Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-08-15 / 33. szám
Budapest, 1897. (3) BUDA és V I D É K E Augusztus 15. A székes főváros telekeladó bizottságának legutóbbi ülésén tárgyalták a pálmakert- egyesületnek kérvényét, a melyben az egyesület arra kérte a fővárost, hogy a Gellérthegy déli lejtőjén levő összevont telkeket engedje át hetven évre az egyletnek, mulatóhely létesítése czéljából. A bizottság dr. Preyer Hugó felszólalása következtében az egyesület kérvényére elutasító javaslatot hozott. E tárgyban ma Matlekovics Sándor, az egyesület elnöke a. következő felvilágosításokat nyújtja egy hozzánk intézett levelében : A „ P á 1 m a k e r t - E gy e s ü 1 e t “ föladatává tette, hogy nemcsak uj parkot létesítsen a főváros közepén, hanem egy uj alkotást életbe léptessen, a melynek közhasznú, kulturális, esztétikai és egészségügyi előnyét senki sem vonhatja kétségbe — egyelőre a Gellérthegy déli lejtőjén fekvő területeket szemelte ki és pedig csak azért, mert ezek a telkek már fekvésüknél fogva nagyon alkalmasak e czélra, továbbá, mert e telkek egy része a főváros tulajdona. A Gellérthegy parczellázását és beépítését megengedni, egyenlő volna a polgársággal elkövetendő legnagyobb bűnnel! Ezek a telkek, kivéve egy részét, mely magánosok tulajdona és nieset a pálmakert-egyesület azoktól szándékozik megvenni, részint a főváros, részint pedig Ke r k áp oly - B o d o r-fél e alapítván}? név alatt a közalapítványi igazgatóság tulajdonai. A pálmakert-egyesület a székes- fővárosnak azt az ajánlatot tette, hogy a főváros az ottani telekbirtoka nagyobbitását, és összevonását a Kerkápoly-Bodor-féle telkek becserélésével eszközölje, továbbá a pálmakert-egyesület fölkérte a fővárost, hogy ezeket az összevont telkeket a kamatveszteség csekély megtérítése mellett hetven évre engedje át oly föltétellel, hogy ott a pálmakert egyesület a pálmákért egyesület részvénytársaság tőkéjével nagyszabású parkot létesítsen, v lamint azzal a további föltétellel, hogy az egész intézmény, beleértve a magánosoktól megszerzett ingatlanokat. az épületekkel, növényekkel és üveg- háztelepekkel hetven év múlva alapítványként ingyen a főváros tulajdonába megy át. A mi a pálmakert-egyesület részvénytársaságot illeti, melyet az egylet a tőke beszerzésére később alapítani óhajt, e társaság részvényei, mint ez a prospektusból kitűnik, a nyerészkedni vágyó részvényektől éppen oly távol állanak, mint a budapesti korcsolyázó-egyesület részjegyei. A pálmakert-egyesület pedig melynek czélja a polgárság összes köreiben lelkes visszhangra talált, reméli, hogy törekvéseit a székesfőváros hatóságai szintén becsülni és támogatni fogják ; pénzbeli áldozatokat pedig az egyesület a székesfővárostól nem kért. Bizony kívánatos lenne, hogy a főváros vezérei belátnák azt, hogy milyen has"ios az olyan törekvés, mint a Pálmákért, egyesületé. Mi és az összes budaiak teljes erőnkkel működünk az egyesülettel czéljai eléréséért. A fővárosi közmunkák tanácsa működése 1896-ban. A fővárosi közmunkák tanácsa pontos és kimerítő jelentést adott ki működéséről. az érdekes, tanuságos és jól összeállított jelentésből adjuk az alábbiakat. Köszönjük azt, a mit a tanács Budáért tett- és kérjük, hogy jövőre is tegyen meg minden lehetőt az elmaradt és fejlődésre hivatott Budáért. I. Szabályozás. Mivel a Nyárfa-uteza zsák utczát képez, e hátrány eliminálása végett az ált. szabályozási tervet akként módosítottuk, hogy az I. kér. Alkotás-utczaban a déli vasútnál? a 855—85ö. hr. sz. telkek mentén elvonuló árok idővel beboltozandó és feltöltendő lesz. miáltal az árok területe közlekedésre szolgáló úttá válik, melylyel az Alkotás-utcza a Nyárfa-utczával összeköttetésbe jön. Az 1. kér. Istenhegyen, a 7187/5., 7187/6. és 7187/7- hr. sz. telkek szabályozása alkalmával a székes főváros javasolta, hogy a Béla király-utja 6 ölre kiszélesbbittessék. Ez az út a Fáczántól a 6576/a hr. sz. telekig ma is 5’40°—7° szélesség között váltakozik, tehát elegendőnek találtuk, ha ezt továbbra is meghagyjuk, mig a 6576/a hr. sz. telektől a 7178. hr. sz. telekig a 6 ölre való kiszélesbbitést helyeselve, a szabályozás módosítást ily értelemben elhatároztuk. Az út minta szelvénye szerint 6'00 m. széles kocsiút és fasorral ellátott 2’69—-2 69 in. széles gyalog út lesz itt létesítendő. A középitési bizottság javaslatára elhatároztuk, hogy a Budakeszi-ut és Arnyas-út között, illetőleg a 6452., 6453. hr. sz. valamint a szomszédos 6427 . 6428. hr. sz. telkek között egy 6 00 m. széles gyalogút a szabályozási tervbe fölvétessék. Bár e vidékre a szabályozási terv még nincs megállapítva, általános közlekedési szempontok e gyalogút fölvételét máris szükségessé tették. Múlt évi jelentésünkben ismertettük a budavári főegyház környékének szabályozását, mely szerint az Albrecht-útról a Halász-bástyára egy díszes lépcsőzet is van tervezve. A székesfőváros közönsége tekintettel az országos kiállításra gondoskodni akart arról, hogy a templom a végleges rendezés keresztülvitele előtt is hozzáférhetőbb legyen s azért hozzájárulásunkkal elhatározta, hogy a végleges lépcsőzet egy részét már most megépíti, még pedig oly módon, hogy a kétágú lépcső északi részét a végleges magasságban, de gránit fokok helyett metszett szegélykövekkel és járdakövekkel állíttatja elő, mig a középső széles lépcsőkar helyett délfelé félkör alakban egy gyalogutat, illetőleg ideiglenes lépcsőkart létesittet, úgy hogy annak idején a végleges lépcső a forgalom fönnakadása nélkül lesz megépíthető. Mivel ez az ideiglenes rendezés a végleges lépcső keretebe bele illik, annak keresztülviteléhez kézségesen járultunk hozzá és a szükséges területeket a székesfőváros rendelkezésére bocsátottuk. A halászbástya ezzel kapcsolatos épi'észi kiképzése, melynek keretében a Szent ístvánszobor is helyet találand, a jövő évben veszi kezdetét. Az I. kér. Kutvölgy 6776. hr. sz. telek tulajdonosa ház építésére kéri engedélyt, a mit az építési szabályzat 3. §-a értelmében függőben kellett tartanunk, mert e vidékre a szabályozási terv még nincsen megállapítva. A szóban forgó telket egy árok érinti, mely párhuzamosan halad a Diós-árokkal és régebben út gyanánt használták, de ma már csakis hegyi viz elvezetésére szolgálhat. Hogy azonban az említett építkezés akadálya elhárittassék és az itteni telkek is megközelíthetők legyenek, e helyen egy 6 öles útnak az ált. szabályozási tervbe való fölvételét határoztuk el, mely a Kútvölgyet az Istenhegygyei fogja összekötni A székes-főváros tanácsának előterjesztésére elhatároztuk, hogy a budai Kút-völgy- ben épülő uj fővárosi közkórház határrendezésével kapcsolatban a telek hátsó részének tört vonala egyenesre szabályoztassék, miáltal a telekből egy csekély földszalag elesik, ezt azonban annak idején vagy a tőszomszédok veszik majd meg, vagy pedig egy majdan létesítendő út czéljaira a tőszomszédok telkeiből megvett részekkel lesz kiegészíthető. A kórház telkének előrésze is szabályozásra szorult, úgy hogy a Laszlovszky-féle vámház mellett fekvő, a főváros tulajdonát képező telek megfelelő részlete kihasítandó és feltöltendő; — egy része pedig kocsiföljáró számára veendő igénybe. Az I. kér. Lágymányoson, 10499—10505 hr. sz. telkeken magán fél részéről tervezett gyártelep létesithetése végett e telkek szabályozása és e helyen a Duna szabályozási vonalának megállapítása váltott szükségessé. Fölterjesztésünkre a földmivelési miniszter ur megállapította a Duna szabályozási vonalát, még pedig azzal a föltétellel, hogy az ott netalán idővel létesülő kikötőnek a szükséges vasúti vágányzattal való összeköttetése czéljából a parttól befelé legalább 30 in. széles térszalag szabadon hagyassék. — Az esetben pedig, ha a Lágymányoson, illetőleg a kopaszi zátonyon épített