Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-16 / 20. szám

Budapest, 1897. (4) BUDA és VIDÉKE Május 16 alaposan képzett és kiterjedt gyakorlattal bíró építészeket kell alkalmazni. A tervezésre és kivitelre megfelelő időt kell adni. Nagyobb munkatorlódás esetében a nagyobb szabású munkák elvégzésére a hivatal körén kívül álló, elösmert szakférfiúkat kell külön szer­ződtetni. A kerületi mérnökökre bizandók a keve­sebb költséget igénylő útépítések s az erre szükséges összegek a kerületi előljáióságok rendelkezésére bocsátandók s tekintettel a ke­rületi mérnökök által ellátandó fontos munká­latokra. a nagyobb kerületekben főmérnökök volnának alkalmazandók. Ugyanezekben egy egy útfelügyelőre is van szükség. Tekintettel arra, hogy a kerületi mérnökök egész napon át. a hivatalos órákon túl is el vannak fog­lalva, részükre megfelelő pótdijazás (200—400 frt) volna megállapítandó. Az ügymenet egy­öntetűsége végett a kerületi mérnökök a köz­ponti mérnökökkel két havonként műszaki érte­kezleteket tartanak. Megfelelően kell szervezni a kezelő hiva­talt, mely mai keretében nem állhat meg. Nincsen kellő nyilvántartás és elég segédkönyv, valamint az ezek vezetéséhez szükséges sze­mélyzet. Hogy a mérnöki hivatal rendes ügyforgal­mát a követelményeknek minden irányban el­láthassa, a rendszeresített személyzetet okvet­lenül szaporítani kell. Jelenleg 69 rendszeresített mérnök, 77 műszaki napidijas s 22 ideiglenes alkalmazott van. A javaslat szerint a személy­zet a következőképen állapítandó meg: 1 köz- épitési igazgató, 1 aligazgató; a középitési igazgatóhoz beosztva 1 mérnök, a földmérési szakosztályba 20. a közlekedésibe 11, a csator­názásiba 9, a középitésibe 21. a gépészetibe 6, a kerületi elöljáróságokhoz 25. A rendszeresített személyzet fizetése (239.856 frt) 36.160 frt többkiadással jár. Minthogy azonban az alkalmazott kvalifikált napdijasok véglegesittetnének, az ezek fizeté­sére előirányzott összeg is csökkeni fog, úgy, hogy e czimen már az első évben 22,376 frt megtakarítás lesz. mely összeg a rendkívüli munkálatok fokozatos bevégzésével a minimu­mig csökkeni fog Az egyes építkezések s út­építések költségeinek terhére átmenetileg ideig­lenes munkaerők is volnának alkalmazandók, azonban a személyzet rendszeresítése mellett s a rohamos építkezés megszűntével ezen munkaerők nélkülözhetők lesznek. A vízvezetéki igazgatóságnál a személy­zet a következő volna: 1 műszaki tanácsos mint igazgató, két főmérnök, két első osztályú és egy másod osztályú mérnök, egy első s egy másod osztályú segéd mérnök. Az okvetlenül szükséges ideiglenes személyzet fizetésével együtt a vízművek személyzetének költsége >0952 frt többletet okoz, de ezt a vízművek kiterjesztésével és a vizszolgáltatással szemben táplált fokozott igény kellőleg indokolja. A javaslat különben megtartja mindazt a meglevő szabályrendeletből, ami czélszerű s eddig is bevált. Decentralizálja a teendőket, mint már említettük, az egyéni felelősség foko­zásával. Régen érzett hiányt kíván pótolni egy szolgálati utasítás alkotásával. Javaslatát a középitési igazgató azzal végzi, hogy javaslatában a fönnálló törvény­hez kelletvén alkalmazkodnia, nem terjeszked­hetett ki a műszaki szolgálat kívánatos ön­állósítására, azonban gondoskodva van javasla­tában a szakosztályok szükséges mérvű ön­állóságáról, továbbá az ügymenet gyorsaságának és zavartalanságának folytonos hatékony fel­ügyeletéről és biztosításáról, végül arról, ho°y a középitési igazgató az uj közművek terve­zésénél és építésénél befolyását érvényesit- hesse és a szakosztályvezetők támogatása mellett a műszaki téren szükségesnek mutat­kozó közmüvek kezdeményezésével foglalkoz- hassék. Mindezeknél fogva meggyőződését fejezi ki, hogy az általa javasolt elveken, felépülő szabályrendelet és az ennek alapján kidolgo­zandó részletes szolgálati utasitásitás életbe­léptetése és következetes keresztülvitele ese­tén a székesfőváros műszaki szolgálata iránt felmerült panaszok mellőzhetők és a hivatallal szemben támasztott jogos követelmények ki­elégíthetők lesznek. Ismerősein k. Árnyak és fények. f Csendics Gyula. A székes fővárosnak egy derék, becsüle­tes tanácsnoka, Csendics Gyula halt meg. Ked­ves jó, ember volt. Hivatalában buzgó. Soha hírbe nem jött azért, hogy a közügyet és hi­vatalát saját hasznára aknázta volna ki. A fő­város egyik legrégibb tisztviselője volt, kit úgy hivataltársai, mint ismerősei őszintén köuy- nyeznek és elmondják, hogy halála veszteség. A Buda és Vidéke szerkesztője több éven keresztül szolgált vele a katonai ügyosztályban és valóban jó ismerőst, jó barátot vesztett el ő ép úgy, mint Buda. Mert az elhunyt Buda ér­dekében mindég szívesen megtett minden le­hetőt. Csendics Gyula 1867. július 3-au lépett a főváros szolgálatába és hosszú ideig vezette az adóügyi, köztisztasági, egészségügyi és végül a katonai és illetőségi ügyosztályt. Betegsége, a melynek most áldozata lett, alig két héttel ezelőtt támadta meg korábbi betegségei által meggyöngült szervezetét. A múlt hónapban többször feküdt, de mindig csak egy-két na­pig, újra fölkelt s hivatalába ment. Április 28 án délelőtt nagyon rosszul lett, mire előbb a házi orvost, később dr. Müller Kálmán egye­temi tanárt kérette magához, a ki azonban csak enyhíteni tudott valamit a beteg állapotán, mert segíteni rajta már lehetetlen volt. A múlt szombaton, mikor halála hire is elterjedt a fővárosban, oly rosszul volt, hogy az utolsó szentséget felvette. Május 10-én késő estig eszmé­letnél maradt s tudta, hogy nem sokára meg kell halnia. Az agónia éjféltájban kezdődött s reggel :V+6 óra után mentette meg a halál a szenvedéstől. A tanács május 11-éu délelőtt ülést tartott s a kerepesi temetőben díszsírhelyet adott elhalt tagjának. A temetést is a tanács rendelte meg az Entreprise des pompes funebresnél. A diszes ravatalt meg az nap délelőtt állították föl az elhunyt csömöri-ut 14. számú lakásának dolgozó szobájában. A temetés csütörtökön délután fél- négy órakor volt. A szertartást dr. Tótfalusi Béla erzsébetvársi plébános végezte. A család a következő gyászjelentést adta ki ; Csendics Gyuláné, szül. Szampel Róza az alulírottak és az összes rokonság nevében a legmélyebb fájdalomtól sújtva jelenti, hogy forrón szeretett, felejthetetlen jó férje, illetőleg testvér, sógor és nagybátya, Csendics Gyula, Budapest székes főváros tanácsnoka, e hó 11-én reggel 6 órakor, életének 59-ik, boldog-háza­ságának 32 ik évében, rövid, súlyos szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után az Urban jobblétre szenderült. A boldo- gultnak hült tetemei e hó 