Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-06-27 / 26. szám

/ Budapest, 1897. (5) BUDA és V IDE KE Junius 27 I oldani. A vizsgálatot különböző rendszerű író­gépekkel (Remington és North-féle Írógépek) való gépirási, levelező és vita-gyorsirási produc- tiókkal a késő estélyi órákban fejezték be. A kereskedői körök, pénzintézetek es vállala­tok figyelmébe ajánljuk az intézetet, melynek igazgatója szívességből készséggel ajánl a tan­folyamot végzett szakképzett növendékek kö­zül igényeiknek megfelelő alkalmazottakat. A vizsgálaton a kereskedelmi társulatot einöke Freyberyer Pál törvényhatósági bizottsági tag, a kér. elöljáróságot és iskolaszéket Hampel Sándor város biró és iskolaszéki elnök s dr. Ivcmszky Imre képviselte. A szülők és az úgy iránt érdeklődők szintén szép számmal jelen­tek meg az érdekes vizsgálaton. — Vizsgák a vidéken. A kossuthfalvi és sziget-szeutmártoni állami iskolákban az év­záró vizsga a napokban tartatott meg Gálffy Lajos pestvármegyei kir. tanfeliigyelőségi toll- nok elnöklete alatt, a gondnokságok, egyházi és világi elöljáróságok szóval az intelligeutra jelenlétében. Gálffy elnök a sikerült évzáró vizsgák után a tanerők munkálkodását és a gondnokságok fáradságát szép beszédben el­ismerte, méltatta és azért az illetőknek köszö­netét mondott, a növendékeket pedig meg­dicsérte és 80-nak könyv jutalmat adott. Gálffy elismerő beszédére különösen Liget-Szt.-Márton- ban szépen felelt Steiner sziget-ujfalusi plébá­nos, ki beszédében megígérte, hogy a tanügy érdekében mindég nagy örömmel tesz minden lehetőt. — Mtghivó. A budapesti II. kei*, községi polgári leányiskola és női kereskedelmi tan­folyam 25 éves fennállása alkalmából 1897 évi junius hó 27-én, d. e. 10 órakor az intézet tornatermében (II. kerület, Batthyány-utcza 10. sz. földszint) évzáró ünnepélyt tart. — Szép torna-ünnepély folyt le e hó 21-én d. u. 6 órakor a II. kerület medve-utczai polgári fiúiskolában!. A intézet növendékei közöl 166-an tartották meg tornaversenyüket a tanári kar, a kerület előkelősége és nagyszámú, díszes közön­ség előtt. Kedves dolog volt szemlélni a fehér tornaruhás, dicsőségért sovárgó s kipirult, ele- venjficzkók felvonulását a Rákóczy-induló hangjai mellett. A változatos műsor végével az intézet érdemesigazgatója. Szenessy Mihály, megköszön­vén a közönség érdeklődését, lelkes hazafias be­széd kíséretében adta át a győztes nyolcz tanuló­nak a nemzeti szalagos babérkoszorúkat buzdítván az ifjúságot a test és lélek harmonikus kiműve­lésére. Az ünnepély rendezéséért és szép le­folyásáért a főérdem Derük Sándort és Szaffka Manót, az intézet ioruatanáráit illeti. Az ünne­pély szép sikere aira buzdította az intézet veze­tőségét, hogy a tornaversenyt ezután évről-évre megtartja. Ismerőseink. — Árnyak és fények. — Farkas József. E sorok írója csak egyszer, s akkor is csak futólagosán látta Farkas Józsefet, a vár­beli elemi iskola vezetőtanitóját, a kit a székes főváros érdemes Tauácsa e hét elején valósá­gos igazgató-tanítóvá választott. A találkozás 6gy'e©y nagy úri család körében történt, s ne­kem mindjárt feltűnt ennek az aránylag fiatal embernek kiválóan finom modora, előzékeny < Udvarias viselkedése s a társalgás folyamán , tanúsított etiquette-szerü magatartása. Gondol- ; tam mindjárt, hogy ez a jeles tulajdonokkal I felruházott fiatal ember nem sokáig marad j czimzetes vezető, hanem csakhamar el fogja 1 érni czélját s a megboldogult derék Mayer í Jóskának (kitől az irás-olvasás tudományát még j a fiaim tanulták) csakhamar