Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-06-13 / 24. szám

/■ Budapest, 1897. (3) a mennyiben annak a villamos vasút vonalába eső ágait nyirbálták meg. Ezt a fasort azonban a közönség gyalog közlekedés alkalmával nem használja, s igy nem is vette oly zokon annak nyesését; más­képen áll azonban a dolog a távirda sodro­nyok miatt nyesett fasornál, miután ott a nye­sés következtében a sétáló és gyalog járó kö­zönség veszti el az árnyékot, az látja és érzi a kisebb nagyobb gályák hiányát és azt. hogy egyes fák közepét vágták ki a sodronyok ér­dekében. Tény az, hogy a sodronyok vezetése köz­érdekből szükséges, de másrészt nem vonható kétségbe a fasorok közérdekű jellege sem. Nem volna lehetséges ezt a két érdeket össze-egyeztethetni az által, hogy a sodro­nyokat föld alatt vezetnék? Vagy ha ez nem volna keresztül vihető költséges voltánál fogva, nem lehetne-e a sodronyokat más irányban ve­zetni. a hol fasorok fejlődésének nem állaná­nak útjában? Már azért is, mivel a fasorok át­helyezéséről természetesen szó sem lehet, mert azok újbóli telepítése, eltekintve a költségek­től — évtizedeket venne igénybe. Adtuk ezt a czikket. miután utánna jár­tunk. hogy a budakeszi erdő korántsem olyan gondozatlan, mint az lapunk legközelebbi szá­mában közlött felületes tudósításban olvasható. A főváros, ha még nem is mindent, de igen sokat tett. Kényelmes séta-utakat vágtak és rendeztek, időjelzéssel ellátott útjelző táblákat alkalmaztak. Az 1100 hold erdőben sok padot állítottak. Midőn jól értesülésünket kiadjuk, megírjuk azt is, hogy a budakeszi erdő gon­dozása a fáradhatlan és szakmájában jártas Gvckler Gijözö főerdőmesternek köszönhető, ki a főváros erdeinek nem csak atyai gondozója de uj területeket is teremt, hálára kötelezve ezáltal az utókort. Szerkesztő. Iskolai ünnepélyek és évzáró vizsgák. (Junius 8-ika az iskolákban.) Valóság.j ünnepnappá emelkedett junius 8-ika ez idén a tanuló ifjúság előtt. Azzá emelte a disz. a fény, a melyet ez alkalomból kifej­tettek, azzá emelte az az igazi hazafias han­gulat, melyet az ifjúság ebből az alkalomból tanusitott. Kettős ünnep volt ez idén junius 8-ika. Első sorban ezeréves létünk évfordulóját ünnepelték az iskolák e napon, másod sorban pedig 30-ik évfordulóját az 1867-iki koronázás­nak. E történelmi fontosságú évfordulókon kí­vül alig adódik nagyobb és szebb alkalom a tanuló ifjúság hazafias érzelmének fejleszté­sére s nyilvánítására. Az ifjúság vezetői, a tanítók s tanárok, valóban odaadó buzgalmat fejtettek ki ez ünnepélyek minél fényesebb sikere érdekében, s hogy dicséretre méltó fá­radozásuk nem volt hiába való, mutatják azok a tudósítások is, melyeket ez üunepélyek le­folyásáról lapunknak megküldöttek s melyeket rövid kivonatban itt közlünk : Áz 1. Kér. Attila-utczai elemi iskola reggel 8 órakor tartotta az ünnepélyt nag}7 közönség részvétele mellett. A Hymnus eléneklése után Patacsics János igazgató tartotta megnyitó beszédét, utána az ifjúság énekelte el „Árpád apánk, ne féltsd ősi nemzeted“ kezdetű dalt, majd A m i g ó Ferencz, IV. a) osztályos tanuló szavalta el szépen Vörösmarty Mihály „A legelső magyar ember a király“ czimii költeményét. Az V—VI. leányosztály „Halld imánkat“ énekelte ezután, majd Hangi Jó­zsef tartotta meg az ünnepi beszédet. „Járjatok be minden földet“, Petőfinek ezt a remek köl­teményét énekelte el az ifjúság ezután. A „Szózat“ eléneklése előtt még Unger Melá­B U D A és VIDÉKE 0 Junius 13. nia, VI. osztályos tanuló szavalta el Losonezy „Hymnus“-át. Az ünnepélyt bezárta az elnöklő S o m 1 y a y József, lelkes beszédet intézvén a gyermekekhez. Junius 8 ánaz I. kér. közs polg. leányisk. szép ünnepélylyel ülte meg a koronázás év­fordulóját, valamint hazánk ezeréves fennállá­sát. Az ünnepély reggel V28 kor kezdődött s a lapunk múlt számában közölt műsor szerint folyt le A hatóság megbízásából B u r s i c s Antal úr, kér. választmányi tag jelent meg, a ki szép beszéddel nyitotta meg az ünnepet. Kívüle ott láttuk Jankovics József és T r e t- ti n a József kér. választmányi tag urakat, stb. A nap jelentőségét Spády Sándorné úrnő, a tantestület tagja méltatta, ki lekötelező szíves­séggel bocsátotta rendelkezésünkre szép be­szédét, melyet jövőre közlünk. A II. kér. fő utczai elemi iskola növendé­kei a budai zeneakadémiának feldíszített nagy termében tartották meg az ünnepélyt, melyen az iskolaszéket Toldi Lajos képviselte. Az ünnepélyt Schinabeck Engelbert igazgató nyitotta hazafias szép beszéddel, melyben az ünnep jelentőségét ismertette. Szabó Dezső szabad előadást tartott a hazai történelemből, I a gyermekek felfogásához mérten ismertetvén a jelentősebb történeti mozzanatokat. Hazafias költeményeket szavaltak : Weber József, Bi- licska Marianne, Olay Ferencz, Abrahám Erzsi és Taxner Béla növendékek. Az ünnepélyt a Hymnus eléneklésével vezették be s a Szó­zattal fejezték be. Az énekeket Witkowsky Antal tanította be s ő is vezette. A II. kér. iskola utczai elemi leányiskolában (jun. 8-án) reggel 8 órakor tartották meg a koronázási emlékünnepet az intézet szépen díszített tornatermében. Kemény István kir. tanácsos és iskolaszéki tag elnöklése mellett. A Kölcsey-hymnusz eléneklése és Könyves Károly igazgató-tanitó megnyitó beszéde után Vajda Anna, Feiksz Ilona, Prosz Vilma, Hiesz Erzsi. Allerhand Róza, Vorsatz Ilona, Szedla- csek Erzsi és Eitler Ilona szavalták Pósa Lajos, Móra István, Ruduyánszky Gyula alkalomszerű költeményeit, Beck Vilma Magyarország meg­koszorúzott térképe előtt mondott beszédet. Hlavács Olga tanítónő emlékbeszédet olvasott fel a magyar nemzet ezeréves múltjáról; majd a Szózat eléneklése után az elnök záró sza­vai következtek, melyekkel elismerését fejezte ki a tantestületnek az ünnepély sikeres ren­dezéséért. A II. kér. Medve-utczai elemi iskolában az ünnepély lefolyása a következő volt: H 0 c Il­ii oltz er Károly, iskolaszéki tag lendületes szép beszédet intézett az egy begyült ifjú­sághoz, a mely aztán elénekelte a Hymnust. Az ünnep jelentőségét Kápolnai Gyula ta­nító méltatta sikerült felolvasásban, mely után a hazafias szavalatok egész sora következett. Ezek közül felemlítjük : Röper Alajos, Pár- nitzky Ede, Végh Győző és Szedlacsek János szavalatát. Az ünnep befejezéséül elénekelte az ifjúság a Szózatot. í zetéről ez alkalomra nem szedték le a disz telenkedő pókhálókat. A II. kér. Török-utczai elemi iskolában szintéu nagy diszszel ünnepelték meg junius 8 ikát. Az ünnepélyt, melyen Wimmerth Károly elnök vezetésével az iskolaszék számos tagja is jelen volt, Trájtler Károly igazgató nyitotta meg az ifjúsághoz intézett remek beszéddel. Az ünnep jelentőségét Gyurmán Irén tanítónő ecsetelte egy mindvégig érdekes felolvasásban. A gyer­mekek elénekelték a Hymnust, Szózatot és a Rakóczy-indulót. Hazafias szavalatokat mond­tak : Reisz Endre. Murhart Ilonka, Dobrozemszky Mátyás, Gaz'dag András stb. Megtartották még az ünnepélyt a II. kér. Török utczai ipariskolában is, a bol szintén Trájtler Károly nyitotta meg az ünnepélyt. Hajós Mihály felolvasást tartott, szavalataikkal pedig kitűntek : Bállá Aladár, a Gütting test­vérek, Márton József és Gansi Viktor. A III. kér. közs. polg. leány és női ipariskola lélekemelő ünnepélylyel ülte meg junius 8-át. Dr. Gööz József igazgató ur megnyitó beszéde ■ után különböző hazafias szavalatok és énekek következtek; közben pedig Romany Erzsébet urhölgy, a tantestület tagja mondott szép em­lékbeszédet. A növendékek közül szavaltak : Benedek Giza, Wohlfart Laura, Adler Eszter, Watzula Paula. A III. kér. kiskorona-utczai elemi iskolának feldíszített tornatermében lélekemelő hazafias ünnepélynek voltunk szemtanúi junius 8-án, a ! honalapitás és koronázás évfordulóján. — Az I ily ünnepségek, ha nem is vésődnek be egész I jelentőségükben a gyermek elméjébe: azért I kétségtelenül fejlesztőleg hatnak a gyermek érzés-világára, melynek mélyében ott van ahazafiui érzés csirája is, várva, inig az értel­mi fejlettség — fejlődésének természetes fölté­teleit megadja, hogy majdan ez érzésben ne- mesbedve, kidomborodjék a kis honpolgárok 1 öntudatos nemzeti érzése. Az ily ünnepségek üdvös voltát nem lehet eléggé hangsúlyoznunk; szükséges azonban, hogy a rendezés czéltuda- tos is legyen. — Legyenek ott továbbá a köz­élet fórfiai is képviselve ; legyenek ott a szü­lők ; és végül a mi a fő : legyenek az alkalmi beszédek a gyermek felfogásához mértek : a ki beszél, ne a környezetét oktassa, hanem a gyermekeket. A kiskorona-utczai el.-isk. emlékünnepé­nek lefolyása a következő volt: Először a gyermekkar Mohr Luiza k. a. vezetése mellett a Király h y m n u s t énekelte. Utána Rákos István tantest, tag ismertette a gyermekekkel a nap jelentőségét és oktatta őket hazaszeretetre. Beszédet a haza és a király éltetésével végezte. — Lenz Ferencz IV. oszt. uöv. Tóth Kálmánnak Árpád sírja czimii költeményét szavalta, mire a kar aHonfidalt énekelte el igen szépen. Ezután Berger József III. oszt. ta­nuló Rákos Istvánnak következő lendületes versét szavalta : Mi a magyar büszkesége 2 A II. kér. Toldy Ferencz-utczai elemi iskola tágas tornatermét ez alkalomból igen Ízlésesen díszítették fel. Ide gyűltek össze az ünneplő gyermekek, a kikhez B 0 z ó k y István iskola­széki tag hazafias szép beszédet intézett. Azu­tán a Hymnus eléneklése következett. A magyar nemzet ezeréves történetét s a koronázás jelentőségét Pappert Gyula tanító ismertette igen sikerült felolvasásban. A sza­valok közül kiemelendők : Jelinek József, Szei- bert Ilona, Vargha Ibolyka és.Boór Gyula nö­vendékek. A szavalatok közben az V. osztály növendékei elénekelték „A legelső magyar ember a király“ kezdetű hazafias dalt, az ün­nep végén pedig a Szózatot, melyeknek preczis betanításáért Pappert Gyula tanítót méltó elis­merés illeti. A vízivárosi iskolák növendékei az ünnep befejeztével a vízivárosi plébánia-templomban Te Deutnra gyűltek össze s a tágas nagy templom alig bírta befogadni a gyermekek ez­reit. Kár, hogy a templom hajójának mennye­I Mi a magyar büszkesége ? Tán a magas Kárpát bér­cze, Mely védkarként öleli át Ezt a kedves, drága hazát ? Vagy az Alföld sik rónája, Tiindéries délibábja? Vagy az a sok messze rengő, Kenyéradó kalászerdő ?. . . Igaz, ez mind biiszkesé- ségünk, Örökre is az lesz nékünk, Oh, de mégis legszebb gyöngye! Mire ez a nemzet büszke : Ősi hite, szabadsága, Nyolczszázados koronája.. , Ég áldása szálljon rája !. . Mi a magyar büszkesége ? Tán létének euer óv« ? Vagy öröme, szenvedése, Balsorsa, mely eddig érte ? Tán a sok köny vagy a sok vér, Mely hullott e drága föl­dér’ ? Vagy azok a félistenek, Kik megvédték nemzetün­ket, Hogy e honnak boldog­ságát Éltök árán biztosítsák ?... Ez a magyar büszkesége : Ezer évnek dicsősége, S e dicsőség koronája : A magyarok jó királya... Ég áldása szálljon rája !. . Guttmann Juliska IV. oszt, növendék Rudnyáuszkynak A honleány ez. remek költeményét szavalta el meglepő érzéssel és bátorsággal. W i 11 e k Irma III. oszt, növendék szavalata és Zengjen a dal ez. kardal eléneklése után Rákos Istvánnak A kis

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom