Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-17 / 20. szám

Budapest 18T6. (2.) BUDA és VIDÉKÉ Május 17. Helytelen szavak az iroda, járda,! nyomda s zárda-féle szavak. Olyanok ezek is: | h irnök, mérnök, vésnök stb. A hajdani iró-diákot sem nevezték ám irno k-n a k ! Hogy a közömbösségből, a rész- vétlenségből miért lett közöny, a h i t e- hagyottból: szakadár, a vígjáték­ból: bohózat, a bírálóból: Ítész s az okiratból: okmány? — azt mondja meg nekem valaki. Az orvosok magyarsága is olyan ám. A krónikus, vagyis a hosszadalmas, meg­rögzött betegséget idültnek, a sápadságot, a szüzek ezt az ismert betegségét pedig s á p k ó r- n a k mondják. A kereskedő leltároz és váltókat szo­kott leszámítolni! A kereskedelmi á r u i s m e pedig igen rzép tudomány. A láthatár tiszta. Távcső nem kell. A hires mütő pedig műtétet végez. Vájjon miért eszmény: a mintakép, e r é 1 y : a tetterő, részvény: a részjegy, ellenszenv: az ellenérzet, rokonszenv: a rokonérzet. * Az igen tisztelt czikkiró urnák egyik­másik megrovása nem találó. Vígjáték és bohó­zat között nagy külömbség van. A hírnök, vésnök, mérnök kifejezések nem sértik a magyar ember fülét. Eszmény és mintakép nem egy fogalom, az egyik ideál a másik modell. A bi- bornok régi jó magyar szó, mit már a történet is szentesített. Az idegen kifejezésekre lehet magyar kifejezéseket csinálni, de úgy hogy a nyelv zenéjét ne sértsék. A felszólialást köszön­jük. Szívesen közölünk minden olyan czikket, mely nyelvünket akarja javítani. Szerkesztő Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Molnár István. A régi vinczellér iskolát a nagy nevű Entz Ferencz alapította. Ez volt az első lépés a szőllőmüvelés javítására. A tapasztalat és tudás fogott kezet, hogy a szőllőkben rejlő nagy kincs értékét emelje. Entz Ferencz nyomába Molnár István királyi tanácsos a kertészeket képző intézet igazgatója és egyik legkitűnőbb közgazdasági írónk lépett, kinek a szőllő, gyümö’csművelés és a hazai kertészet nagyon sokat köszönhet. Neve ismert a haza határain túl is. Már húsz éves korában képviselte az államot Párisban és már akkor tekintélynek ismerték. Mikor a hazában a filoxera vész kezdő­dött, ő volt a kormány megbízottja a védeke­zés ellen, a mi hogy nem sikerült nem rajta múlt, hanem a hatóságok és egyesek mulasz­tásain. A mai vinczellér képzők tanárai az ő kezéből kerültek ki, A tanításban és a budai kertészképző intézet eredményeiben munkatársa a jeles Angyal Dezső volt. Molnár István számtalan könyvet irt, lapokat szerkeszt. Kon­gresszusokon képvisel. Kormánybiztos. Kállay Béni ot kérte fel Bosznia szőllő és gyümölcs- művelésének szervezésére, a mit sikerrel vége­zett el. Pályáján költői lelkesedéssel csügg. Hi­vatását, híven tölti be. Olyan férfiú kinek ér­demeit hálásan jegyzi tel majd a történelem. , Sem _ _ baratja nem ví töltött pályáim kodtam. Sok télén vagyok nyilvánosság e. ízsora. sem a panaszoknak >ad szegénységben el- a jó Istennek panasz- után azomban kény- '.emélyes dolgomat a kérem a temető ügye­ket vezető tanácsos urat, hogy a sanyargatott közönség érdekében hallja meg szavaimat. Folyó év április végén a németvölgyi temető gondnokságnál megjelentem, hogy egy rokonom sírját, ki a farkasréti temetőben nyugszik fel- hantoltassam. Az irodában jelenlevő hivatalnok nem fogadta el, hogy az öntözést havonkint fizessem és meg kellett azt fizetnem 6 hónapra, 3 írttal. A múlt évben boldogult feleségem sírja öntözéséért csak 2 frtot fizettem. A nyugta kezeim között van Nem hiszem, hogy a fővá­ros olyan szabályokat adott volna ki, a mit egyszer igy, máskor amúgy lehet magyarázni. Most jön a java. Az esős idő miatt még az idénre a feleségem sírja öntözésért nem fizettem. A családom virágodat vitt ki a sír­jára, a mit megkellett öntözni. A sógornőm virágcserépben akart hozatni vizet, a mi ellen az ott levő őrök udvariatlanul tiltakoztak. Fel­téve, hogy én, vagy más nem gazdag polgár­társaim az öntözést nem tudnák megfizetni, mire való eltiltani azt, hogy kedveseik sírjára ülhetett virágokat ne öntözhessék ? Ha a fővá­ros szabályrendeletei hiányosak, tessék azt ki­javítani, de a durvaságot a szolgáknak meg­tiltani. Valaki megfizeti az uj sirt elég sok a 8 forint, azt arra kényszeríteni, hogy az öntözést egyszerre fizesse ki, nem lehet. Hát a szegénye­ket megfosztják a kegyelet gyakorlásától. Ki tilthatja azt el jogosan, hogy én az enyémek sirját ne öntözhessem ? Miért rónak uzsorát a kegyeletre... mindszenti Erdélyi Gyula a »Buda és Vidéke« szerkesztője. Ünnepélyek. A Fekete József-féle gymnásiumban. Fekete József jó hirü és Budára nézve pótolhatlanul áldásos nyilvánossági joggal biró nagy gymnásiuma és nevelőintézetében az in­tézeti Deák Ferencz önképző kör részvételével május 9-én d. e. 11 órakor volt az ezer év emlékére az ünnepély. A műsor a következő volt: 1. Hymnus, énekli az ifjúsági daloskor. 2. Megnyitó beszéd, tartja Fekete József igaz­gató. 3. Ezer év. Költemény. Ina: Inczédy László, szavalja: Kerustock Kornél, V. oszt. tanuló. 4. Bihari Primatiális Magyarja. He- gedű-8oló, előadja: Binder Ottó, VII. oszt. tanuló, zongorán kiséri Zoltav Mátyás ének­tanár. 5. Ki volt nagyobb? Költemény. Irta: Tóth Kálmán, szavalja Haas Dezső IV. oszt. tanuló. 6. Tárogató. Krécsy Edétől, énekli az ifjúsági daloskor. 7. Rendületlenül. Költemény, irta: Arany János, szavalja: Margitay Ernő VI. oszt. tanuló. 8. Ábrányi 7-ik Magyar Áb­rándja. Zongorán előadja: Binder Ottó VII. oszt. tanuló. 9. Ünnepi beszéd, tartja: Búzás István, tanár. 10. Az ifjúság hazafias fogadalma. A tanulók nevében elmondja: Szilágyi Lajos, VIII, oszt. tanuló 11. Szózat. Énekli: az ifjú­sági daloskor. Közöljük az ifjúság valóban szép hazafias fogadalmát, mit Szilágyi Lajos szónoki hévvel mondott el. „Mélyen tisztelt Vendégeink ! Tekintetes Tanári Testület! Édes hazánk ezer éves fennállásának, nem­zetünk ragyogó dicsőségének mai ünnepén lel­kűnkben a nemzeti önérzet és remény húrjai megrezdülnek s hazánk dicsőséges múltjáról és jövendőjéről zengedező harmonikus egységbe olvadnak. Az uj ezredév hajnalát gyermeki szivünk őszinte örömével, lelkünk igaz hevével köszönt­jük és boldogoknak és büszkéknek valljuk ma­gunkat, hogy gyermekei vagyunk e vérrel és könynyel áztatott földnek, melyben apáink szent hamvai nyugosznak s a mely drágább nekünk mindennél a világon. Most látjuk, hogy az ész, erő és szent­akarat ha'rcza sem volt hiában. Dicső őseink­nek méltó unokái akarunk mi is lenni: téged, drága Hazánk, örökre szivünkbe zárunk, bol­dogságodon becsülettel és híven munkálkodunk, hogy nemzetünk künn hatalmas, benn virágzó és szabad legyen. Megfizetjük neked, szent Ha­zánk, mind, a mivel csak tartozunk; érted élünk, ha kell, halunk, hiszen a nagy világon kívüled nincsen számunkra hely! Most pedig, kedves tanulótársaim, emel­jük fel szivünket; mindnyájunk szent fohásza egy érzésbe olvadjon össze s zengjünk el a régi éneket: Boldogasszony Anyánk ! Régi jó Pátronánk í Magyarországról, árva hazánkról, Ne felejtkezzél el szegény magyarokról! Lelkünk szent fohászait milliók forró imá­jával egyesítve küldjük a magyarok Istenének trónjához, esedezvén előtte: Tartsd meg, nagy Isten, örökre a ma­gyart, kit magadnak kiválasztottál, áldd meg sokat hányatott, árva hazánkat; tedd nagygyá és dicsővé nemzetünket s engedd, hogy a merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai felvirágozzanak !