Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-06-20 / 25. szám
Junius 20. Budapest. 1897. (4) ___________________ __ ság ú méretek egymáshoz való viszony ának j meghatározásánál, magának az egész műépit j ménynek tagozásánál, nemkülönben úgy a benső , helyiségeknek mint a külső környezetnek ar ehitektonikus — művészi, stylszerüleg tökéletes felépítésének Az emlékműnek, illetőleg az egész alkotásnak magasra ki kell emelkednie, a mellett roppant nagy helyiségeket magában foglalnia. Egyes részeinek fölfelé a legnagyobb vonalakban kell kibontakozniok, egyúttal azonban alsó részeinek architektonikus kiépítésinél is rendkívüli méreteket kell alkalmazni. Az ní5-';°s részeknek' (oszlopoknak, lép- °sőkneü/Kei ‘knak Kát) hatalmas nagyszerü- Ezeu ársziu^'tre kell. hogy mindenkit __1709 ev^P011 ennélf‘ogva az egésznek , „ , .calmasan előmozdítja, következő n^etkező előadandókból kitetszik, 1750-ben végrészeit Képező sarokpavillo- 175 1 -be kolossális alakokkal volná1 „ jr^ .^zva. Ezeknek az alakoknak, mint 1/szobrok gondolva, óriási nagyoknak kell i üök, nehogy őket a középépület kupolája | fontja, és mégis mintegy észrevétlenül ter- j Nietes harmonikus átmenetet kell szolgál- j -atn.ok a középépület főalakjára, a szabadság j szobrára, a melynek óriása alakja a középépület tetején, mintegy minden földibilincsektől szabadulva, túlszárnyalná az egész műalkotást. ; Ennek a szobornak, hogy teljes mérték- j ben érvényesülhessen, roppant nagynak kell j lennie és terjedelmes magasságban kell ki- ; emelkednie. Épen azért a közép kupolát és j ennek alépítményét a leghatalmasabb dimen- j siókban kell felépíteni. Az egész emlékmű, mint hosszépület tér- ! vezve, homokkőből (a meglevő anyag felhasz- j nálásával) és érczből kell hogy épüljön. üllana maga az emlékmű három csar- j noképületből, nyilt és fedett galleriákból, tem- j ploinszerü csarnokokból, terrasszokból és szé- ! les nyilt lépcsőzetekből, még pedig : 1) A középtraktus, a melyhez a rövidebb tengelyében levő előcsarnokaihoz mindkét oldalon széles tágas nyilt lépcsőzet vezet; hosz- tengelyében pedig mindkét részéről csarnokok nyúlnak ki, a melyek kupolás sarokpavillonok- ban végződnek s mely utóbbiakhoz szintén szóles lépcsők vezetnek fel A középső rész tetőzetét kupola képezi, j s ezt a kupolát a magyar korona régi hódított | tartományainak és országainak, valamint Horvátországnak, Slavoniának, Fiúménak, Erdélynek stb. allegorikus alakjai vennék körül, tetőzetén Magyarország szobrával és mind e felett emelkednék ki azután a szabadság kolossális alakja. Ennek a templomszerüen épített középtraktusnak a belsejében egy allegorikus csoportozat volna elhelyezendő Szt. István alakja a kereszténységre vonatkozó allegóriával, köröskörül pedig az oszlopcsarnokban Magyarország királyainak szobrai foglalnának helyet. 2) A középső rész hossztengelye mentén mindkét oldalon oszlopsorok által tartott,'boltozott és galleriákkal ellátott csarnokok nyúlnának ki, a mely csarnokok menyezetét és oldalfalát történeti emlékezetes jelenetek, mozzanatok ékesítenék részint relief, részint freskóban ; az oszlopokon pedig Árpádtól a jelenkorig a magyar nemes családoknak érczből készült czimerpajz8ai és származásfái chro- nologikus rendben volnának alkalmazandók. Az oszlopcsarnokokban és fülkékben volnának felállitandók a királyok szobrai szintén chronologiai rendben, még j pedig olyképen, hogy a Dunafelé eső részben állíttatnának fel az át pádházi királyok szobrai, a másik részben pedig az idegen házakból származó királyokéi. Mindkét csarnokrészt kívülről kolonádok környeznék, tetejükön nyilt terassal, az egyenletesség és symetria megóvása