Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-17 / 20. szám
Budapest 18T6. (2.) BUDA és VIDÉKÉ Május 17. Helytelen szavak az iroda, járda,! nyomda s zárda-féle szavak. Olyanok ezek is: | h irnök, mérnök, vésnök stb. A hajdani iró-diákot sem nevezték ám irno k-n a k ! Hogy a közömbösségből, a rész- vétlenségből miért lett közöny, a h i t e- hagyottból: szakadár, a vígjátékból: bohózat, a bírálóból: Ítész s az okiratból: okmány? — azt mondja meg nekem valaki. Az orvosok magyarsága is olyan ám. A krónikus, vagyis a hosszadalmas, megrögzött betegséget idültnek, a sápadságot, a szüzek ezt az ismert betegségét pedig s á p k ó r- n a k mondják. A kereskedő leltároz és váltókat szokott leszámítolni! A kereskedelmi á r u i s m e pedig igen rzép tudomány. A láthatár tiszta. Távcső nem kell. A hires mütő pedig műtétet végez. Vájjon miért eszmény: a mintakép, e r é 1 y : a tetterő, részvény: a részjegy, ellenszenv: az ellenérzet, rokonszenv: a rokonérzet. * Az igen tisztelt czikkiró urnák egyikmásik megrovása nem találó. Vígjáték és bohózat között nagy külömbség van. A hírnök, vésnök, mérnök kifejezések nem sértik a magyar ember fülét. Eszmény és mintakép nem egy fogalom, az egyik ideál a másik modell. A bi- bornok régi jó magyar szó, mit már a történet is szentesített. Az idegen kifejezésekre lehet magyar kifejezéseket csinálni, de úgy hogy a nyelv zenéjét ne sértsék. A felszólialást köszönjük. Szívesen közölünk minden olyan czikket, mely nyelvünket akarja javítani. Szerkesztő Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Molnár István. A régi vinczellér iskolát a nagy nevű Entz Ferencz alapította. Ez volt az első lépés a szőllőmüvelés javítására. A tapasztalat és tudás fogott kezet, hogy a szőllőkben rejlő nagy kincs értékét emelje. Entz Ferencz nyomába Molnár István királyi tanácsos a kertészeket képző intézet igazgatója és egyik legkitűnőbb közgazdasági írónk lépett, kinek a szőllő, gyümö’csművelés és a hazai kertészet nagyon sokat köszönhet. Neve ismert a haza határain túl is. Már húsz éves korában képviselte az államot Párisban és már akkor tekintélynek ismerték. Mikor a hazában a filoxera vész kezdődött, ő volt a kormány megbízottja a védekezés ellen, a mi hogy nem sikerült nem rajta múlt, hanem a hatóságok és egyesek mulasztásain. A mai vinczellér képzők tanárai az ő kezéből kerültek ki, A tanításban és a budai kertészképző intézet eredményeiben munkatársa a jeles Angyal Dezső volt. Molnár István számtalan könyvet irt, lapokat szerkeszt. Kongresszusokon képvisel. Kormánybiztos. Kállay Béni ot kérte fel Bosznia szőllő és gyümölcs- művelésének szervezésére, a mit sikerrel végezett el. Pályáján költői lelkesedéssel csügg. Hivatását, híven tölti be. Olyan férfiú kinek érdemeit hálásan jegyzi tel majd a történelem. , Sem _ _ baratja nem ví töltött pályáim kodtam. Sok télén vagyok nyilvánosság e. ízsora. sem a panaszoknak >ad szegénységben el- a jó Istennek panasz- után azomban kény- '.emélyes dolgomat a kérem a temető ügyeket vezető tanácsos urat, hogy a sanyargatott közönség érdekében hallja meg szavaimat. Folyó év április végén a németvölgyi temető gondnokságnál megjelentem, hogy egy rokonom sírját, ki a farkasréti temetőben nyugszik fel- hantoltassam. Az irodában jelenlevő hivatalnok nem fogadta el, hogy az öntözést havonkint fizessem és meg kellett azt fizetnem 6 hónapra, 3 írttal. A múlt évben boldogult feleségem sírja öntözéséért csak 2 frtot fizettem. A nyugta kezeim között van Nem hiszem, hogy a főváros olyan szabályokat adott volna ki, a mit egyszer igy, máskor amúgy lehet magyarázni. Most jön a java. Az esős idő miatt még az idénre a feleségem sírja öntözésért nem fizettem. A családom virágodat vitt ki a sírjára, a mit megkellett öntözni. A sógornőm virágcserépben akart hozatni vizet, a mi ellen az ott levő őrök udvariatlanul tiltakoztak. Feltéve, hogy én, vagy más nem gazdag polgártársaim az öntözést nem tudnák megfizetni, mire való eltiltani azt, hogy kedveseik sírjára ülhetett virágokat ne öntözhessék ? Ha a főváros szabályrendeletei hiányosak, tessék azt kijavítani, de a durvaságot a szolgáknak megtiltani. Valaki megfizeti az uj sirt elég sok a 8 forint, azt arra kényszeríteni, hogy az öntözést egyszerre fizesse ki, nem lehet. Hát a szegényeket megfosztják a kegyelet gyakorlásától. Ki tilthatja azt el jogosan, hogy én az enyémek sirját ne öntözhessem ? Miért rónak uzsorát a kegyeletre... mindszenti Erdélyi Gyula a »Buda és Vidéke« szerkesztője. Ünnepélyek. A Fekete József-féle gymnásiumban. Fekete József jó hirü és Budára nézve pótolhatlanul áldásos nyilvánossági joggal biró nagy gymnásiuma és nevelőintézetében az intézeti Deák Ferencz önképző kör részvételével május 9-én d. e. 11 órakor volt az ezer év emlékére az ünnepély. A műsor a következő volt: 1. Hymnus, énekli az ifjúsági daloskor. 2. Megnyitó beszéd, tartja Fekete József igazgató. 3. Ezer év. Költemény. Ina: Inczédy László, szavalja: Kerustock Kornél, V. oszt. tanuló. 4. Bihari Primatiális Magyarja. He- gedű-8oló, előadja: Binder Ottó, VII. oszt. tanuló, zongorán kiséri Zoltav Mátyás énektanár. 5. Ki volt nagyobb? Költemény. Irta: Tóth Kálmán, szavalja Haas Dezső IV. oszt. tanuló. 6. Tárogató. Krécsy Edétől, énekli az ifjúsági daloskor. 7. Rendületlenül. Költemény, irta: Arany János, szavalja: Margitay Ernő VI. oszt. tanuló. 8. Ábrányi 7-ik Magyar Ábrándja. Zongorán előadja: Binder Ottó VII. oszt. tanuló. 9. Ünnepi beszéd, tartja: Búzás István, tanár. 10. Az ifjúság hazafias fogadalma. A tanulók nevében elmondja: Szilágyi Lajos, VIII, oszt. tanuló 11. Szózat. Énekli: az ifjúsági daloskor. Közöljük az ifjúság valóban szép hazafias fogadalmát, mit Szilágyi Lajos szónoki hévvel mondott el. „Mélyen tisztelt Vendégeink ! Tekintetes Tanári Testület! Édes hazánk ezer éves fennállásának, nemzetünk ragyogó dicsőségének mai ünnepén lelkűnkben a nemzeti önérzet és remény húrjai megrezdülnek s hazánk dicsőséges múltjáról és jövendőjéről zengedező harmonikus egységbe olvadnak. Az uj ezredév hajnalát gyermeki szivünk őszinte örömével, lelkünk igaz hevével köszöntjük és boldogoknak és büszkéknek valljuk magunkat, hogy gyermekei vagyunk e vérrel és könynyel áztatott földnek, melyben apáink szent hamvai nyugosznak s a mely drágább nekünk mindennél a világon. Most látjuk, hogy az ész, erő és szentakarat ha'rcza sem volt hiában. Dicső őseinknek méltó unokái akarunk mi is lenni: téged, drága Hazánk, örökre szivünkbe zárunk, boldogságodon becsülettel és híven munkálkodunk, hogy nemzetünk künn hatalmas, benn virágzó és szabad legyen. Megfizetjük neked, szent Hazánk, mind, a mivel csak tartozunk; érted élünk, ha kell, halunk, hiszen a nagy világon kívüled nincsen számunkra hely! Most pedig, kedves tanulótársaim, emeljük fel szivünket; mindnyájunk szent fohásza egy érzésbe olvadjon össze s zengjünk el a régi éneket: Boldogasszony Anyánk ! Régi jó Pátronánk í Magyarországról, árva hazánkról, Ne felejtkezzél el szegény magyarokról! Lelkünk szent fohászait milliók forró imájával egyesítve küldjük a magyarok Istenének trónjához, esedezvén előtte: Tartsd meg, nagy Isten, örökre a magyart, kit magadnak kiválasztottál, áldd meg sokat hányatott, árva hazánkat; tedd nagygyá és dicsővé nemzetünket s engedd, hogy a merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai felvirágozzanak !