Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-09-06 / 36. szám
BUDA és VIDÉKÉ. Szeptember 6. Budapest, 1896. (4.) fi névmagyarosításról szóló „Utasítás s a félévi jelentések mutatják — maga a társaság ostoroz leginkább, nem lehet ennek a hazafias eszmének útját állani vagy pláne meghiúsítani. Ments meg Uram a barátaimtól, ellenségeimmel majd magam elbánok! ° Telkes Simon elnök. Torbágyon vagyunk még. Torbágyon vagyunk még, Kedves szerkesztő ur; De a láthatárra Sötét felhő borul. Nem az évszak oka, Ennek, bogy ez igy van, Hiszen szeptember még A nyárutó hava. Hej de ez Ezredév! Bús kesergő volta Nem hangolt bennünket Lelkesedő hangra. Nyaraltunk — muszájból Mert ha már itt vagyunk Többnyire csak amúgy, Tekézésnél — iszunk ! Asszonyok, gyerekek, Az erdőbe mennek. Ha eső s szél vihar Oda kiengednek. De a jövő évre! Ha Isten segíti Jobb időket várunk, Jó szerkesztő úrral Majd itten koczintunk ! 1896. Torbágyon, augusztus 31-én. Torbágyi, Magyar ipar, magyar találmány. Sokat vezérczikkeznek lapjaink a magyar ipar felkarolásáról úgy átalánosságban; de ha végig lapozzuk az újságot mindig többet találunk még az Os-Buda és Konstantinápoly pikánsnak hiresztelt különlegességei ajánlásaiból is, mint a magyar ipar nevezetesebb jelenségeiről. Annál nagyobb örömmel adjuk vissza lapunkban a Hazánknak a magyar iparnak egy jelentős mozzanatára vonatkozó következő sorait: A fővárosi vásárcsarnok tetején kiütött tűz alkalmából bizonyára érdekli a közönséget, különösen az építkezéseket megrendelő közhatóságokat, bőgj a bádogfedésnek egy uj, hazai találmányu módja szerint bádogfedéseknél semminemű forrasztás sem lévén szükséges, a forrasztással okvetlen járó nagyon is fenyegető tűzveszély mellőztetik. A szepesmegyei prakfalvi gróf Csáky László-féle vasgyár igazgatója Aradi János találmánya az uj szerkezet, melyet már alkalmazása előtt kiváló bel- és külföldi szak- tekintélyek, a legtekintélyesebb forum: a zürichi műegyetem vizsgáló bizottmánya is epok- hálisnak jeleztek. A fődolog azonban az, hogy gyakorlatilag teljesen bevált. A prakfalvi vasgyár 2—3 év óta számos épületet fedett az Aradi-féle szerkezet szerint. így magában a fővárosban számos épület, különösen a m. kir. államvasutaknál sok ezer méternyi területet. Vaggonokat fedettek a gyár által a m. állam, a kassa-oderbergi és a boszniai vasutak. Kapott a gyár megrendeléseket Oroszországból is; egy nagy porczellángyár összes épületeinek fedésére nemrégiben utazott el a gyár szerelője Char- kovba Közép-Oroszországba valamint kapott a gyár megrendeléseket Ausztriába is, értesülésünk szerint Insbrucka és Teschenbe. Az igen elmés szerkezet kiváló előnyeiként említik a szakemberek, hogy tartósak b, szebb olcsóbb, az eddigi vaslemez fedéseknél; viharnak pedig a legjobban ellentálló, a mire nézve a prakfalvi gyár jótállást vállal. Nem csekély és érdekes előnye a szerkezetnek, hogy leszerelhető, a mi igen fontos ideiglenes építkezéseknél. Hogy a forrasztás szükségességének hiánya milyen fontos, azt a fővárosi vásárcsarnok kigyulladása kézzelíoghatólag igazolta. A kiállítás bányászati és kohászati csarnokában elhelyezett gróf Csáky-féle érdekes pavillonban nemcsak a tető mintázata van meg, hanem maga a gyárban készült pavilion az uj szerkezet szerint van fedve, valamint az állat— kiál lit ás vendéglője s ugyanott egy kisebb épület. Kérjük előfizetőinket és mindazokat, kik lapunkat, bárminő viszonynál fogva kapják, hogy ha lapunkat nem kapják azt levelező lapon velünk azonnal tudassák. A 33. és 34-ik szám kézbesítésénél hibák fordultak elő. A kik ezeket a szamokat nem kapták szíveskedjenek azt kiadó hivatalunknál reklamálni. Különfélék. — Választás. A II. kér. országúti kapisztráni Ferencz-rendiek zárdájában f. é. aug. 26-án tartományi gyűlés tartatott, a mely gyűlésen főnökké az eddig volt országúti plébánost P. P. Tamási Alajos zárdafőnökké és plébánossá az eddigi titkár P. P. Hambaber Gentilis választották meg. Az országúti katho- likus polgárok szívből örülnek ennek a választásnak és meg vannak győződve, hogy mindkét lelkész hivatását épp úgy mind eddig a legnagyobb buzgósággal fogja teljesíteni. — Zichy-kápolna a Mátyás-templomban. A Zichy grófok családja nagyobb összeget ajánlott föl a budavári Mátyástemplom számára, hogy az ősi koronázó templom egyik kápolnája a Zichy nevet viselje. E kápolna el is készült s a grófi család költségén most szerelik föl. A minap éppen a faragott fából készült díszes gót stilü oltárt akarták benne elhelyezni, de az asztalosok vigyázatlansága következtében az oltár eldült s több díszítése összetört. Az oltárt most helyreállítják s legközelebb elhelyezik a kápolnában. Az országos nemzeti szövetség muukásügyi osztálya dr. Barthos Andor miniszteri titkár] elnöklete alatt ülést tartott, melyen hosszabb eszmecsere után elhatározta, hogy ez év telén, október elsejétől a jövő évi márczius végéig a fővárosban munkásképzőestéket reedez. Ezeken az estéken kiváló szakférfiak fognak népies előadásokat tartani a magánjog, nemzetgazdaságtan, politika, közjog és az egészségügy köréből. Az előadások sorrendjét azonnal közzéteszik, mihelyt a közreműködésre fölkért férfiak beküldik nyilatkoztaikat. Ezeken az estéken rhetorikai előadások is lesznek, a melyeknek rendezésében részt vesz a demokrata munkáspárt is. E gyakorlatoknak az a czéljuk, hogy a hazafias munkásokat előkészítsék a munkás- gyűléseken való részvételre s esetleg arra, hogy fölvehessek a harczot a szocziál-demokrata párt kitanult szónokaival. — Budavár visszafoglalása. Szeptember 2-án Budavárának a törököktől való visszafoglalásának 210-ik évfordulója. Ez alkalomból szeptember 6-án, vasárnap délelőtt bálaadó istentisztelet lesz a budavári koronázó Mátyás-templomban. Az ünnepi misét Bogisich Mihály püspök czelebrálja. — Érdekes könyv. Október közepe táján meg fog jelenni e czimü munka: „Kossuth Lajos a világtörténelem ítélő- széke előtt.“ Közli a millenium emlékére és a magyar nép figyelmébe ajánlja Zimándy Ignácz törökbálinti plébános. A körülbelül 40 ivre terjedő munka, ára 2 frt. Megrendelhető a törökbálinti plébánia hivatalban. — A szőlők felújítása tárgyában értekezlet volt a földmivelésügyi minisztériumban. Az értekezlet foglalkozott azokkal a kiadandó rendeletekkel és utasitásokkal, a melyeket a filloxera által elpusztult szőlők felújításának előmozdításáról szóló 1896. évi V. törvény- czikk vógrekajtása tesz szükségessé. Az előadó meghallgatása után fölszólalt gróf Károlyi Sándor, nagy súlyt fektetve a szövetkezeti eszme felkarolására. Bernáth Béla hozzájárul ehhez, Hammersberg Jenő, Hieronymi Károly, Boda Vilmos, Enyedy Lukács és többek hozzászólása után a miniszter a két napig tartó értekezletet bezárta. Minket mint bortermelésre hivatott vidéket, hol a III-ik kerületben ő szőllők ujjá- alkotásának munkáját megkezdték nagyon is érdekel ez az értekezlet. Fontos körülménynek tartjuk, hogy az agrárbank két vezérfórfiával Hyeronimi Károly és Enyedy Lukácscsal élénk részt vettek a tanácskozásoKban, mert eddig még nem vagyunk egészen tisztában vajon az agrárbank milyen