Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-02 / 18. szám

Budapest, 1897. (3)

3. az ösztöndíjak felerészben fiú, felerészben leánytanulóknak adatnak ki, — tehát azokban ezúttal két fiú és két leánytanuló részesülhet. Ha azonban fiuk közt alkalmas páiyázók nem találkoznának, az ösztöndíjak mind leányoknak Ítélhetők oda. s viszont ;

4. az ösztöndíjért pályázó tanulókra nézve általános követelmény a kifogástalan erkölcsi magaviselet és jó előmenetel ; előjoggal bírnak, az árvák, félárvák és vagyontalanok.

A csupán egy évre szóló ösztöndíjakért, a kellően felszerelt pályázati kérvények, az alapítványt tevő szövetkezet igazgatóságához (II. kér., Albrecht-út 3. sz.) a folyó évi hó 15-ikéig nyújtandók be.“

Lapunk olvasóinak, különösen a budai tisztviselőknek figyelmébe ajánljuk e pályázatot. mert óhajtjuk, hogy az első alkalommal idevaló tanulók kapják meg a pályázatra bocsátott ösztöndíjakat. Méltányos óhajtás ez, mert hiszen az első magyar általános tisztviselő egylet tagjai közt másfélezernél több van budai tisztviselő.

Az újlaki első magyar asztal- társaság közgy ülése.

Az újlaki (III. kér.) első magyar asztal- társaság f. évi ápril hó 24 én tartotta rendes évi közgyűlését Benedek Sándor pénzügy- miniszteri osztálytanácsos, székes fővárosi bizottsági tag elnöklete alatt.

A titkári jelentésből kitesszőleg. e derék asztaltársaság a múlt évben is nagyban szaporította azokataz érdemeket, melyeket a magyo- rosodás és a jótékonyság terén eddig szerzett. A magyar kultúra szempontjából valóban fontos szolgálatot tett ez asztaltársaság a múlt évben is, midőn az évi iskolai zárvizsgák alkalmából, a magyar nyelvben legtöbb előhaladást tett iskolás gyermekek részére pályadijakat tűzött ki s múlt év május hó 9 én nemzetünk 1000 éves fennállását hivatásához méltóan, az által ünnepelte meg, hogy 3 iskola részére 600 koronás alapítványt, tett, melynek kamataiból a magyar nyelvben kiváló tanulók fognak jutalmaztatni. r'z már nem első alapítványa az újlaki első magyar asztaltársaságnak, már 1890. évben is tett a III. kér. polgári leány iskola részére, ugyancsak egy 600 koronás alapítványt Természetesen a jótékonyság terén sem maradhatott hátra az a társaság, a mely 15 évi fennállása alatt (6000) hatezer forintot fordított jótékony czélra. s a múlt év november hó 30 ikán 100 iskolás gyermeket látott el meleg téli ruhával, mely összesen mintegy 450 forintba került.

A titkári jelentés tudomásul vétele után, b tisztujitást egyhangúlag és következő eredményivel ejtetették meg:

Elnök : Benedek Sándor.. Alelnökök : Dr. Göőz József és id. Halász Gyula. Titkár; ifj. Halász Gyula, Pénztárnok: Kögler Gusztáv. Ügyész : Dr. Stern József. Orvosok: Dr. Kepes László és dr. Péchy János. Gazda: Lindner Károly. Választmányi tagok : Adamovits Vilmos, dr. Bencze Benő. Biayer Károly, Csilléry Dávia Czájlik Alajos, dr. Fekete Mór. Gyulányi Adolf, Gebhard József, Günther Béla, Hultzspach Emil, ifj. Holtzspach Nándor, Janczer Lajos, Jetschki Ferencz. Kudelka Dávid, Kudelka Károly, Kozáry László. Kéky Imre. Lővy Náthán, Milde József, Manger Rezső, Muskovits Károly, Sitz Károly, Schwartzmann Lajos, dr. Sziklai Soma. Schödel Károly. Schubert Sándor, dr. Tatai Adolf, Tóth Ferencz, Végh János, Wieser Pál.

