Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-05-23 / 21. szám
Budapest. 1897. (3) tegek a napnak lehető legnagyobb részét töltsék a szabad levegőn úgy, hogy az ezzel járó ártalmaktól teljesen meg legyenek oltalmazva. Mai körülményeink között az a munkás, a kin a tüdővész jelei mutatkoznak, többé munkaértéket alig képvisel, mert azok között az egészségügyi viszonyok között, a melyek között a városi munkás népesség legnagyobb része keresi kenyerét, a tüdővész nem gyógyulhat. Kiszámithatatlan tehát a veszteség, a mit a tüdővész nemzetgazdasági szempontból okoz az által, hogy számos életerős, munkaképes embert beteggé tesz, épen azokban az éveikben. melyekben leginkább képesek dolgozni, a melyekben a család — a kiskorú gyermekek — fenntartása leginkább megköveteli az apa teljes munkaképességét. Az ilyen beteg ember dolgozni többé nem képeB s ha van néhány megtakarított fillére, azt éhező gyermekeinek szája elől elemészti a patika, s az eddig tisztességes megélhetésnek, sőt talán némi jólétnek örvendő család hajlékába beköszönt a nélkülözés. a nyomor, a mit nyomon követ az elzüllés. Nyilvánvaló tehát, hogy nemcsak közegészségi. hanem nemzetgazdasági szempontból is fontos része a munkáskérdés és a szegényügy megoldásának, a tüdőbeteg munkások meggyógyitása s a tüdővész áldozatai óriási számának csökkentése. A tudomány szerint a kezdődő tüdővész meggyógyitására átlag 3 hónapi gyógykezelés szükséges, a szentendrei szanatórium tehát, melyet bátran nevezhetünk első hazai tüdőbeteg szanatóriamunk-nak, 10 ágyával évenkint, átlagos számítás szerint. 40 munkásembernek fogja visszaadni egészségét és munkaerejét. Jogos a reményünk, hogy az uj intézet működésében áldásthozó lesz s éppen az elért eredmények lesznek leghathatósabb támogatói a szanatórium, kétségtelenül mihamarabb bekövetkezendő kibővítésének, mert felette szükséges, hogy benne az „Általános munkásbeteg- segélyző pénztár" összes tüdőbeteg tagjai felvehetők legyenek. Az uj intézetet, melyet már is számos s zakember látogat, a napokban dr. Chyzer Kornél min. tanácsos, a belügyminisztérium egészségügyi osztályának főnöke is megszemlélte, dr. Raisz Gedeon egészségügyi felügyelő és dr. Niedermann Gyula, a lipótmezei orsz. tébolyda igazgatója kíséretében s teljes elismeréssel adózott ezen a tudomány és korunk humanizmusa igényeinek minden tekintetben megfelelő uj intézmény iránt. A „Buda és Vidéke“ olvasói bizonyosan tudják azt, hogy mi figyelmeztettük egy kimerítő és okaiiatolt czikkben a munkásokat Szeut-Endre előnyeire. A pilisi alsó és felső járás községeinek ismét ajánljuk, hogy mozogjanak és igyekezzenek természetndta kincseiket értékesíteni. 1 ÍÍ.Béla királyunk nyugvóhelye. A Mátyás templom építő bizottságának ülésén, a melyen a műemlékek orsz. bizottságának tagjai közül is többen jelen voltak, felolvasták dr. W 1 a s s i t s Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratát, a melyben felhívja a vegyes bizottságot, hogy III. Béla királynak és nejének Antiochiai Annának most az anthropologiai intézet múzeumában őrzött tetemei részére megfelelő temetkezési helyre nézve tegyen javaslatot. Forster Gyula elnök ismertette a királyi tetemek méltó és ünnepélyes eltemettetésére irányzott törekvéseket. Ismertetvén az ügy historikumát attól az időtől kezdve, a mikor a királyi pár csontjait a székesfejérvári koronázási templom sírboltjában megtalálták. Az ügy minden részletére kiterjedő gondos és beható előterjesztése végén a következő két kérdésre kérte a bizottság határozatát: Megfelel és méltó-e a Mátyás-templom sírboltja és az ott levő szár- kofág annak, hogy a királyi tetemek abban végső nyugalomra helyeztessenek ? Másodszor pedig, szükséges-e, hogy a sírboltban és a BUDA és VIDÉKE szárkofágon változtatásokat és díszítéseket tegyenek, vagy pedig maradjon-e minden a mai állapotában ? Felvilágosításul meg kell jegyeznünk, hogy a Mátyás-templom sírboltjának szánt helyen, a melyet most szintén templomi czéloknak használnak, az egyik fülkében mely a királyi oratórium alatt van, vörös márvány szárkofág van felállítva a királyi tetemek számára. A szárkofágon a következő felírás van : „ITT NYUGSZIK III. BÉLA f 1196, valamint neje ANTIOCHIAI ANNA f 1183.“ A bizottság tagjai mielőtt a kérdésekre nézve érdemleges határozatot hoztak volna, lementek a sírboltba, a hol úgy a sírboltot, valamint a szárkofágot és annak elhelyezését gondosan szemügyre vevén, annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy» a szárkofág teljesen méltó a királyi tetemekhez és a kegyeletes érzületnek is megfelelő. Ezzel szemben dr. Czobor Béla azt az indítványt terjesztette a bizottság elé, hogy a szárkofágot magában a templomban, annak egyik oldalkápolnájában kellene elhelyezni. A bizottság tagjai erre a templomban folytatták szemléjüket és ott hosszas és beható tanácskozás után elhatározták, hogy a miniszternek javaslatot tesznek olyan irányban, hogy a királyi tetemeket magában foglalandó szárkofág a templomban, még pedig a Szentháromság-kápolnádan volna legméltóbb helyen. A bizottság- ez irányú előterjesztése már legközelebb a miniszter elé kerül. Valóban szép és hazafias tervek ezek és Buda klaszikus történelmi méltóságát vannak hivatva emelni. Lélekemelő ünnep lessz az Arpadkori jó király hamvainak méltó helyre való vallásos elhelyezése. Korunkban annyi a hétköznap, hog}' a nagy ünnepekre alig marad idő, mert a legtöbb szép hétköznapot ünnepnek nézzük már. Az elfásult kornak vérét nagy cselekedetekkel kell felfrissíteni és nem maradhat múzeumi tárgy egy Arpádkori király földi maradványa, ha bár menynyire por és hamu vagyunk. A nagy nemzeti ünnep és az elhelyezés méltóvá tételére az Országos Nemzeti Szövetség minden erejével, hatásával és lelkesedésével a cselekvésbe fogott, a mi igazán dicséretre és követésre méltó. Ezen az ünnepen az egész nemzetnek Budán kell lenni. Budapest műszaki útmutatója. Nemcsak a szakemberek, de a nagy közönség is haszonnal forgathatják ezt a munkát, melynek német és franczia kiadása pár nap előtt jelent meg. Élénken érezte ennek hiányát a kormány is, Budapest hatósága is, sőt nagy készséggel szavazott meg jelentékeny segítséget a magyar mérnök- és épitész-egylet, mely a munka megírása végett szerkesztő bizottságot alakítván, annak létesítését biztosította. Megtaláljuk e könyvben Budapestnek minden jelentékeny intézményét, építményét: valóságos repertórium, melyben megvannak nemcsak a technikai tervek, de a létesítésre és a fönállásra vonatkozó összes adatok is. A számtalan tervben, képben és térképben bővelkedő igazi forrásmunkában összegyűjtve látjuk csak. hogy mit bírunk Budapestben, mit alkotott Budapest és hogy nem egy oly intézménye vau, mely teljes önérzettel állhat a külföld elé. A munka régi térképekkel és történeti adatokkal ismertetvén Budapestnek 1870 előtti állapotát, bemutatja a város építészetének történetét, a város szabályozását is (kőpartok, Ördögárok, Rákospatak); azután követ kezik az építészeti rész, régi és modern köz- és magánépületek ; templomok (Mátyás-, lipót-, erzsébet, ferenczvárosi. kőbányai stb.) Az uj országház, kúria, törvényszék, fővámház, akadémia, nemzeti muzeum. az uj egyetemi épületek, műegyetem, iparművészeti, technológiai muzeutn. uj műcsarnok, elemi iskolák, opera- ház, népszínház, vígszínház, vigadó, az uj kiMájus 23. rályi palota, városháza, magánpaloták és bérházak (24 épület rajzai) egyletek s társulatok, hotelek, kaszárnyák és korcsolyacsarnokok ezt. a sort az összes emlékszobrok zárják be. A következő szakasz a közegészségügyi intézményeket tárgyalja és sorban mindazt, amit Budapesten látni lehet. A vászonba kötött könyv 38 iv terjedelmű, 425 ábrával s külön tokban 9 db térképpel. Arra bármely kiadásnak 8 frt. Ez egy rég érezett szükséget és hiányt pótol. A ki építeni, fejleszteni akar, annak ismerni kell azt a helyet a melyet munkássága terének választ . . . Különösen fontos ez most minőn maga a közönség veszi a revisió alá mi is történt hát 1870 óta és mi nem történt? A fővárosok egyesítésének legmaradandóbb emléke az együttes és egyensúlyban tartott haladás. Az I. kerületi polgári kör is szü- kebb körű bizottságot küldött ki, a mely azzal foglalkozik mi történt, mi nem történt és mi történjék ? Ä többi körök, a lövészegyesület stb. mind felakarják tenni ezt a kérdést, s maga a budai érdekek végrehajtására alakult nagy bizottság is megakar rá felelni és mint halljuk munkába fogott. Erre a kérdésre egy megnyugtató felelet kezdete O-Buda szabályozásának terve, melylyel a székes főváros közgyűlése most foglalkozott. — Értesítés. A m tud. Akadémia 1890. október hó 27-én hozott határozata értelmében : A hazai iskolák, könyvtárak, egyesületek és társaskörök a m. tud. Akadémia kiadásában évenként megjelenő kiadványok közül a következőket, u. m. az Akadémiai Értesítőt, Almanachot, Archeológiái Közleményeket. Emlékbeszédeket, értekezéseket (Nyelv- és Széptudományi, Bölcsészeti, Történelmi, Társadalomtudományi), Mathematikai és Természettudományi Értesítőt, Mathematikai és Természet- tudományi Közleményeket, Nyelvtudományi Közleményeket, Nyelvemléktárt, Magyar történelmi emlékeket: Okmánytárak, írók, Országgyűlési emlékek. Könyvkiadó-Vállalatból évenként négy kötetet évi 10 frt átalányösszegért, vagy ha a Könyvkiadó-Vállalat most említett négy kötetét angolvászon-kötésben kívánják, évi 11 frt 60 krért rendelhetik meg. Mindezen iskolák, könyvtárak, egyesületek sat. a m. tud. Akadémia többi kiványait 25% en- j gedménynyel szerezhetik meg a m. tud. Akadémia főtitkári hivatalánál. Ha a föntebbi átalányösszeg az év első felében küldetik be a főtitkári hivatalhoz, a kiadványok portóraen- tesen küldetnek meg; ellenkező esetben az évi 10 frt (esetleg 11 frt 60 kr.) átalányösszeg a Könyvkiadó-Vállalat négy kötetének megküldésekor, november végén, utánvétellel kéretik be, s ekkor a czimzett a postaköltséget is viselni tartozik. Eddigelé 225 hazai iskola, könyvtár és egyesület részesül az átalányfizetés kedvezményében. Ez iránti jelentkezések a főtitkári hivatalhoz intézendők. A M. Tud. Akadémia Főtitkári hivatala. Egy igazi törvényhatósági tagjelölt. A Buda és Vidékében azt ajánlottuk, hogy a bizottsági tagok programmot adjanak. Az első fecske itt van : Tisztelt Polgárok ! Már csak rövid idő választ el bennünket a képviselő testületi tagok kisorsolása és azoknak választásától, a midőn legszentebb polgári jogunkat vagyunk hivatva gyakorolni. Hogy azonban ezt a főváros és főkép kerületünk érdekében foganatosítsuk, mint egyszerű polgár vagyok bátor erre vonatkozó nézeteimet előadni s bizonyos vagyok beune, hogy őszintén elmondott szavaim nem fognak pusztán elhaugzaui. Képviselőink oly férfiak legyenek, kikről meg vagyunk győződve, hogy tehetségesek, i'észrehajlatlanok és önzetlenek, kikben megvan az iparkodás és jóakarat a közjó, valamint a