“ A Toldy Ferencz-ntczai iskolában. Azt elhiszem, hogy a székesfőváros egyes iskoláiban nagyobb diszszel és pompával ünnepelték meg hazáuk ezeréves fennállásának évfordulóját; de szebben, lélekemelőbben talán sehol, mint a II. kér. Toldy Ferencz-ut- c z a i elemi iskolában. A intézetnek tágas tornatermét ez alkalomra virággal, lombbal, zászlókkal és czimerekkel, pompásan feldíszítették a mi már magába is kedves es szép képet nyújtott. Mig a tanulósereg a vízivárosi plébániatemplomban Te Deumot hallgatott, a feldíszített tornaterem székei lassanként megteltek a meghívott vendégek díszes seregével, kik között ott láttuk : Kollár Lajosné szül. Andaházy Gábriella és Kollár Amália urhölgyeket, Del Medico Ágoston főlövészmestert nejével, özv. Jenny Antalné, Lorberer Lászlóné urhölgyeket, Mocskonyi Gyulát nejével, továbbá Bozóky István, Trautmann Ottó, Tolnay Imre és Kemény István iskolaszéki tagokat, azután Münzberger Ferencz, Pataky László, Hauer Adolf stb. stb. urakat. Mikor a gyermeksereg a teremben szépen elhelyezkedett, megjelent pompás diszmagyar- ban : Kollár Lajos iskolaszéki elnök, kit zajosan megéljeneztek. Az ünnepélyt a Hymnus eléneklésével nyitotta meg a tanulósereg, melyet a nagyszámú vendégkoszoru állva hallgatott végig. Utána Kollár Lajos állott a részére elhelyezett emelvényre s mondott egy olyan remek, és hazafias szellemtől áthatott lelkes megnyitó beszédet, mely mindenkit magával ragadott. Gyönyörű beszédjét, mely érdemes, hogy megörökittessék, jövő számunkban adjuk egész terjedelmében. Leírhatatlan az a nagy lelkesültség, az a mély és gyújtó hatás, melyet ez a beszéd úgy a gyermekekre, mint a vendégekre gyakorolt. A szűnni nem akaró taps és éljenzés lecsillapulta után Takács Károly növendék szavalta el Inczédynek „Ezer év“ ez. szép költenionyét zajos tetszést aratva azzal. — Majd Protz István tanító olvasta fel a magyar nemzet ezer éves történetéről szóló értekezését, melynek végeztével Bruder Henrik intézeti növendék lépett a feldíszített térképhez, melynél értelmesen s szabadosán mondott rövid ismertetést Magyarország földjéről. Majd a hazafias szavalatok egész sorra következett. Valóban gyönyörűség és élvezet volt azokat az értelme-, tiszta, s finom hangsúlyozással előadott szavalatokat hallgatni, melyekben azok a parányi gyermekek mintha egymást felülmúlni akarták volna. Mocskonyi Gyula, Münzberger Ferencz, Del Medico István, Pataky Dénes, Schauer Ágostu. Pfeffermann Vilma, Lorberer Géza, Hauer Oszkár, Várady Jenő, Jenny Géza, Schwarzmann Ilona és Schreiber József növendékek mind derekasan megállották helyűket e tekintetben ; de különösen kiváltak Mocskonyi Gyula, a ki diszmagyar öltözötben szavalta el Majthényi Flórának „Mi a haza?“ ez. remek költeményét, — továbbá Del Medico István, a ki Pósa egyik hazafias szép kö.temé- nyének értelmes elszavalásával, és Pataky Dénes, a ki Lampérth Géza „Ismerek egy szép országot“ ez költeményének jól hangsúlyozott, szabatos előadásával méltán megérdemelt tapsokat aratott. A szavalatok elhangzása után az iskola énekkara ismét egy hazafias szép dalt adott elő