Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-02-09 / 6. szám
Budapest 1896. (3.) BUDA és VIDÉKÉ Február 9. dr. Kertész Aba, orvos. főv. th. biz. tag. Eisdorfer Gusztáv, gyógyszerész, sz. főv. th. biz. tag. Kertscher István, főmérnök, sz. főv. th. biz. tag. Stolz István, Erzsébet kórházi gondnok Dr. Steffek Adolf. sz. főv. kér. tiszti orvos. A III. kerületből: Dr. Tatay Adolf, nyug. kér. orvos, sz. főv. th. biz. tag. Augenstein Samu, takarék- pénztári igazgató, sz. főv. törvényhatósági biz. tag. Günther Béla, kereskedő, a kér. választmány tagja, Augenstein Miksa, bankhivatalnok. A budaörsi takarékpénztár. A budaörsi takarékpénztár f. hó 26-án tartja 25-ik közgyűlését. Egy negyed századot ünnepel ezen a napon. A közgyűlés elé terjesztendő jelentés magyar és német nyelven jelent meg, a mi tanúsága, hogy Buda-Örs községe magyarosodik. A magyarosodás terén úttörő volt ott Szabadházy Andor, Clementisz László s hathatósan működik ezért Beke József jegyző s az egész értelmiség. A budaörsi takarékpénztárnak jelentékeny vagyona van és működése áldásos a községre és fokozza a vagyonosodást. Igen örvendetes kép a virágzó pénzintézet életében, hogy ma 728,438 forint 48 krra betétet forgat, a mely után 25 év alatt 407,577 forint 63 krajczár kamatot fizetett. Váltótárcza 1455 darab 374.876 frt értékben. Jelzálog kölcsön 342 adósnál 312.551 forint 83 krajczár, 1895-ik évre 10.871 frt 56 krajczár. A részvények 25-ik számú szelvényét 7 frt 50 krral váltják be, a mi a befizetett tőkének 15°/0. A beszélő számokból kitűnik az, hogy az intézet vezetése dicsérendő kezekben van. A nyereségből 1000 forintot forditanak jótékony czélra és pedig egy községi szegényházra. Erre a czelra a községnél még van 300 forint alapítvány. A község a korona uradalomtól egy tágas épületet vásárolt, melyben nemsokára nehány szobát a szegények számára berendez. Az épület idővel megnagyobbítható. Elismerésre méltó az intézet vezetősége úgymint: Albeker János elnök, Hauser Janos pénztárnok, Lueff Imre könyvelő, Frank István, dr. Reitter Ferencz és Albeker Benedek a fel- ügyelő bizottság tagjai és az egész választmány. Az intézet megalapitásánál elnök Szabadházy Andor volt, kinek nevéhez a községben sok szép alkotás fűződik. Üdvözöljük a budaörsi takarékpénztárt fennállása 25-ik évében. Nyílt levél Lady Kincsemhez. Kedves Nagysád! Mindenek előtt kegyeskedjék visszaemlékezni reám, mert csak kétszer találkoztunk mindössze: először mikor én még mint hindu rajah európai körutamban Nagysádnak — mint a londoni olasz opera első tánczosnőjének he- lyezém lábai elé kincstáram egész gyöngy- és drágakő készletét — s másodszor: oh sors! midőn a Buddha ur által leleplezett lélekvándorlás következtében elveszítvén emberi porhüvelyünk mezét, a párisi gyepen Nagysád vitte el elülem a grand-prix aranyait. Mind ama figyelmes kitüntetés, mikkel verseny után a hízelgő Godolfin és Matchem- család ifjú sarjaival szemben elhalmozni kegyes volt, sejteték velem, hogy Nagysád méltányolja a versenyben önként nyújtott í/% fejhossznyi térengedésem, és észrevette, hogy ebben csupán a korábbi ragaszkodás kimutatására irányuló udvariassága és hódolata rejlik az egykori világfinak. És lássa Nagysád — ekkor és ezért borult be szerencse csillagzatom. Trainerem Mr Rhayms kénytelen lön szerződését felbontani földi tulajdonjogot élvező gazdánkkal, Mátorlaky lovaggal. Az utána következett trainerek és csizmatalpnak szánt állati burkolatunkat agyongyilkoló jockeyk nyerészkedési és cognac-vágyból páratlan tudatlansággal élősdiskedének rajtam — az angol derby egykori győzőjén. A következő meetingek futamai alatt a turfcselvetés erőszakos ütközése és körmönfont esélyeinek kiszolgáltatva — utóvégre a rokka- násba száguldók. Korunk nagy eszméje — a humanizmus révén később (különös protekczióból) mégis a keszegbugyi bérlő fogata elé kerültem diszló- nak, csakhogy előbb önhibámon kívül felbur- jánozott himpókjaim a rohanó orvosi tudomány tüzes vasainak közbenjárásával állítólag (Röntgen mondhatná meg) visszafelé lettek irányítva. De mert hogy a sötétségből minden a világosságra törekszik — úgy e hím és másnemű pókjaim is — többek társaságában megint a napfényre kivánkoztauak, — egy újabb tudományos meleg praeperálás után majd igás, bérkocsi, vontató (oh Tausig!) és közútiak — utoljára pedig a főváros kanári bárkái elé kerültem kellemes foglalkozásra. Kitűnő szerencse reám nézve, hogy sorsom ide vezérelt a hol a lovagisság most is fénykorát éli; oh Nagysád! itt mindenki sport és gentelman; a kocsitolótól a valódi uraságig mindenki bizonyos szeretettel csüng az osztatlan patások lóvilágán. Az állatvédő egyesület kérlelhetlen szigorral nyomatott alapszabálya még a tvukok migrainjére is kiterjed s végrehajtása a humanizmustól tuláthatott közönségre és egyéb láthatatlan közegekre ruháztatott. Igaz hogy jelenlegi kezelőm, Csobak Gyuri egy lump fráter, aki a fogaim közé lánczolt rozsdás (bacilusmentes) vasdarab gyeplőjébe kapaszkodva a bakon nappal alussza át éjszakáit, de abrakomból a csádé-szecskából szerintem ő sem varázsolhat török zabot, hogy pedig meglátásomról teljesen megfeledkezik ezt a körülményt aranyos ifjúságának tudom be. Pedig Nagysád a jó étvágy ép oly nagy erény és csak oly csodálatra méltó — mint az igazság és szépségnek ragyogó szereteti! méltatása — mondja egy orvos bölcsész. De egy alapos bajunk mégis van; székes- fővárosunk egész lóvilága sántít, minek oka szerény véleményünk szerint részben a hajtás- művészet fogyatékosságában, részben talán az itteni buján fizető ostornyél termelésében keresendő. Némelyönk ugyan nem éppen egyik lábára sánta, hanem sokan kettőre — félszer ennyien pedig mind a háromra. Bátor azok az urak, kiknek oly kényelmesen átélhetövé tesszük földöni pályafutásuk bennünket nagy elméleti elismerésben részesítenek, sőt ha kihallom a szerelmes lovagok esti danájából mélabusan zengeni hogy: Deres a fü kis pej lovam ne egyél Inkább engem a rózsámhoz elvigyél Vigy el engem kedves lovam odáig Hogy ne fájjon az én szivem sokáig, ilyenkor feledni vélem sántaságom nyilaló fájdalmait s büszkeségemben délczegen egyengetem magam ferdén gördülő bárkánk előtt — mert ily rokonszenvvel, ily odaadással, mint e gentlemanek — még a hindu sem bizalmaskodik lovával. Nem tudom bár, hogy Nagysád miként vélekedik a szívfájdalomról — részemről azonban szívesen cserébe bocsátanám értök ez ido- szerint, lábaim hasonló érzelmeit. Nagysád bizonyára előkelő helyet foglal el a IV-ik dimensio világában, ahol (a helyiérdekű Spiritismus hívei szerint) a szelíden ápolt közművelődés szeme láttára nem ingatják agyoncsépelt porhüvelyük egyensúlyát oly görbén a szervesek — mint jó magunk itt a Hl-ikban. Méltóztatik még emlékezni Owen tanárra, arra az eszelős tudósra akinek olyan forma rögeszméje volt, hogy az ember és az alsóbb rendű állat szelleme között oly teljes és sarkalatos különbség — miszerint köztük valódi hasonlatot ne tehetnök — nem létezik, és ennek ellenkező állítása, mindenkor útjában állna az emberi elme