lehetne be­tölteni, Alig van olyan nemes ügy a melynek elősegítéséhez hozzá ne járulna. Művelt sokat tudó ember. Ilyent kellene a főváros főpolgár­mesteri székébe emelni Egy kis § változtatás a szabályrendeletben és olyan ember kerül a főpolgármesteri székbe, ki annak igazán dí­szére válhatik. Tessék rajta gondolkodni. — A Sulferein gyűlése A Sulferein gyű­lésén megjelent tagok között beszélgetés köz­ben szóba jött, hogy milyen rettenetes álla­potok vannak Budán. Ezen a gutgesint helyen magyar lap jelenik meg, mit ol}7anok is tar­tanak. kik nem tudnak magyarul és a „Buda és Vidék*“ falja a németet. Ott a hol O f - ner Z e i t u n g volt, ott magyar lap léte­zése gyászos a németségre. Azon is panasz­kodott a sulfereinus, hogy a pénzintézetek a magyarosítás miatt pártolják a Buda és Vidé­két. Erről mi nem panaszkodhatunk és nem beszélhetünk, nehány tiszteletreméltó kivéte­len kívül. De azért csak élhetünk lassacskán. — A Lucza széke. A Lucza széke hossza­dalmas készítése rövidke perez ahoz képest, hogy egy-egy építkezési ügy mily sokáig fe­nekük és karambolásodik a különféle asztalo- kon. Egy még a múlt évben beadott építési részvény sorsáról a következő tudósítást kap­tuk : „Építkezésem még mindig a tanács ke­zében van, azt kell gondolnom, hogy urai nem s: vesen látják a fejlődést és igyekezetei, ott benn van minden igyekezet kerék kötője. Egy ily kisszerű építkezés is 0I37 sok kezelésen megy keresztül, hogy még rendes eljárás mellett is hónapokba kerül, hát még ha egyes hivata­lokban szorgalmazni kell többszörösen, azért én nem a személyeket, hanem az irgalmatlan rossz ügy kezelést kárhoztatom, ezeu pedig lehetne, sőt kellene egyszerűsíteni, hiszen ®nnyi fáradsággal egy ily házacskát szerezni lehet, holott a mi fonák rendszerünknél ez temérdek költség többletbe kerül és a köz- igazgatás vezetőinek az ilyen ügyeket, eset­leg felszólalásokat, panaszokat nem ignorálni, hanem a bajokon segíteni vaunak hivatva, azért közlöm ezeket tisztelt szerkesztő úrral ily hoszadalmasan,' mert tudom, hogy ez nem éppen magán ügy, hanem nagyon is közügy, mert a siralmas eljárás végett egy ügyosztály­ban a, türelmem már elhagyott, kitörtem, amire az illető tisztviselő azt felelte, hogy „ja ké­rem, hiszen nem csak ön egyedül vau ily bajban!“ no hát ez nagyon is megszívlelen­dő mondás és ez nagyon is közügy 1 Hát én bizony ma már annyira elkedvelenedtem szép és jó szándékomtól, hogy ha temérdek pénzem ott nem heverne szabad ég alatt, aligha néz­nék többé Buda felé Tájékozásképeti meg­jegyzem, hogy az építkezés a mostani csonka formában mar engedélyezve van. A közmunka tanács szept. 13-án küldötte át a tanácshoz az engedély kiadás végett. Ott feneklett meg merr. az ügyészség a telek rendezést 5 hóna­pén át intézte el.“ Ez a levél anynyit beszél, hogy mi egyébb magyarázatot nem teszünk hozzá, minthogy egy év alatt egy építési en­gedély kiadható. Ilyen gyorsaság nem boszor- kányság. — Az eskütéri hid. Bánffy Dezső báró miniszterelnök a fővárosi polgárokból alakí­tott küldöttségének Ígéretet tett, hogy az es- kütéri-hid építését 1897-ben megkezdik. A ke­reskedelmi ministérium hídépítési osztálya el is készítette a terveket, azokat sokszorosítot­ták s tanulmányozás végett kiadták a nagyobb vállalatoknak, a melyek a hid építésére Budapest. 