mellett. zek alatt a kolonádok alatt volnának megfelelő módon megörokitendők (czimerpaizsok, emléktáblák stb.) az összes vármegyék, azok is, a melyek ma már nem léteznek, municzipiumok, városok stb. BUDA és VIDÉKE Ezekre az épületet részben körülövező nyílt galieriákra, valamint az alattuk levő teras- sokra nyílt lépcsőzetek vezetnének, ópugy a kupolaplateaura is Innen mindenfelé nagyszerű látókep tárulna a szem elé, Budapest környékének gyönyörű panorámájára Ezek a helyek és terassok a magyar művészek megörökítésére volnának fentartandók. \ 3) Az oldaltraktusokhoz csatlakoznék azu- I tán a szintén templomszeriien épített két sarok- | pavilion. Ezek a sarokpavillonok szintén kupo- I Iával volnának ellátandók, a melyeknek egyikén | Árpád kolos8alis lovag szobra, a másikon pedig , Első Ferencz József királyé állíttatnék fel. Ezen templomszerü pavillonok belső részé- ben az egyikben Árpád és a honfoglalás szó- | bor csoportozata, a másikában a szabadság- j harcz allegorikus csoportozata foglalna helyet, i Az egész emlékművet körös-körül kert ] venné körül örökzöld növényzettel és bokrokkal. | Ebből a nagy vonásokban előadottakból j látható, hogy Magyarország egész története, j kőben és érczben megörökítve, hatalmas fenséggel olvadna össze egy egészszé. Csakhogy ennek az eszmének a megvalósításával egészen rendkívülit kellene teremteni, hogy a nemzet mindenkor méltó büszkeséggel és kegyelettel tekinthessen ezen emlékműre. A mi az egész tervezetnek a kivitelét illeti, az 5—6 év alatt megvalósítható volna, a j mihez szükséges volna: a) Egy nagy országos bizottság alakítása. b) A kormány hozzájárulása. c) Egy törvény alkotása (az építési munkálatok, az építési tőké beszerzése stb.) d) Egy administráló iroda felállítása. (Történeti adatok gyűjtése, a felállítandó szobrok, I czimerpaizsok. emléktáblák megállapítására és I kiadása stb.) e) Egy műszaki iroda felállítása. f) Egy pénzügyi iroda felállítása. Az egész emlékműnek költsége a szükséges előmunkálatok költségeivel együtt kerek 9 millió forintra előirányozható, a mennyiben a czitadellának anyaga részben szintén felhasz- náltathatik. Ez az összeg a következő módon szerezhető be : Állami hozzájárulás . . 3.000,000 frt Az összes vármegyék hozzájárulása ........................................... 500.000 „ A városok és községek hozzájárulása 500.000 „ i A székes főváros hozzájárulása 1 000,000 „ I Az egész nemesség (czimerpaizs) 600.000 „ ! A clerus hozzájárulása . . . 600.000 „ j j Ünnepélyek, egyletek és haza- ! has magánadakozásokból . 200.000 „ I Nyilvános gyűjtés utján hozzá- í járulás................................... 500.000 „ összeg . . 6.900,000 frt. A még hiányzó összeg kamatoztatás és egy sorsjáték kölcsön utján (1.000,000 drb. részvény á 3 frt) volna biztosítandó. .A fennti előterjesztésből látható, hogy az eszmének megvalósítása nem jár valami nagy nehézséggel, habár ez alkotással egészen rendkívülit kell teremteni. Nekem az az erős meggyőződésem. hogy minden egyes ember, a ki ennek a maga nemében páratlan hazafias vállalkozásnak a sikerülését elősegíti a legszebb jutalmat annak a tudatában fogja találni, hogy hozzájárult egy oly nemzeti emlékmű megalkotásához, a melynek az egész föld kerekségén nincsen párja. A(ld, ó magyarok Istene, — hogy a 17.000,000 lakos között, kik szent hazánk földjét lakják, akadjon annyi valódi m a g y a r szív, ki a tiszta hazafiságot minden fölé helyezze és az eszmét felkarolja, hogy Magyarország története: kőben és érczben minden időkre megörökittessék. Budapest, 18 97. junius havában. PejaJcovits Lajos. Szent-Endre linuepe. Szent-Endre polgármesterének Dumcsa Jenőnek 25 éves jubileumát e hó 14-eu ültek meg nagy fénynyel és pompával. Szt.