“ A Toldy Ferencz-ntczai iskolában. Azt elhiszem, hogy a székesfőváros egyes iskoláiban nagyobb diszszel és pompával ünne­pelték meg hazáuk ezeréves fennállásának év­fordulóját; de szebben, lélekemelőbben talán se­hol, mint a II. kér. Toldy Ferencz-ut- c z a i elemi iskolában. A intézetnek tágas torna­termét ez alkalomra virággal, lombbal, zászlók­kal és czimerekkel, pompásan feldíszítették a mi már magába is kedves es szép képet nyúj­tott. Mig a tanulósereg a vízivárosi plébánia­templomban Te Deumot hallgatott, a feldíszí­tett tornaterem székei lassanként megteltek a meghívott vendégek díszes seregével, kik kö­zött ott láttuk : Kollár Lajosné szül. Andaházy Gábriella és Kollár Amália urhölgyeket, Del Medico Ágoston főlövészmestert nejével, özv. Jenny Antalné, Lorberer Lászlóné urhölgyeket, Mocskonyi Gyulát nejével, továbbá Bozóky Ist­ván, Trautmann Ottó, Tolnay Imre és Kemény István iskolaszéki tagokat, azután Münzberger Ferencz, Pataky László, Hauer Adolf stb. stb. urakat. Mikor a gyermeksereg a teremben szépen elhelyezkedett, megjelent pompás diszmagyar- ban : Kollár Lajos iskolaszéki elnök, kit za­josan megéljeneztek. Az ünnepélyt a Hymnus eléneklésével nyitotta meg a tanulósereg, me­lyet a nagyszámú vendégkoszoru állva hallga­tott végig. Utána Kollár Lajos állott a ré­szére elhelyezett emelvényre s mondott egy olyan remek, és hazafias szellemtől áthatott lelkes megnyitó beszédet, mely mindenkit ma­gával ragadott. Gyönyörű beszédjét, mely érde­mes, hogy megörökittessék, jövő számunkban adjuk egész terjedelmében. Leírhatatlan az a nagy lelkesültség, az a mély és gyújtó hatás, melyet ez a beszéd úgy a gyermekekre, mint a vendégekre gyakorolt. A szűnni nem akaró taps és éljenzés lecsilla­pulta után Takács Károly növendék szavalta el Inczédynek „Ezer év“ ez. szép költenionyét zajos tetszést aratva azzal. — Majd Protz István tanító olvasta fel a magyar nemzet ezer éves történetéről szóló értekezését, melynek vé­geztével Bruder Henrik intézeti növendék lépett a feldíszített térképhez, melynél értelme­sen s szabadosán mondott rövid ismertetést Magyarország földjéről. Majd a hazafias szavalatok egész sorra következett. Valóban gyönyörűség és élvezet volt azo­kat az értelme-, tiszta, s finom hangsúlyozással előadott szavalatokat hallgatni, melyekben azok a parányi gyermekek mintha egymást felül­múlni akarták volna. Mocskonyi Gyula, Münz­berger Ferencz, Del Medico István, Pataky Dé­nes, Schauer Ágostu. Pfeffermann Vilma, Lor­berer Géza, Hauer Oszkár, Várady Jenő, Jenny Géza, Schwarzmann Ilona és Schreiber József növendékek mind derekasan megállották helyű­ket e tekintetben ; de különösen kiváltak Mocs­konyi Gyula, a ki diszmagyar öltözötben sza­valta el Majthényi Flórának „Mi a haza?“ ez. remek költeményét, — továbbá Del Medico István, a ki Pósa egyik hazafias szép kö.temé- nyének értelmes elszavalásával, és Pataky Dénes, a ki Lampérth Géza „Ismerek egy szép országot“ ez költeményének jól hangsúlyozott, szabatos előadásával méltán megérdemelt tapso­kat aratott. A szavalatok elhangzása után az iskola énekkara ismét egy hazafias szép dalt adott elő

Next

/
Oldalképek
Tartalom