A közgyűlést vidám társasvacsora fejezte be, melyen számos felköszöntőt mondtak. Benedek Sándort, ki a társaságnak már öt év óta elnöke, dr. Bencze Benő, kér. elöljáró meleg szavakban köszöntötte fel.

Végül dicsérettel kell felemlítenünk a császárfürdő derék vendéglősét, j^der Antalt, ki a lakoma magyaros és jóizü kiállitásával igazán kitett magáért.

BUDA és VIDÉKE

Jótékony czélii müvészestély.

A Szidanics Ferencz árvái javára rendezett müvészestélyt április 25-én. vasárnap este V28 órakor tartották meg a Várszínházban. A nézőtér díszes, előkelő közönséggel telt meg; ott láttuk az I. kér. országgyűlési képviselőjét, Fáik Miksa urat s a székesfőváros polgármesterét. Márkus József urat; ők ketten diszelnö- kei voltak különben a rendező bizottságnak. Az első kerület három iskolaszéke jóformán teljes számmal jelent meg; nemkülönben az elhunyt Szidanits Ferencz kartársai, a fővárosi tanítók közül igen sokan.

Az estély műsora a következő volt:

I. rés z.

1. Prolog: felolvasta Hoch János, orsz. képviselő úr. 2. Popper D: Andante. Tündér- táncz gondonkán előadta: Percnyi István ur.

3. Kettős a Hamlet operából, énekelték : Szilágy iné Bárdosy Ilona úrnő es Tahács Mihály úr. 4 Liszt F. 12 magyar rapszódia, zongorán előadta : Kuliffay Izabella úrhölgy. 5. Huber K. Honfi dal; előadta a „Budai Dalárda“

II. rész.

6. „A hős“ melodáma; szerzették és előadták Tahosnyi József és Tóth Árpád urak. 7. Magyar népdalok; czimbalomra és énekhangra előadták : Szapári Pál gróf úr és Tahács Mihály úr. 8. a) Petőfi: Szülőföldemen, b) Gyulai: Éji látogatás, c) Béranger: „Ha volnék kis madár.“ szavalta Tordai Grail Erzsi úrhölgy. 9. Magán- dala Hamlet, operából; énekelte: Szilágyiné Bárdossy Ilona úrhölgy. 10. a) Vieutemps: Reverie b) Hubay: Maruska hegedűn előadta: Payr Olga úrhölgy. II Káldy Gy. Kurucz dalok ; előadta a „Budai Dalárda

A mi az előadott műsor művészi értékét illeti, arról csak a legnagyobb dicsérettel szólhatunk, mert amint a fentebbi sorokban olvasható, minden tekintetben oly tartalmas és élvezetes volt hogy kifogás ala nem esketik ; az előadók pedig egytől egyig sokkal ismertebbek semhogy külön meg kellene őket e helyen is dicsérnünk annyival kevésbbé. mart a napi sajtó — kivitel nélkül — a legnagyobb elismeréssel szólt az estélyről s szereplőiről. Azért csak mintegy pótlólag akarjuk felemlíteni, hogy Pe rényi úr gordonka előadását Dienstl Oszkár úr, a budai közönségnek immár közkedveltségü zongora művésze ; a többi zene és énekelőadásokat pedig Márkus Dezső operai korrepetitor úr kisérték zongorán.

A „Budai Dalárdát,, Bellovics Imre rosz- szulléte miatt Hoppé Rezső egyl. tag vezényletté.

Az est sikere, mint említettük, igen nagy volt. E siker túlnyomó része, a rendező bizottság élén működő msgr. König Gusztáv főtisztelendő úr érdeme, ki hetek óta fáradozott azon, hogy a szegény árvák javára minél gyümölcsösebb legyen az estély.

Bizton remélhető, hogy szép összegeit jövedelmezett a hangverseny ; mindazok pedig, a kik bármi tekintetben előmozdították e szép ügyet, találják meg jutalmukat abban tudatban, hogy fáradozásukkal esetleges áldozataikkal szegény árvák könnyeit segítették fölszántani.

Ismerőseink.

Del-Medico Ágost.

