Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-24 / 4. szám

Budapest 1897. (5 ) BUDA és VIDÉKE Januar 24. Rudasfürdő fele',, ahol rendőrért kiabált, de nem volt sehol. — Az iegész 4 vagy 5 km. utón nincs tehát rendőr! Megérkezett végre azon sárosán és kime­rültén haza. Az ijedtségtől össze volt törve. — Megfogadta, hogy soha többet nem megy az uj hid tisztességéből arra felé. Nekünk pedig arra a kérdésre ad alkal­mat ennek a háziasszonynak esete,ivajjon nem lehetne a rendőr-posztokat úgy berendezni, hogy az uj hid felé közlekedő ut legfélelmete­sebb helyére is jusson ? Avagy a közlekedő közönség érdeke nem kívánja meg ? Vagy talán a rendőrök is félnek az ott tanyázó kisértetie3 szellemektől ? Taksonyi Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Dr. Hegedűs János. Dr. Hegedűs János a legrokonszenvesebb emberek egyike. A ki csak egyszer beszélt vele sohasem felejti el. A mai közönyös világban jól esik, ha olyan emberrel találkozunk, kinek privát érdekei családja boldogitásán kivül nincsenek, s a ki a hazafiságot és polgári kö­telességeket jól értelmezi. Az első kerületi polgári kör egyik alel- nöke a mindenki által szeretett Hegedűs János, kinek cselekedetei nemes eszméinek szép gon­dolkodásának megvalósulásai . . . Mintha a régi lovagvilágból maradt volna vissza, hogy megmutassa az elfásult emberek­nek mi az eszme? mi az igazság? mi a lelke­sedés? mi a jó ízlésű hazafiság ? Érdemekben gazdag polgártársunk egye­nes és őszinte ember s a szerénység mintaképe Ha vele szót váltunk csodálkozunk egyenes nyíltságán és csodálkozunk azon, hogy mikor valaki kemény igazságokat mond mindig finom és udvarias marad. Dr. Hegedűs János orvosi karunk vezető férfiai közé tartozik, a kiről mindenki a leg­nagyobb \ elismeréssel emlékezik és meghajol tudományossága előtt. A polgári életből is kiveszi részét és kö­telességeit erélylyel teljesíti. Mindig az igaz­ság utján jár és azért harczol a nélkül, hogy abból, vagy bármi közügyből haszna lenne. Jellemének kimagasló vonása az önzetlen­ség és áldozatkészség. Szóval igazi magyar ember. Konkoly Tkege Miklós. A költők a csillagokba néznek. A csilla­gok országába kalandoznak gondolataik. A csillagok világa ismeretlen világ. A költők gondolatainak országát egyik legelvontabb tu­domány a csillagászat kutatja. De bármily el­vont is ez a tudomány, a csillagvizsgálók telve vannak költészettel. Tessék csak meghallgatni Konkoly Tbege Miklós egyéb szép zenedarabjai között azt a szép nyitányt, mit ő Jókai Milton czimü darabjához irt és mindenki felismeri benne a költőt. A csillagvizsgálás tudományának hazánk­ban ő a vezére, ő a központja s itt van annak fészke Budán, hol egykor Mátyás király is vizsgálta a csillagokat. Konkoly Thege Miklós úgyszólván semmi­ből teremtette meg hazánkban a csillagvizsgá­lás tudományát és emelte oda a hol most van az időjóslással (meteorologia) együtt. 0 nem elégszik meg azzal, hogy csak a tudományos világban terjeszsze, hanem a társaságban is apostola annak. A budai meteorologiai intézet­ben minden évben népszerű felolvasásokat ren* ' i dez. Ezeken a népszerű felolvasásokon ott van az előkelő és tudományos világ szine-java, kik az ő és kitűnő munkatársai kalauzolásával rándulnak el a csillagok honába, a miről a „Buda és Vidéke“ szerkesztősége annak idején mindig beszámol. Kérjük azokat, kik a mnlt évi előfizetést meg be nem küldték, hogy azt mielőbb bekül­deni szíveskedjenek. Lapunkból négy mutatvány számot ir.gyen küldünk. A ki tovább megtartja azt előfizetőnek tokintjük. Kérjük barátainkat a Buda és Vidéke terjesztésére. Kérjük azt a fő­város mindkét partján és a vidéken, a nyilvános helyeken, kávéházakban, vendéglőkben stb Előfizetőink megbízásait elvégezzük. „A kiskút! prímás“ czime annak az elbeszélésnek, mit közölni kezdtünk. Irta Erdélyi Gyula. Egy czigányprimás és egy uriuő ábrándját tárgyalja az elbeszélés, mely a hetvenes évek elején megtörtént. Rigó Jancsi regénye Chimay herczeguővel alkalomszerűvé teszi a közlést. Újonnan belépő előfizetőinknek megküldjük az elbeszélés elejét tartalmazó számokat. Az előfizetés árai : Egész évre . . . .12 korona. Félévre.....................6 „ Negyedévre ... 3 „ A budai polgári kör. A múlt szombaton, vagyis f. hó 16-án jól sikerült családi estét rendezett. Ez már a második, a táncz-sezonban. Az elsó m. é. deczemb, havában volt' és Dr. Rácz Károly rendezte; a hallgatóságot állandó derültségben tartotta az ördögről tartott mnlatságos felolvasásával. A mostanit dr. Ludvik Emil rendezte; ós — nagy elfoglaltsága mellett is, mert . . . hát legifjabb orvos-doktorunk ő — sikerült műsort állított össze. A családi est azzal kez­dődött, hogy Kovács Jenő és ifj. Kovács Sándor urak tréfás kupi ókat énekeltek zongora kiseret mellett; Kovács Ferencz ur Liszt: magyar rop- szidiákat játszott zongorán, és Szabó Lajos ur mint 48-as honvéd humoros felolvasást tartott, melylyel állandóan kaczagtatta a nagyszámú szép hallgatóságot. Ezután vacsora s utánna a mi az ifjúságnak különösen kedves táucz követ­kezett. Két kis termünket zsúfolásig meg töl­tötte, a sok szép asszony és leány meg a sok frakkos gavallér, és hogy mégis megfértünk valahogy s hogy igy is nagyon jól mulattunk, Frommann Pistának köszönhetjük, ki mint a körigazgatója s a vigalmi bizottság elnöke nagy tevékenységet fejtett ki az est sikere ér- dekében.Most éreztük csak igazán, hogy de nagyon-nagyon lassan is épül az a mi budai vigadónk Az ilyen sóhajainknak is magyará­zatát adom, ha megmondom, hogy 60 pár tán- czolta a négyeseket. Bizony ily látogatottság mellett a mikét kis termünk már-már nem elégítheti ki a tánczos ifjúság igényeit. A talp alá valót Mátyás czigányunk húzta, a sok táncz­nak, csárdásnak, csak a hajnal vetett végett. — A jővö hó 6-án jelmez estét rendez a kör, melyre sokan a férfiak közül is jelmezben jön­nek el. Ott voltak asszonyok: Andrássy Antalné, Asaméthy Lajosné, Ballon Adolfné, Bauer Józsefné, özv. Bauer Lászlóné, Beniczky Tamásné, Berényi Frigyesné, Biscara Endréné, Dr. Rudnay Józsefné, Dobrosemszky Mátyásné, Eckermann Edéné, Fromann Istvánné, Gyur­mán Andorné, Hamary Béláné, Hauser Nán- dorné, Hauszmann Imréné. özv. Jenny Antalné, Klinhárt Bodogné, Koltor Lászlóné, Kovács Sán- dorné, Lithvay Mátyásné, Mácsik Gyuláné, Máltás Hugóná, Mayer Istvánné1 Megay Osz- kárné, Petheő Miklósné, Reindl Józsefné, özv. Rilrau3zkyne Rögler Béláné, Rupp Zsigmondné, Schönoz Aurélné, Spuller Istvánné, Szánthó Albertné, Szobovich Ferenczné, Tabermann Gusztávné, Tessey Nándorné, Thier Józsefné, Tóth Istvánné, Uher Flórisné, Walter Leóné, és .Wittinghoff Gyuláné. Leányok: Bauer Irén, Bauer Józsa és Vilma, Berényi Margit, Biscara Szidike, Dobrozemszky Aranka és Irén, Taba Emilia, Gyurmánn Marika, Haydecker Olga, Horváth Irma, Jenny Agata, Klinkárt Margit, Koltor Stefánia. Kovács Mariska, Kug- ler Izabella, Lithvay Sárika, Lukse-Fábry Malvina, Ludvik Auna, Mariska, Máltás An­géla, Mayer Lujza, Mercz Margit, Ötl Paula. Rögler Emilia, Schönoa Margit, Szánthó N. Szemlér Jolán, Szobovics Margit. Tábermann Irma, Thier Mariska, Tóth Irén, Uher Gizelle, Walter Berta. Különfélék. — Dr. babarczi Schwarzer Ottó felolvasása. Az érdekesnél-órde- kesebb felolvasásokat rendező népszerű felolvasó társaság életében magasan ki­emelkedő pont volt dr. babarczi Schwar­zer Ottó felolvasása mit a szerző enge- delméből lapunk elején közölünk. A lei­olvasás tartalma is nagybecsű. Kevés tudományos Írónk van, ki oly világosan és költői vénával ir, mint lapunk kitűnő barátja s munkatársa dr. babarczi Schwar­zer Ottó. Szép dolgait oly művésziesen szónoki erővel olvassa a hogy olvasni csak szegény Balás Sándort hallottuk. — Munkások babérkoszorúja Gerlóczy alpolgármesternek Gerlóczy Károly alpolgármester az ó-budai munkáska­szinó öttagú küldöttségét fogadta. A küldött­séget Hepper Károly vezette. A küldöttség egy szép babérkoszorút nyújtott át a polgármesternek és a munkások vezetője hosszas beszédben mél­tatta Gerlóczynak a muukáskaszinók létesítése körül szerzett érdemeit. Azután elmondotta, hogy a munkáskaszinók már eddig is szép eredményeket értek el, a minek első sorban a munkások örülnek s azért a babérkoszorúval akarják hálájukat leróni iránta. Gerlóczy Károly megköszönte az iránta nyilvánult figyelmet és biztosította a munkásokat, hogy érdekeiket mindig szivén fogja viselni s továbbra is buz­galommal fog a munkáskaszinók fentartásán dolgozni. Végül a munkások hazafias szerete- tébe ajánlotta az intézményt. — Közgyűlés A budapesti (budai) kereskedelmi társulat az 1897. évi január hó 28-án, délután 4 órakor az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár budai osztályában (II. kerület, viziváros, Fő-utcza 2. szám alatt) tartja rendes közgyűlését. Napirend: 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére 3 tag kiküldése. 2. A választ­mány jelentésének előterjesztése 1896. évről. 3. Az 1896. évre vonatkozó zárszámadás- és va­gyonmérlegnek, valamint a számvizsgáló-bizott­ság jelentésének bemutatása. 4. Az 1897. évi költségvetés megállapítása. 5. A békéltető-bi­zottságba 2 rendes és 2 póttag megválasztása. 6. Három számvizsgáló választásé. 7. Az 1897. decz. 3-án a korház alap javára tnkarékpénz. tárba helyezett 36 frt 17 kr. és felgyűlt kama_ taink a budapesti keresk. Ferencz József kór háznak adományozása. 8. Esetleges indítványok Budapest, 1897. évi január hó 7-én. A választ-" mány nevében: Kollár Lajos, ügyész, jegyző. Freyberger Pál, elnök. — Kitüntetés. Dr. Fi scher Ignáczot a Schwartzer-féle elme- és ideggyógyintézet szép jövőjű orvosát Komárommegye tisztelet­beli főorvosi czimével tüntették ki. Dr. Fischer Ignácz egyik dísze az ifjabb orvosi nemzedék­nek. Tudományosan készült, hivatásáért lelke­sedik s itt Budán is megérdemelt köztisztelet­ben részesül. — Kitüntetés. A király idősb Bún Józsefet és törvényes utódjait hidegvölgyi előnévvel a magyar nemesek sorába iktattatta. Bún József ezt a kitüntetést megérdemelte s ennek mindenki szivéből örül, mert mhdig nemes volt. — Elismerés. A király ő felsége Dr. Molnár Viktor elnöki osztálytanácsost, a ma­gyar közoktatás egyik vezérét, dr. Wlassics

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom