Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-09-19 / 38. szám

Budapest, 1897 (3.)

lelős. E felelősség terheli a kiváltás kizárt tagokat is azon üzleti óv végétől, melyben a kiválás történt még egy évig és kiterjed mindazon kötelezettségekre, melyek a kiválás időpontjáig keletkeztek.

5) jogai.

13. §. A tagok jogai, melyek a beiratási dij és a jegyzett részjegy első heti részletének lefizetése után gyakorolhatók, — szavazati jog, a cselekvő és szenvedő választási jog a közgyűlésen, a kölcsön kérelmezés, a nyereményosztalékban való részesedési jog.

20. § Az üzletrészek és azok képződése:

a) Minden tag tetszése szerint egy vagy több részjegy fizetésére kötelezi magát s köteles egyszer s mindenkorra minden egyes részjegy után két korona beiratási dijat, rész- jegyenkiut pedig hetenkint 40 fillért az igazgatóság által meghatározott napokon a szövetkezeti pénztárba befizetni.

b) A betéti könyvecskéért 50 fillér fizetendő

c) Minden egyes üzletrészért 124 kor. 80 fii fizetendő, melyből az utolsó 12 heti részlet 4 kor. 80 fii. értékben a tartalék alapba helyeztetik s igy minden befizetett részjegy névértéke 120 koronát tesz ki.

d) Több heti befizetés előre is teljesíthető ; ez alapon azonban a tagok semmi előnyben sem részesülnek, sem kamat megtérítését vagy más előjogot nem igényelhetnek

e) Késedelmi illetéket (bírságot) a tagok nem fizetnek : viszont ennek ellenében — tekintettel arra, hogy a szövetkezet tagjaitól egyáltalán kezelési költséget és késedelmi kamatokat nem szed s mert tagjai takarékosságát előmozdítani az által is kívánja, hogy a befizetéseket abba ne hagyják, — a befizetésnek hat heti elmulasztása esetén a mennyiben az igazgatóság a reá következő két hét alatt az igazolást el nem fogadná, az illető szövetkezet kötelékéből kizáratik és a befizetett összeg a tartalékalap javára fordittatik 10 korona 40 fillér erejéig. A mennyiben pedig 26 heti részletnél több fizettetett volna be, ezen többlet kamat és nyereségrész nélkül az illetőnek az üzleti év végén visszaadatik.

21. § Az évi számadások lezárásával mutatkozó összes nyereség vagy veszteség a befizetés arányában a tagok vagyonszámlájá- ban könyveltetik el és a teljes részjegy befizetése után felosztatik.

22. §. Az üzletrészek évtársulatokból függetlenül alakulnak, miért is a tagok az év bármely időszakában is lépjenek be, utánfize- tésre nincsenek kötelezve

23. § A vagyon gyümölcsöztetése :

1. a vagyon gyümölcsözés végett legfeljebb 8% kamat mellett a szövetkezeti tagoknak köl csönképen kiadható;

2 valamely budapesti pénzintézetnél helyezendő el ;

3 kamatozó sorsjegyek vásárlására;

4 ingatlanok vételére fordítandó és

5 leszámítolási (escompte) üzletbe fektetendő,

24. §. A szövetkezet csak tagjainak adhat kölcsönt.

25. §. A kölcsönért csak az a tag folya- modhatík, ki hat hónapon át befizetéseit pontosan teljesítette.

26 §. Az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak kölcsönök meg nem szavazhatok és kezességük el nem fogadható.

27. §. A kölcsönök biztosítékai a következők :

a) két készfizető kezes, ki nem szövetkezeti tag is lehet:

h) jelzálog! telekkönyvi bekebelezés ;

c) kézizálog.

32. §. Rendszerint a tőke 3 havi 5%-os törlesztés mellett történik ; eltérést az igazgatóság állapíthat meg.

A kölcsönök a megállapított időben pontosan fizetendők vissza és részletfizetés esetére egyetlen részletnek pontos meg nem fizetése, az egész, illetve a még hátralékos tartozást esedékessé teszi és midkét esetben jogosítva van az igazgatóság a késedelmes adóst » szövetkezet kötelékéből kizárni, az általa teljesített

befizetésekre a megtartási jogot gyakorolni, azokat tartozásának törlesztésére fordítani es a nem fizetett hátralékot biróilag érvényesíteni

33 §. A szövetkezetből való kiválás napján a kivált tagnak összes tartozásai szintén feltétlenül esedékessé válnak és ellenében az előbbi szakaszban meghatározott jogok szintén gyakorolhatók

Közgyűlés.