-Eudre ugyancsak kitett magáért, a zöld gallyal es szőnyeggel díszített varos impozáns látványt nyújtott, 3 diadalkapu hirdette a 25 eves jubileum jelentőségét rengeteg sok nemzeti és városi (sarga-kek) zászló erdejével, s alig látott a város annyi előkelő es díszes közönséget falai közt, mint e napon. A városháza kivül belül művészien volt diszitve, s méltán dicsérték mesterük Fáik Bertalan szt.-endrei kárpitos jó Ízlését. A szt.-endrei vasút állomáson már kora reggel diszbe öltözve várta a polgárság és a rendező bizottság Hauszman Alajos műegyetemi tanár műépitő elnöklete alatt a vendegeket, kik — kevéssel 9 óra után — meg is érkeztek. Ott volt a megye főispáuja, Beniczky Lajos alispán, Bellaagh Imre főügyész, Dalmady Győző árvaszéki elnök. Baky Béla főszámvivo, Hindy Kálmán, Kludik Imre főíspáni titkár, a kerület orsz. képviselője Luppa Peter, Pomaz- ról: Csapó Lorant főszolgabíró és a vidéki küldöttségek. A vendégeket öröm rivalgással s a helybeli tűzoltók zenekarával fogadta az ünneplő közönség, 8 megkezdődött a bevonulás a varoshazába, hol a város főkapitánya Maximo- vics István úgy is mint helyettes polgármester üdvözölte a főispánt s a vele érkezett vendegeket. Küldöttségét menesztettek az ünnepelt - ért, kit megérkeztekor zajos eljeuzessel fogadott a megyei es helybeli közönség. Az éljenzések csillapultával Beniczky Ferencz főispán emelkedett beszedheti méltatta az ünnepelt polgármester érdemeit, ki a lefolyt 25 év alatt bar nehéz megpróbáltatások közt, de mindig teljes megelégedéssel és sikerrel vezette a város ügyeit. Majd Hauszmaun Alajos sikerült beszed kíséretében átnyújtotta a polgárság ajándékát egy remek kivitelű ezüst tintatartót es íróasztal készletet. Ezután Kada Mihály helyettes plébános indítványára az ün nepeltet egyhangúlag és általános ielkesültseg közt megválasztottak a város díszpolgárává. Dumcsa polgármester meghatott hangon, de ékes szavakban köszönte meg a személyét ért kitüntetést. — A közgyűlés végeztevei a polgármester feldíszített lakásán fogadta a testületek és egyletek küldöttségeit, kiknek mindegyike emléktárgygyal kedveskedett az ünnepeknek. . A tisztelgés után a Poszpisl féle vendéglő feldíszített termében volt a díszebéd, melyen j a felköszöntők sorát Beniczky Ferencz főispán 1 a király éltetésével nyitotta meg. Alispán az ünnepedre emelte poharát. Polgármester a hazára — majd a főispánra — ezután az alispánra — végül a hölgyekre. Maximovics kapitány a fo- szolgabiróra a jó egyetértés nevében, Bellaagh Imre a püspöki hely nőkre, Dalmady a polgár- ( mesterre úgyis mint a varos arvaszéki elnö kére. Dalmady Hauszmaun tanárra mint a rendező bizottság elnökére, dr. Nagy Jenő a polgár- mester nejére : Haussmann a polgárság nevebeu a főkapitányra. Polgármester a polgárokra, Jarásbiró a polgármesterbe. Rendőrkapitány a járásbiró és politikai hatóságra a jó viszony fennmaradásáért. Dr. Csapó főszolgabiró a két hatóság közti jó viszonyra: Polgármester a kath. hitközségre és az érdemekben gazdag plébánosra Kada Mihályra, Hauszmaun a rendőrkapitányra. mint a rendező bizottság fáradhatatlan tagjára stb. Az ünnepély alkalmával leleplezték az ünnepelt jói talált arczképét, mit Udvardy Gyula festőművész meglepő hűséggel festett s ezzel is bebizonyította, hogy legjobb arcz- képfestő művészeink közé tartozik. Este a Dunán tűzijáték volt, s a polgárság fáklyásmenettel tisztelte meg a polgármestert. Dumtsa Jenő 5% záloglevelekben a következő összegeket adta jótékony czélra : 'I 1000 frt. évi kamatai bármely vallásu szegőn} hajadon kiházasitására fordítandók.
