Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-17 / 20. szám
) Budapest, 1896. (4) BUDA és VIDÉKE. szolgabiróval távirati utón közölje. Egyszersmind ezen képviselő testület nevében köszönetét mondván a múlt hó 21-én Bián a millenáris ünnepségnek megtartása tárgyában tartott értekezlet alkalmával tett hazafias indítványáért. Egyéb tárgy hiányában a községi bird a hazát és a királyt éltetve, a közgyűlést bere- kesztettnek jelentvén ki, jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Gózony Gyula, Föglein György, Jelli József és Kaiser János képviselő testületi tagokat kérte fel. A jegyzőkönyv felolvasás után, helyben- hagyólag aláíratott. Kelt mint fent. Schneider s. k. biró, Ny i rák Gyula s. k. jegyző, Gózony Gyula s. k. Föglein György s. k. Jelli József s. k. Kaiser János s. k. hitelesítők. A Magyar Tudományos Akadémia ez évi ünnepélyes közülése május hó 17-én délelőtt 10 órakor Ö cs. és apostoli kir. Felség legmagasabb jelenlétében fog megtartatni. Ez ülés egyedüli tárgya Kállay Béni t. tag „Az Árpádok és a magyar állam“ czimü felolvasása. A Zugligetben. Az I. kér. zugligeti iskola tanulói f. hó 9-én szintén megünnepelték Magyarország ezer éves fönnállásának ünnepét. Az ünnepély a ferenczhalmi kápolnában vette kezdetét, hol páter Emánuel tartotta meg a szent misét, nagy közönség jelenlétében. Az iskolai ünnepély a tornateremben tartatott meg, hol az iskolaszék megbízásából és képviseletében Filó Lajos iskolaszéki tag jelent meg, ki szivhez szóló, lendületes szavakkal nyitotta meg és fejezte be az ünnepélyt. A tanulók között Bocs János, Starck Irén, Gora Anna, Löwy Zoltán, Bereczky István, Endele Teréz, Strebl Katalin igen sikerültén szavaltak. Az iskolai ünnepély után leleplezték az iskola udvarán összeállított sziklaemlékbe illesztett emléktáblát, mely nevezetességét fogja képezni a Zugligetnek. Délután a tanulók ozsonnát kaptak, volt versenyfutás, zsákfutás, karikadobás, czélbalövés, társasjáték stb. Pestvármegye. Pestvármegye székháza nagy termében a bizottsági tagok teljes számban jelentek meg az ezredév emlékére szentelt ünnepen. A magyar diszruha túlnyomó számban volt. A karzatot díszes és előkelő hölgyközönség foglalta el. B e n i c z k y Ferencz főispán tartalmas szavakkal nyitotta meg a disz- gyülést, rövid pillantást vetve a dicső múltra, hálát adott érte és áldást kért a jövőre. Az imaszerü végszavakat a megjelentek állva hallgatták. Fazekas Gusztáv főjegyző szónoki becsű beszédjét oly szónoki erővel mondta el a mi méltó volt e megye székházában elmondott többi nagyszabású beszédhez. Gróf S z a p á r y István beszédét, ki a királyhoz intézendő hódolatot indítványozta szintén állva hallgatták a bizottsági tagok, közöttük Kossuth Ferencz is. A velős rövid beszéd meghatotta a közönséget. Gróf Teleki József a hangulat színvonalán, hévvel, lelkesen indítványozta, hogy a megye közművelődési czélokra 30,000 frt alapítványt tegyen. Az éljenzéssel kisért beszédek és elfogadott indítványok után a gyűlés eloszlott. A királyhoz intézett hódolatirat Fazekas Gusztáv főjegyző remek tollából ered. Pia ünnepe. Szép hazafias milleniumi ünnepély színhelye volt f. hó 6-án a pilisi alsó járás székhelye, Bia nagyközség. A díszesen fellobogózott községben délelőtt a járás derék jegyei kara, elén Bodis főszolgabíróval továbbá a helybeli és vidéki intelligenczia, birtokosság és gazda közönség a róm. kath. templomba vonult istentiszteletre, onnan a református templomba hol^ Décsy lelkész emelkedett szellemű hazafias szónoklatát halgatta meg a közönség. Délben a nagy vendéglőben 150 teritékü dísz- ebéd volt, melynél felköszöntőkben nem volt hiány. Este az egész község fényesen ki volt világítva s ekkor adta elő Karikó János gazda saját szerezményü talpra esett rímekben, mintegy 500—600 főnyi közönség jelenlétében — nemzetünk ezer éves történetét, hazát es királyt eltetve a végén. — Evvel véget ért a tényleg szép ünnepély, melyet kezdettől végig misem zavart meg. Milléniumi ünnepély. Az I. kér. kir. kath. gimnázium tanári kara és ifjúsága is az alkalomhoz méltó lelkesedéssel ülte meg f. hó 9-én hazánk ezeréves évfordulóját. Az ifjúság először is az intézet uj, nemzetiszinü selyem zászlaja alatt a krisztinavárosi templomba vonult, hol Tálos Gyula, krisztinavárosi s. lelkész 8 főgymn. hittanár szent mise után lelkes, vallásos és hazafias beszéd kíséretében áldotta meg az intézet lobogóját. Ezután az ifjúság visszatért az intézet épületébe s itt folytatódott a magasztos ünnepély. A Hymnusz eléneklése után (melyet Reiszig Adolf tanár dirigált) hazafias szavalatok következtek az ifjúság részéről, közbe előbb dr. Badics Ferencz akadémiai tag s igazgató rendkívül lelkes, hazafias, tanulságos beszédben mutatott vissza nemzetünk ezer éves múltjára, buzdítva az ifjúságot a szabadság, a haza és a király iránti szeretetre. Majd dr. Bozóky Endre méltatta azt a haladást, melyet a kiegyezés óta nemzetünk a müveit nyugattal összhangzásban kifejt s melyet magasabb fokra emelni az ifjúságnak, a jövő erejének a feladata. Az ifjúság bizonyára maradandó emléket vitt szivében haza e felemelő ünnepélyről. April hó 30-án szép, hazafias, milleniumi ünnepélyt rendeztek a Z e 111-féle házban lakó tanulóifjak. A hazafias szavalatokkal és énekekkel egybekötött tűzijátékot a ház számos előkelő lakója nézte végig és gyönyörködött a tanulóifjak hazafias érzelmének e szép megnyilatkozásában. Az udvar ez alkalommal nemzeti szinü zászlókkal és czimerekkel volt feldiszitve. Szép szavalatot mondott Engel Margitka elemi iskolai tanuló ; az ünnepély végén a Hymnus hangjai mellett oszlott szét a nagyszámú közönség. Az ünnepélyt Knoll Lajos, Béla és Ehman Elek rendezték. Pomázon. A p o m á z i reformtus, gör. keleti és izraelita felekezeti iskolákban e hó 9-én volt a milleniumi ünnep. Mindhárom felekezet növendékei lelkes hangulatban mutatták be alkalmi szavalataikat és hazafias dalaikat. Különösen szép ünnep folyt le a gör. keleti iskolá ban, hol Luppa Péter orsz. képviselő s a hatósági kiküldöttek jelenlétében hazafias beszédet tartott Golub György gör. kel. plébános. A gyermekek ezután hazafias dalokat énekelve Plavsits Pál tanítójuk élén vonultak ki az erdőbe, hol Golub Athanász biró, Miakity Illés hitközségi alelnök továbbá Petromanko Zsiga, Csobán Ignáoz, Pandur S:mon és Teodor Illés jelenvolt gondnokok hazánk ezeréves fennállásának emlékére megvendégelték őket. Ugyancsak a pomázi gör. kel. szerb, templomban vasárnap f. hó 10-én Te Deum volt, mialatt folyton mozsárágyuval lövöldöztek. A hálaadó isteni tiszteleten Golub György plébános a királyért és hazáért való könyörgésnél igen szépen beleszőtte O Felsége teljes czimét. Jelen voltak a főszolgabírói hivatal és helyhatóság képviselői Martiny Dezső közs. jegyző, Joannovits Milutin járási Írnok, Golub Atha- náz, Wagner János közs. bírák, Nagy Lajos II. jegyző, továbbá Luppa Péter orsz. képviselő, Luppa Vidor nagybirtokos, Mandits ezredes Baumann őrnagy, Dr. Mandits Milán, Plaosits Pál tanító, Dr. Szilárd Jakab megyei állatorvos, Miakity Illés birtokos és még számosán. JoasnovitB Milutin. Az Újlaki Magyar Asztaltársaság diszgy ülése. A Császárfürdő nagy terme egy felejthetetlen szép ünnepélynek volt színhelye. A kerület szine-java vallás-, rang- és párt- különbség nélkül jelen volt a diszgyülésen, demonstrálva az asztaltársaság kiváló fontosságát. Láttunk ritka vendégeket is; ott voltak a hivatalos világ előkelőségein kiviil a III. kerület társadalmának minden számottevő tagja. Képviselve volt a tanács is R ó z s a v ö 1 g y i Gyula, K u 11 m a n n Lajos tanácsosok és Sacher István tanácsjegyző által. És a mi szokatlan szokásos kellemét adja az asztaltársasági estélyeknek: igen szép hölgyközönség is volt. Az egész terem hármas: villám-, gáz- és gyertya fényben úszott. Az Ízlésesen terített asztal mellett helyet foglalt az ünneplő közönség, várva a népszerű elnök: Benedek Sándor kir. tanácsos