Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-01 / 9. szám

Budapest, 1896. (5.) BUDA és VIDÉKÉ. Márczius 1. iró ezt a müvét figyelmes hallgatóság előtt ol­vasta fel az Akadémiában. Jól felhasznált ma- rázott adatai, htt képben ábrázolják az ameri­kai kivándorlást. Érdemes munkát végezett és ezzel szaporította sikereit. — A budai püspök beiktatása. Fényes ünnepélylye), nagy lelkesedéssel iktat­ták be Magyarevics Jeremiást a szeretett és tiaztelt kitűnő s bazafiságban is kiváló uj budai püspököt. Az ünnepély lefolyását jövő számunk­ban közöljük. — Öngyilkosság. Folyó évi február hó 23-án délelőtt a zugligeti „Fáczán“ ven­déglő közelében egy 18—20 évesnek látszó fiatal ember halántékon lőtt sebbel halva talál­tatott. A nyomozat során kétségkívül megálla- pittatott az, hogy öngyilkosság esete forog fenn. A hullánál talált iratokból az következtethető, hogy az öngyilkos Strnád József pinczérrel azonos. J. — Értesítés. A budapesti I—III. kér. szállodások vendéglősök, bor- és sörmérök ipar­társulatának elnöksége figyelmezteti tagjait, hogy a dohány gyártmányok eláru&itásahoz szükségelt uj engedélyért f. é. márczius hó vá­gyig a m. k. Pénzügyigazgatósághoz folyamodni keli. Egyben értesittetnek a tagok, hogy útba­igazítások és felvilágosítások a társulati irodá­ban (II. medve utcza 6. sz.) minden csütörtökön délután 4—6 óráig készséggel adatnak. — Az I. magyar általános tiszt­viselő egylet mint szövetkezet m. hó 23-án tartotta meg évi rendes közgyűlését a II*ik kerületi főreáliskola nagy termében. Az ülésen Szőts Albert honvéd miniszteri osztály tanácsos elnökölt, ki meleg szavakban köszönte meg azt bizalmat, mely vele szemben a köz­gyűlésen való elnöklés tekintetében egyhangú­lag nyilvánult. Szónoki szépségekben gazdag megnyitó beszédében hangsúlyozta a tisztviselő egylet jelentőségét s annak áldásos voltát; majd az ország ezeréves fennállásának küszöbön levő ünnepével kapcsolatban, a tisztviselők hely­zetét ecsetelte találó színekkel. Megemlékezett egyszersmind a szövetkezet igazgató titkárának Szarun Eleknek elhunytáról is, s kiemelvén annak a szövetkezet ügyeiben kifejtett kiváló érdemeit, emlékének jegyzőkönyvi megörökíté­sét hozta javaslatba. A közgyűlés tárgyai minden vita nélkül nyertek elintézést. Az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak jelentései egyhangúlag vétettek tudomásul, valamint a tiszta nyere­mény felosztása iránt tett az a javaslata is, mely szerint ebben az évben az üzlet részek után 7 és J/2 °/o kamat osztalék fizettetik. A köz­gyűlés a szövetkezet által tett 2000 frtos ösz­töndíj alapítványnak bemutatott alapitó levelét is helyben hagyta. — Emelkedünk. Egy városrészt semmi sem emel úgy, mint az Ízléses és szép építke­zés. Alkalmunk volt egy meglepő s öszhang- zatos tervet látni, a melynek alapján emelendő épület szépíteni fogja városrészünket. Beer Lajos közbec8ülésben részesülő polgártársunk árpacsiráztató vállalatának jelentékenyebb át- nlakhására és uj építésére kért engedélyt. Beer Lajos évekig volt a Deutsch és Beer c/.ég fő­nöke. Azt az ipart, melyet folytat külföldön hosszabb ideig tanulta és oly színvonalra emelte, hogy gyártmányai nemcsak Európában, de Fiúmén át a tengeren az egész világon örven­detesen keresettek. A vállalat telepének kiépí­tése díszére válik a Krisztinavárosnak. Egész­ségügy szempontjából sem eshetik kifogás alá. A maláta illat nem fertőzi az egészséges leve­gőt, sőt hasznos és élvezetes. A csírázott árpát teheneiknek a majorosok jutányos áron veszik és ezeknek is jó, hogy az olcsó tápszert közel­ben szerezhetik be. Az is figyelemre méltó kö­rülmény, hogy a vállalatnál husz-harmincz budai ember dolgozik. Az iparvállalat gőzerő nélkül működik, tehát a szomszédoknak sem okoz kellemetlen zajt. A mint az építési bizottság a terveket jóváhagyja Beer Lajos az építkezéseket megkezdi és egy szép épülettel emelkedik a Vérmező környéke. — Italadók kézikönyve. Benedek Sándor pénzügyminiszteri osztálytanácsos és Róka József pénzügyőri titkár. Az ital, fogyasz­tási s italmérési adók és az állami italmérési jövedék jogtana czim alatt igen hasznos szak­munkát adtak ki. Az itt felmerülő jogviszonyo­kat szabályozó törvények, végrehajtási utasítá­sok, Közkézen nem is forgó számos miniszteri rendeletek és a felsőbb hatóságoknak elvi ha­tározatai, vagyis az ide vonatkozó tételes jog anyaga már is oly terjedelmet öltött, hogy annak kihasználása alkalmas segédkönyv nélkül immár lehetetlen. Nem csoda tehát, ha úgy az adószedósre jogosult városok, községek és bér­lők, mint az adófizetésre kötelezettek ez adózás körül jogaik és kötelezettségeik iránt teljes tájékozatlanságban nem képesek érdekeiket kel­lőleg érvényesíteni. De érzik ez állapot súlyát különösen a törvények alkalmazására hivatott pénzügyi s közigazgatási hatóságok közegei is. E munka gyakorlati használhatóságát emeli, hogy nem szorítkozik csupán a törvények és utasítások szövegének közlésére, hanem a vo­natkozó jog anyagát a különböző ágazatok sze­rint szakszerűen rendezi és földolgozza. A 384 oldalra terjedő könyv ára 5 korona. Az előfi­zetés, illetve megrendelés Róka József czimére (Budapest, II. Krisztina-körut 1. sz.) küldendő. Mulatságok. A Budapest III. kerületi jótó- konyczélu egylet“ saját alapja javára 1896. évi márczius hó 7-én a Mókus-utcza 6. szám alatti teremben zártkörű jelmez-estélyt rendez. A zenét Miskolczy Géza nemzeti zenekara szolgál­tatja. A tánczrendezést Redlich Á. és fia táncz- tanitó urak szívességből vállalták el. Kezdete 8 órakor. Belépti dij: személyjegy 1 frt, család­jegy 1 frt, családjegy (1 ur és 2 hölgy) 2 frt. Jegyek a rendező bizottsági tagoknál és este a pénztárnál kaphatók. — A székes-fővárosi III-ik ke­rületi kör saját könyvtár-alapja javára 1896. évi márczius hó 7-én, a „Korona“ vendéglő termeiben zártkörű tánczvigalmat rendez. Be­lépti-jegy ára: tagoknak 2 korona, nem tagok­nak 3 korona Felülfizetések az egyesület nevé­ben köszönettel fogadtatnak. Kezdete 8 órakor. A zenét & cs. és kir. 23-ik sz. gyalogezred zenekara és egy nemzeti zenekar szolgáltatja. A Xenemann H. János táncz- növendékei 1896. márczius hó 7-én a „Fáczán“ összes termeiben (II., Medve-utcza 6. szám.) zárkörü tánczvigalmat rendeznek. A zenét a 69. sz cs. és kir. gyalogezred zene­kara szolgáltatja. Kezdete 8 órakor. Személyjegy 1 frt. Családjegy (2 hölgy egy 1 ur) 2 frt 20 kr. Meghívó. Hauszmanné táncztanitónő növendékei folyó évi márczius hó 7-én az I. kér., polgári kör termeiben (I. kér., Alagut- utcza 1. szám.) Zártkörű tánczestélyt rendeznek. Aradi Zsigmond Petőfi-dombormiive. A „Hazánkéban olvassuk : Most midőn annak a félmilliónak, a me­lyet Pulszky kezére bíztak, a mint már kivi­láglott, legalább is tetemes összege értékét alig érő külföldi lim-lomra úszott el, és egy részén legalább is nem kiváló mübecsü, szintén kül­földi műtárgyakat vásároltak, nagyon aktuális a Petőfi-társaságnak az Aradi-féle gyönyörű Petőfi-dombormü megszerzését czélzó határozata, annál inkább, mert a Pulszky-féle vásárlással egy másik párhuzamos működés is indult meg, a melynek éppen nem örvendetes mozzanatát képezte, hogy egy német Stuck nevű festőnek furcsa szfinkszét a magyar állam részére nyolcz- ezer forinton megszerezték. A Petőfi-társaság, a mely újabb időben hazafias és művelődési szempontból eleven tevékenységet fejt ki, utolsó ülésében egyhangúlag elhatározta, hogy az Aradi-fé^e dombormű megszerzését fogja kérni a vallás- és közoktatásügyi minisztertől. A Hazánk már régebben megemlékezett Aradinak szép szobormüvéről röviden, de a legteljesebb elismerés magasztaló hangján és már ezért is éppen oly örömmel üdvözölhetjük a Petőfi-tár­saság ténykedését, a milyen megelégedéssel regisztrálhatjuk laptársainknak a mi nézeteink­kel mindenben összhangzatos dicséreteit. Szá­mos fővárosi lap irt már a pompás reliefről s 1 egybehangzólag kiemelik, hogy azon a Petőfi müveit és életét a köztudat szerint jellemző hatalmas tulajdonságok lélekemelő, tisztelet kö­vetelő sajátságok gyönyörűen egyénitve, a mii- 1 vészi összhang varázsával jelentkeznek arczki- fejezésben s tartásban egyaránt. Többszörösen ki lett emelve az, hogy arczképszerü hasonla­tosság tekintetében is tökéletes és felette áll az élet után felvett, egymástól elütő arczvouásokat mulató képeknek, ami csak hosszas tanulmány, a régi képek használható s egymásba illeszt­hető részleteinek gondos kifilrkészése utján si­kerülhetett. Jó kedvvel szemléljük az arczon a magasztos kedély tükrözését s találónak valljuk azt a megjegyzést, hogy ez a Petőfi-alak, a magyar zseniálitás prototipusa is. A „Magyar Állam“ erről a domborműről szóló tárczájában azt írja, hogy alkalmas mü a szobrászat nép­szerűvé tételére hazánkban. A művön elömlő teljes összhang folytán egyes vonások, részle­tek, kiválóan kiemelhetőknek nem említhetők. Mégis ki kell emelnünk a szemeket, a lélek tükreit, a melyek minden embernél külön egé­szet képeznek s Petőfinél a kortársak egyhangú előadása szerint különösen mély titzüek|s varázs- szerű hatásuak]voltak. A szobron ez bámulatos vir- tuositással van visszaadva, és a szemgolyókból mintha az eleven szem sugarai ömlenének. A Petőfi-társaságnak a kormányhoz intézett ké­rőimé úgy hisszük nem lehet eredménytelen s a szobormű nemsokára biztosítva lesz a nem­zeti muzmm, vagy más méltó hely számára. Eddig a jelesen szerkesztett Hazánk, a mi­hez a magunk részéről hozzá teszszük, hogy a Buda és Vidéke már régebben szintén feltétlen magasztalással szólott a remek műről, s osztja épen úgy az Egyetértés müitészének bírálatát, mint a Westöstliche Rundschauban Musacus által irtat, hogy az Aradi Petőfiije a magyar zsenialitás prototipusa illetőleg, hogy a gyö­nyörű mü a modern arczképek a leghíresebbek, legjelesebbek között is kiváló művészeti becsre nézve alig leli méltó párját. A „Buda és Vidéke“ czimü hetilap tek. Szerkesztőségének. Helyben. (Kivonat a budapesti I. kerület várbeli iskolaszéknek 1896. évi feb. 17-én tartott ülésének jegyzőkönyvé­ből. 3. pont.) „Becses lapjuk f. é. 4-ik számában az ál­talunk szegény sorsú gyermekek felruházása czéljából rendezni szokott Karácsonyfa ünne­pélyre adakozók, ■— a mi jótevőinknek, — tel­jes névsorát voltak szívesek közölni; midőn e nyilvános nyugtául is szolgáló közlésért elis­merő köszönetünket nyilvánítjuk, nem késünk egyszersmint a mi jótanuló, szegény sorsú ta­nulóink nevében, e szives és az adókozó kö­zönségre hatással biró jótékonyságukért őszinte hálánknak is kifejezést adni. Budapest, 1896. febr. 27. Dr. Gombár Tivadar Kosutányi Géza kir. tanácsos, iskolaszéki elnök, iskolaszéki jegyző. A közönség köréből. Tisztelt Szerkesztőség! A Tbonet-udvar- beli pilseni sörcsarnok asztalain oly gyufa- és fogpiszkáló-tartók vannak kitéve, melyek talap­zatát pénzgyűjtő szekrények képezik, és pedig a mentő-egyesület javára való adomá­nyok befogadására. Ez eszme itt mindjárt első nap lön népszerűvé és szépen folytak az ado­mányok; e dolgot pedig itt kezdeményezte maga a mentő-egyesület, mely az elzárható perzselyeket a vendéglősöknek és kávésoknak ingyen szolgáltatja. Hasonló eljárás a budai oldalon is ve­zethetne szép eredményekre és hathatósan moz­díthatná elő a budai oldalon létesíteni szándé­kolt mentő-egyesület ügyét, melyért ott is elegen lelkesülnek és önként is vállalkoznának ez adomány-gyűjtés kezelésére és ellenőrzésére megbízható férfiak. Nézetem szerint a tisztelt szerkesztőség — mint a specziális budai érdekeknek a nyil­vánosság előtti egyedüli képviselője — volna ez ügy első megpenditésére leginkább hivatva. Arról is értesültem, hogy a pesti mentő - egyesület e perzselyeket egy nagy gyári czég- től — gondolom a Zellerin-félétől — ingyen kapta. Ä mit e czég a pesti mentők javára tett, talán a budai mentőktől sem tagadná meg. * Egy abonens.

Next

/
Oldalképek
Tartalom