41 §. Minden üzleti év első negyedében Budapesten közgyűlés tartatik, melyre az összes tagok hirdetménynyel meghívandók.

43. §. A közgyűlés határozatképességéhez 20 tag jelenléte szükséges. Ha a tagok kellő számban meg nem jelennének, a 14 nappal később egybehívandó közgyűlésen a tagok, tekintet nélkül a megjelentek számára, ugyanazon napirend felett szótöbbséggel határoznak.

49. §. A közgyűlésen a szövetkezet minden tagja 1—5 üzletrész után egy szavazattal bir, 6—10 üzletrész után 2 szavazattal és ionéi több üzletrész után 3 szavazattal

Nem teljes korúak és gondnokság alatt állók pedig törvényes képviselőjük, illetve gondnokuk által gyakorolhatják e jogot.

52. §. A közgyűlés hatáskörébe tartozik;

a) az igazgatóság és felügyelőbizottságnak, valamint a felszámolóknak megválasztása, elmozdítása és felmentése;

b) a felügyelőbizottság által megvizsgált számadások felülvizsgálása, jóváhagyása és a mérleg valamint a nyereség és veszteség mikénti megállapítása feletti határozat;

c) az igazgatóság által előterjesztett számadás, az üzletjövedelemnek, valamint vagyonnak üzletrészenkint miként való felosztása feletti határozat;

d) az igazgatóság és felügyelő bizottság díjazásának megállapítása;

e) az igazgatók, valamint az egyes tagok által teendő indítványok feletti határozat;

f) fellebbezések elintézése;

g) az alapszabályok módosítása ;

h) az egyesülés más társaságokkal ;

i) oly kartell szerződések megkötése, melyek minden társasági ügyletnek közös haszonra vezetését czélozzák:

h) a szövetkezet feloszlása feletti határozat.

Az alapszabályok módosítására vonatkozó közgyűlési határozat hozatalához a jelenlevő tagok 2/3 szótöbbsége szükséges.

Szövetkezetünk czélja első sorban a takarékosság előmozdítása úgy a legjobb, mint a kevésbbé jó anyagi körülmények közt élő polgártársaink érdekében, minek hathatós sikere czéljából egy üzletrészre csak heti 40 fillér befizetést állapítottunk meg Az üzletrész 124 korona befizetése által lesz teljes. Különös súlyt helyezünk az olcsó kezelésre és a vagyon gyümölcsöztetésnél a legnagyobb óvatosságra.

Hasonló szövetkezet már több működik, s az ezeknél szerzett tapasztalatok felhasználása mellett fontos újításokat léptettünk életbe, melynél fogva üzletünk némileg eltér a működő szövetkezetek rendszerétől

Mi ugyanis

1 nem szedünk késedelmi kamatot,

2. nem szedünk nyomtatványért dijat,

3 nem szedünk nyugdíj alapra, <

4. nem szedünk biztosítási alapra illetékeket,

5. ciklusaink kelet és lejárathoz kötve nincsenek, s igy bármikor beléphet az illető tag károsodás és utánfizetés nélkül.

Felismerve azt a fontos közgazdasági elvet, hogy a tisztviselő, kisgazda, kisiparos, kiskereskedő takarékossága és hitelének olcsó mivolta egyedüli kútforrásai a nemzet legszélesebb rétegei vagyoni gyarapodásának : a midőn e két czél elérését tűztük ki magunk elé, bízvást állíthatjuk, dog}' czélunk egyszersmind hazafias is.

De czélunkat elérni csakis úgy lehet, ha tagjaink száma tetemes, s üzleti tőkénk megfelelő nagyságú lesz, tehát azzal a kérelemmel fordulunk Czimhez, hogy üzletrészeink közül akár egyet, akár többet jegyezni, s hazafias czélünk elérésében ez által közreműködni szi- veskedjék. Tisztelettel az „Országos Központi

BUDA és VIDÉKE ___

Fil

lérszövetkezet“ igazgatósága: Tauszig Aladár az igazgatóság elnöke Dr. Bálint Ferencz köz és váltó ügyvéd, kér. választmányi tag az igazgatóság alelnöke. Katona Béla az „0. N Sz“ ügyvezető-főjegyzője az igazgatóság alelnöke. Balassa Antal az egyetemi kórház egyleti ü. igazgatója, alsó szalóki Dr Kriváchy Géza ál- lamvasuii s titkár, szigetin Barthos János vasúti

8. titkár, Dr. Wallon Dezső pénzügyminiszteri titkár az igazgatóság tagjai Felügyelő bizottság: Elnök: szigetin id.Barthos Tivadarny. kir. Ítélőtáblái biró. Tagok: Dr. Gálffy Dénes p. és t fogalmazó. Franki Lajos vállalkozó-mérnök. Erdélyi János iparos. Graff Miksa magánhivatalnok Tauszig Tivadar kereskedő, Hódy Gyula Agrár bank főtisztviselője.

I

Minek rohanni . . . ?

Minden oldalról hangzik a panasz. A fő- és székváros felett a levegőóg, a pára telítve van gáncscsal, és a szitok csak úgy pattog, mintha a felhők csupa villámos szikrákat lő- velnének.

Elégedetlenek a dúsgazdagok, elégedetlen a jómódban elő polgár, és zúgolódik a nép

A rohamos fejlődéssel a pincze lakókba is belevágott a nagyobb igény.

Minden háttérbe szorult, de napirendre került, és divattá lett mostanában a fővárost végig pacskolni.

Budapest utczái felvannak túrva, barri- kádok emelkednek, és ha eltűnik egy törmel- lékből összeháDyt halom, nem lesz járható út a helyén, mert újabb kupaczok támadnak.

A megfoghatatlan rendezés olyan rendetlenségeket szült a melyek kihijják még a hozzá nem értőknek is boszankodását, a szakavatottaknak pedig gunykaczaját

Építenek és rombolnak, az eltűnt házak helyén homok buczkák magaslatiak. Az utóbbiakat részben elhordják, a palotákat lemélyitik, feltöltik vagy derekában ketté vágják, hogy bele illeszkedjék az újabb és újabb rendezési vonalba.

Persze ! ma már mindenkinek vau külön Ízlése (bár csak ó is volna) mindenki ért az arkitekturához, a szabályozáshoz, utcza hosszat mást sem tárgyalnak, mint a hibákat, az el- hamarkodást, a kapkodást, hozzá sokan felvetik a felületes és értelmetlen munkát is.

A rohanva-rohanásban, ebben a szédítő villámos korszakban igy beszélnek az emberek s mindjárt kész is a meggondolatlan Ítélet, mely vesztő helyre vinné az egész fővárosi ta- uácsot. a képviselő testületet, de kiváltképen az egész mérnöki kart.

A hány kerület van, mindnek a bajait kell orvosolni, valamennyinek van panasza, elintézni valója gyorsabbnál gyorsabban. Irigy szemmel is fondorkodva néz egyik a másikára, ha félig meddig rendezték a mondjuk — jogos kérését. A kérvényezők sokasága nemcsak Írásban, de küldöttségileg szóval is bejárja a hivatalos küszöböket A papiroson csak úgy száguldozik a penna, egy sem engedi a maga emlékiratát 5—12 ívnél alább.

És ezekben az Írásokban nincs egy elismerő S'ó, nincs a méltányosságnak egy betűje sem, csupa duzzogás, szemrehányás, sokszor nem is kérés, hanem követelés.

Ilyen körülmények között megtorlódik a főváros minden osztályánál a munka. Sürgős mind, halasztást nem vár egy sem.

Ha két-háromezer sürgős beadvány van, mi sors juthat a többi ezerekre ?

Egyszerre egy évtized alatt akarják felépíteni és rendezni ezt a mi gyönyörű fővárosunkat, hogy a rákövetkező tizedben újra építsék és rendezzék ?

Minek ez a rohanva haladás ? minek az a szédítő sebesség mindenben ?

Ne álljunk meg, de ne siessünk olyan szertelen módon.

Az örökös sürgetéssel, követelésekkel, lamentácziókkal és legtöbbször személ3Tes motívumok bevonásával nem jutunk a kitűzött czélhoz

Minden egyes kérdésben legyen az a legjelentéktelenebb is, megfontolás szükséges.

=========_______ __Szeptember 19.