13-án, csütörtökön, délután VgJ órakor fognak a VII. kerület, csö­möri ut 14. szám alatt a róni. kath. egyház szertartása szerint ünnepélyesen beszenteltetn és a kerepesi úti temetőben örök nyugalomra he­lyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat az elhunytnak lelki üdvéért e hó 14-én. délelőtt 10 órakor fog az erzsébetvárosi plébánia temp­lomban az Urnák bemutattatni. Budapest, 1897. május hó 11. Áldás és béke hamvaira! Csen­dics Mária, férjezett Kálmán Istvánná és gyer­mekeik. Csendics Paulina, férjezett Horváth Jánosné. Csendics Ilona, férjezett Kovácsevits Ottóné testvérek. Kálmán István, Horváth János, Kovácsevits Ottó sógorok. Budapest székes főváros tanácsa a kö­vetkező gyászjelentést adta ki: Budapest székes főváros tanácsa mélyen megszomorodott szívvel jelenti szeretett tagjá­nak Csendics Gyula tanácsnok urnák e hó 11-én bekövetkezett elhunytét. A megboldogult földi maradványai e hó 13-án, csütörtökön délután három és fél órakor fognak VII. kér. csömöri- ut 14. sz. alatt beszenteltetni s a kerepesi-uti temetőbe örök nyugalomra helyeztetni. Az en­gesztelő szent miseáldozat e hó 14-én. délelőtt tíz órakor fog az erzsébetvárosi plébánia-temp­lomban az Urnák bemutattatni. Budapest. 1897. május 11-én. Nyugodjék békében! Kérjük azokat, kik a múlt évi előfizetést még be nem küldték, hogy azt mielőbb beküldeni szíves­kedjenek. Lapunkból négy mutatványszámot ingyen küldünk. A ki tovább megtartja, azt előfizetőnek tekintjük. Kérjük barátainkat a Buda és Vidéke ter­jesztésére. Kérjük azt a főváros mindkét partján es a vidéken az összes nyilvános helyeken : kávéházak­ban, vendéglőkben stb. Tisztelt előfizetőinknek megbízásait készséggel elvégezzük. Az előfizetés árai: Egész évre . 12 korona Fél évre ... 6 korona Negyed évre . 3 korona. Különfélék. — Egyetem Budán. Lapunk küzdelmé­nek eredménye van. Ha nem is a vér­mezőre, de a Lágymányosra helyezi a minister az egyetem egy részét, a mű­egyetemet. A beterjesztett törvényjavas­lat minket érdeklő része ez: A József- műegyetemre nézve előadja a jelentés, hogy az uj műegyetemnek a Lágymá­nyoson al)una jobb partján, az uj Ferenez József-hidtól kezdve a Dunapart s a promontori-ut közt, egész a közmunkák tanácsának szabályozási tervében föl­tüntetett romlóig, pavillou-rendszerben való fölépii ését tervezik. Addig is azon­ban, mig az uj műegyetem fölépítése több év lefolyása alatt megtörténhetnék, okvetetlenül gondoskodni kellene egy nagy, 5—600 hallgató befogadására al­kalmas amíiteátrális előadó terem épí­téséről , a melyet már el is rendelt a minister. A nagy termet magában fog­laló s a műegyetem két pavillonja közt épülő különálló épületben lesz még kis előadási terem, közös tanári szoba, két szertárhelyiség s megfelelő mellékhelyi­ség. Az összes beépítendő terület 742 négyszögméter; az építési költség60.000 írtra van szabva. — Tisztelgés IVIechwart Andrásnak Az Országos iparegyesület küldöttsége gróf Zichy Jenő elnök vezetése alatt tisztelgett. Mechwart Andrásnál, a Ganz gyár igazgatójánál, abból az alkalomból, hogy Mechwart a m. tud. aka­démia Wahrmann-diját megnyerte. Gróf Zichy beszédére az igazgató válaszolt, megköszönve a rokonszenv jelét, majd Ungar lgnáez beszélt Mechwart negyven éves működéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom