Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-02-09 / 6. szám
Budapest, 1896. (5.) BUDA és VIDÉKE Február 9. adókat lelkesen tapsolta a közönség. Ott voltak : Asszonyok : Süss Nándorné, Klammer Rezsőné, Hermann Antalné, Dr. Bencze Benőné, Müller Ignátzné, özv. Krämer Gyuláné, Bauer Ferenczné, özv. Spitzer Kornélia, Kramer Bernátné, Héley Antalné, Hoffmann S.-né, Éden Józsefné, Bar- 1alos Lászlóné stb. Leáuyok : Haber Irma, Müller Jozsa és Etelka, Héley Lucia és Etelka, Mérey Lujzika, Drechsler Olga és Juliska, Éden Juliska, Klammer Mariska és Margit, Somló Emma, Bauer Olga és Margit, Hoffmann Gizella és Róza. Spitzer Rózsa, Grabert Matild, Hermann Julia, Ganglmayer Irma, Róza és Anna. Tanítók bálja. A budai tanítók febr. 12-iki zártkörű tánczmulatságára, mely a Fá- czán termeiben lesz, folynak az előkészületek. A jövedelem a tanitó-egylet saját segélyalapjára esik. A tanitók megérdemlik a közönségtől azt, hogy minél nagyobb jövedelmet érjenek el. A felülfizetőket közölni fogjuk. Jegyek a rendező-bizottság tagjainál és este a pénztárnál kaphatók. Tánczestély. A budai kereskedő-ifjúság február hó 13-án tánczestélyt rendez az I. kér. polgári kaszinó dísztermében. Jegyek a bizottság tagjainál kaphatók. Személy-jegy 1 frt 50 kr. Család-jegy 8 frt. A kereskedő-ifjúság mozgalmáról már többször megemlékeztünk. Ajánljuk a derék budai kereskedő-ifjúság szép bálját a közönségnek. Ennek sikerével is közelebb jutnak czéljukhoz. Tánczestély Szent Endrén. A szt.- endrei előkelő ifjúság február hó 15-én a református egyház javára Schuck Antal helyiségeiben tánczestélylyel összekötött hangversenyt rendez, igen érdekes müsorrral. Helyárak csa- iádjegy 3 személyre 3 frt, háromnál több személyre 4 frt, személyjegy 1 frt 50 kr. A m ü- sor; 1. Boute-en Tiain. Galopp (Ketterertől, négykezes). Előadják zongorán: Theodorovits Melissa és Schill Gyula. 2. Zingara. (Donizettitől) Előadja: Teiner Rózsa. 3. Angyal és ördög. (Száz Károlytól). Előadja: Petrovits János. 4. „Magyar ábránd“. (Székely Imrétől). Előadja zongorán: Schill Gyula. 5. „Stose boré misli moje“ (szerb dal).' Élőadja: Theodorovits Melissa. 6. „Atyai tanácsok“. Felolvasás: Vidovich Ferencztől. 7. Magyar népdalok. Énekli: Dumtsa Constantia. 8. Magyar népdalok. Czimbalmon előadja: Dr. Weisz Árminné. 9. Couplett (Czi- terás operettből). Előadja: Theodorovits Melissa. Kezdete 1/28 órakor. Kedélyes tánczestélyt rendezett f. hó 1-én a „Fáczán“ helyiségében a „Budai iparossegédek egyesülete“. A buzgó rendezőség minden lehetőt elkövetett, hogy vendégeik jól mulassanak. Egész éjen át folyt a szerelmi posta, csinos postás-lánykák hordták szét fárad- hatlanul a postát. Alig kézbesítették a táncz- terem falaira alkalmazott zöld póstaszekrények tartalmát, már ismét megteltek azok, örök szerelemről ömlengő levélkékkel. Éjfélkor tombola volt, első nyereményül remek kivitelű albumot sorsoltak ki, melynek szerencsés nyerője Frisch Katicza k. a. volt. A rendezőség a megjelent hölgyeket csinos tánczrenddel lepte meg, színes selyembe kötött kis könyvecskéket ábrázolván, melyek Kollmann Ferencz budai diszmű és könyvkötészeti műhelyéből kerültek ki. Az első négyest 50 pár tánczolta. A nevezett egyesület hazafias és nemes czéljaira való tekintettel felülfizettek: Darányi Ignácz földm’velési minister, Duma György tanár, Hampl József elöljáró, Grimm József, Német János, Weninger Mihály, Takáts Antal, Scheffer György, Bauer József, Veigel Endre, Illy János, Tittl Lipót, és többen. Házi bál. Bauer János vendéglőjében (Disztér 17. szám) igen szép közönség gyűlt össze a február 4-én rendezett házi bálra. Jól mulattak s meg voltak elégedve a jó italokkal és ételekkel. Bál. Schlauch er Ferencz alagut-utczai közkedvelt vendéglőjében február első napján sikerült bál volt. A bálon jelen voltak : Ko- necsnyné, Dittrichné, Novákné, Rerscherné, Vimmerné, Ettlné, Sárközyné, Zafourekné, Mu- rányiné, Gergelyné, Bodárné, Königné, Kunzné, Danischné, Speiselué, Zrinyiné, Fischerné, Kä- ferné, Weiszne, Sturmné, Hoferné, Rohstockné, Wellischné, Schlesmgerné, Schlauherné, Kutsera Irén, Rácz Teréz és Anna, Sárközy, Speisel, Reischer, Speisel kisasszonyok, Huncz Giza és | Irma, Scblaucher Liszka és Karolin, Horváth Anna, Küszlingy kisasszony, Romeiser Karolin és Höflinger Julcsa kisasszonyok stb. Bál. Wimmer Ferencz csend-utczai keresett vendéglőjében bált adott, melyen számosán jelentek meg: Wimmer Ferencz vendégeit jól látta el. Merkur-bál. A Merkur tekéző-társaság tagjai e hó 5-én családi estélyt tartottak Gürsch Ferencznek a „Politikus Grajzlerhez“ czimezett vendéglőjében. Jelen voltak: Stowasser Jánosné, Ludvigh Lajosné, Král Károlyné, Rosier Ká- rolyné, Seide Józsefné, Lesch Józsefné, Brichta Ferenczné, Kleinhackel Józsefné, Arnold Ró- bertné, Globoda Józsefné, Büttel Jánosné, Laudon Gyu'áné, Wagner Vilmosné, Buzik An- j drásné, Rótta Nándorné, Goldinger Adolfné, Tittl Lipótné, Pinczés Józsefné, Mechlovich I Béláné, Wolfahrt Edéné, Albini Lajosné, Reindl Józsefné, Krauze Nándorné, Reindl Adolfné, Bősze Károlyné, Beilek Ferenczné. Leányok: Briahta Karolin és Irma, Ludvigh Irén, Heisler Erzsébet és Emma, Sloboda Teréz, Goldinger i Irma és Auguszta, Dolecsko Róza, Krauze Aranka, Král k. a., Kleinhackel Jozefin, Tittl Vilma és Etel, Beranek Etel és Teréz. A jelenlevők nagyon kedélyesen töltötték az estét. A fiatalság nagy tűzzel tánczolt a jó czigányzene mellett. Tittl Lipót . magánjelenetet adott elő. Nagy művésznek is becsületére vált volna. A bálrendezőség buzgalmának köszönhető a szép eredmény. A rendezőség a jelenvoltak dicséretét kiérdemelte. Gürsch Ferencz konyhája és italai ezúttal is méltók voltak jó nevéhez. — Mulatság a Kelenföldön. A „Kelenföldi Kör“ február 1-én felolvasással és zeneestélylyel egybekötött tánczestélyt rendezett. Az estély sikere a várakozásoknak teljesen megfelelt. Kedélyes hangulat uralkodott itt, mely a vidéki mulatságok jellemző tulajdonsága. Csupa jó ismerős gyűlt össze, vagy 80 személy, férfi és nő, daczára az estély zártkörű jellegének, daczára Kelenföld állomás exponált helyzetének, daczára a rossz szeles időjárásnak. És így nem vált be a kör egyik Pesten lakó választmányi tagjának, — az estély rendezésének megpenditése alkalmával kifejtett az az aggodalma, hogy : „ki is fog most Kelenföldre kimenni mulatni* ? A kör tagjai t. i. nagyobbrészt olyan telektulajdonosok, kik a főváros belterületén laknak; a Kelenföldön, főleg az állomáson és a körül lakók, a tagoknak kisebbik részét képezik. A kör épen azzal teljesiti misszióját, hogy künn Kelenföldön tart klubhelyiséget és ugyanott mulatságokat rendez, bebizonyítva ezzel, hogy ott a letelepedésnek egyik feltétele: a társadalmi élet már megvan. A rendező bizottság változatos műsorról gondoskodott, mely tekintettel arra, hogy a közreműködők, mint műkedvelők, a közönség soraiból sorakoztak, már előre is élénk érdeklődést keltett. Az előadások sorrendje különben a következő: 1. Magánjelenet »Egy nősülni vágyó fiatal ember elmélkedése“, előadta Ladányi ur; 2. Rubin- stein-Rhapsodin hongroise, előadta zongorán Janowitz Ede ur; 3. „Viczinális vasúton“. Humoreszk, irta és felolvasta Barabás-Breuer Ferencz ur; 4. Rieding-románcz, előadta hegedűn Hein Sámuel ur; 5. Grieg-Peer Guynt Suit I, előadták hegedűn, gordonkán és zongorán Unger urak; 6. Kupiék, előadta, Plesch J. J. ur. Az előadások mind zajos tetszést keltettek, úgy hogy a társaság 11 óra felé az előadások által felvidámitva kitűnő hangulatban # látott a tánczhoz. Tudósításunk nem volna az igazságnak megfelelő, ha szokás szerint azt je- gyeznök fel, hogy csak „a fiatalság látott hozzá a tánczhoz“, mert tánczolt itt kivétel nélkül mindenki, apraja-nagyja a társaságnak, [fiú az anyjával, leány az apjával, igazában családias mulatság volt az. A jelen volt hölgyek névsora. Nők: Dr. Unger Bernátné, Manoilovits Yictorné, Horváth Jánosné, Hein Lipótné, Breuer Ferenczné, Je- sz nszky Lajosné, Wolf Vilmosné, Pollák Mik- sáné, özv. Zsiskó Ferenczné, Báránv Zsigmondué, Mandelné, Hirschmann Jánosné, Reich Adolfné, özv. Bogisichné, Grosch Jánosné, Martonossy Lajosné. Leányok: Kaltschmied Olga, Hein Her - min, Hein Etel. Hirschmann Irma, Zsiskó Emilia, Manoilovich Irén, Wolf Janka, Zsiskó Juliska. BogÍ8Ích Amália, Pollák Elza, Zsiskó Matild, Manoilovich Jolán, Bogisick Irén, Horváth Ilonka, Reich Gizella, Pokányi Margit, Melczer Malvin, Grosch Herrnin és Amália. Az első négyest 30 pár tánczolta. A szünetben tombolajáték volt, mely újabb változatosságot és ingert adott a mulatságnak; 40, részben értékes részben humoros nyereménytárgy került kiosztásra a szerencsés nyerők közt. A társaság csak 5—6 óra között kezdett oszladozni, hogy a „Kelenföldi Kör“ első estélyén mindenki jól mulatott: Vivat sequens! A svábhegyi asztaltársaság f. hó 16-án Adlhoffer vendéglőjében tánczmulatságot rendez. Hangverseny Duna-Bogdány- ban. Duna-Bogdányban f. hó 12-én általános kívánságra második hangversenyre is készülnek. Reméljük, hogy a múltkori mulasztást pótlandó teljes számban üdvözölhetjük ez alkalommal a község intelligeucziáját, ki hazafiságának és áldozatkészségének eddig mindenkor o’y fényes jelét adta. Felolvasás. A népszerű felolvasást rendező társaságban Varga Ottó, főgymnáziumi tanár tartott a múlt hétfőn nagyérdekü felolvasást a honfoglalásról. Azon kezdte, hogy adjon az Isten uj ezer évet; boldogot és függetlent. Majd áttérve felolvasása tulajdonképeni tárgyára, érdekesen festi a honfoglaló magyarságot. Ezer év előtt egy addig ismeretlen nép jelent meg e föld terille- I ten. Prémes sapka, hosszú köpeny, testhoz álló dolmány, őv stb. képezi ruházatukat; — görbe kard, ij, puzdra, zászlós kopja fegyverzetüket. Apró lovakon ülve zúdulnak le a bér- ezekről, az asszonyok és gyermekek pedig ökrös szekereken ülve követik őket. A mint azt Feszty Árpád körképén feltünteti. Miféle népesség ez és honnan került ide? kérdék Európaszerte. Szittyák, vagy hunok, vagy avarok mondják a nyugotiak ; — turkok így szólnak a görögök. Egyik sem. A helyes feleletet nyelvünk adja meg. A nyelvészeti kutatások kétségtelenül bebizonyították, hogy népünk az ural-altáji nyelvcsalád ugor ágából származik. Csakhogy a magyarság faji jellege némileg ellent mond e származásnak. Mert az ugor népek ma is csendes, alázatos vadászóhalászó emberek, a magyar pedig hangos, büszke, harczias nép. E változást a magyar népen a föld és környezet okozzák. A magyarság ugyanis ellenséges törzsektől nyomatva igen korán elszakadt az ugor törzsektől s Ázsia síkságaira szállott, hol török népek szomszédságába jutott. Török népek, a pusztai élet, meg a ló: pusztai néppé tette őket. A föld nomáddá, a puszta szabadságszeretővé, a szélsőséges időjárás edzetté, a török törzsekkel való mérkőzés harcziassá tette a magyart. Lehetett eredileg jámbor ugor, de föld és környezet törökké tette és mint ilyen lép föl Európában és ilyen maradt máigDe milyen volt akkoriban ez a mai Magyarország ? A krónikák meséinek nem hihetünk, e részben csak történelmi források nyújthatnak némi felvilágosítást. Avar-utódok, német (gepida) letelepülők és szlovének laktak e földön. A szlovének mindenütt elterjedve, az avarok túl a Tiszán, a gepidák pedig Erdély folyóvölgyeiben. A honfoglalás góczpontja a Dunán-túl, onnan húzódnak kelet felé. Árpád és népe a Duna könyökénél Székesfehérvár körül táboroz. Hogy folyt le a honfoglalás ? nem tudjuk elmondani, de bizonyos, hogy harezok nélkül nem ment. Utolsó kérdésül az merül fel, hogy menynyien lehettek a honfoglaló magyarnk? Az összes adatok egybevetése alapján számukat legfőlebb fél millióra tenetjük. A rendkívül érdekes és tanulságos felolvasást nagy számú közönség hallgatta.
