Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-08-29 / 35. szám
Budapest. 1897. (4) BUDA és VIDÉKE Augusztus 29 Útról és a Gellértrakpartról zavartalan lesz a közlekedés. A gyalogosoknak a Dunapartról vagy a korzóról nein kell fölkerülni a hidra Mindegyik oldalon ugyanis lépcsők fognak fölvezetni a partról a hidra, a mely a vámszedők házikója elé visz. A hid tehát mindenben uj és eredeti lesz, de még egy kissé messze van az az idő, mig ebben az újságban gyönyörködhetünk. A tervezők szerint ugyanis négy esztendő kell a híd fölépítéséhez s azt csak 1901-ben lehet átadni a forgalomnak. (Budapesti Hírlap.) Vi szli ang. Az „Egyetértésben“ lapunkban közlöttekre a kővetkező viszhang jelent meg Hójtsy Pál kitűnő tollából: Budapesten pálmakertet akar csinálni egy társaság A külföld több városaiban létezik már ilyen pálmákért Természetesnek találom, hogy nálunk még nincs. Máshol nem voltak meg a szükséges előfeltételek, úgy kellett azokat mesterségesen megteremteni. Nálunk megadta a természet mindazt ingyen, a mit csak megadhatott. Világos tehát, hogy nekünk nem lehet pálmakertünk, másoknak pedig lehet. Külföldön drága fűtőanyaggal melegítik meg a pálmakerteket és azok vizét Nálunk ingyen szolgáltatja a természet a hőforrásokat, melyek a főváros több pontján magoktól buk- kanak elő. E források vize valóságos kincs. Mi beleeresztjük azok fölös vizét a Dunába. Urak vagyunk, tehetjük. Ki tilthatja meg herezeg Eszterházynak, hogy egy egész szilvafaerdőt tartson a maga szükségletére, abból esztendőn- kint csak egy szem szilvát egyék meg, a többit, pedig hagyja elrothadni? Mi a hőforrások vizével igy gazdálkodunk De hát Magyar Miska nem is akar pálmakertet. Mit csináljon ő a pálmafával? Csináljanak kolbászgyárat, ha már valami nemzeti intézményt akarnak létesiteni. Ez iránt lesz érdeklődés. De, mondok, a kolbász aztán fog- hagymas legyen ! * Sok esztendeje már. hogy egy hírlapi czikkben fölhívtam a fővárosi tanács figyelmét arra a kincsre, melyet a hőforrások vizében bir Maga az Illés-forrás naponta 40.000 hektoliter vizet öruleszt 24 óra alatt a Dunába. A városligeti artézi kútnak 70 fokos vizéből alig egy ezredrészt használnak el, a többi felhasználatlanul elfolyik. A régi Sáros fürdő forrása teljesen elvész. Az uj hid alapozásánál megint egy uj meleg forrásra akadtak. Igen nagymennyiségű vizünk van ingyen. Ha ekkora mennyiségű vizet mesterségesen akarnánk fel - melegíteni (oly hőfokra, minőt a természet szolgáltat) többe kerülne évenkint mint a mennyit Budapest összes lakossága fűtésre elkölt. A Dunába eresztett meleg vízzel ingyen lehetne fűteni télen az egész fővárost. Vagy legalább a szegények lakásait Csak be kellene vezetni a lakásokba, + Hogy a főváros senkinek sem fűt ingyen azt természetesnek találom. Legkülönösebb az lenne, ha épen a szegényebb osztály részesülne ebben az előnyben. Akkor már inkább a gazdag házi urak. Azoknak nagyobb befolyásuk van a városházán. Be sehogy sem természetes, hogy veszendőbe hagyják menni azt, a mi megvan és a mi KJüCSGKGt GF. Nem egy pálmakertet lehetne a most veszendőbe menő viz által kifűteni, mert his* ez kicsiség, hanem a nagyobbszabásu intézményeknek egész sorozatát lehetne megvalósítani a melyek kellemessé tennék a fővárosban való tartózkodást. Annak megvan, vagy legalább meglehet a maga jogosultsága, hogy a város nem akar ingyen telket adni egy magántársulatnak, mely palmakertet szándékozik létesiteni. De akkor létesítsen maga a főváros ilyet és más hasonlókat. * A főváros közigazgatásának élén most egy tettvágyó fiatal férfin áll, kihez a közönség a legszebb reményeket köti. Megérdemelné a dolog, hogy ez a férfiú ily kérdésekkel is foglalkozzék egy keveset, A hőforrások vizére vonatkozólag, csak egy-két mozzanatot akarok megpedzeni. Minden nagy városban a tüdő betegségei ragadnak el legtöbb áldozatot. A tüdőbetegség enyhítése, igen sok esetben gyógyítása is, egyszerű pénzkérdés. A gazdag ember elmegy a téli hónapokra Arcóba, Madeirába vagy Egyiptomba; enyhe jó levegőt szív: s baja meggyógyul vagy legalább enyhül. A szegény embert itthon tartja a foglalkozás és pénzhiány : s elpusztul. Budapesten nem is egy, hanem több téli kertet lehetne alakítani s a hőforrások vizével ingyen kimelegiteni. Ott sétálhatna a legzordabb téli időben is mindenki. Megtalálná a könnyebbülést a beteg, az enyhe tiszta levegőt, a ki egészséges. Nem gondolja-e a főváros tisztelt polgár- mestere, hogy e kertek kedvéért nagyon sok idegen töltené nálunk a telet? * Közönséges kalmárszellemmel nézve az ügyet, prédaság számba megy elpocsékolni egy olyan javat, a melynek előállítása pénzbe nem kerül, s a melyet hasznosítani lehet. A meleg viz ilyen. Akár a kőszén. Hasznosítani lehet, nemcsak közegészségi és közjótékonysági czé- lok szolgálatára, hanem olyan czélokra is. melyek pénzt hajtanak. így például nagyszabású kereskedelmi kertészetet lehetne fentartani azzal a vízzel, mely most a Dunába ömlik. Télen nagy áron fizetjük meg a friss zöldséget, gyümölcsöt, virágot, mely déli vidékekről kerül hozzánk. Az uj burgonyát Malta szigetéről hozzák hozzánk s nagy áron adják, a mikor nálunk még nincs. Az első gyümölcsöt Olaszországból kapjuk s drágán fizetjük Élő virággal Nizza lát el bennünket egész télen. E dolgokért sok szép pénz megy ki idegenbe Pedig ezeket természethetnénk idehaza is, olyan üvegházakbau, melyeket a hőforrások vizével melegítenénk. Még mi lehetnénk más északibb népek szállítói. Pénzt kaphatnánk azért, a miért ma mi fizetünk. Pestvármegye közgyűlési határozataiból. Pest Pilis-Solt-Kiskun vármegyének Budapesten 1897. jalius 12-én tartott rendes év- negyedes bizottsági közgyűlésén. 760. sz kgy. 1897 Olvastatott a vármegye alispánjának jelentése Szent-Endre r. t. város fogyasztási illeték tárgyában alkotott szabályrendeletének 5 évre való meghosszabbítása iránt a város képviselő testületé által hozott határozatra vonatkozólag. Határozat. Szent-Endre r. t. városnak 1896. évi november hó 28 án 4353. sz. alatt hozott azon határozata, mely a nagyra, belügyminister úr által 1892. évben 93115 sz. alatt jóváhagyott szabályrendeletnek újabb 5 évre leendő meghosszabbítását kérelmezi, a nagyin rnagy. kir. belügyminister úrhoz pártolólag felterjesztetni rendeltetik Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének Budapesten 1897. julius 12-én tartott rendes év- negyedes bizottsági közgyűlésén 774. sz kgy. 1897. Olvastatott a vár- raegyei mezőgazdasági bizottság véleménye a Budakesz községi gazdák szabad gazdálkodása tárgyában Határozat. Minthogy a bemutatott iratokból beiga- zolást nyert azon körülmény, hogy Budakesz községben az 1894 XII, t. ez. életbe lépte előtt már szabad gazdálkodás űzetett, a megtartott gyűlés tudomásul vétetik és az iratok irattárba teendők Miről Tahy Iván főszolgabíró úr utján Budakesz község elöljárósága értesittetik. Pest-Pilis-Solt-Kiskuu vármegye törvény- hatósági bizottságának Budapesten. 