Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-06-14 / 24. szám
Budapes1- 1895. (4) BUDA és VIDÉKÉ Junius 14. mulatás mellett nemesebb czélokért küzdöttek s ez a magyar nemzetiség eszméjének pajzsa alatt a magyarosodás előmozdítása volt. A tagok közvetítésével az egyesület a budai lakosság közé vitte a hazaszeretetet és a magyarosodást, s az elvetett magból terebélyes fa, a haza javára törekvő és a hazáért élni-balni kész polgárság nőtt. Az egykori német egyesület szelleme, igazgatása és nyelve már teljesen magyar. Az egyesület férfiai a budai polgárságot meggyőzték a czéllövő-egyesület életrevalóságáról s nem sokára az egyesület megalakulása után a lövőbely a budaiak kedves szórakozó helyévé lett: tagjai évről évre szaporodtak s az érdeklődés az egyesület iránt folyton fokozódott. Az egyesület százados fönnállásának ünnepét 1866-ra tervezték. A közbejött országos és egyébb események azonban az ünnep megtartására nem voltak kedvezők, ennélfogva ezt az 1871'd;ki évre halasztották. A százados ünnep 1871. augusztus 18-án kezdődött s augusztus 23-ig folyt. Az ünnep második napján, augusztus 19-én alakult meg a már korában Erczhegyi Ferencztől indítványozott Országos lövészegyesület. A diszlövést a király helyettese, Tóth Vilmos belügyminiszter három lövéssel megnyitotta s utána a hat napig tartó czéllövés alatt 27 390 lövést tettek. Az ünnepen részt vett 39 magyarországi, hét osztrák, egy svájczi, egy olaszországi, két al- bánia czéllövő egyesület küldötte és egy amerikai polgár. A budai polgárok régi lövőhelyét melyen a százados ünnepet még megtarthatták, a vízivárosi bástyafalak mellett, az egykori Hcrvát- házban, a szegényház-utczában, részben a mai Szent-János-kórház helyén, részben a mellette elterülő magántelkeken találjuk meg. Ezen a területen majdnem kétszáz évig lőttek czélba a budaiak. Mikor kezdették meg itt a czéllövést ? azt nem lehet megállapítani. Az első adat a lövő- helyre vonatkozólag az 1696-diki összeírás, melyben a lövőhely meg van említve s ugyanezt a helyet vallja az 1714-diki összeirás is. Tekintve azonban azt, hogy a budai és pesti polgárság fölesketését I. Lipót király 1687. november 7-én vette tudomásul, a czéllövés 1688-ban vehette kezdetét, minthogy a polgárság fölesketósével és megalakulásával a védelmi és ezzel járó kötelezettségek akkor már a polgárságra nehezbedtek. A budai czéllövő egyesület, a mint tudjuk, 1871-ben ünnepelte százados fönnállását, Buda-Pesten azonban kétszáz év óta gyakorolják a czéllövést, minélfogva a két százados ünnepet Millénium évében méltán meg lehet tartani és pedig annál inkább, mert a speciális részek kivételével, az, a mit a budai czéllövő-egyesületről mondottunk, a pestire is értendő. Az utóbbi azonban mint külön egyesület ma már nincs meg, beleolvadt a budaiba s azóta az egyesült két testület a Budapesti nevet viseli. A Szent János-kórház építése és bővítése következtében a lövőhely telke mind kisebb térre szorult, úgy, hogy 1790-ben már csak 3991 négyszög ölnyi volt. Eredeti nagyságát nem ismerjük. A fenmaradt területnek egy részét még 1792-ben adták el. Ily módon a lövőhelynek nagy területe leapadt 221 l5/l0 négyszög-ölre, melyet a budai czéllövő-egyesülettől kórházi czélra a főváros 1883-ban 50.000 írtért megvett. A telek eladása után az egyesület a Nagy-Rókus-utcza végére vonult s az ott vett telkeken épitett díszesebb lövőházát nagy ün- nepséggel 1885-ben foglalta el. A czéllövő-egyesület történetének befejezéséül a következőkben ismertetjük még az ezzel kapcsolatos Szent János szobor történetét is. Annak idején nem csak a városnak, hanem a czéheknek és testületeknek is volt védő- szentjük. A város Xav. Szent Ferenczet fogadta meg még 1709-ben, illetve 1710-ben patronu- sának. Hogy a polgárság czéllövő-testületének volt-e