Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-12-13 / 50. szám
Budapest 1896. (8 ) BUDA és VIDÉKE Deczember 18 hogy a közönség úgy a felnőttek mint a gyér- mekek zöld üdülő és játszó teret találhatnak. ‘28. Mulató helyek. 29. A villanyos vasúti összeköttetés a belvárostól a kelenföldi pályaudvarig, illetve Budaörsig és Promontorra — minden esetre nagy lendületet fog adni ezen városrész fejődésének. 80. Dunai kikötő-állomások. 31. Esőviz-medenczék, az esőviz gyűjtésére az itt ezen a vidéken gyakrabban előforduló felhőszakadások miatt, melyek nemcsak károsak, de néha veszélyesek is. Az itt gyűjtött viz czélszerűen felhasználható utcza-locsolasra stb. 82. A Sáros-fürdő részére, mely a legmelegebb források egyikét tartalmazza, ennek fen tartása czéljából nagyon czélszerü lenne uj telepet felépíteni. 83. Álló helyek társas kocsik, kétfo-atu és egyfogatu kocsik stb. részére. 34. Kényelmi épülete k felállítására férfiak és nők számára. A kéuyelmes közlekedésre tervemben nagy stí'y van fektetve, különösen széles utak vezetnek a nyilvános épületek, pályaudvar, dockok és gyárakhoz Promontorra, Budaörsre stb. Továbbá a széles utak befásitására is kellő gond van fordítva. A meglevő fő- és mellék-közlekedési utak megmaradnak, de szerves összeköttetésbe vannak hozva egymással, és esetről-esetre szabályozva a közlekedés kivánataihoz mérten. A mi a vízzel való ellátást illeti, néhol kitűnő eg ;szséges vizet találni Kelenföldön ; sok helyen azonban, hol keseri források vannak, ivóvíz nehezen kapható; mihelyt azonban ezen városrész annyira fejlődni fog, hogy a vízvezeték előállítása lassanként szükségessé válik, a Gellérthegy és Sashegy kitünően alkalmasak Vizmedenczék felállítására. A mi a csatornázást illeti, egyelőre az esővizet nyílt utczacsatornákban kelienne levezetni a meglevő vizárokba, melyek az esővizet a Duuába vezetik. Az árnyékszékek szerkezete a házakba ’ egyelőre vízmentes pöczegödrökben alkalmazott hordóberendezés által történhetnék, ha azonban a csatornázás szüksége beáll, akkor semmi nehézség sem lenne a csatorna-ürülékek vizét fertőtlenítve czélszerü módon a Dunába vezetni, a tervezett vágóhíd alatt; itt egy telekről kellene gondoskodni, hol egy telepet lehessen felállítani, az ürülék feldolgozása és értékesítése czéljából. Miután a főküíönbséget a hatósági és saját tervem között előadtam, és tervemet álfában megmagyaráztam, bátor vagyok azon leg- alazatosobb kérésemet előterjeszténi a Nagy- méltóságu Minisztériumok es Hatóságok elé hogy tervemet kegyesen fölülbiráltassák és ha lehetséges, azt a székesfőváros javára és érdekében értékesítsék. Budapest, 1896 augusztus havában. Siebreich Károly. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) A „Buda és Vidéke“ Ismerőseink rovatának az a czéija, hogy a lap és a közönség között létező családias hangulatot erősítse. Mint eddig úgy ezután is bemutatjuk itt érdemes polgártársaink kimagaslóbb vonásait és élczelünk azok felett, kik a közszellem ellen szegülnek. Kérjük olvasóinkat és munkatársainkat, hogy ezt a rovatot gazdagítsák akár egyesek akár csoportok bemutatásával. Az elmúlt évben a következő ismerőseinket mutattuk be : Őrgróf Pallavicini Ede, gróf Zichy Jenő, Bogisich Mihály, Judás Iskaiiotes, Magyarevics Jeremiás, Samassa Aurél, dr. Csecse, Willinger Ferencz, Kulcsár Ferencz, Huszár Adolf, Ifjú Bún József, Ribizli bárók, Rostaházy Kálmán, Földváry Miklós, Bakos Sándor, nyilhegyi Rupp Zsigmond, Harczy Antal, Dettrich László, Petz Károly, Beke József, Fodor István, Fekete József, báró Eötvös Loránd. gróf Hunyady Laszlóné, őrgróf Pallavicini Edéné, Vásárhelyi Géza, Végh János, Mihalovics Antal, Magyar József, dr. Hermann Antal, Nagy László, Sto- wasser János, Tóth Lőrincz, György Aladár, Dorogsághy