és testestül-lelkes- ; tül az örökébe lép. | Hallani hallottam róla sok jót, sok elő- ! nyÖ8t. Hogy buzgó, agilis ember, ki éjeket 1 nappallá képes tenni, csakhogy a vezetésére bizott iskola szénája-szalmája rendben legyen. Hallottam azt is. hogy a várbeli társas élet körében kiváló szerepet tölt be 8 megbízható­sága s a kerület ügyeiért való lelkesedése mintaszerű. Hallottam továbbá, hogy egyenes liszta jelleménél fogva kartársai körében is I fiatalsága daczára nagy tiszteletnek s szeretet- j nek örvend. Legkevésbbé sem lepett meg ezek után, ■ midőn igazgatóvá történt megválasztatásának ' hírét a keddi lapokban olvastam. Azt hiszem, hogy úgy az I. kér. várbeli 1 része, mint általában a székes főváros oktatás­ügye Farkas Józsefben egy jeles, tett: erős, munkabíró, szakképzett, emberségesen gondol­kodó és cselekvő erőt nyert, kinek vezetése biztosítani fogja hosszú időkre a várbeli iskola­ügy fejlődését és virágzását. Megválasztatása alkalmából azt hiszem a Vár intelligens közönsége velem együtt a leg­melegebben üdvözli az uj igazgatót. Gottléb György. Emelkedjünk egyszer a magasba is! De ne magasabbra, mint csak az Istenhegyre. Ott ! egy egyszerű, szerény iskolaépületben egy ör- j vendő tanférfiút fogunk találni, a ki az évek­nek bosszú sorát töltötte „számkivetésben“, s a ki most. mint a felszabadult rab egy szebb és talán jobb jövőnek néz eléje. Ez a férfi j Gottléb György, a ki mintegy 10 évet áldozott az életéből arra, hogy az Istenhegy iskola- 1 ügyének vezetését erős kezeiben tartsa. Ez a j 10 év megmutatta, hogy Gottléb valóban em- j bei* volt a talpán. Baj, veszedelem, családi tragédia s egyéb más űzte, kerülte e 10 év alatt, de Gottléb mégsem tágított, hű alkal­mazottként a leghűségesebben teljesítette kö- t élességét mindenha. De hát végre is a legjobb- ból is megelégli az ember a sokat. Szolgalati évek szaporodása, növekedő gyermekek a kültelken való lakást unottá, hasz­nálhatatlanná tehetik. így volt ez Gottlébbel is, kinek szolgálati érdemeit a tanács illően méltányolván, öt igazgatóvá kinevezte. Mert az csaknem bizonyos, hogy Gottléb az ő eddigi nyári lakását ezentúl valamely bel­területi iskolába fogja áttenni, igaz ugyan, hogy határozott kárára az Istenhegy iskola­ügyének, de jól megérdemelt hasznára a saját ; életérdekeinek. Mi az ő nagy érdemei előtt kézséggel meghajolunk s tudjuk, hogy szeretetreméltó egyszerűségével, minden fenhéjázást kerülő sze­rénységével, bárhova vesse is a sors keze, mindenütt barátokat, jó akarókat s tisztelőket fog maga köré gyűjteni. Midőn igaz örömünknek adunk kifejezést igazgatóvá történt kineveztetése fölött, kíván­juk. tartsa meg „Buda és Vidékét“ továbbra is nagybecsű szives figyelmében ! * - j I / V j A budapesti 111. kér. szinpár- toló egyesület. í Az egyesület Kovács*• Rezső titkár jeles tollából a következő lelkes felhívást, intézte a : magyar szinügy érdekében a kerület jobbmódu polgáraihoz : Igen t i s z t e11 P o1g á r t á r s U r! Ne j sajnálja e soroktól a kevés időt, a mennyibe j olvasásuk kerül. Olyan ügyről van szó, melyet 1 némelyik kicsinyei, más némelyik becsmérel, s bár ilyen sok van, mindnyájan igaztalsnul Ítélnek. Ez az ügy : a magyar színészet ügye Ó-Budán. Rossz hazafi, ki hazai művelődésünk egy hatalmas eszközét k o m é d i á n a k mondja. A színészetnek komoly czéljai vannak, akkor is, mikor a magyar nép életét és szokásait bemutatja, épp úgy mint mikor a társadalmi élet ferdeségeit állítja elénk ; akkor is, mikor lelkünket táplálja — nehogy elseuyvedjen — épp úgy, mint mikor kedélyünket nemesíti vagy éppen felvidítja. 