Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-02-16 / 7. szám
Budapest, 1896. Y. évfolyam 7. sz. Vasárnap, Halak hava (február) 16. BUDA ÉS VIDÉKE HETENKÉNT MEGJELENŐ LAP A KÖZIGAZGATÁS, KÖZGAZDASÁG ES TÁRSADALOM KÖRÉBŐL. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : EEDÉLTI G-TX7LA.. KIÄD0-HIYÄTÄI,, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kép. Alkotás-utcza 12 a. Sztíke-ház. Magjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. s2T:£rke;s2;tösí;<3, I. kér., Alkotás-utcza 12/a. Szöke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Buda vidéke közönségéhez. Egy ezred óv, mióta a magyar nemzet hazájául foglalta el ezt az áldott földet. Nem egyszer a megsemmisülés szélén állottunk, a mikor a magyar állam halálosan megsebezve csak a szivekben élt s felgyógyulása csak a jobbaknak halvány reményét képezte. De a magyar haza, a szabadság iránti szeretet, az alkotmányos királyhoz való ragaszkodás, a történelmi hagyományok kegyeletes ápolása, a nemzeti öntudat ereje, nem engedte elhalni a nemzet életerejét és annyi megpróbáltatás után, él ma is a nemzet e hazán! A magyar nemzet ezer éves fém- állásának alapköve — melyen államiságunk oly szilárdan nyugszik — a magyar nemzeti szellem. Ez a szellem teremte meg a nemzet nagyságát, ez tartotta fenn dicsőségét ez akadályozta meg sülyedésót és ha elsülyedt, ez a I szellem fogja ismét felemelni bukásából. 1 Ma az egész hazában csak egy érzés honol a szivekben, hogy minél méltóbban és fényesebben ünnepeljük meg nemzeti fenállásunk örömünnepót. Csak Buda vidéke közönségét még nem hatotta át a lelkesedés tüze, csak itt találkozunk közönynyel. Pedig Buda vidéke közönségének most nyílik fényes alkalma megmutatni, hogy az ő szivében is mély gyökeret vert a magyar hazafias érzés. Buda vidéke két évtized óta nagyot fejlődött. Fejlődött magyar kulturális szempontból. Nincs község, hol a mai nemzedék nem tudná az édes magyar haza nyelvét, nincs gyermek, nincs ifjú, nincs felnőtt ki büszkén ne vallná magát magyarnak. Nagy nemzeti ünnepünk legfényesebb része a nemzeti kiállítás lesz. Ezen a kiállításon ott szeretném látni a Buda vidéki községek tanuló ifjúságát. Nyújtsunk módot arra, hogy ezt a kiállítást minden tanuló meglássa tanítói vezetése mellett. Számításaim szerint, ha minden község társadalmilag szövetkezve csak a felét küldené el a kiállításra a tanköteles tanulóknak, több mint 4700 tanuló vonulhatna fel a kiállításra, impozáns jelet adva hazafiui érzelmeinek. Ez a kirándulás kitörölhetlen emléket képezne az ifjúságnál, szivében a hazafiui érzés mólyrehajtó gyökeret verne. Most csak arra kérném a községek elöljáróit, a plébánosokat, lelkészeket, jegyzőket, tanítókat, szóvai mindazokat, kik a községben hivatásuknál fogva a nép akaratának irányt adnak, szíveskedjenek e hazafias ügyben a fölvetett eszme megvalósítására közreműködni. Egy Budán alakítandó végrehajtó bizottság, megállapítaná a kirándulás idejét, kedvezményeket és előnyöket biztosíthatna a kirándulóknak, a szegény sorsú tanulókat segélyezné, az ünnepélyes fogadtatásról, díszes felvonulásról gondoskodna. Gondoskodna gyűjtés utján arról is, hogy a szegényebb sorsú tanulók teljesen díjtalanul utazhassanak. A „EDDA és VIDÉKE“ TÁRCZÁJA. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Dr. Csecse. Nem sorozta magát azok közé, kik a Buda és Vidékének barátai. Számozatlan bérkocsijából lenézi a Buda és Vidéke számait. A kapaszkodó (stréber) irányhoz tartozik. Neki az orvoskodás foklalkozás és nem hivatás. Pénz és pénz. Diplomáját kamatoztatja és be- pörli a szegény patienseket. A kor jelszavát követi. Hasznosítsd magat ha nem is válsz az emberiség hasznára. Elég a kocsi és a diploma, azután a kartárs szólás az összehúzott szemek, peczkes járás, mintha nyársat nyelt volna. Pár szerencsés gyógykezelésen el lehet tengődni és elfelejtetni a kapaszkodással, a rejtélyes modorral a sok szerencsétlent. Hadat kell izenni a solid ismereteknek merészen gyógyítani. A hir kedvez. A beteg vagy felgyógyul, vagy meghal, vagy ő fizet, vagy az örökösök. Még nagyobb lesz a hire, ha saját házára szegezteti majd a czimtábláját. Ha nincs is elég betege kocsikázik. Reklám az a hir, ha az orvosnak sok betege van. A kihez nem tetszik nem megy. Igen el van foglalva. Az asszonyoknak hizeleg. Azok elfelejtik, hogy anyák és rá bízzák gyermekeiket. Szerencse fia jól használja kevés tudományát. A számozatlan bérkocsi és az ellenállhatlau nyakkendő hat. Minden városnak megvan a maga dr. Csecséje, kinek a hire nagyobb, mint ő maga. Kirakat ember. A kirakatban van minden a boltban semmi. Fontoskodó. A nagyobbaknak szemben hizeleg, de hátok megett megharapja őket. Azt hiszi, hogy ha másnak a hiriből elvesz az övé kövéredik. Nincs benne fény, csupa árnyék. Tessék ráismerni. Többen vannak. Willinger Ferencz. A Krisztina-köruton egy szép házra W i 1- linger udvar van írva. Ez a ház egy igen szorgalmas és képezett kereskedőé, ki díszére válik a budai derék kereskedőknek. Mint kereskedőt ismerik keresik. Mi a mellett, hogy kereskedelmi képességeit tiszteljük ezúttal úgy emlékezünk róla mint polgárról mint lapunk munkatársáról. Willinscer Ferencz névvel és névtelenül a o Buda és Vidékében annak megalakulása óta nagyon sokat irt. Hosszabb és apróbb közlemények majdnem minden számban jelennek meg tőle. A most már szép kis palotákkal népesülő Naphegy szépülésében épülésében Willinger Ferencznek nagyon sok része van. Ő nem csak lelkesül, de aggódik Budáért. Mindent figyelemmel kisér és figyelmeztet vagy ir azounal. Nagy kár, hogy az ilyen ember sem a kerületi választmányban sem a törvényhatóságban nem foglal helyet. No de a mi halad az nem marad. Kulcsár Ferencz. Az öreg Lernbacher kényelmes hivatal- nokoskodása után a budai gazdasági teendők ellátására a főváros Kulcsár Ferenczet a fővá- városi mérnökök egyik kipróbált tagját küldötte ki. Kulcsár Ferenczre nagy teendők várnak. A budai gazda helyzete nehéz, mert neki is avval kell küzdeni a mivel Budának a pénzügyi tekintetekkel. Kulcsár Ferencz jól tölti be hivatalát. Jár és kel, hogy egészen megismerje teendőinek színhelyét. Lelkiismeretes, takarékos. A haladás embere, de nem vész el az elméletek útvesztőjében. Ha azok a bizonyos pénzügyi tekintetek nem állnának útjában még jobban meglátszanék, hogy a tanács jól választott midőn a budai gazdasági hivatal teendőit reá bízta. Jól tud tervelni és erélyesen sürgeti azt a mit indítványoz. A tanács teljesen megbizzik benne és a polgárság között is emelkedik népszerűsége. Huszár Adolf. Budának egyik legkedvesebb legjobb kedvű, nyájas szívélyes lakosa. Dolfi bácsinak hívják a mindenkivel szívesen tréfáló ismerősünket, a kiről bizony nem látszik meg, hogy az állam legfontosabb titkainak az őre. Az ország legnagyobb eseményeit, a birodalom legfontosabb híreit ő tudja meg először. Férfias jellemmel tölti be fontos és bizalmas hivatalát és azzal soha nem élt vissza. A titkok őrzője az ország egyik legjobb „Nyelvében él a Nemzet“. A magyar egyesület jelszava.