Dénesné, A modern haladó, A Hunok. Magyar egyesület kormányzó tanácsa, Molnár István, Sigruy Pál, Pászthory Károly, Ich bin ein Offner Kind, Bursics Antal. Spertl bácsi, dr. Király Pál, dr. Komlóssy Ferencz, Professor ur kényes. Pálrnay Ilka. Frank György, Funk Ede, Szigethy József, Der Her Wirth Unbäudiger, Buda tanítói, Márkus József, Munkatársaink. A fiuk hadseregének kézikönyve. Tisztek használatára összeállította Smith A. W. a hadsereg titkára. Ismerteti Sibreich Károly. (Vége.) A fiuk elbocsdjtdsa. A mi az elbocsájtás kérdését illeti a fiukra nézve, jó lesz itt felemlíteni, hogy míg elbocsájtások eleinte gyakran elkerülhetetlenek, hogy a század fegyelme és szelleme ne zavartassák, mégis miután ez alaposan helyre van állítva, egy fiú elbocsátásának, egy ritka látványosságnak kell lennie. Hogy ha máskép lenne, úgy akaratlanul azt kell gondolni. hogy nem minden úgy van mint a hogy kellene lennie' és hogy a tiszt hibázott azon tekintélyt helyre állitaui a mely állásánál fogva elkerülhetetlen szükség. Ily esetben legjobb volna megvizsgálni, hogy tulajdonképen miben rejlik a hiba. Sokszor lesznek a fiuk szidva a helyett hogy inkább magunk magunkat dorgálnánk meg. A kor megszorítása Egy fiú ki a félév- közbeu 17 éves, lesz jogosítva van ezen félévet betölteni mielőtt az ő elbocsájtásáért folyamodott. A fiuk a ki a 17 évet 1-ső júniusban a hadheregi félév kezdetét elérte nem engedhető meg továbbra is a századnál maradni. A tisztnek ép oly pontosan szem előtt kellene tartani, valamint azt, meg nem engedni, hogy fiuk 12 éven alól felvétessenek. A kiszolgált, fiuk. A tiszteknek mindég oda kellene hatni, hogy a fiuk a kik koruknál fogva a századtól kilépnek, hogy ők valamely fiatal emberek számara fennálló keresztény egyletbe belépjenek. Ez képezi a hiányzó tagot a fiuk hadserege és az ő résztvételök a tényleges munkánál a templom szolgálatában vasárnapi iskolában stb. Hol ily egyesület nem létezik, lépéseket kellenne tenni, ezen hiányt pótolni, a mint most sok esetben megtörténik, azon határozott czéllal, a hadseregbeli fiuk részére egy helyről gondoskodni, hol ott ugyanazon befolyások alatt tartatnak, miután megszűntek fiuk lenni. Alapszabályok a fink hadseregére vonatkozók. Elfogadtatott a fiuk hadseregének tanácsa által 1885 szept. 28-án. Revidiáltarott a fiuk hadse> egének tanácsa .által 1888. decz. ll-én. 1. A szövetkezet fiuk hadseregének neveztessék, 2. A hadsereg czéija legyen : a tiszteletet, figyelmet és önbecsülést a fiuk között emelni és minden a mi arra szolgál a valódi keresztényi férfiasságot és vallásos érzelmet kiképezni. 3. Katonai szervezet és tanítási mód használtassák azon czélból, hogy a tartós érdekeltsége a fiuknak biztosíttassák,az által hogy ők egyesítve lesznek u hadsereg munkáiban és hogy szokások emelkedjenek közöttük a mint a hadsereg czéija ezt követeli, szigorú fegyelem és szófogadás kell, hogy követeltessék valamennyi tiszt által. 4 Valamennyi fiú 12 és 17 év között felvehető mint a hadsereg tagja, és tagsági kártya kérése alkalmával egy nyomtatványt kell kitölteniök, melylyel kötelezik magokat a század alapszabályainak engedelmeskedni, és jó példával a magaviseletben társaik és más fiukkal szemben előremenni. A tagoktól követelte- tik, hogy mindent megtegyenek a mi a hatalmukban áll, hogy a hadsereg érdekeit emeljék. 5. A hadsereg századokból állíttassák össze, melyek templomokkal, missiokkal vagy má3 valamsly keresztény szövetkezettel összeköttetésben vannak. 6 A századok tisztjei oly urakból álljanak, kik ily módon a fiuk hadseregének szolgálni hajlandók. Minden 20 fiú mellé egy tiszt legyen alkalmazva. Minden századnak egy kapitány parancsa alatt kell állania, kinek alá rendelttisztjei hadnagyokból álljanak. A kapitánynak jogában vau altiszteket a legénységből alkalmazni. 