8 ha a színészetnek már általában is oly komoly a hivatása, mennyivel nagyobb a je­lentősége nálunk a III. kerületben, hol a fele­részben még németajkú, de magyarul tudó lakosságot megerősíti magyar tudásában s hol az igazi társadalmi élet nélkül szűkölködő ke­rületnek egy társadalmi központot ad. Mert jegyezzük meg magunknak: a főváros ható­sága építtethet nekünk iskolákat, kórházat, utakat és csatornákat, nyújthat arra is, erre is segélyt, de társadalmi életet nem adhat, azt magunknak kell teremtenünk ; pedig e nélkül közéletünk terméketlen, meddő Csak igazi társadalmi élet, a minden rangú és rendi pol­gárok fesztelen és sűrű érintkezése, termelhet hasznos eszméket és teszi lehetővé a közvé­lemény leszürődését. Színházunk az igazi tár­sadalmi éleinek gyúpontja lehetne, mely ösz- szegyüjtve a III. kerületi társadalom minden rétegét, az ily irányú haladás fele az első na­gyobb lépést jelentené. A kik szülészetünket becsmérlik, azok közé tartoznak, kik mindent becsmérelnek ; ők mindent bonczolnak, szétszednek, hogy a hibá­kat feltalálják. Pedig a legszebb női haj na­gyitó alatt durva kötél s a legszebb festmény egész közelről nézve pamacsolás. Ne hallgas­sunk rájuk, hanem a jóakarat szavára ; minél jobban támogatjuk színészetünket, annál töké­letesebb, annál jobb lesz. Ne hallgassunk a kicsinylőkre sem a kik igy beszélnek: „Ke­nyér és ruha kell a népnek, nem színház.“ Nem az igazi humanizmus szól belőlük. Mintha a növénynek elég volna a föld és eső, s nem kellene a napfény is. Ne sajnáljuk a szegény­től a kevés napfényt — a lelki táplálékot, a melyre épp úgy szükség van. mint a kenyérre és ruhára. De az észszerüség sem szói belő­lük, mert tudhatnák, hogy a felforgató elemek nem annyira az éhezők, mint azok sorából kerülnek, kik egészséges lelki táplálék nélkül szűkölködnek. Ha sok volna a nevető, kevés volna a rendbontó. De azokra se hallgassunk, kik igy véle­kednek. „A kinek színház kell, menjen Pestre“. Hát már minden szükségletünket — a lelkieket — Pest födözze ? Nem akarunk soha és sem­miben önállóak lenni? Az idegenbe került iz­landi pálma-termelő országokból is visszavá­gyódik sziklás, szegény szigetére, a néger a gazdag kultúra vidékeiről az ő sivár otthonába, a városba szakadt falusi a kicsiny szegény fa­lujába; csak mi III. kerületiek örüljünk, mikor hátunk mögé került otthonunk, csak mi becs­méreljünk mindent, a mi kerületi? Ne hall­gassunk rájuk, hanem azokra, a kik azt mond­ják, bogy ha van egy kis szórakozni való pénzünk, költsük itt el, maradjon nálunk, fo­rogjon közöttünk. Ne vegyünk példát a közöm­bösöktől sem. kiknek ez az álláspontjuk : Ha életrevaló O-budan a színészet, úgy magától is fellendül, ha nem életképes, hát pusztuljon. A kik igy beszélnek, csak leplezni akarják ön­zésüket, és fukarságukat ; úgy vélekednek mint a rossz szülök, kik ápolás nélkül hagyják gyer­meküket : ha életrevaló, megél, ha nem. hát mi­nek kínlódjék, pusztuljon minél előbb. A jó szülő — minél gyengébb a gyermek — annal jobban szereti, annal gondosabban ápolja. Pedig a mi színészetünk nem is olyan gyenge. Emlé­kezzünk. hogy ezelőtt 6 évvel még ablakon át mentek a szereplők a színpadra, a Brody :er­űiében s 1 evvel későbben mar színkörünk volt, s további 4 év múltán már jól berendezett szín­házunk van. E tények eléggé mutatják, hogy van az ó-budai szinézetben életrevalóság ; de mint a legegészségesebb gyermek ápolás nélkül elvész,

Next

/
Oldalképek
Tartalom