1897. (5) pályázni akarnak. Mint a Magyar Főváros illetékes forrásból értesül, a hídépítési mun­kákat az idén nem kezdik meg, mert a budai parton több épületet a főváros még nem rom­bolt le s e miatt a parti munkákat nem kezd hetik meg. Ezt a hirt megerősité a közmun­kák tanácsának legközelebbi gyűlése. A tanács ez alkalommal ülésezett először Döbrentey- utezai uj palotájában. Az eskütéri híddal kap csolatos szabályozás folytán a hídhoz vezető uj útvonal mentén 3 telektömb keletkezik, melyeket a pénzügyminister meghagyásából a tanács van hivatva értékesíteni. E tömbök kö­zül, melyeken az emelendő épületeket az 1893. évi XIV. t. ez. 48 § ban meghatározott 30 évi rendkívüli adómentesség illeti meg. a kúriai tömb már rendezve lévén, annak el­adására a tanács árlejtést ir ki. A zárt Írás­beli ajánlatokat, melyek már az egész 782 90 négyszögölnyi tömbre akár a vagylagosan megállapított két felosztási terv szerint ala­kuló egyes parczellákra szólhatnak, 1897. nov. 4-én reggel 9 —10 óra közt kell a tanács hi­vatalos helyiségében Kupp Imre ministeri ta­nácsos kezéhez beadni. Az erre kitűzött idő leteltével a beérkezett ajánlatokat bizottsági­lag nyilvánosan felbontják és felolvassák. Az eladási feltételek a tanács elnökségének sze­rezhetők meg A liid építése e szerint ebben az évben el nem kezdhető, ha csak az elintézés villamos utón nem történik. — Miniszter a diákok között. A budapesti II. kér. kir. kath. főgimnázium és vele kapcso­latos Ferencz József nevelőintézetben a király nevenapja alkalmából iskolai ünnepélyt rende­zett. Az ünnepélyen megjelentek: Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, dr, Klamarik ny. államtitkár, Rómán min. tanácsos Vézinger apát. Fináczy igazgató, dr. Gopcsa min. titkár és az intézet tanári kara Demetzlcy kor­mányzó vezetése alatt. Az ünnepély Demetzlcy kormányzónak hazafias szellemtől áthatott be­szédével kezdődött. Majd gróf Csáúcy Imre és Gööz Árpád növendékek szavaltak. Halász, Ha­ris és Ábrányi növendékek hegedűn es zongo­rán adtak elő néhány darabot. Az ünnepélyt a dalkör által szabatosan előadott „Szózat“ zárta be, melyet a jelenlevők állva hallgattak Az ünnepélyt társasebéd követte Az első fel­köszöntőt Wlassics Gyula miniszter körülbelül a következőkben mondotta: Mélyen tisztelt uraim ! Szeretett ifjú barátaim! Azon lélekemelő ünnepély hatása alatt állok, melyben ma részt vettem. A nemzet képviselete megjelent a tör­ténelmi emlékek által megszentelt Mátyás temp­lomban, hogy dicsőségesen uralkodó királyunk védszentje ünnepén kérve kérje a királyok ki­rályát, hogy tartsa, meg a magyar hazának a legjobb és népei boldogságáért legtöbbet, ag­gódó, legtöbbet dolgozó szeretett királyunkat (Élénk éljenzés.) Az Egek Urához küldött fo­hászunk után bevonultunk a nemzet képvisele­tének házába és hódoló hálafeliratot küldtünk lelkesedéssel és pártkiilömbség nélkül a trón zsámolya elé azért a fejedelmi tényért, mely- lyel megörökittetni rendelte történelmünk nagy alakjait. (Lelkes éljenzés.) A legboldogabb ér­zés a magyar szív világában az, midőn a nem­zet és királya gondolatában és érzésben, tett,-, ben és eszményekben összeforrva érzi magát. Ennek forrása a magyar jellem egyik hagyo­mányos ősi erénye, a királyi hűség. Ez erényt nemzedékről nemzedékre örökli a magyar és a nemzet ifjúságának szivét rezegje is át örökre a,hazaszeretet legszebb virága: a királyi hűség. (Élénk tetszés) Ez érzelmek hatása alatt di­csőségesen uralkodó királyunk védszentje ün­nepén itt, e nagy nevéről nevezett intézet ke­belében felemelem poharamat és arra kérem a Mindenhatót, tartsa meg nekünk sokáig feje­delmi erényekben tündöklő királyunkat, tartsa meg a magyar nép igazi védasszonyát, szere­tett királynénkat és az uralkodó családot. (Lel­BUDA és VI I) É K E kés éljenzés.) A miniszter e felköszöntőjét állva hallgattak s az mély hatást gyakorolt a jelen­levőkre Még több más felköszöntő elhangzása után az ünnepély esti 5 órakor véget ért. — Uj honpolgár. Habicht Károly müépitő. ki a királyi várpalota építésénél van állandóan alkalmazva s a ki mindeddig svájci illetőségű volt, letette Haberhauer polgármester előtt a honpolgári esküt. Ez alkalomból ötven forintot adott a fővárosi szegényeknek. — Az uj kadetiskola. A Lipót-mezőn épült uj kadetiskola környéke rendezetlen s a kadét- iskolát, körülvezető utak még nincsenek kiépítve Az iskola parancsnoka arra kérte a fővárost, hogy azt, a környéket rendezze s a lövegutat építse ki. A mérnöki hivatal azt jelentette a tanácsnak, hogy a rendezés az 1899. évi köz­munkaprogramban van tervben véve s az ut ki építésére most nincsen fedezet. — Tiizoitók a Mátyás-templom tornyában A Mátyás-templom tornyában néhány nap óta négy tűzoltó őrködik a főváros tűzbiztosságan. Ha a toronyból tüzet vesznek észre a kriszti­navárosi tüzőrséget értesítik, a mely telefonon továbbítja a hirt a központi és kerületi tüzér­ségeknek. — Kitüntetés. Orgróf Pallavicini Edét a király valóságos belső titkos tanácsosnak ne­vezte ki Az őrgróf egyike a legjobb és leg­rendületlenebb magyar hazafiaknak, ki minden idejét a közügyek és haza szolgálatában tölti. Az a főur, ki mindenkor ott volt, hol tenni kellett, ki mély belátásával és erelylyel, igaz­ságossággal példás becsülettel vezeti a reá bí­zott ügyeket és élénk figyelemmel kiséri, elő­mozdítja Buda fejlődését. A budavári főúri tár­saság egyik legkedveltebb tagja, ep úgy mint magasztos lelkű neje, ki a legjobb honleány és legjobb család anyák egyike. — A tárogató. Stoivaszer János által ja vitott tárogatónak, a melynek ujjájavitása elő­ször neki jutott, eszébe, Magyarországon nagy kelete van. A legelső körökben rendelnek meg ebből a bűbájos hangszerből. A hadsereg es honvédség zenekarát a Stowaszer féle minden más tárogatót felülmúló tárogatóval látják el. A tárogató restaurálásával Stowaszer foglalko zott legelőször és ezt a tervét évekkel ezelőtt közölte a Buda és Vidéke szerkesztőjével. Kül­földről is egyre másra rendelik szabadalmazott tárogatóját — Vívó akadémia. Santeli Italó a magyar athletika klub vívó mestere (Vili. Kerepesi-ut 21. szám) alapos rendszerével és gyors tanita- saval tűnik ki. Házi vivő akadémiáin a leg­jobb vivők vesznek részt. Santeli Italót legtne legebben ajánljuk kezdő és haladó vívóknak. Közelebb egy vívó akadémiát Budán fog ren­dezni. — Helyszerzés. — Ily czimü hírünkre Szirmay Andor az I. kerület erélyes rendőr­kapitánya Nazercsák disztéri cselődszerző ellen megindította a vizsgálatot. — Választmányi ülés. A magán tiszt­viselők nyugdíjintézetének fáradhatlan választ­mánya folyó hó 8-án ülést tartott, melyen felol­vastak az 1897. év II. és III-ik évnegyedéről szóló jelentést. — József föherczeg és iskola társai. A lapok terjedelmesen leírták József föherczeg és iskola társainak találkozóját. Mi csak azt teszszük hozzá, hogy a megjelentek között volt a hazai jogász világ egyik dísze dr. Pfrim László közigazgatási biró, ki egyike előkelő és tisztelt budai lakótársainknak, kit úgy a föher­czeg mint a többi megjelentek érdemeihez mél­tóan tüntettek ki. — Pestvarmegye díszközgyűlése. Pest­vármegye nevezetes nap ötvenedik évforduio ját ünnepli e hó 16-án. Félszázados évfordulója e nap annak, hogy I. Ferencz József, akkor meg föherczeg. mint királyi biztos István főher- czeget Pest. Pilis és Solt vármegye örökös fő ispáni székébe beiktatta. Ez első nyilvános sze­replése volt királyunknak hazánkban. A var megye e napot díszközgyűléssel ünnepli meg 16 án délelőtt 11 órakor. A diszgyűlésuek ez a tárgysorozata: 1 Beuiczky Ferencz főispán megnyitó beszéde. 2. Fazekas Ágoston főjegyző ____ _ Oktober to.

Next

/
Oldalképek
Tartalom