7. Hat vagy több szazad valamely városban vagy kerületben, a hadsereg végrehajtó bizottsága engedőimével egy zászlóaljá egyesülhet, melynek a város vagy kerület nevét szabad viselnie. Egy iiy zászlóalj tisztjei egv zászlóalj tanácsot képeznek, kik kötelességei magok közül évente egy zászlóalj elnököt, és zászlóalj titkárt egy zászlóalj pénztárnokot és egy zászlóalj végrehajtó bizottságot választani. Továbbá beleegyezni uj tisztek alkalmazásába, továbbá alapszabályokat felállítani, hogy a zászlóalj czélsze- riien kezeltessék és általában mindent megtenni a mi szükséges a hadsereg czéljait a szomszédban elősegíteni. A zászlóalj tanácsnak stat is ti - kát kell vezetni, és jelentéseket tenni a hadsereg végrehajtó bizottságának, melynek szabadságában all a zászlóalj tanácsúak működését kritizálni és felül vizsgálni. A zászlóaljnak mint olyannak meg kell szűnni, létezni, ha a század száma kimutatás kevesebből mint négyből állana. 8. Századok a városokban vagy kerületekben, hol nem lett zászlóalj képezve, kell hogy a helybeli nevet viselje és a végrehajtó bizottság keze alá kell tartoznia, saját tisztjei összeköttetése által, és mindenben közvetlen a hadsereg végrehajtó bizottsághoz kell lordulinok. 9. A hadsereg tanácsának valamennyi század kapitányaiból kell állnia, vagy mint helyettes az ő századának egy tisztjét a kapitánynak kell küldenie. A tanácsnak legalább egyszer egy évben kell összegyűlnie, oly he ven a mely e őzéire a végrehajtó bizottság által meghatároztalak, hogy a jelentéseket a végrehajtó bizottságtól megkapják, és a hadsereg dolgait megbeszéljék. A tanácsnak évenkint ballótag által keli választania egy hadseregelnököt, hadsereg titkárt, hadsereg-pénztárno- kot és egy végrehajtó bizottságot a következő évre. A végrehajtó bizottságnak kell állnia a hadsereg-elnökéből, hadsereg-titkarából, hadsereg-pénztárából hivatalból és öt más tagból. A tanácsnak jogában áll a bizottság munkáit felül bírálni. 10. A végrehajtó bizottság köteles egy külön gyülekezetbe a hadsereg tanácsát össze hívni, vaiameny oly helyre a mely ily czélra meg van határozva, ha az idősebb tisztek részéről kívánat tétetik, ennek alá kell Írva lenni legalább 1/10 részének a századoknak, melyek a hadsereget képezik. 11. A végrehajtó bizottságnak kell a fő- felügyeletet gyakorolni valameni yi hadseregbeli tárgyak felett, jogának kell lenni a városokban és kerületekben ott hol semmiféle század sem szerveztetett, századokat felállítani és tiszteket kinevezni, be kell szerezni feltételi nyomtatványokat, tagsági kártyákat, statistikai táblázatokat, és más szükséges nyomtatványokat az összes hadsereg részére, oly mennyiségben a mennyi szükséges. 12. Minden századnak egy kis Összeggel évenként hozzá kell járulnia, hogy a hadsereg szükséges kiadásai fedeztethessenek. 13. Az alapszabályokat nem szabad megváltoztatni, kivéve ha egy többség, mely áll a hadsereg-tanács tagjainak -/z részéből, e czélból egybehívott gyülekezet alkalamával kívánná, és a tárgy valamely előterjesztet változásoknak kell hogy a hadsereg titkárának be legyen jelentve, hogy ideje legyen a hadseregtanácsa minden tagjának legalább egy héttel a gyülekezet előtt tudomására hozni. Mária-Makk, A „Buda és Vidéke“ legutóbbi számában Kováts Álajos jegyző ur tollából egy czikk jelent meg Mária-Makk czim alatt, melyet azért helyesbítek, mert a kiránduló közönséget esetleg tévútja vezeti, ugyanis a czikk azt hangoztatja, hogy a székes-főváros által átvett budakeszi erdő rendezése alkalmával Mária-Makkot elhanyagolták. Az úthálózat készítése alkalmával a főfigyelem a forgalomra lett fektetve, de ezen alkalommal a közönség által kevésbé járt helyek sem lettek elhanyagolva.