1897 évi julius hó 12 én tartott rendes évnegyedes közgyűlésében. 777. sz. kgy. 1897 Olvastatott a vármegyei mezőgazdasági bizottság véleménye a budaeőrsi legelő birtokosság szervezési szabályai tárgyában. Határozat. Minthogy a szervezési szabályok az 1895. évi febr. hó 18-án tartott birtokossági gyűlésen elfogadtattak s azok általában az 1894 XII. t ez. követelményeinek megfelelők, a következő módosításokkal jóváhagyatnak s jóváhagyási záradékkal elláttatni rendeltetnek 1. Az 1-ső §-ban „legelőhöz“ „7s32' e d részbeni“ kihagyatik, s helyette „legelő- b e n“ kifejezés vétetik fel. 2 A 13. §-ban „megbüntethető“ helyett „megszüntethető“ vétetik fel Miről a földmivelésügyi m. kir. Minister Úr jelen határozat, s 1 pb szervezési szabály melléklésével levél, továbbá Tahy Ivan főszolgabíró Ur utján Budaeőrs község elöljárósága azzal értesittetik, hogy a szervezési szabályok 1. példánya a földmivelésügyi m. kir. Minister Ur jóváhagyó leirata után részükre ki fog adatni. A jóváhagyási záradékkal ellátott szervezési szabályok 2 példánya a többi iratokkal együtt irattárba teendő. Pest Pilis-Solt-Kiskun varmegyének Budapesten, 1897 évi julius hó 12-én tartott rendes évnegyedes bizottsági közgyűlésén. 781. sz kgy. 1897. Targyaltatott Pilis- Szent-László község jelentése a Hasler árvák után felmerült, s Nagy-Szeben varos részéről követelt 553 frt 20 kr. tartasdij tárgyában. Határozat. Pilis-Szent-László község azon kérelmével, hog}^ a Hasler árvák után felmerült 553 frt 20 krnyi tartásdij valamely törveuyhatósagí alupból fedeztessék, tekintve, hogy a varmegye ilyen alappal egyáltalán nem rendelkezik, el- utasittatik, azon kérelmének azonban, hogy a felmerült tartásdij megtérítése alól mentessék fel, hely adatik, mert az iratokból beigazoi- tan Nagy-Szeben város tanácsa a kiskorúak illetőségének megállapítása iránt az eljárást még az 1889. évben folyamatba tette, s habar már ekkor tudomására jutott, hogy a kiskorúak vélelmezhető illetőségi községe csak Pilis-Szent-László lehet, mégis a kiskorúaknak 1892. év február havában történt hatósági gondozásba vételéről csak az 1894. év szept. liavaban értesítette Pilis-Szent-László község elöljáróságát, s igy az illetőségi község Nagy- Szeben varos ezeu eljárása áltál megúsztatott azon jogától, hogy a hatósági gondozás mikénti foganatosítása iránt intézkedhessek s csak akkor állt ez mar módjában, midőn a tartasdijak 553 frt, 20 krra szaporodtak ; miután tehát Nagy-Szeben város az 1889. évi 1422/V. sz. belü.yininisteri rendeletben előirt intézkedéseket be nem tartotta, Pilis-Szent- László, mint illetőségi községnek joga nyílt a felmerült tarrásdijak megtérítését megtagadni. Miről a varmegye alispánja, az iratok kiadása mellett Szebeu vármegye alispanjanak értesítése, s Dr Csapó Lóránt főszolgabiro utján Pilis Szeut-László község tudomás vegett értesittetnek. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének Budapesten. 1897 évi julius hó 12-én tartott rendes bizottsági ülésén 837. sz kgy 1897 Olvastatott az állandó választmány véleménye Hidegkút, Solymár és Szent-Iván községeken átvonuló, községi köz
