Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-08-01 / 31. szám
Budapest, 1897. (3) J^,1 ember, hozy ilyen hirtelen múlsz el t Időd. hired még egy másodperezflól sem tart tovább. Hamarább oszlasz el nagyságoddal együtt a leheletnél. Szobor, meddig állsz, az enyészet mikor rombol össze, te semmi parány a mindenségben ! Meddig tart az embernek kegyelete ? Nem tovább a ledér özvegy fátyolénál. Eltemetik, elfeledik az embert. A könyvtárak kincseit is megőrli elvégre az idő. A szobrot eltörölheti egy földrengés, megemésztheti a tűz, vagy tenger forradalma. A jelen emberiség- elfogy és uj lényeket hiv életre az Isten kegyelméből az alkotás. Nézem a régi szobrokat. Tisztelettel állok meg Széchenyi szobra előtt; az ő eszméi közül nem egy valósult meg. Gyönyörű az Akadémia épületének falába illesztett nagyarányú dombormű-csoportozat is — melyet nem rég lepleztek le — s mely azt a jelenetet ábrázolja, midőn a legnagyobb magyar a pozsonyi diétán felajánlja évi jövedelmét az Akadémia alapítására. Nem mondjuk, hogy az Akadémia elhanyagolja nagy alapitója kegyeletes emlékét, de bizony többet is tehetne. Az idő telik és fogy, a történelem nagy alakjai mindig távolabb esnek és a nagy alakokat csak kevéssé ismerik már. Van-e szobra Árpádnak, Szent Istvánnak, Nagy Lajosnak. Hunjmdy Jánosnak, Mátyás királynak, II. Rákóczy Ferencznek, stb. A kereszténység állítsa fel azt a régi szivében élő szobrot, mely még láthatóan sehol nem díszeleg: Szent István szobrát. A szobor ábrázolja a nagy király alakján kívül azt a magasztos pillanatot, a mikor a magyar nemzet a keresztény vallást felveszi. Ujjabban történt ugyan ez irányban néhány lépés, de félő, hogy ismét megfeledkeznek róla s marad minden a régiben. Íme, a régi és uj szobrokról, a kegyeletről beszélve, elértünk egy vádra érdemes ponthoz. A nemzet kegyeletében hol van István király ? A hazát Árpád foglalta el. de a nemzetet Szent István alkotmánya és a kereszténység tartotta fenn. A szobor művelt emberre nézve keveset jelent, de nem igy van a nép, mely nemzeti ünnepeken a fővárosba tódul és elzarándokol nagyjai szobraihoz. A szobrok a történelem illusztrácziói. Nem tartjuk helyesnek azt sem, hogy a katholikus világ nem állított szobrot még' Pázmány Péternek, ki nemcsak mint katholikus főpap, de mint a magyar nyelv bűbájának legalaposabb ismerője és művelője tette magát halhatatlanná egyéb alkotásaival egyetemben. Sokkal kisebb embereknek állítottak már szobrot; a katholikusok bizony megtehetnék, hogy Pázmánynak szobra legyen, kinek (az egyetem alkotójának nevére) a főváros egyetlen egy utczát, vagy teret nem nevezett el. Hol marad a kegyelet ? Vagy kisebb érdeme van Pázmánynak, mint a zónatarifának ? Tisztelet, becsület, de előbb a nagyobb érdemnek állítsunk szobrot. A történelemben sorrend van, ugrások nincsenek. A kegyelet hiánya okozza azt, hogy a szobrot nyomban valaki halála után állítjuk fel, mintha félnénk, hogy holnapután elfeledjük. Saját gyengeségünk beismerése ez. Az Egyház gyakran száz meg száz év múlva kanonizál. IL nem évülnek el az érdemek, mert csak valód' érdekeket vesznek tekintetbe. A katholikus vallástól sok kegyeletet lenetne tanulni. Minden templomnak és falunak meg van a maga védőszentje. A kegyelet minden évben megszenteli emlékét. Az iskolákban miért ne lehetne minden héten egy- egy órát a nagyok emlékének szentelni ? Vagy j niég a halottakkal szemben is pajtáskodnak? " Szobrokról lévén szó, e lap nem hallgathatja el. hogy Magyarország Patronájának ki imádkozott, annyi vész között és aki megse gélt, nincsen sehol impozáns- szobra. Hát annyira szegény, annyira kegyetlen BUDA ób VIDÉKE volna a magyar katholikus főpapság és főrangú viláe ? Azt hisszük nem, csak kezdeni kellene és nem késnének hódolat teljes áldozatokra. A népben a hitnek és fenségesnek érzetét emelni keli. Újaknak ne állítsunk addig szobrot, míg a régieknek nincsen. A kegyelet azt parancsolja. ebből épül a hazafiság. Szobrok állításánál tekintetbe vegyük a messzebb századokra, évezerre kiható, nem csupán a napiérdekü érdemeket. A ki csak hivatalos kötelességét végezte el, az még nem nagy ember. Talán csak nem nézhetjük tétlenül azt, hogy már kezdik döntögetni a sziveinkben élő szobrokat, a helyett, hogy ezek megvalósításában segítenének. — türelemnek nevezve ezt az eljárást. Szép szó, de nem létezik. Mindenki lépjen sorompóba és hasson oda, hogy ez a mozgalom minél nagyobb arányokat öltsön. Keressük fel, kiket akarnak elfeledtetni jeleseink közül. Hol van Széchenyi és Pyrker érsekek szobra a Muzeum-kertben ? Adományt elfogadni és kegyelettel nem hálálni meg, rút dolog. Ápoljuk a kegyeletet, nagyjaink emlékét és állítsunk nekik szobrokat, a legtöbbet pedig Budán. Egy katholikus. A fürdőegyesület Évkönyve. Nem tudora, miért nevezi magát a magyar fürdő egyesület balneologiai egyesületnek. A mire van jó magyar szó minek a helyett idegent használni. Ezzel némelyek tekintélyt keresnek. Botrányosan szaporodnak a magyar tudomány kárára. Az Évkönyv értékéből semmit el nem vont volna, ha a balneológia helyett fürdő ügyet használnak. Dr. Löw Sámuel az egylet főtitkárja nagy buzgalommal állította össze az Évkönyvet, melyből láthatjuk a hazai fürdőügy emelkedését. A magyar fürdők egyesülete sokat tett a hazai fürdők emeléséért, s örvendetes szám- szaporulást látunk a fürdők látogatottságában is. de sajnosán tapasztaljuk azt, hogy a fürdő törvényjavaslat még mindig csak tárgyalás alatt van. Érdekes indítványok felett tárgyalt az egyesület. így p. o. Sibreich Károly lapunk kitűnő munkatársának az országos statisztikai hivatal utján beadott figyelmeztetését, hogy a magyar ásványvizeket Angliában a budai keserű vizek kivételével nem ismerik. Sibreich azt indítványozta, hogy a londoni egészségügyi múzeumnak a magyar ásványvizekből egy gyűjteményt állítsanak össze. Ezt a nagy költségek miatt az egyesület nem tehette, de megkel- lene tenni a kormánynak. Hirschler Mór, budai forrástulajdonos az igazgató tanács tagja, azt a sérelmet adta elő, hogy a forrás tulajdonosok termékeiket minden jelzés nélkül szállítják a külföldre. Hirschler Mór azt javasolta, hogy csak oly vizeket hozzanak forgalomba, melyek palaczkjain azok elnevezése kellően fel van tüntetve Az igazgatótanács nem tartotta czélirányosnak az ásványvíz kezelésre uj rendszabály kérelmezését. A nemzetközi hydrologiai, klimatológiai és geológiai kongresszuson, mely Clermont Fernandban folyó év szeptember havának hatodik napján lesz, Dr. Bossányi Béla a Szt. Lukács- fürdő orvosa hazánk hévvizeiről tart felolvasást. A jelentés ennél a pontjánál ismét egymásután három idegen fogalom van, minek jó magyar neve van, a mit magyarul lehetett volna említeni. sa Balneologiai Értesítőt is magyarul lehetett volna elnevezni. A múlt évben gyógyfürdő elnevezést kaptak a Margitsziget és Szent Lukácsfürdő. Érdekes szám adat az is, hogy Budapest félmillió lakosa 2.854,«00 fürdőjegyet fogyaszt évenkint. A jelentésben sok érdemes tettet olvasunk Édeskuty Jenőről, ki a hazai fürdő ügyért valóban sokat tesz és megérdemli a nyilvános dicséretet. A sajtó elismerése a legszebb oklevél. A fürdőügyek tárgyalásaiban élénk részt vettek Kahn Gusztáv fürdő igazgató, Ladik Gusztáv és Hirschler Mór, kik mindannyian budaiak. A fürdő irodalom művelésében kitüntetik Chyzer Kornél, Preysz Kornél dr. Bozsáuyi Béla, dr. Widermann Gyula, dr. Maszák Elemér budai polgártársaink. Az országos kiállításon a budai fürdők mind részt vettek és kitűntek. A téli kert létesítése az artézi fürdőnél. — a mely miatt az egyesület a fővárosi tanácshoz felterjesztést tett — a gellérthegyi Pálma liget ügyére is ráfogja fordítani a szakkörök figyelmét, s a budai meleg forrásoknak télikertnek, az iparkertészet czéljából felhasználására és egyéb ipari czélokra. A felterjesztésben idézik boldogult Szabó József véleményét: „Hévviz forrásaink vizét máskép is lehetne felhasználni a Hűik században. Egész városrészeket lehetne avval fűteni, fellehetne használni iparos téli kertekre, melyeknek termékeivel Olaszországot is megelőzhetnénk. úgyszintén viosó intézetekre és más számos iparágra,, melyek épen a természetes kincs kihasználásának alapján Budáiból egy iparvárost varázsolnának elő. Megemlékezik a jelentés a budai Saxlehner ezég ásványvíz töltés vívmányairól, a melyből valódi iskola keletkezett és ennek köszönhető, hogy nem zavarosak és üledékesek az ásványvizek. Dr. Vámossy Zoltán jeles fiatal tudós orvosunk a hazai fürdőügy fejlődéséről és a régi fürdőéletről emlékezve, a budai fürdőkről sok érdekes dolgot mond el, a melyekből kitűnik, hogy a budai hévvizek már az Árpádkori királyok idejében is ismeretesek voltak. Az országos fürdőegyesület nagyon sokat végezett a múlt évben, de szerettük volua, ha Buda vidéke községeivel is foglalkozik és Pest vármegye kormányzatát és a községek elöljáróit figyelmezteti arra a természeti kincsre, melyekkel a vidéket az Isten megáldotta és a mit ki nem aknázni nagy mulasztás. Reméljük, hogy a Buda és Vidékét ebben a munkájában az egyesület segíteni fogja és akk'or csakugyan magyar Schweiz lehet Buda és vidéket E. Gy. _____________ Augusztus 1. A labanezuti iskola. Folyó év szeptember havában megnyílik az I. kér. Labancz-uti községi elemi és gazdasági ismétlő iskola. Az épület julius hó 21-én vétetett át Rózsavölgyi Gyula tanácsnok úr által Barcsay Lajos építésztől. Az épület valóságos mintaiskola, mely paedagogiai és közegészségügyi szempontból a legnagyobb igényeket is kielégítheti. A Labancz-uti gazdasági ismétlő iskola az első ilynemű iskola a székes főváros területén. Felvétetnek oly tanulók, kik az elemi iskolát bevégezték, sem az iparos vagy kereskedői pályára nem lépnek, sem a középiskolákba nem járnak, hanem földmivelők lesznek. Különösen Budán nagy hiányában vagyunk az elméletileg és gyakorlatilag képzett szőlő, kert és faiskolai munkásoknak. Az iskolakert be van rendezve fa, szőlőiskolái és konyhakerti czélokra, van ezenkívül méhes, melegágyak, üvegház, a korai termelés, a téli virágkertészet és a téli rózsanemesités bemutatására. A gazdasági ismétlő iskolai tanfolyam 3 évig tart. A három évi tanfolyam alatt a ministen tanterv szerint a tanulókkal megismertetik a talajnemeket, a trágyázás elméletét, a trágyakezelést, a növény alkotórészeit, a táplálkozás mikéntjét, az anyagcsere elméletét az állati és növényi életben, a takarmányozást, rövid állatboncztant, hasznos és káros állatodat, a növényi és állati betegségeket, a házi állatok ragályos betegségei elleni védekezés módját, az állatgyógyrendőri és mezőrendőri törvényeket. Részletesen megismertetik a tanulókkal az okszerű állattartást, a tehén gondo-
