Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-07-25 / 30. szám
Budapest, 1897. (3) Imre könyvnyomdájában. Az a fő, hogy jó ismerősek legyünk együtt. Szervusz! * Ezt a beszélgetést két budai polgártársunk folytatta, de folytatják többen is és tudakozódnak, jelentkeznek a párisi útról, a mi élvezetes és olcsó, azt bármely kis hivatalnok, kiskereskedés, iparos, tanár, vagy bárki megteheti. Ritka kedvező alkalom, mit kár elszalasztani. Harmincz, harminczöt ismerős összeáll, jelentkezik a Buda és Vidéke kiadóhivatalában, és együtt tehetik meg az utat, mely élvezetes és tanuságos. A szerkesztőség a kirándulóknak franczia tanárokat ajánl. Vendéglősök figyelmébe és ajánljuk a kirándulást. Szervezkedjenek és jelentkezzenek. Kaszinók, egyletek, egyes községek stb. is képezhetnek egy csoportot. Tehát fel Párisba!... Ezek a kirándulások összeköttetéseket szereznek és a külföldet a szép budai hegyvidék visszalátogatására. Épülő kaszárnya. Megint gazdagodunk egy szebb épülettel. A gróf Hadik féle gyalogsági kaszárnyát idomítják. a. mi csak szépülésére szolgál Budának. A munka nagyobb szabású lessz és az érdeklődők kedvéért közöljük az ajánlatot: Ajánlat 1659. sz. 1. Az I. kerületben Budapesten építendő gróf Hadik féle gyalogsági laktanya ujépitméuyénél előforduló építési munkálatok, szállítások és mellékteljesitmények biztosítására — a mennyiben azoknak továbbadása a szerződési feltételek értelmében kizárva nincs — a cs. és kir. közös hadügyini- nisteriumnak 1897. június 17 én Abt. 8. 1781 /H B. szám alatt kelt leirata folytán 1897. aug. hó 10-én délelőtti 10 órakor a katonai építészeti osztály irodájában Budapesten (vár had' testparancsnoksági épület, II. emelet, Írásbeli ajánlati tárgyalás fog megtartatni. 2. Vállalkozni szándékozók ennélfogva meghivatnak, hogy Írásbeli ajánlataiknak beadása által ezen tárgyaláson részt vegyenek, 3. A továbbadásra kerülő teljesítmények 260.000 frttal vannak előirányozva és 1898. évi szeptember hó 15 éig elkészítendők. 4. Az összes teljesítmények ösz- szeségökben azaz egy vállalkozónak fognak átengedtetni. 5. Az ár-ajánlatok a feltételi füzet részét képező árjegyzék áraira való százalék leengedések vagy hozzátoldások szerint teendők. 6. Versenyfeltételek, melyeket ajánlatát figyelembe vétetni kívánó minden pályázó a mint a nagyságos jószágigazgató úr, a tiszttartó kisasszony korosabb férje mondá, daczára classicus szépségének, kamasz volta miatt nem illik az ő háztartásuk keretébe. Titkos vágytól serkentve, az ispán kisasszony addig könyörgött bozontos bajszu édes atyjának, mig nem az bele egyezett, hogy az árva fiú az ispáni hajlékba befogadtassék, — ha a költő szavával szabad élni, ez vala reá nézve az ezüst kor, — de a végzet úgy látszik az érczek különféleségét akarta bemutatni Ka- jági Dezsőnek, — mert az ispán kisasszony mihamarább menyasszony lön és később felesége a Maroti bérlőnek, ez ép úgy mint fenebb a jószág igazgató, nem akarta a cherubin szép- ségü. — de már kamaszabb ifjút hozománykép elfogadni. De hát az ispán kisasszony egy bizalmas pillanatban elárulta a jegyző kisasszonynak. — hogy az a leány ki Kajági Dezsőt pártfogás alá veszi, — az mihamarább férjhez megy legalább az előzményeket tekintve e hitet senki a fejéből ki nem verheti. Az eredménye ezen bizalmas vallomásnak az lön. — hogy a tavaszi hajnalt már- már túllépő jegyző kisasszony felveté otthon a párta és dívány kérdést, — és hosszabban (Folytatása következik.) teljesíteni tartozik, továbbá a pontosan betartandó ajánlati minták I. pontban említett irodában vételelismervény mellett átvehetők. 