megnyitóját, mely nemsokára be is következett s csengő orgánumával az Május 17. asztalfő illusztris társaságából, Rózsavölgyi és Tatayné oldala mellől szólott lendületes beszédben a közgyűléshez, mely áhítattal hallgatta a beszédet. Az ülés megnyitása után Rákos István olvasta föl az elnök előterjesztését, mely magában foglalta a társaság érdekes történetét is. — Lelkes éljenzés hangzott föl az ismertebb nevek fölemlitésénél. Gööz József dr. indítványára a diszgyü- lés egyhangúlag elhatározta, hogy az elnöki jelentést kinyomják és a tagoknak megküldjék. Az ülés egyik igen fontos része K u g 1 e r József tiszteletbeli elnök, városbiró inditványu volt, mely 300 frtos millenniumi ösztöndíj alapítását czélozza. Ez indítványt is egyhangú lelkes éljenzés emelte határozattá. Tatay Adolf dr. beszéde után egyébb tárgy hijján az elnök az ülést bezárta. Ezután következett a vacsora, mely alatt előbbi hivatalos gyűlési fegyelem szabad korlátok közé jutva, fesztelen jó hangu- lnttá változott s az maradt is a társaság eloszlásáig. Az első pohárköszöntöt Benedek Sándor elnök mondottta a felséges királyi párra, mit a jelen voltak zugó éljenzése követett. — Felköszöntőt mondtak még: Yégh János, B e n c z e Benő és Rózsavölgyi tanácsnok. A szép társaság jó későig együtt maradt. Dicsérettel kell emlékeznünk az étel fogások és változatosságáról. Az aránylag olcsó vacsorát pontos és tapintatos kiszolgálás tette izlétesebbé. Méltó dicséret illeti ezért a derék vendéglőst: lider Antalt, ki egyébként maga is egyik legbuzgóbb tagja az asztaltársaságnak. — Az ezredik év ünneplése a II. kér. polg. leányiskolában. Szép és magasztos milleniumi ünnepélyt rendezett f. hó 9-én a II. kér, polg. leány- és női kereskedelmi iskola tanári kara, élén Kozma Gyula igazgatóval, újabb tanujelét adván ama fáradhatatlan buzgóságnak, melyet leányaink hazafias nevelésében kifejt. A vízivárosi plébánia templomban d. e. 10 órakor az összes növendékek ünnepélyes Te Deumot hallgattak s azután az intézetnek zászlókkal, czimerekkel és történeti képekkel gyönyörűen feldíszített tornatermébe gyülekeztek, melyet az iskolai hatóság képviselői, a II. kér. elöljáróság és választmány tagjai — élükön Toperczer Péter elöljáró és Hampel Sándor városbiróval — valamint a szülők és más meghívott vendégek zsúfolásig megtöltöttek. A változatos műsor a „Hymnusz“ eléneklésével kezdődött, s ezt követte Kozma Gyula igazgató lendületes és költői szépségekben gazdag megnyitó beszéde, mely épen úgy, mint B a 1 á s y Dénes tanárnak ünnepi beszédje, zajos tetszésben részesült. Ba- lásy az ünnepély jelentőségéhez mért emelt hangon és lelkesen rajzolta az ifjúság és a közönség szemei elé Magyarország történetének nagy korszakait, kezdve az Árpádok korán, a keresztény államot megalapító Szt.-lstván királyon, reámutatva a nagy és nehéz nemzeti küzdelmek idejére, harczainkra, a melyek végén a gondviselés a magyart óhajtott révhez juttatá. A szónoklat mind tartalmára, mind művészi formájára méltó volt az alkalomhoz: az ifjúság szép ünnepéhez. A históriát a poázis követte. A növendékek közül Krause Margit, R o- thauszky Irma, M e n t s i k Margit, A r g a y Ilonka, Szabó Miczi, Kálmán Lenke, Alsó Erzsébet, W é b e r Margit, Yégh Irén szépen és értelmesen szavaltak szebbnél-szebb alkalmi költeményeket. Hangi Anna pedig a tanulók nevében mondott fogadalmi beszédet, nagy lelkesedést keltve úgy a hallgatóságban, mint tanulótársaiban. Közbe a Gyulay Elek zenetanár által gonddal betanított gyönyörű magyar karénekek (Nemzeti zászló, Remény, Adjon Isten a magyarnak, Klapka-induló, Honfi dal), valamint D u r i g ó Ilona, Kranz Hona, Kr epelka Borcsa zongorajátéka részesültek méltó elismerésben. A ritka szép ünnepélyt^ az igazgató záróbeszéde és a „Szózat“ éneklése I fejezte be. A közönség a hazafias lelkesedés gyújtó tüzének hatása alatt távozott és mondott köszönetét azoknak akik e sikerült ünnepély előkészítői voltak: a tanári karnak.