A lövészegyesületek régebben a férfias szórakozások egyik legnemesebbikének, a czél- balövésnek gyakorolhatása végett alakultak. Harczias, avagy vadászó nép fiainak mindig szükségök volt biztos kézre, jó szemekre. Ezek fejlesztésére és gyakorlására szívesen áldoztak időt és költséget egyaránt. Manapság a lövészegyesületek már nincsen meg a régi tiszta szervezetük, most már komplikáltak czélok szolgálatában állanak, a mennyiben a lövészet csökkentebb gyakorlásán kívül főképen társadalmi mulató- és szórakozóhelyül szolgálnak.

Május 2

Ilyen intézménynek kell tekintenünk az immár 200 éves múlttal dicsekvő budapesti polgári lövészegyesületet is, melynek 1000-et jóval felülhaladó tagjai közül talán alig 100 gyakorolja magát a lövészetben. Hanem hát ez természetesnek is látszik, mert eltekintve a mostani görög-török hadazástól, békés időket élünk, nincs hiba a — Krétánk körül, pihenhetnek a fegyvereink.

De azért a budapesti polg. lövészegyesület, melynek Del-Medico Ágost, jelenleg az elnöke ill. főlövészmestere. nem ismer pihenést Csak a legutóbbi számunkban közöltük azt a kimerítő jelentést, mely e derék egyesületnek lefolyt évi működéséről szólt, s a melyből világosan láthattuk, hogy biz’ ez az egyesület nem szunnyad, nem pang, hanem derekasan felel meg rendeltetésének, mert a legjobb, leghivatottabb erők közremunkálásamellett tevénykedik czeljainak megoldása körül. És e pezsgő és tevékeny egyesületi élet biztosítása terén a legfőbb érdeme van Del-Medico Ágostnak, ki nagy becsvágygyal, kiváló tapintattal, a részletekig kiterjedő gondos figyelemmel igyekezik e jóhivü régi intézmény alapjait minél jobban kiszélesíteni, s az intézményt nagyobb körben népszerűvé tenni. Tények bizonyítják, hogy ez az igyekezete sikerül is. mert Del-Medicoban a lövészegyesület valóban egy arravaló, rátermek erőt nyert, ki nagy tudással, rendkívüli erélylyel s páratlan kitartással kormányozza e nagy egyesületnek sok felé nyúló gyeplőszárait. És mi erősen hisz- szük. hogy Del-Medico okos és józan vezetése mellett ez az intézmény folyton terjeszkedni és virágozni fog.

De nemcsak itt, hanem más téren is derekasan megállja Del-Medico az ő helyét^ mert a mellett szerencsés ember is, kinek minden vállalkozása sikerülni szokott. Mint nagyiparos, valódi dísze az iparüzőknek. Szalámi-gyára egyike a legvirágzóbb és legjobb nevű gyártelepeknek széles e hazában, s gyártmányai kiállják a legerősebb versenyt is. mert nemcsak itthon örvendenek közkedveltségnek, nanem a külföldi asztalokon is megfordulnak. Nagy gyártelepének vezetése reá nézve annál kevesebb bajjal és gonddal jár, mivel ő összpontosítja magában mindazokat a kellékeket, mikkel egy iparosnak bírnia kell: művelt, iskolázott ember, kinek nyelvismeretei nem megvetendők. a mellett finom modorú s okosan élő gazda, kinek — úgy mondják — egyik főtörekvése : Legalább vagyont hagyni örökségképen egy-egy gyermekére, a mennyit ő örökölt megboldogult atyjától. Szerencsés gazdálkodása bizonyára dűlőre fogja vinni ezt az óhaját.

A budai közügyekért való lelkes érdeklődését különösen mint a néhai II. kér. polgári Kör volt buzgó elnöke fejtette ki; mióta azonban a két kör között az annyira áhítozott fúzió létrejött, Del-Medico Ágoston a küzdő tér porondjáról visszavonulni látszott. Ez azonban csak látszat, mert élénken érdeklődik ő most is minden olyan ügyért, mely Budát és vidékét illeti, s az ilyenekért most is szívesen latba veti szava és tekintélye súlyát.

A családi életben Del-Medico Ágoston valóságos mintaférj és gyöngéden szerető, gondos jó atyja, ki gyermekeinek erkölcsi nevelése és tanulásbeli előmenetele fölötte, nagy elfoglaltatásai daczára, személyesen őrködik.