Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-16 / 7. szám

Budapest 1895. (6.) BUDA és VIDÉKÉ Február 16. — Budáért. S h u 11 e r Géza ügyvéd egy évre engedélyt kapott vasút előmunká- lásra. Villamos fogaskerekű vasutját a Margit­kid budai fejétől a rózsa hegy rézmáli dűlőn át a Szemlőhegyig tervezi. — A II. kerület­ben épitendő tűzoltó kaszárnya részére a mérnöki hivatal 11.000 írton egy magán telket szemelt ki. A tulajdonos 17.000 frtot kér, tehat kisajátítják. — Az ördögárok beburkolása a Csaba-utczáig 400,000 frt költséggel el van határozva. Még szebb lesz a hely, mint eddig volt, már is sok épitkezást terveznek. Kár, hogy a Bors-utcza és a Vérmezo-utcza még mindig nincs jól kivilágítva. Most 4 három emeletes, 4 két emeletes es két földszinti ház épül. Ha burkolnak még többen fognak építeni. A Krisz- tina-körut asfaltirozása is el van határozva, miért nem hajtják végre, vagy miért nem ad­nak csoluokot a sártengerbe? — Árlejtést hirdet a főváros tanácsa az I. kerület­ben a kertészképző intézethez vezető névtelen Gellérthegyi-ut makadam burkolására 11.528 frt. Ajánlatok február 22-ig Vosits Károly ta­nácsnokhoz. Bánom pénz 5%. A III. kerületi Zátony-utcza rendezése 1099 frt 50 krral. Ajánlatok Vosits Károly tanácsnokhoz február hó 26-ig. Bánom pénz 5°/0. — A Rózsa­dombhoz vezető Zárda-utcza járda fekte­tését 3500 írttal a tanács elhatározta. — A búd ai vigadó t érvéré a tanács által 2400, 1200, és a három ezután következő tervre 800—800 frt van kitűzve. —A lipótmezei országos tébolyda két fürdőház épitő mun­kára határidő február 17. — A leczáfolt Grünbanm Gara Illés. Az ezredéves történeti felvonulás végre­hajtó bizottsága részéről a következők közzé­tételére kérettünk föl: A „Magyarország e hó 7-iki száma s azóta más napi és hetilap Gara- Grünbaum Illés úrról egy budapesti férfi szabó- czég társtulajdonosáról terjedelmes czikkekben úgy emlékezik meg, mintha az ezredéves törté­neti felvonulás ehő munkatársa, nélkülözhetlen tényezője s olyan mürégész volna, a kinek jel­mez-képgyűjteménye nyomán készülnek úgy a bandérium, mint a fölvonulás kosztümjei. Ez — talán mondani is felesleges — nem felel meg a valóságnak. Az ezredéves történeti fel­vonulás megvalósítására előkelő művészi erők és tudósok vállalkoztak, még pedig oly számban, hogy a felvonulás sikere e részben Grünbaum- Gara ily irányú közreműködése nélkül is bizto­sítottnak látszik. Ipari kivitelénél azonban ügyes és müveit iparosokra feltétlen szükség leend. A mi Grünbaum-Gara urjelmezképgyüjteményét il­leti, az oly csekély s csak az újabb kora szorít­kozó, hogy az egész magyar történelmet felölelő ezredéves történeti felvonulás kosztümjeinek megalkotásánál számba is alig jöhet. Az általa egyes üléseken bemutatott kosztümképek a dísz­ruhák készítése czéljából, ismert metszetek alap­ján Nagy Lázár és Nemes Mihály kosztümfestő- müvészek által készíttettek. Ezt írja a „Hazánk“. Megjegyezzük, hogy az összes sajtóban a „Buda és Vidéke“ bírálta el Gara ur egyedáruságra való törekvését elő­ször. Lapunkat az illetékes intéző körök elol­vasták és méltányolták a czikket, mely a sza­bad verseny mellett szólalt fel. A jelmezképeket senkinek sem kell felfedezni, mert azok régen meg vannak. Örülünk, hogy Gara urat a saját értékére szállították le. — Köszönet nyilvánítás. A déli vasút bálrendező-bizottság nem mulaszthatja el helyen is hálás köszönetét kifejezni követ­kező^ uraknak, kik a jótékonyságra való tekin­tetből felül fizetéssel járultak az estély sikeré- hez: lovag Brám M. dr. üzletigazgató 6 frt, halk Miksa dr. országgy. képv. 10 frt, Pollák fh. trsa., deli vasúti szállító 4 frt. Ugyancsak köszönetét fejezi ki a bizottság a budai légszesz- tarsulatnak, mely a jótékonyságra való tekintet- b°l; díjtalanul szolgáltatta a világítást. Közgyűlések. Az egyesült budapesti takarék­pénztár t. hó 11-én délután 4 órákkor tar­totta közgyűlését budai Lánczhid-téri hivatali helyiségében Aebly Adolf elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentésében jelenti, hogy ez évben az intézet ünnepli meg alapításának 50. év­fordulóját. Ebből az alkalomból ez évi október hónapjában rendkívüli díszközgyűlést fognak összehívni. Áttérve a lefolyt üzleti évre, a jelen­tés konstatálja, hogy a múlt évben elhatározott aiaptőkefölemelést végrehajtották. A múlt év­ről áthozott 41,112.56 írttal, az idei nyereség 996.753 frt 79 krral, 1,037.866 frt 35 krt tesz. Az alapszabályszerü levonások s jutalmazások összegének levonása utáu 918 255 frt 90 kr, áll a közgyűlés rendelkezésére. Az osztaléktar­talék, a nyugdíjalap dotálása, a hivatalnokok és szolgák külön jutalmazásara szánt ö sszeg levonása után a 12,000 darab részvény után az esedékes szelvényt 60 forintjával váltják be osztalék gyanánt s az ezután főnmaradó 94.316 trt 34 krt uj számlára viszik át. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, a fölmentést úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottság­nak megadta s ez évre jótékonyczólokra 9871 frt 54 krt szavazott meg. Dr. Zsigmondy Jenő inditváuyára az igazgatóságnak Rötzer Ferencz vezérigazgató urnák, Joob Károly vezérigaz­gató helyettes urnák és az egész hivatalnoki karnak köszönetét szavazott a közgyűlés. A kőbányai takarékpénztár-rész- vény-társaságnak vasárnap 10 órakor volt rendes évi közgyűlése. Az igazgatóság jelentése szerint a múlt évben a társaságnak 35.301 frt 21 kr, tiszta jövedelme volt. Az igazgatóság javasolta, hogy ebből 2736 frt 34 krt az igaz­gatósági jutalékra. 500 irtot a felügyelő bizott­ság részére. 550 frtot az intézet tisztviselői ré­szére, 20,000 frtot a 2500 drb. részvény után 8 írtjával eső osztalékra. 10 000 frtot a tartalék- alap cyarapitására és 1517 frt 21 krt a jövő évi számlára fordítsanak. A közgyűlés a jelen-, test elfogadta és a fölmentvényt megadta. Az első magyar általános tiszt­viselő egylet mint szövetkezet XXVI. üz­letévi közgyűlését a budapesti II. kerületi fő­reáltanoda dísztermében f. évi február hó 23-án délelőtt 10 órakor tartja. A közgyűlés tágyai: 1. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelen­tése ah pján az 1895. évi mérleg és zárszáma­dás megvizsgálása. 2. A zármérleg szerinti nyeremény iránti intézkedés. 3. A tagok által az alapszabályok 58. §-a szerint benyújtandó indítványok. 4. Az ösztöndij-alapitvány alapító- levelének bemutatása. Tájékoztató. Téli kúra rhenma, köszvény, ischias stb ellen. Kénes iszapfürdő, douche-massage iszapborogatások. Meg­hűlés veszélye nincs, mert a szállodák és fürdők egy fütött épülettömböt ké­peznek. Olcsó pensio. Lift és hordszé- kek, nehéz betegek számára felvonó a vizben. Prospektust küld az Igazgatóság. — A sztójkai gyógy-borviz. Er­délyben az előkelő körök asztali itala, huru­tos bajokban (gége-, tüdő, gyomor-, hólyag hurut), gyomor és máj betegségekben csoda- hatású szer. Orvosok igazolják: ki SZtÓjkai víz­zel él, sohasem szorul Karlsbadra. Erdélyi havasokból vevén eredetét bacterium mentes. Ivóvíz helyett használva a járványok (tífusz stb.) ellen kitűnő ovoszernek bizonyult és bor­ral elegyítve erős habzásu kitűnő asztali és élvezeti VÍZ. Ásványvíz megrendeléseket a fő­város területére elfogad: A sztójkai gyógyviz- forrás székes-fővárosi kezelősége : kezelő: Dévai Szőllőssy István krisztinavárosi gyógysze­rész I. k,, Krisztina-utcza 14. raktárnok : Wer­ner Adolf II. kér., Batthyányi-utcza 3. sz. — Tessék elolvasni. Palugyay Zsigmond Budapest IV. Egyetem-utcza 11. sz. a. levő tiszti és hadfelszerelési intézetében a ruhák a jó Ízlés törvényei szerint készülnek. Paiugyai e téren már 18 év óta működik és bebizonyította, _ hogy a legmagasabb igénye­ket is kielégíti. Üzletében sok díszruha van megrendelve. A szakértők dicsérik ezeket a ru­hákat, melyek jó szabásunk és korhüek. Ban­dériumoknak tömeges megrendelésnél kedvez­mény. A czég megrendelői között az előkelő világ számos tagját találjuk. Ajánljuk olva sóinknak. Szt.-Lukácsfiirdő r-t. Budapest. — Jó aruk. Mester házy Mihály (I. Atttla-utcza és Jáuos-tér sarkán) füszerke- reskedése kedvelt forrása a beszerzéseknek. Árui jó minőségűek. A nagyobb megrendeléseket l házhoz szállítja. A czég vásárlói naponként szaporodnak, mert pontos és jutányos ... és kielégíti a közönséget. — Bevált találmány. Már a múlt nyáron megemlékeztünk Szultzberger József Krisztinavárosi mü- és épületlakatos fontos ta­lálmányáról, az uj „ablakzáráról, mely szaba­dalmazva van Magyarország és Ausztriában. Az uj telálmáuy kitünően bevált. A legelőke­lőbb műépítészek, építészeti tanárok és mérnö­kök elismerik annak következő kitűnő előnyeit: Hogy teljesen biztosítja a légmentes záródást, legegyszerűbb és legkönyebb kezelés, csak nyo­más által. Egyszerű szerkezeténél és legjobb minőségű anyagánál fogva (aczél rúddal) rom­lásnak kitéve nincsen, azért is javítást nem igényel, A fa szerkezetét egyáltalában nem gyöngíti és megóvja az ablakot a vetemedés­től. Minden ablakra és ablaktáblára alkalmaz­ható, úgyszintén átalakításokra e zárra köny- nyen eszközölhetők. Még azon fontos előnynyel bír, hogy a csukás s nyitásnál 28 mm. távol­ságról a rámát a tokba huzza, illetőleg eltolja. A felszerelés egyszerűbb mint bármely eddigi. Már eddig alkalmaztattak: A vörös-kereszt kór­házban, a honvédelmi minisztérium palotájában, a gr. Karácsony palotában, az összekötő hídnál épülő uj kaszárnyában és több városi épület­ben. Kapható nagyobb szerszám-üzletekben a hol megtekintés végett minta ablakok is van­nak a feltalálónál is. (Budapest, I., Pálya-utcza 6. sz.) Egy drb ára teljes készen méret után P50 frt. — a találmányról legközelebb elis­merő leveleket fogunk közölni. — Budai ipar. Egy igen magas ál­lású és jól öltözködő úrtól azt kérdezték: hol csináltatja ruháit. Budán felel a kegyelmes ur. Van itt elég tisztességes szabó mester. Az a ki a kegyelmes ur ruháit készíti, mint érte­sülünk Bar all Mihály. A várbeli előkelőség ek kedvencz szabója, a kinek Ízlése igen kiváló és a legmagasabb igényeket is kielégíti. A közönség köréből. A »Buda és Vidékéinek f. évi 5. számában »Hangverseny Duna-bogdányban« czimü czikk helyre- igazitásaként megyjegyezzük hogy a beküldő nevét nem tudjuk, ugyan, de azt határozotan állíthat]'uk, hogy habár az intelligencziát nagy szakértelemmel! két részre osztotta is mégis kétségbe vonjuk, hogy van-e vagy volt neki ehhez 1-szőr joga 2-szor hiva- tottsága 3-szor oka? mert még abból, hogy valaki Reiter Mátyás r. k. főtanitó, egyházi karnagy — ha­bár ily állások Duna-bogdányban egyáltalán nem léteznek — által rendezett hangversenyre elmegy-e vagy nem, intelligencziára, vagy annak hiányára következtetni azt hisszük egyáltalán nem lehet. Nincs tehát oka czikkironak a távol maradot­tak fölött sajnálkozni, inkább megérdemli ő sajnál­kozásunkat, mert úgy látszik bántja valami azért kesereg. Majd ismét a «Buda és Vidéke« 6-ik számban elegikus hangon elcsicsergi, hogy »remijük hogy a múltkori mulasztást pótlandó teljes számban üdvözöl­hetjük ez alkalommal a község intelligencziáját.« Igazán elismerésre méltó szerénység czikkirótól, hogy a »mérsékeltebb és érettebb« jelzővel meg nem bántott részét is az intelligencziának megtűrné — a közkívánatra! újabban rendezett hangversenynyen. Wallenfeld Mátyás. Kiadó és laptulajdonos mindszenti Erdélyi Gyula. LOvensíein Antal cs. és kir. udvari sütőmester fióküzlete: II. fő-ntcza 5. szám. — Liszt, tej, tejszín és vaj. — Finom- és pék-sütemény a nap minden órájában frissen kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom