Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-09-12 / 37. szám
Budapest. 1897. VI. évfolyam 37. sz. (Szent-Mihály hava.) Vasárnap, szeptember 12. Hetenként megjelenő lap a közigazgatás, közgazdaság és társadalom köréből. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODASNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: <3-‘2"Cn_i.A__ Szent Jstván-napi egyházi beszéd. A nagy királyt követő, a Jagellók házából eredő gyönge és tehetetlen, a nemzet nyelvét nem értő királyok alatt az ország a pusztulás útjára jutott, az egyenetlenkedő, hatalmaskodó főurak megfeledkeztek Szent István hagyományáról. 1526. évben Mohács lett az ország véres temetője; elhullott a nemzet virága, szine-iava; a harczi dicsőséget hirdető Mária-zászlók rongyokra tépve hevertek a hősvértől pirosló csatamezőn. . . . A liitegység megtörött ! Sz. István palástja ketté szakadt! 1541. szept. 2-án jött Szulejmann Budára és az nap lépett ezen százados Mária templomba a pusztulás. 145 éven át nem csendült meg e szent falak között a magyar Mária- ének! 1686. szept. 2-án megzendült a harczi riadó, a magyar fegyverek, keresztény jelvények, a Mária-zászlók ki- tüzettek Budavár ormára. Az egész vár feldulatott a Nagyboldogasszony-templom csodás módon megmaradt és a II. Ulászló ajándékozta Mária-szobor, mely 145 évig a fal által volt elfödve, sértetlenül napfényre jött! 1686. szept. 2-án a törökök a szobor láttára vad futással menekültek, a diadalmas keresztény sereg a Mária-szobor előtt fegyverét lerakva zen- gedezte liálaadó énekét! Szent István hagyományát, a boldog- ságos Szűz tiszteletét örökölte I. Lipór, és neje, Eleonora királyné ; a magyar nemzet dicsőségét és szomorú napjait látott Mária-templom ékességeit visszakapta, a középkori Mária-énekek ismét megcsendültek. Mária Terézia, a kegyes királyné 1749. évben — a budai királyi palota újraépítésekor — itt. ezen Máriatemp- lomban tartotta az ünnepélyt. E nagy királyné ujitá fel a szent- istváunapi körmenetet, a dicsőséges sz. Jobb kéznek közülhordozását! Ismét megcsendültek a régi magyar énekek. A nemzet életét zsibbasztó fájdalom, az elnyomatás, a százados megaláztatás hangjai szólanak meg ezen egyszerű dalokban : Hol vagy István király, téged magyar kíván! Gyászos öltözetben te előtted járván ! Sz. István hagyománya, a vallás ápolása, a bold, szűz Mária tisztelete a magyar nép szivében István királyt és a boldogs. szűz Máriát elválaszthatlanul egybeforrasztotta, melyről a jámbor poéta igy zengedez: Virágos kert vala híres Pannónia, Mely kertet öntözé híven szűz Mária, Kertésze e kertnek István király vala, Ennek bő termése ő vele meghala. (Kéziratos énekeskönyv a múlt századból.) Á szent István hagyománya, a vallás áp tsa, a bold. Szűz tisztelete kilencz évszázadon keresztül uralkodott a magyar nemzet társadalmi és politikai életében. Esztergom, Székesfejérvár és Budavár Nagyboldogasszony templomai élő bizonyságot tesznek erről; irt folytak le a nemzet történetének legnevezetesb eseményei ! Az ország pénzén, a nemzet harczi jelvényein a bold, szűz Mária képe tündöklött; 1848-ban a magyar sza- badságharczbau, a névtelen hősök szűz Mária zászlait lengették a diadalmas csatákban ! 1867. évben a magyar törvényhozást Sz. István hagyománya, a bold, szűz Mária tisztelete vezérelte, midőn felséges urunknak és királyunknak fejére sz. István koronáját ezen nyolcz- százados Mária-templomban tette fel és a nemzet és király közötti kibékülést megerősi tette. Felséges urunk és ap. királyunk birodalmi uralkodásának 25-ik évfordulóján, 1873. decz. 2-án legkegyelmesebben elrendelte, hogy a főváros ezen nyolczszáz éves múlttal dicsekvő főtemploma, melyet tatár és török dulá- sok és elemi csapások többszörösen romba döntöttek, régi fényébe visszaál- litassék. Felséges urunk akarata volt, hogy ezen Mária-templom, mely a kér. magyar nemzet kilencz évszázados virágzásának és hanyatlásának élő emléke, «BUDA és VIDÉKE“ TÁRCZÁJA. A valláserkölcsi alap fejlesztésének szükségessége. — Irta: Zimáncly Ignácz. — Miután az ember nemcsak testből, hanem lélekből is áll: valamint annak, úgy ennek is megvannak a maga követelményei A test nem élhet táplálék, a lélek és kedély ideálok nélkül. A kor materializmusa ólomsulylyal nehezedik a mai társadalomra, a mely kirekesztette a hitet, felbolygatta az erkölcsi rendet, a hit által elfoglalva tartott trónusra a sivár önzést helyezte. Pedig ideálok nélkül mily hamar bomlik fel a társadalom ! Ha mindenki csakis a saját érdekét haj- hássza, ki hozza majd ama nagyszerű tervezetek életbeléptetésére, foganatosítására szükséges nagymérvű áldozatokat ? Áldozatok nélkül gyengül, elerőtlenedik az államtest nemcsak kifelé, hanem befelé is, a mennyiben bensejét az egyenetlenség és az ocsmány érdekharcz fogják feldúlni. I Az élet nyomorúsága között élő és esz| ményeitől megfosztott egyén pedig vagy a reménytelen lemondás, vagy ha tettereje nagyobb az élvezetek megszerzésére irányuló vétek karjaiba fogja magát dobni Világos, hogy az ilyen rideg, úgyszólván csak állati életet élő társadalom nem tarthatja fenn magát, annak pusztulnia kell, hogy egy nemesebb életmódra képes társadalomnak helyet csináljon. A szellemi téren talán még nagyobb a pusztulás, mint az anyagin A kultúra élén haladó nemzetek nagyon is meg vannak mételyezve. E tekintetben is kedvezőbb a mi helyzetünk, mert népünkben még él úgy a vallás, mint a hazaszeretet magasztos ideálja, jóllehet az úgynevezett erős szellemei inkább tudatlanságukban, mint rosszakaratukban a teljes negatio terére léptek. Ezeket az ideálokat kell gondos kézzel ápolnia a még teljesen meg nem mételyezett értelmiségnek. S hogyan ? Folytonos, önzetlen éiintkezése által a néppel, miáltal azt a jó ügy barátjává és bátor harczosává fogja nevelni. Ápolnunk kell a nép vallásos érzületét, fejlesztenünk erkölcsi felfogását, növelnünk hazaszeretetét, ragaszkodását az államfőhöz, szóval valláserkölcsi alapon kiképeznünk az életerős polgári jellemet, az államok ezen főtámaszát, a népek nagyságának alapját. Az alkotmányosság minden megengedett eszközével ellene kell küzdenünk minden olyan állami intézkedésnek, a mely a vallásos érzület megingatását czélozza ü.z iskolákban a kezdetleges alapisrneretek oktatása mellett a fősulyt a kedély és morális érzület fejlesztésére kell fektetnünk; magát a népet pedig nemesebb élvezetekre kell oktatnunk, hogy a rút tivornyák és az iszákosság mocsarából mielőbb kiemeljük, s ez nagyrészben a hivatását nemesen felfogó papságnak a feladata Hogy ezen czélt elérhessük, megkell szüntetni azon rideg elzárkozottságot, amelybeu az iutelligentía a néptől elszigetelve él; ellenkezőleg keresnünk kell a vele való érintkezést, de nem önző czélok, hanem a tiszta emberszerefet, a részvét és a jó ügy iránti lelkesedés által vezéreltetve. Támogatnunk kell a népet tanácsunkkal megvédenünk befolyásunk által. Csak igy fog a nép emelkedhetni anyagilag és erkölcsileg, csak igy válhatik oly polgárává a hazanak, a kinek vállain bizton nyugszik'a nemzet jövője. „Nyelvében él a Nemzet.“ A magyar egyesiiletjelszava KIADÓ-HIVATAL, hol előfizetői lehet és hirdetések felvétetnek : Várocmajor-utcza 28. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél évre G korona, évnegyedre 3 korona. SZPD,A ° S Z T Ö S É G : V >utcza 28. Kézire' kát é eket ide kérjük küldeni.