párhuzamműtől bekerített medenezében akár téli menhelyül, akár a kereskedelmi forgalom fejlesztése czéljából tényleg kikötő épülne, az abba való bejárás végett a szabályozási vonalnak a terveken megjelölt legbelsőbb vonal tekintendő. A miniszter ur ezen elhatározása alapján a Duna szabályozási vonala mentén 10 öl szeles területszalagot rakpart ezéljára, ezen felül [ledig 20 öl széles területszalagot a parti út számára hagytunk. — Ezzel kapcsolatban a székes-főváros javaslatára teljesítettük az említett ipartelep érdekében azt a kérelmet, hogy az érintett telkeken át az általános szabályozási tervbe fölvett tér és utczák fölhagyassanak, e llenben a promontori út megállapított iránya és 12 ölre való szabályozása további-.• is fönnmarad. A fővámtérihid környékének szabályozására vonatkozó tervezéseink közben konstatáltuk, hogy az I. kér. Gellérthegyrakparti Dunaszakasz szabályozási vonalai nem esnek össze a már elkészült és a helyszínén fölvett partvédmüvek vonalaival és kitűnt, hogy a szabályozási vonal a Sárosfürdőhöz l-40 m. el közelebb esik, mint a hídépítési művezetőség részéről, nyilván régebbi adatok alapjan fölvett vonal. Ennek következtében a kereskedelemügyi miniszter ur a földmivelesügyi miniszter úrral egyetértve megállapította, hogy a szabályozás vonala e helyen módosítandó és a rakpart, felső éle a hídfőnél 1.23 m.-el a Duna felé eltolandó. E szerint a módosított vonal a 2077 hr. sz. teleknél már az eredetileg megállapított vonalba bele jut, mig a rakodópart többi vonalai változatlanul megmaradnak. A földmivelésügyi miniszter úrhoz intézett fölterjesztésünkre megállapít,tatott továbbá a dunai rakpart szabályozási vonala is a fő- vámtértől egészen az összekötő hídig. A Gellért-rakpart teljes kiépítésének ügye noha a Rudasfürdő és Sáros-fürdő közti szakaszának kiépítésé érdekében a földmivelésügyi és a pénzügyminiszter urakhoz fölterjesztést intéztünk, a mint azt 1894. évi jelentésünkben már említettük — fönnakadást szenvedett, mert a székes-főváros hatóságának ama kérelmére, hogy a Gellért-rakpart kiépítésének ügye a fővámtéri hid építésének kérdésével egyidejűleg oldassék meg — a kereskedelemügyi miniszter ur a pénzügyminiszter úrral egyetértve kijelentette, hogy ez a rakpart nem építhető ki sem az 1893. évi XIV. t.-cz. 1 §-ával létesített hidalapból, sem az 1870. évi X. t. ez.-kel alkotott fővárosi pénzalapból, hanem az kizárólag a székesfőváros feladata. Éhez járult a földmivelésügyi miniszter ur azon kijelentése, hogy a Duna folyam medre e helyen jó szelvényekkel bir, legnagyobb részt kősziklákból áll, a viz azt nem támadja, Tehát e rakpart egész kiépítése du- naszabályozási szempontból nem szükséges. — Mindazonáltal nem adjuk föl a reményt, hogy a magas kormány fog módot találni arra. hogy a Gellért rakpart mielőbb kiépüljön, annyival inkább, mert e nélkül a Ferencz József-hid közforgalmi rendeltetését be nem töltheti és véglegesen nem létesülhet a két parti városrész között az a közúti vaspálya összeköttetés sem, mely a sok között egyik fő okát képezte a hid építésének. A Trombitás-út és Budakeszi-út között levő 6125 és 6127. hr. sz. telkeket egy bank- kivatalnokokból álló társulat családi lakóházak építésére kívánja fölhasználni, s evégből azt a kérelmet terjesztette elő. hogy az itteni telkeket 1000 -öl helyett kivételesen 300 Qöles parczellákra lehessen osztaui. Tekintettel arra. hog\ a szóban forgó terület közel fekszik a beépített városhoz és helyzeténél, valamint sik jellegénél fogva nem eléggé alkalmas 1000rj-öl területű nyaralók telepítésére, továbbá ez a telektömb, melyet délkelet felé a IV.-ik övezet, északkelet felé a Trombitás-út, északnyugat felé a hadapród iskola telke, délnyugat felé pedig a Budakeszi-út vesz körül, a legalkalmasabbnak látszik kisebb családi házak elhelyezésére, végül az ekként sűrűbben történendő beépités alkalmából csatorna
