Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-06-07 / 23. szám
Budapest 1896. (4.) BUDA és VIDÉKÉ Junius 7. lése, ha a kormány belátná, mily fontos a főváros közvetlen közelében a jó közlekedés. Nem tudom miért, sem Matton! sósfürdője, sem a számtalan vonattalálkozás nem hat Kelenföld virágzására. Ha Kelenföld Berlin vagy Páris közelében lenne, egy nagy város létesülne ott. Mennyi vonat megy rajta keresztül azt elszámolni is nehéz és mégis messzebb van mint Szent-Endre. A főváros dunajobbparti térképe sok tanuságost mutat. Különösen, ha hozzá vesszük a pilisi alsó- és felsőjárás térképeit. A ki ezt figyelmesen nézi ázsiai mulasztásokat fedez fel. A szentendrei helvi érdekű vasutat miért nem építik ki például Leányfaluig. A gőzhajón lehet ugyan közlekedni, de még ez mindég nem elég. Leányfalu megérdemelné a vonat- hosszabbitást, a mi a társaságnak sem lenne kárára. Szebbnél-szebb vidékek majdnem ismeretlenek a közönség előtt, mert nincs közlekedés. A községek magok is keveset törődnek vele. LTgy a hogy eljut oda a kinek dolga van s a községi lakosok is bejutnak fáradságosan Budára, hogy itt eladják czikkeiket. Az ezredéves ünnepek alatt még nem igen történt meg az, hogy egy-egy idegen vagy vidéki elment volna Visegrádra, a régi magyar dicsőség színhelyére. Messze van az nagyon, még zarándok útnak is. Azután senki nem járt közbe, hogy Visegrád valamiképpen programmba jusson. így van elfeledve a mi vidékünk. Sokat lehetne róla beszélni, mi megkezdtük a szót szóljon hozzá más is. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Bnrsics Antal. Örömmel írunk arról az emberről, kinek 25 éves szolgálati jubileumát tegnap ünnepelték meg a derék déli vasútiak. Becsüli s szereti őt mindenki, hivatalnok, altiszt s szolga egyaránt, mert Bursics jelenleg a budai állomás főnöke, hivatalos pályafutásának egész ideje alatt a pártatlanság, igazság és emberszeretet nemes postulátumai által vezéreltette magát. Vasúti ő tetőtől talpig, alapos szakértelme általánosan el van ismerve s ezt annál örömestebben hangoztatjuk, mert e férfi magyar, még pedig a javából. Magyarul érez, magyarul gondolkodik s magyarán beszél alantasaival. Dolgozik ernyedetlenül s mint amolyan egész ember, kinek esze, szive a rendes helyén van, meleg érdekkel viseltetik a városi közügyek iránt is. Ebbéli buzgalmát polgártársai meg is jutalmazták azzal, hogy őt az I. kér. iskolaszékbe s kerületi elöljáróságba beválasztották. Hivatalos pályafutását 25 évvel ezelőtt mint magyar királyi vasúti gyakornok kezdette s most élete delén, teljes erejében a székes főváros egyik nagy állomásának főnöke. lm egy újabb fényes bizonyítéka annak, hogy erre a nehéz pályára, a melyet a magyarság jóformán csak két évtizeddel ezelőtt hódított meg, teljesen rátermett a magyar elem. A hivatalnoki kar, a vonatkísérők s a raktár-személyzet külön-külön deputáczióval keresték föl főnöküket, értékes emlékeket nyújtván át neki. E három testület ünnepi szónokai Bölcskey Ignácz alfőnök, Harmath Antal főkalauz s Campen Niels raktárfelvigyázó voltak. Este fényes lakomára gyűltek össze számos tisztelői. Az ily derék férfi ilyetén ünneplése nagy megtisztelése az ünnepeltnek, de a vele oly melegen érző ünneplőknek is. Éltesse őt a magyarok Istene ! A bástya-ünnep. Megtörtént. A budavári bástyán mesébe illő mulatság vig zaja hangzott el A szeré- uyen, saját társadalmi erőnkből, a hírlapok dobverése nélkül rendezett és létrejött mulatság valóban sikerült. Gróf Hunyady