Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-23 / 8. szám

Budapest, 1896. (2.) Február 23. A folyammórnöki hivatal közbenjöt- tével évenkint a tavaszi árviz beállta előtt a töltések, partok bejárandók, erről jegyzőkönyvet vesznek föl s egyúttal tár­gyalják azokat a munkálatokat és épít­kezéseket, melyek a legutóbbi bejárás óta az árvédelmi helyzetet javították vagy súlyosabbá tették. E jegyzőkönyv másolata minden óv január hó 15-éig a földmivelósügyi miniszternek bemuta­tandó. E jegyzőkönyvben kell egyúttal nyi­latkozni a felől is, vájjon a védelemhez szükség munkaerő és védelmi anyag tény­leg rendelkezésre áll-e, vagy a mennyi­ben ennek bizonyos része nem okvetle­nül szükséges, kellő időben való szállí­tása biztosítva van-e. Az árvízvédelem második és har­madik fokozatánál czélszerü külön árvé­delmi bizottságot szervezni, mely a fő­városi mérnöki hivatalt védelmi teendői­ben adminisztrative és műszakilag is tá­mogatná. Ez a bizottság az egyik pol­gármester elnöklete alatt az illetékes tanácsnokból, a mérnöki hivatal főnöké­ből, a folyamérnöki hivatal vezetőjéből s az érdekelt dunai kerületi felügyelők­ből állana. E bizottságtól teljesen elkülönített hatáskörei szervezendő a vészbizottság, mely csak abban az esetben alakulna meg és kezdené meg működését, ha a székes- főváros tényleg oly viszonyok közé kerülne, hogy az elöntés veszélye imminenssó vélnék, vagy ha az árviz a város területének egy részére már beha­tolt, ami különösen a töltésekkel nem védett területeken, például a Lágymá­nyoson gyakran előállhat. E vészbizottság hatásköre semmiben sem terjedne ki a védmüvekre és azok védelmére és csakis a kitört árvízből ki­folyólag a polgárság élet- és vagyonbiz­tonsága, a rend íöntartása, a közegész­ségügyi és humanitárius intézkedések végrehajtása képezné föladatát. A miniszter kijelenti, hogy e javas­latok tekintetében állást akkor foglal majd, ha a székes- főváros az ár védeke­zési szabályzat tervezetét fölterjesztette a következő szavakkal végzi leiratát: Annyian voltunk, hogy még az apagyil­kosnak sem kegyelmeztünk volna. Ez az oka, hogy csak éjfél után kezdtek szabadon mozogni s reggel felé emelkedethetett a hangulat igaz magasságra. Egyebekben pedig a bál igen díszes volt, derekasan kitett magáért Egerváry Géza, a ki díjmentesen engedte át a termeket, Szel- n ár, a ki ingyen adta ide délszaki szép nö­vényeit, a Haas Fülöp és fiai czég, mely saját költségén végeztette a meglepően sikerült dí­szítéseket, az általános osztrák 1 é g s z e s z tár­sul a t, melynek csőhálózata ajándékba szál­lította^ világosságot és a pokoli hőséget, a rendező bizottság pedig kitartó munkájával, melyhez a táncz is tartozik. Reggel a Rémi kávéházba mentünk. Tu­dom, hogy ez senkit sem érdekel, de el kellett mondanom azért, hogy panaszomat előadhassam. Mi budaiak nagyon is kértük a Buda és Vidéke lapot, A fopénzbeszedő gúnyos ajkbigygyesztéssel válaszolt: „Áztat ming nem ismerjünk“. Kedves Rémi papát ké­rem tehát, hogy Vilmos regenshez . . pi.nezért utasítsa a lap megrendelésére és több tiszteletre, mert meg vagyon Írva, hogy nem csak nájesz potlilischesz Vichszblattal él az ember. —y. RUDA és VTDEKE „Őszinte örömömre szolgálna, ha egy megfelelő árvódekezósi szabályzat kidolgozása és megállapítása által a szé­kes- frváros árviz elleni biztonságának garancziáit szaporítani sikerülne.“ A gyermekbarát. Sápadtan, kopott foltos ruhában megy a szegény gyermek az iskola felé. Szép nagy sze­meit fel-fel veti a járó-kelőkre, ezek elsurran­nak mellette a nélkül hogy szemet vetnének rá. Szurtos, bűzös odúból gyűrött szalmavánko­sáról alig hogy kijött az Isten szabad ege alá, a gondos anyai kéz talán meg is simogatta, megmosdatta a halvány kis arczot, de meleg szereteténél egyebet nem adhat neki, pedig ez is sok, de elég kevés annak a ki éhezik. Hogy emberek éheznek ... az fájó s ré­mitő, — de hogy az ártatlan s magán segíteni nem tudó gyermek éhezzék, az lesújtó és meg­szégyenítő gondolat. A szegény, becsületes nap­számos kórházban fekszik, az anya napszámba siet, a gyermek éhesen az iskolába. És ez az ártatlan lélek kérni, könyörögni se mer. Ott ül a többi tehetősebb szülők gyermekeivel egy padban, de azok megnem kérdik tőle volt-e ma früstököd, lesz-e ma ebéded? És az emberbaráti szeretet egyszerre fel­ébred. Nemes szivü férfiak és nők összetömö­rülnek, társulattá alakulnak, egyedül abból a czélból, hogy az iskolás gyerekek ne éhezzenek. Hát az emberiség szempontjából humánu­sabb, nemesebb, becsületesebb czél vezetett-e valaha' társulatot? Nem! A „gyermekbarát“ egyesület, a szűkölködő és gondozás nélküli iskolás gyermekeket gyá- molitó-egyesület most adta ki hetedik évi je­lentését a melyet B e r e c z Antal egyesületi elnök állított össze. Ez a jelentés az öröm könnyét csalja ki a szemből és a hála édes érzését azok iránt kiknek megadatott jót cselekedni. A „gyermekbarát“ egyesület védnöke a minden jóért és nemesért lankadatlanul fára- dodó Tisza Kálmánná szül: Degenfeld-Schom- berg Ilona grófné. Az ő kiváló buzgalmának ér­deméül tudható be, hogy az egyesület a czélt tekintve hivatásában mindinkább terebélyese­dik, és végre Tisza Kálmánné érdeme, hogy jelenleg a székes-fővárosban 2251 szegény gyer­mek kap ingyen minden iskola napon meleg ebédet. A „gyermekbarát“ egyesület évi jelenté­sét a következő szép szavakkal vezeti be : Mi sem boldogitóbb, mint a gyermek édes bizalma, s ártatlan öröme! De mi sem kínosabb és szi­vet szaggatóbb, mint szenvedő gyermek fájdal­mas tekintete! És pedig ezrével vannak azok a gyönge teremtések, kik szenvednek, fáznak, és éheznek! Azért segítsetek ezek számára szerény asztalt teríteni, hogy fájó éhségük csillapodjék s tüzet gyújtani, hogy dermedező tagjaikat felmelegithessék. Ezt a jó téteményt megértik ők hálás gyönge sziveikben s meg­tanulják belőle a hitet a jóságban és könyö- rületességben. Az egyesület czéljaira adakozás utján az 1894/5 évben befolyt 14586 frt 52 kr. Ennek folytán lehetségessé vált, hogy 46 fővárosi elemi népiskolából összesen 2000 szegény gyermek­nek és pedig 1197 fiuuak és 803 leánynak de- czember-április hónapokban 50—70 napon át meleg ebédet adhatott. Ez alkalommal mi csak a budai részek kimutatásából közlünk egy pár adatot, mivel köz­vetlenül és első sorban ez érdekel bennünket. Az I. kerületben 9 iskolából 255 gyer­meknek kiszolgáltatott 13682 adag 1290 frt 46 krért. A II. kerületben 4 iskolából 139 gyermeknek 8209 adag 410 frt 45 krért, és a 111 kerületben 6 iskolából 260 gyermeknek 14983 adag 898 frt 95 krért. A gyermekek étkezésére vonatkozó ada­tokból adjuk a következőket. Az Attila, iskola, medve, Toldy F. és török-utczai elemi iskolá­ban járók a II. kerületi városi népkonyhában étkeztek • a korona, kórház, Lajos, munkáste­lepi, tanuló-utczai és Yörösvári-uti közs. elemi iskolában járok a III. kerül, népkonyhában; a Bocskay-téri, hadnagy-utczai, szarvas-téri elemi iskolában járó gyermekek, H o fb a u e r L. ven­déglősnél; a fehérvári-uti, Feldhoffer Ist­ván vendéglősnél; az istenhegyi és Krisztiná­ién közs. elemi iskolák az iskola szolgánál; a lipótmezei iskolás gyermekek Jerzsabek Já­nosnál ; a zugligeti közs. elemi iskolák pedig Engelhardt Lénártnénái étkeztek. Az egyes adagok ára kerületenként ille­tőleg az összes iskolák szerint váltakozó. így az Attila-utczai közs. népiskolában járó gyerme­kek után egy adag ára 5 kr., a Bocskay-téri 9 kr., a fehérvári-uti 10 kr. Az I. kerületben a legmagasabb árat a zugligeti községi nép­iskola éri el, a hol egy adag 15 kr. A II. kerü­letben mindenütt 5 kr, még a Ill-ikban mind 6 kr. Az egyesület jelentéséből tudjuk meg, hogy az ebéddel ellátott 2000 gyermek közül 182 iparosnak 986 napszámosnak, 720 özvegy anyá­nak volt a gyermeke; 112 pedig teljesen árva volt. Az étkezés 1895 deczember 16-tól 1896. közepéig tart. Az étkezés kezdődik a szegény- ház-utczai II. kér. népkonyhában 10 és fél órakor; a Ráczvárosban a „Mély pin- czéhez“ czimzett vendéglőben 11 óraker; a III. kerületi népkonyhábana Lajos-utczában 11 órakor. Felügyeletre az illető iskola igaz­gató urakon kívül fel vannak kérve, fent em­lített helyeken: Szathmáry Györgyné, Motl Jánosné és Mertey Benedek; Hosszú Józsefné, Vándory Jakabné és Eisdorfer Gusztáv; a III. kerületben Tatay Adolfné, Motl Jánosné és Läufer Henrik. A K r i s z t i n a-t é r i iskolában levő népkonyhában az étkezés kezdődik 11 és fél órakor, felügyelők: Hosszú Józsefné, Sem- ler Sándorné és Läufer Henrik. Az istenhegyi iskolában, továbbá a fzhérvári-uti és a lipót­mezei iskolákban az étkezés 12 órakor kezdődik Ezekben a felügyelettel Läufer Henrik, Schaffer Felix, Eisdorfer Gusztáv vannak megbízva. Vé­gűi a zugligeti iskolában az étkezés 1 óra­kor veszi kezdetét. Vasár- és ünnepnapokon és iskola szün­napokon niucsen étkezés. A választmány tagjai minden étkező helyet bármikor meglátogathat­nak. Az étkezésénél netalán észlelt hiányok az egyesületi elnöknél Berecz Antal igazgató VII. Rottenbiller utcza 3. jelentendők be. A gyermekbarát egyesületnek törek­vése oda irányul, hogy a székes fővárosban éhező iskolás gyermek ne legyen! de ennek a törekvésnek teljes sikere csak úgy le­het, ha minden oldalról kellő támogatásban részesül. Azért kérünk minden jó szivü embert a kiben könyörütesség él a nélkülözéssel küzdő embertársa iránt, hogy az egyesületnek legneme­sebb munkájában, az ember szeretet gyakorlá­sában részt vegyen.- Egy év története. (A kereskedelmi társulat választmányának évi jelen­tése a jan. 27-én tartott rendes közgyűléséhez.) (Folyt, és Vége.) Az 1895. évi január hó 29-én tartott ren­des évi közgyűléstől nyert megbízás alapján társulatunknak küldöttsége járt Dr. Darányi lgnácz urnák, a II. kerület országgyűlési kép­viselőjének vezetése mellett Dániel Érnő keres­kedelemügyi miniszter urnái a körvasutból ki­ágazó iparvasutnak létesítése tárgyában és je­lenthetjük, hogy eljárásunknak meg lett a kívánt eredménye, mert a miként a kereskedelemügyi miniszter ur társulatunkhoz intézett leiratában tudatta, az iparvasutnak a kisrókus-utczába be­vezetése a hatóság által minden akcdály nélkül engedélyezve lett. Jelenthetjük egyúttal, hogy kedvező elin­tézést nyert a székes-főváros tanácsához inté­zett az a kérelmünk, melyben a délivasut és Döbrentey-tér között a vasútnak kiépítését sür­gettük és a jelenleg a budai lánczhidtőnól vég­ződő vasúti vonalnak az eskütéri hídon át közlekedő vonalakkal való összekötésének akár a lánczhidtéreu, akár alagút közvetítésével a lánczhidtér alatt létesítését kérjük, merr a pesti közúti vaspályatársaság vonalainak villamossá

Next

/
Oldalképek
Tartalom