bölcsészeti kutasásainak. De nem alkalmatlankodom tovább — már is ideges lettem, szinte letértem feladatomról, ami abból állna hogy székes-fővárosi lóvilágunk nevében Nagysád segélyt nyújtandó ro- konszeveért folyamodjam — mert biztosíthatom hogy bájos csontkerete most is akademice van kiállítva itt nálunk a tudomány okulására, s ha akarna tenni értünk valamit, úgy a nevéhez fűzött gloria nagyon megkönnyíti cse- lekvése.ben. En már ugyan nem sok hasznát veszem — mert meg bomlottlófejem ösztöne, hallu- czinaczioim vannak — látom közeledő végemet, hallani vélem vonóra feszült hátsó sörényünk discrét szálainak közreműködésével a vigasságot tevő szerszámokon ama régi dal akkordjait hogy: Szép asszonynak jónak Vígan járó lónak Kár — megöregedni. Bocsánat e dal felemiitéseért — a szöveg profán hasonlata korábbi eredetű — de úgy mondják hogy igaz, — nekem mindegy már — nagy közel lévén hozzám szentmiliályék lovai. Kitűnő üdvözleten kijelentése mellett vagyok Nagysádnak hódoló hive Roby Tlying Childers a fekete hólyag, nyakszirt daganat, térdtapló, csüd- marjulás, csonttörés és vérpókrend tulajdonosa székes fővárosi kanári omnibusz paripa. A másolat hiteléül: HaefflLer István, Budai vadásztársaság. A „Budapesti polg. lővészegyesület kebelében alakult vadásztársulat“ mely 80 tagból áll egy évi fennállása után, Lung György főv. tanácsos, vadásztársulati elnök einöklése mellett f. évi Január 30-án tartotta meg rendes év közgyűlését a lövészegyasiilet helyiségében. Az ez alkalommal ifj. Bún József vadá-zmester által szerkesztett terjedelmes évi jelentéséből kitűnik, hogy a vadásztársulat a vadtenyésztés előmozdítása és a vadászat okszerű módoni gyakorlása és fejlesztése körül valóban dicséretet érdemlő ténykedést tauusitott. A társulat által bérben birt összes területeken u. m. a székesfőváros jobbparti I—II. és III. kerület, Páty, Telki, Jenő- Tők és Zsám- bék községek területe valamint a Páty Telki és Jenő: vallásalapi, uradalomhoz tartozó földeken és erdőrészeiben 1895. évben a következő vadak ejtettek el és pedig: Hasznos vad: Szarvasagancsár 1, Ozbak 4, Vaddisznó 1, Nyúl 884, Fáczán 1, Fogoly 756, Fürj 216, Haris 45, Erdei szalonka 54, Mocsár szalonka 44, Vadgalamb 49, Vadkacsa 59, Vadlud 3, Gém 9, Búvár 73, Vizicsirke 65, Szárcsa 10, Különfélék 21. Összesen 2295 darab. Kártékony vad: Róka 50, Borz 7, Nyest 3, Görény 3, Menyét 12, Kóbor kutya 89, Kóbor macska 62, Hörcsög 94, Császársas 1, Ölyv 10, Héjjá 3, Kánya 2, Karvaly 1, Solyom 1, Vércse 38, Bagoly 14, Varjú 183, Szarka 17, összesen 622 drb. összesen lövetett 2918 drb vad. A bizottság újból megválasztatván a választás eredménye a következő: Lung Gyögy elnök, Dr. Karácsonyi Jenő alelnök, ifj. Bún József vadászmester, Rúpp László jegyző, Berá- nek Ferencz pánztárnok. Bizottsági tagok: Beivinkler Károly, id. Holzspach Nándor, gr. Hugonnay Kálmán, Litschauer Rezső, Pálmay Andor, Stánczl Henrik, Dr. Faltay László, Hölle Márton, Lágler Gyula, Mosch Béla, Röszler Károly, Török Gyula. Számvizsgálók: Gebhard Rezső, Dr. Kertész Kálmán és Sartory Béla. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Hets Ödön. Hets Ödönt jól ismerik Budán. A Gellérthegy emelése és az állapotok körül nagy érdeme van. Ö volt a szervezője a Gellérthegyi egyletnek. Az érdekeltségeknek vidékek szerint való alakulása jótékonyan hatott Budára. Felébredtek a közönyből. Az egyszerű ember és a befolyásos ember, kis birtokos nagy birtokos egyesültek, hogy a hol laknak az minél szebb és minél rendezetebb legyen.