külön patronusa, azt nem tudjuk, de gyanítjuk, hogy volt, különben nincs értelme annak, hogy a még szentté nem avatott, csak ennek tisztelt Nöpomuki Jánosnak éppen a lővőhelyen állítsanak szobrot. A szobor fölállításáról egyedül az 1717. évi május hónap 7-iki jegyzőkönyv emlékezik meg, melyből azt lehet következtetni, hogy a szobrot a polgárság állította fel s a költséget a polgárság czéllövő testületének pénztára viselte, mire nézve a tanács előleges engedelmét kérték. A szobor a lövőhelynek oly részén állott, melyet 1819-ben a Szent János-kórház kiépité- tésére és nagyobbitására elfoglaltak ; a tanács ennek következtében a szobrot lebontatta és a szoborrészt eladta. Az uj szobor 1820. körül épült mostani helyén. Történetét nem ismerjük, lehet, hogy ezt is a polgárság, illetve most már czéllövő-egyesület állíttatta. Különfélék. — Az ezredév Budán. A szent korona és jelvényeinek a Mátyás-templomba való átvitele, annak közszemlére kitétele, a királyi palota alapkőletétele, a főispánok fogadása, a hodoló diszme- net, a törvényhozás mindkét házának tisztelgése megélénkítette Budát. A király és családja itt tartózkodása régi szép napokat elevenített fel. A ragyogó múlt támadt fel lelkesedésben és az ünnepek kifejezésében. Adja isten, hogy a király palotájának alapkőletétele egyúttal Buda emelkedésének és régi nagysága visszatérésének is alapja legyen. A király otthonának legyen szép és méltó kerete és legyen Buda otthona az irodalom, tudomány és művészetnek . . . így azután felvirul Buda, és felvirul vidéke. — Kérelem a t. közönséghez. A Budapestre szóló levelezéseket a hiányos czim- zés miatt még mindig uem lehet a kellő gyorsasággal kézbesíteni, mert a czimiratban a t. közönség többnyire csak az utczát és a házszámot tünteti ki, holott ha a közigazgatási kerületet és lehetőleg az emelet, ajtószámot is feljegyezné, a levelezések kézbesítését meggyorsítaná és a postai közegek teendőit is megkönnyítené. Az utazó postai alkalmazottak — ugyanis — a Budapestre érkező mozgó- és kalauzpostákkal közvetített összes levelezéseket már útközben közigazgatási kerületek szerint rendezik oly czélból, hogy kézbesítéssel foglalkozó székesfővárosi postahivatalok a rendezett levelezéseket a közigazgatási kerületekben alakított levélhordói kerületek szerint gyorsan szétoszthassák. Ha a levelek czimzése hiányos, az utazó postai alkalmazottak, nemkülönben a kézbesítő posta- hivatalok feladatukat a kellő időre megoldani nem képesok és ennélfogva kellő időre a levelek sem kézbesíthetők. Újból felkérem tehát a t. közönséget, hogy saját érdekében a levelezések gyorsabb kézbesithetése s a postai alkalmazottak amúgy is terhes szolgálatának megkönnyítése végett a Budapestre szóló levelezések czimiratában az utcza és házszámon kívül a közigazgatási kerületet (I—X ig) és lehetőleg az emelet és ajtószámát is kiírni szíveskedjék. Budapest, 1896. május hó 28-án Dürr s. k. — Az ezredév ünneplése. A budapesti Ernő egyesület, melynek tagjai az Ernő- rend kiszolgált és nyugalmazott katonái, jun. 7-én ünnepelte az ezredév ünnepét Nősek Ig- nácz jóhirü vendéglőjében. Az ünnepre az egyesület tagjain kívül a közös hadsereg és a honvédség sok nyugalmazott és kiszolgált katonája jelent meg. Az ünnepet Bellobraidits Lipót nyugalmazott százados elnök nyitotta meg, éltetvén a királyt. Utána a közös hadsereg, az osztrák, magyar és horvát m. kir. honvédség részéről megjelentek, mondtak beszédeket, poharat ürítvén a magyar haza boldogságára, virulására. Az ünnep után az egybegyűltek még sokáig meradtak együtt. — Erdélyi Béla költeményeire. A költő, a kinek lantját igaz hivatás zenditette meg; a kit nem a szárnytalan vágy hajszol a Parnasszus magasára, hanem a Múzsa égető csókja avatottt fel poétává, egy pompás csokorba köti össze költői lelkének virágait. Köznapi nyelven szólva: egy kötetben gyűjti össze hangulatos szép költeményeit, melyeket olvasni üdülés és igaz lelki gyönyör. A „Vasvármegyét“ tüntette ki azzal a költő, hogy egész sorozatát tette közzé elősször hasábjain azon költői alkotásoknak, a melyeknek keresetlen bájai és formai tökélye a legelőkelőbb irodalmi közlönyök utján országszerte élénk viszhangot keltett a szép és emelkedett iránt fogékony keblekben. Erdélyi Béla költeményei lényegileg és formailag azon irodalmi müvek közé tartoznak, melyek nem enyésznek el, nem törlődnek ki az emlékezetből egy-két rövid nap elmúltával, hanem mint a szépnek és eszményinek tiszteletére meggyujtott világitó fáklyák: egy magasztos ideálokért rajongó költői lélek becses megnyilatkozásaiként átszállnak a jövendőre is. A költő közöttünk él, ide vezette a kiszámithatlan és szeszélyas Fortuna, hogy Vasvármrgye előkelő társadalmában foglaljon el megillető és méltó pozicziót. Nekünk jutott a szerencse, hogy előfizetést hirdessünk Erdélyi Béla költeményeire. Megtesszük ezennel örömmel és lelkesedéssel, abban a tudatban, hogy Vasvármegye művelt közönsége sorában nem találkozik senki, aki ezen igazi költő nemes és emelkedett költészetének egybegyüjtött termékeit könyvtárából kizárná. A pompás kiállítású kötet a fővárosban fog megjelenni. Előfizetési ára 1 frt és gyűjtőknek mmden 4 példányra egy tiszteletpéldány- nyal kedveskedünk. Az előfizetési összegek a „Vasvármegye“ szerkesztőségéhez küldendők be „Vasvármegye“ szerkesztősége Szombathely. — A budai dalárda a kiállításon. A hires budai dalárda, mely már annyi babért aratott, a kiállítás hangverseny csarnokában Bellovics Imre karnagy vezetése alatt hangversenyt rendezett. Dalárdánk elragadta a közönséget s valóságos tapsvihar hangzott fel az előadott szép magyar darabok után. A budai dalárda ezen az estélyen is diadalt aratott. Kár. hogy a hangversenyt nem a saját alapja javára rendezte. — Krisztinavárosi főgymnázium. Fekete József krisztinavárosi fögymnáziu- mának nyilvánossági jogát a közoktatás minisztere nyolcz osztályra egészítette ki. A miniszter valóban jót tett Budával, hogy ezt a kitűnő intézetet, hol jól tanítanak és jól nevelnek s hazafias szellem honol, méltányolta és ezzel a budai polgárság általános óhajának eleget tett. Ezt várhattuk is olyan önálló minisztertől, mint Wlassics Gyula. A miniszterhez küldöttség megy, hogy megköszönje a budaiak iránt táplált jó indulatát, és annak továbbra fokozottabb mértékben való tanúsítását kéri. — Összejövetel. Az I. kér. nemzeti asztaltársaság saját helyiségében (I. kér. Árok és kereszt-utcza sarkán levő Wichtl-féle vendéglő) junius 15-én rendes gyűlést tart, a tagok több közérdekű ügy mikénti elintézése miatt gyűlnek össze, siker azonban csak úgy érhető el, ha a tagok minél számosabban jelennek meg. — Jótékonyczélu társasvacsora. A „Jósziv“ asztaltarsaság e hó 22-én Hekker György I. Döbrentey-téri vendéglőjében haug- versenynyel egybekötött társasvacsorát rendez, melyre nem tagok is szívesen láttatnak. Egy teríték ára 1 korona. — Kirándulás. A magyar turista egylet budapesti osztálya folyó hó 14-én Pilis- Csaba, Postaréti erdő, Simon halála, Fekete hegy, kétágú hegy Esztergomba kirándulást rendez. Indulás az esztergomi vasút O-Buda hajógyár állomásáról reggel 6.50 perczkor Piíis-Csabára. Gyaloglás 9 óra. Élelmet ki ki magával visz. Vezető: ifjú Ferenczy Károly. — Beiratások. Az I. k e r. k i r. k a t h. gymnásiumba, mely a jövő tanévben' sz V-ik osztály megnyíltával mint állami fő- gymnásium folytatja működését, a jövő héten lesznek a beiratások, még pedig : junius 16-án az I., jun. 17-én a II. III. jun. 18-án a IV. és V. Osztályba. A felsőbb tanügyi hatóság korábbi rendelkezése szerint ezen intézet körébe azok a növendékek tartoznak, a kiknek