részt vesz a nagy munkában. Nem tudjuk milyen nyereségre számit a bank? Ismeretlen előttünk, hogy mi több a bank működésében a humanizmus, hazafiság vagya tőke szerencsés kamatoztatására való törekvés? — Szaniszló püspök szobra. Nagyvárad egykori, jótékonyságáról hires püspökének, Szaniszlónak emlékszobrot állít a nagyváradi káptalan. A szobrot Tóth István szobrász mintázta s a nagyváradi káptalan megbízásából a mintát e héten veszik át a művésztől Winkler és Palotay nagyváradi kanonokok. Az emlékszobrot érczbe öntve a nagyváradi székes- egyház és a püspöki palota között levő hatalmas téren állítják föl. A leleplezés ez év őszén lesz nagy ünnepélyességek közt. Tóth István a budai művész telep egyik jeles tagja, a kinek szép alkotásairól már többször megemlékeztünk, valódi művészettel készítette el ezt a szobrot, melyről szaktársai is dicsérettel emlékeznek. — A budapesti társaskocsi részvénytársaság folyó évi augusztus havában 535.365 személyt szállított és ezek után 41,408 forint 48 krajczárt vett be, a mi a múlt év augusztus havával szemben 196,253 személylyel és 16,260 forint 57 krajczárnyi 'bevétellel való szaporodást mutat. A folyó óv kezdetétől mindössze 4.193,506 személy szállíttatott és 323,075 forint 05 krajczár vételeztetett be. — A nemzetközi gazdakongresz- szns alkalmából időszerű czikket olvasunk a Magyar Gazdák Szemléjében a búza folytonos árhanyatlásának okairól. A czikket Bernát István az ismert gazdasági szakiró Írja. Érdekesen fejtegeti, hogy az árhanyatlásnak nem a túltermelés az oka, mert ilyen tényleg nincs, hanem a börzei határidő-játék papiros-búzával, illetőleg az üzletek búzában — de búza nélkül, Ennek a veszedelemnek az ellensúlyozásával föltétlenül szükségesnek tartja az aranyvalutával szemben az ezüst értékének helyreállítását és a külömbözeti üzletek eltiltását. Hivatkozik az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a Magyar Gazdaszövetség álláspontjára, melynek a börze reformja ügyében kidolgozott emlékirataiban egyértelműen állást foglalnak a külömbözeti üzletek ellen s azoknak mielőbb való eltörlését sürgetik, — s a német birodalmi tanácsra, melynek többsége csak nemrég szintén a börzejáték teljes eltörlése mellett nyilatkozott. A Magyar Gazdák Szemléje legutóbbi füzetében figyelemre méltó czikket irt még dr. Csillag Gyula egyetemi tanár a gazdasági cseléd- ügyről és a munkás- és cselédbiztositásról. — Bálint Imre pedig a tőzsde reformjáról. A folyóiratot a Magyar Gazdaszövetség adja ki s tagjainak, a kik évi 6 frt tagsági dij fizetésére kötelezik magukat, ingyen küldi. — Mulatság. A budai katholikus legényegyesület 1896. évi szeptember hó 13-án (vasárnap) a „Fáczán“-vendéglő összes termeiben (II. Medve-utcza 6 sz.) Az 1896. évben besorozott ujonczok tiszetelelére szinelőadással egybekött jótékonyczélu bucsu-tánczestélyt rendez. — Heti műsor a budai-krisztina- városi nyári színházban. Hétfő: „Csókon szerzett vőlegény“; Kedd: „Az ember tragédiája“; Szerda: ugyanez; Csütörtök: „A plébános szakácsnője“ ;“ Péntek: „A bőregér;“ Szombat: „Gróf Monte Christo„; Vasárnap: „Bukow a székelyek hóhérja, vagy a madéfalvai veszedelem.“ — A Zenélő Magyarország« zongora zenemű folyóirat augusztus 15-diki XVI. száma becses és változatos tartalmával újra szebb és szebb meglepetést szerez. Tartalmazza I. Farnos Rezső, »Csucsi emlékek«-et 2 szép magyar dallat melyek elseje »Fogytán van a hold« másodika »Elváltam a lánykától« czimüek. II. A francziák hires »Marseillaise« nemzeti dalai Beyer Férd. pompás átiratában. III.