7. Ugyanott elfeküsznek a kötendő szerződésre nézve érvényes általános és különös feltételek, építési tervezetek, továbbá az 5-ik pont alatt említett árjegyzék betekintés és a versenyezők, vagy ezeknek kellőleg igazolt képviselői által való elismerés végett és 1897. julius hó 26-tól augusztus 8-áig hétköznapokon délelőtti 10 órától délutáni 1 óráig betekinthetők. 8. A versenyezők által leteendő bánatpénz 5%-ban állapittatik meg az összes költségek után, azaz 13.000 írtban. A bánatpénz a tárgyalás kezdete (1. pont) gyanánt megállapított időpont előtt az alulírott katonai építészeti osztály pénztáránál letétjegy ellenében átadandó. 9 A pályázatban nyertes vállalkozók mindegyike által leteendő óvadék a bánatpénz kétszeres összegében van megállapítva. 10. Minden pályázó által szem előtt tartandó, hogy ő az általános szerződési feltételeknek 1. czikke szellőt a kincstárnak az ajánlat elfogadásról szóló nyilatkozata tekintetében a visszalépés jogáról, valamint Ígéretének illetve ajánlatának elfogadására nézve törvényileg szabályozott határidők betartásának jogáról lemond és hogy ajánl;.:a ő reá nézve az ajánlatbeadási naptól kezdve visszavonhatatlanul, a kincstárra nézve azonban csak az erre hivatott katonai hatóság általi jóváhagyás napjától kezdve jogerősen kötelező. Budapesten, 1897. julius hó 15-én. A katonai építészeti osztály kezelő-bizottsága Budapesten. A képzőművészek sérelme. „Az epreskerti miivésztelep mögött fekvő és a Lendvay-utczára nyiló telket annak idején. mikor a miivésztelep létesült, arra a czélra tartották fenn, hogy azon Munkács}7 Mihály vagy valamely más nagy művész számára mű' termet fognak építeni. Azóta több művész folyamodott a tanácshoz, hogy a telket bocsássák kedvezményes áron fiatal magyar képzőművészek részére, a kik műtermeket akarnak azon a helyen építtetni. A tanács a fentiekre való hivatkozással elutasította a művészeket kérelmükkel. Annál nagyobb volt azonban meglepetésük, mikor a pénzügyi bizottságnak a múlt hétfőn tartott ülésében tárgyalás alá került esetei Herczog Péternek egy kérvénye, a melyben a Lendvay-utczában levő telke kiegészítése czéljából kérte a fővárost, hogy a miivésztelep mögött levő telket neki adja el. A pénzügyi bizottság javaslatba hozta, hogy a telket nyilvános árlejtésen négyszögölenkint 120 forint kikiáltási árért bocsássák áruba. Ez a javaslat kerül majd a, tanács és a közgyűlés elé, a mely fórumok remélhetőleg megváltoztatják a pénzügyi bizottságnak teljesen érthet- len határozatát. A kérdéses telek műtermek számára van fentartva és erre nézve a tanácsnak több határozata van, a melyek ezt bizonyítják. Herczog Péter a telket abból a czélból akarja megvásárolni, hogy ott istállót, cselédlakást és mosókonyhát épitessen. Ha a tanács, illetőleg a közgyűlés hozzájárul a pénzügyi bizottság javaslatához, a mit nem akarunk hinni, kétségtelen, hogy a telek a jelzett kikiáltási áron Herczog tulajdonába jut, mivel a magyar művészek, sajnos, nincsenek abban a helyzetben, hogy aranynyal felmért területen építhessék fel műtermüket. így azután a gyönyörű epreskerti miivésztelep mögé egy atellierBUDA és VIDÉKE kolónia helyett istálló és mosóko nylin fog ke riilni. Ez az eshetőség azonban annyira abszurdum. hogy elképzelni sem tudjuk. Mint értesülünk. a képzőművészek országos egyesületében is szóvá került a kérdés és a közoktatásügyi ministeriumban, a művészeti ügyek referensét Szmrecsányi osztálytanácsost felkérték ügyök támogatására. Ajánlatos volna, ha a képzőművészek egyesülete a főváros tanácsához fordulna és egy kellően megokolt kérvényben világosítanák fel a készülődő igazságtalanságról.“ Ezt olvassuk az „E g y e t é r t, é s“-ben. Bizony pedig kár a művészeknek az epreskertért rajongani mikor p. o. a Remetehegy, a Mátyás hegy és környéke fejedelmi kilátással és fenséges csenddel kínálja magát művészi és irói telepnek. Máskor bővebben. Zimáudy Ignác/ uj könyve. Ziinándy Ignácz Török-Bálint község plébánosa nagyhatású „Ébresztő Hangok“ czimű művének XIV-ik kötetét adta ki. A most megjelent, tartalmas kötet veszedelmes kérdést bolygat meg, a Kossuth kultuszt. A ki erről ir, az nem követ ei népszerű cselekedetet, ha még oly higgadtan és anynyi tanulmánynyal, anynyi tekintély nyilatkozataival érvel is. mint Ziinándy Ignácz. A Buda és Vidéke nem hagyhat említés nélkül oly irodalmi eseményt, mely itt körünkben merül fel. Mi nem politizálhatunk, tehát csak mint eseményével, egy könyv megjelenésével foglalkozhatunk. Ziinándy Ignácz nagy szorgalommal gyűjtötte össze Kossuth Lajos életének adatait és azokat a véleményeket, miket Széchenyi. Kemény Zsigmond, Szemere Bertalan, Dezseőffy, Deák Ferencz mondottak, és azokat egészszé fűzte élénken és érdekesen, úgy hogy Kossuth Lajos tisztelőit sem háborítja fel. Az más kérdés, helyeslik-e és nem e szül sokaknál rossz vért. A könyv megjelent és nem lehet tagadni a nagy tanulmányt, sok olvasást és sok helyen a kornak alapos rajzát s mindvégig az érdekességet. Ziinándy Ignácz akár tetsző, akár nem tetsző dolgokat ir, még ha a dolgok sokakra nézve ellenszenvesek is, mindég iró számba jöhet, mert gondolatai, eszméi vannak és azokat élvezhetőén adja elő. A bíráló, — hiszen lesznek e könyvnek bírálói — is megbonczul- hatja azt jobban, de egy egyszerű ismertetés csak ismertetés és a mi keretünkbe csak az ismertetés tartozik. A könyv megjelenését jelezzük. Az iró nézeteit akár Írjuk alá akár nem, a munka értékéből semmit le nem von s az egy gondos jól megirt irodalmi tanulmány, ha irányát nem fogják helyeselni is. Az Ébresztő Hangokban ezenkívül a legégetőbb társadalmi kérdéseknek hazafias lendületű megbeszélését találjuk, nagyon sok elfogadható inditványnyal s ezekből egyet közölünk is : A nagy ipar, kisipar és a kereskedés. A tőkeuralomnak egyik kiegészítő része a nemzetközi nagyipar, a mely a szükséges előfeltételek, vagyis a nyers anyag és felesleges munkaerő nélkül is, csak azért, hogy bizonyos területeket elfoglalhasson, idegen tőkével a világ bármely pontján nagy telepeket állít, a nyerstermények árát leszorítja a termelés károsításával idegen anyagot használ a munkás- népet hatalmába keríti, keresetét lenyomja, erkölcseiben megrontja s a romboló szoczia- lizmusnak dobja oda prédául. Többnyire hamisítványokat termelvén, károsítja a fogyasztót, s az ily módon szerzett nyereséget a nemzetközi pétizpiaczra viszi, vagyis jobban mondva a nemzeti forgalomtól elvonja. Pusztít és romból, a helyett, hogy a közjólétet emelné, amint megtenné egy szilárd alapon álló és az igazi „állam“ által istápolt nemzeti ipar. Hasonlóképpen pervertálta a nagytőke a hazai kereskedelmet is, a mely mint tapasztalásból tudjuk, a helyett hogy szakértők által közvetítené a forgalmat a termelő és fogyasztó között, az üzérek haszonleső seregének kezébe,-hilius 25.