Lászlóné, Or- gróf Pallavicini Edéné és a rendezőség, a közreműködők minden egyese büszke lehet az eredményre. A lelkesedés, a kitartás minden akadályon győzött. A Buda és Vidéke örömmel üdvözli azt, ha Buda társadalma összetart és önmagából éri el a nagy czélokat. A bástya-ünnep bizonyságtétele annak, hogy Budának müveit társasága van, mely minden téren megfelel hivatásának. Egyesült erővel a társadalom utján is sokat érhetünk el, s leginkább akkor, ha Buda talajából fakadnak a nemes törekvések. A jótékony czélon kívül Buda hölgyei azt az eszmét is szolgálták, hogy Buda s különösen a bástya-sétány szépségében minél többen gyönyörködnek; annál több barátja van Buda és vidéke érdekeinek. A szép ünnepet nagyon nehéz volna leírni. Szebbnél-szebb képek és jelenetek fűződnek egymáshoz. A ki látta, annak halavány lenne minden leírás s a ki nem látta az a leg- ragyogóbb leírásból is csak vázlatos képet nyerne. Egy jótékonyczélu mulatságnál nem csak a jövedelem dönti el az eredményt, de a mulatság hangulata is. Az a szellem, mely a keletkezéstől a végéig átlengi a résztvevőket. Minél kevesebb a hiúság, a szerepelni vágyás, a kápráztatási annál értékesebb a mulatság, annál szebb emléket vés a szívbe, és hatása maradandóbb. Vig élet hangzott oda fenn. A hölgyek sürögtek forogtak. A csárdák, osteria, czuk- rászda, pezsgő sátor alig győzte befogadni a látogatókat. Fogyott étel, ital, mely jobbára hazulról és budai kereskedőktől és iparosoktól került ki. A tombola tárgyak és az egész tombola sátor, mit őrgróf Pallavicini Edéné vezetett, a szerencsés nyerőket kedves meglepetéssel örvendeztet meg. Az őrgrófné figyelmesen, kedvesen, éberséggel, ritka lelkiismerettel és hűséggel végezte teendőit. Mellette voltak: Orgróf Pallavicini Edina, br. Vay Henrikné, Rohonczy Györgyné, Országh Sándorné, Országh Margit, lov. Kleeberg Osz- valdné, Erczhegyi Sárika, hg. Taxis Ami, Much- meyer Hedvig. A gyermek tombola Gróf Wenk- heim Frigyesné nagylelkűségének köszönhető. Lekötelező nyájassággal foglalkozott a kicsinyekkel egész tábor karával együtt. Mellette voltak: Kozáky Alice, Kozáky Olga, Csepreghy Irénke, Bárczay Anna, gróf Wenkheim Mária, gróf Wenkheim Ilonka, Gold Karola, Rohonczy Rajnera, Nemes Antal, Erdélyi Gyula. A gyermek színházban tavaszi hangverseny volt, ennek szintén az áldozatkész Wenkheim Frigyes grófné volt a védnöke. Segédkeztek: Dr. Nemes Antal és Erdélyi Gyula. Osztoics Mihályné és Schumy Re- zsőné csárdájában valamint Schinabecic Jti n g e 1 b e r t n é Ilona csárdájában a jó kedv tetőpontját érte el. A szeretetreméltó csárdás- nék szívélyesen fogadták és szolgálták ki a vendégeket, a kik itt nagyon jól mulattak. Közreműködők: Kövy Róza, Wind Margit, Frimm Olga, Jakovits Irma, Kupánits Emilia, Szombathy Mariska, Nazarcsák Gizella, Kovács Etelka, Kovács Ilona, Faludv Margit, Schumy Terka, Szombathy Kálmán, Vaskovits Ilonka, Göth Ilona, Göth Luiza, Friedrich Etel, Szalkay Izabella, Szalkay Elvira, Glanzer Clementina, Kleeberg Róza, Tost Ervin, Csatáry Minike, Csatáry Ilonka, Goldburg Iza, Csik Irénke, Varga Rózsiira, Henszler László, Henszler Lászlóné, Fuchs Erzsiké, Baranyay Miczi. A pezsgő sátorban is pezsgett az élet, sokat árultak a szorgalmas árusnők: Szőke Györgyné, Szőke Etelka, Szőke Jolán, Guthjar Irma, Guthjar Margit. Széli Ignáczné, Monte- nuevó Jolán, Ladányi Etelka. A virág sátorokból élő virágokat hordtak az élővirágok. Nem erőszakoskodással, de nyájaskodással hódítottak vevőket ők is, mint a többi árusnők. Feljegyezzük e kertésznők és virágok neveit. Garba Gyuláné és Ta- berman Istvánná intézték a virágcsatát, a következő átmenőkkel : Demel Károlyné, Dregály Gusztiira, Nvirák Gabriella, Koffler Camilla, Farkas Marisira, Horváth Gizella, Szwierag Olga, Fligl Irma, Garba Minus, Herold Lujza, Mercz Etelka, Wallett Józsa, Lazitsnó, Bu- idnszky Stefánie, Farkas Olga, Nedeczky Re- zsőné, B-rényi Margit, Gervay Adél, Sátory Riza, Vagács Ida, Brichta Irma, Ludwig Irén, Brangl Ilonka, Ettl Gizella, Adamcsik Annuska, Walter Berta, Guthjár Józsa, Told Malvin, Told Margit, Maucha Ilonka és Lázics Jánosné. Szivar. A szivarnak nagy kellete volt. Gyufa nélkül tüzes szemeknél is meggyűlt Árultak: Özv. Szwieragné, Szwierag Róza, Szwierag Margit, Héger Luiza, Héger Ida, Fényes Ivánné, Demeczky Mihályné, Roboz Elvira, Tarkeöy Margit, Wohlráb Flóra, Schletter Camila. Tréfás tombola. Báró Natorp Alice tréfás tombolája igen tetszett. Sokat kaczagtak felette. Mellette voltak: Mokry Ida, dr. Wladár Róbertné, Záborszky Hona, Ettl Margit, Hack- stock Ottilia, Schwingenschlögel Karolina Oszteria. Dr. Keömley Nándorné ide varázsolta Italiát. Szellemesen rendezte be. Volt is vendége. Az osteriában felszolgáltak: Mar- troszky Mariska, Szakács Minka, Kleszner Etelka, Telkessy nővérek, Andaházy Irén, Mer- fort Miczi, Felsmann Ida, Eberling Irénke, Lász Károlyné. Czigányok. A czigáuy karavánt ye« zette: Patrubány Ferenczné. Czigány nők: Jablonszky Sándorné, Dr. Csánky Dezsőné, Miskey Béláné, Sziklay Károlyné, Kalina Irén, Jablonszky Jolán, Jablonszky Irén, Csutor Gizella, Mahaliczky Teréz, Biahunka Zsüli, Bu- czurka Matild, Vilárner Ella, Hermann Zsüli, Hermann Irén, Miskey Erzsiké. Czimbalom- miivésznők: Klárner Sarolta és Csánky Kornélia. A theás sátorban a theát szolgálták : Báró Szentkereszty Béláné, Gaál Emma, Brichta nővérek. A czukrászdában voltak: Schatz Róbertné, Bursics Irma, Grőger Aranka, Vaász Paula, Czeiner Margit, Geller Gózi, Keller Janka, Kövér Ilonka Payer Aranka, Payer Margit, Seidl Margit, Staub Ilona Staub Margit, Ster- nád Lenke, Tiber Margit, Vaszary Nellike, Dúzs Erzsiké, Heyduk Anna, Kautsch Vilma, Dr. Heraldné, Sárosy Kapelier Etel, Plisic Ilonka, Sártory Mariska Uher Gizella, Czeiner Stefi, Mozer Mariska, Jancsó Erzsiké, Holler Helén, Heuter Paulina, Nagy Vilma, Nagy Janka, Kormann Miczi. A Buda és Vidéke számait sokan vették. Boné Gézáné vezérlete mellett árulták a gazdag tartalmú lapot, mit ez alkalomra Gróf Hunyady Lászlóné és őrgróf Pallavicini Edéné szerkesztettek, s a Buda és Vidékének még sikerültebb száma, mint a múlt évi volt. A lapot árulták: Boné Anna, br. Durneis Ilona, Lakner Anna, Hummel Olga, Kollerfy Mihályné, Heisler Emma, br. Baratta Margit, Fodor Vilma, Büttel János. Mézeskalácsnál voltak: Mocs- konyiné, Ludwig Lajosné és leánya Ilonka, Hágel Herminé, Fodor Ilonka és Erzsi. Volt még tiroli sátor, gyorsfénykép, voltak pereczesek, medve tánczoitatók, madár szerencse mondó és sok más egyéb. A tudósitás hiányos lenne, ha a derék férfi rendezőségnek nem mondanánk elismerő köszönetét. Meg kell említenünk különösen Dr. P a p p Istvánt, ki éjt, napot egygyé téve dolgozott és vitézül küzdött le minden akadályt, hogy a kereszt ény émberszeretet munkája sikerüljön. Az adakozók és egyéb szivességeket tevők neveit későbben közöljük. A mulatságot villám világítás és bál fejezte be. A mulatók azzal a kívánsággal oszlottak szét, hogy annak folytatása következzék a jövő évben.
