Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-12-27 / 52. szám

Budapest 1896. (8 )

BUDA és V I D É K E

Deczember 27.

ez példa a többi budavidéki községre is a jövőre nézve.

Közreműködők érmét:

CsermaTm József főbiró Budafok. Állati termékek.

Milleniumi nagy érmet:

Kühne Ferenc/ méhészeti versenyképességért.

Yámossy Mihály méhészete Leányfalu, nagyban termelésért.

Vizépitkezés, halászat, turistáiig(Versenyen kivül.)

Dunahogdány és visegrádi m. k. kincstári kőbányakezelőség Visegrád.

Kiállítási érmet:

Melocco L. cementtechnikus, a

vizépitószet terén kifejtett közhasznú működésért.

Szőllöszet, borászat.

(Versenven kivül jury-tagok.)

Benkö Kálmán.

Dietz 1 József.

Br. Herczeg Mihály.

Lindmayer Ferencz.

Luppa Péter Pomáz.

Kiállítási érmet:

Heill Lipót jelesül kezelt boraiért. Frank István Budaörs, jelesül kezelt boráért.

Willburger Károly jelesül kezelt boráért.

Kiismerő oklevelet:

gróf Andrássy Tivadar, jól kezelt boráért,.

Cserman József Budafok, jól kezelt

boráért.

Gépipar:

(Versenyen kivül:)

Rokk István Budapest. Milleniumi nagy érmet:

Gallauner Károly, versenyképesség, kitűnő jó munka, haladásért.

Kiállítási érmet:

Werner Adolf, (Frimm István utóda), verseny képesség, hasznos találmányért és egészségügy terén való haladásért. Werner Adolf neve egyik első rangú név az ásványviz kereskedésben is. Czikkei elterjedettek és keresettek.

Közreműködők érmét:

é

Zettl Ágoston hajóskapitány, buzgó közreműködésért.

A Ganzgyár személyzete (a teljes névsort külön czikkben közöljük).

Közlekedés, hajózás, tengerészet, közúti jármüvek,

Milleniumi nagy érem:

Cs. és kir. szabadalmazott déli vaspálya társaság fontos javitás és haladásért.

Közreműködők érmét:

A déli vasút személyzete (adatok beérkezése után közöljük).

Ifj. Heisler János és Baumgartner József (Heisler nyomda.) sikeres közreműködésért, kiváló tervezés és jó munkáért. Baumgartner József, igen jó kőnyomó, pontos, ügyes ember, keze alól sok szép munka került ki.

Építési ipar.

(Versenyen kivül.)

Sándy Gyula jury tag.

Kiállítási érmet:

Újlaki tégla gyár és mészégető r. társaság. Jó anyag, jó munka, verseny képesség.

Közreműködők érmét:

Baseliek János kőfaragó főpallér (Hauszman Sándornál.)

K rá 1 Gyula kőfaragó főpallér(Hausz- man Sándornál) mindkettő a kőfaragó műhely szakszerű művezetéséért.

Faipar, bútor, dekorativ ipar.

Milleniumi érmet:

Györgyi Kálmán tanár, kitűnő jó Ízlésért.

Kiállítási érmet:

NedelkóE. utódai faiparári-gyár

Szt.-Endre, verseny képes jó munkáért.

Elismerő oklevelet:

Heintz Henrik galván érczezö és mázoló, szép munkáért. Heintz Henrik a maga jó munkájával és Ízlésével méltó, hogy szélesebb körben legyen ismeretes.

Pancsek János asztalos Budafok.

Jó munkáért.

(Vége köv.)

Rózsadomb, Rézmál, Szemlőhegy és vidéke szabályozása.

(Folyt, és vége.)

Nagytekintetii Tanács !

Vidékünknek sorsa forog koczkán; nem lehet, nem szabad megtörténnie székes fővárosunk felvirágzásának aranykorában, hogy kellő előrelátás, a jövő iránti bizalom hijján helyre nem pótolható módon tönkre tétessék legkiesebb vidéknek reménye, és hogy emez az ország és főváros páratlan fejlődésének közepette egy dicstelen jövőre kárhoztassék. Már számtalanszor megtörtént Budapest ujabbkori történetében, hogy a tények messze túlszárnyalták a várakozást és megfoghatlanul kicsinyeseknek bélyegezték azon intézkedéseket, melyeket a főváros fejlődésére nézve elegendőnek gondoltak.

Nehogy az ilynemű számos tanulságok daczárt, nálunk is ezen eset ismétlődjék, mély tisztelettel fordulunk a nagytekintetü tanácshoz és hivjuk fel kegyes figyelmét vidékünk ezen nagyfontosságu már is utvesztett ügyére.

Tudatában vagyunk annak, hogy mily akadályok állanak intentióink megvalósitásá- val szemben; tudjuk, bogy a köznapi felfogással, a pénzügyi oldal nehézségeivel, a máris állást foglalt tényezők visszatetszésével, sőt egyes telektulajdonosok maradiságával meg kell küzdenünk, de másrészt meg vagyunk győződve, hogy a főváros jól felfogott érdeke a nagytekintetü tanács bölcs vezénylete mellett végre is győzni fog.

Ezek után legyen szabad a Rózsadomb, Rézmál és Szemlőhegy vidékének rendezése érdekében kivánatos hatósági intézkedéseket konkrét alakban formulázva a nagytekintetü tanács elé terjeszteni:

1. A közmunkák tanácsa műszaki osztályának rendezési terve alapos átdolgozásnak volna alávetendő. Ezen munkával oly, minden egyéb teendő alól felmentett mérnök bízandó

meg, ki városrendezési munkákban járatos és kellő tehetség mellett annak követelményei iránt érzékkel bir ; a felvétel és tervezés gyors és sikeres keresztülviteléhez szükséges segéd- személyzet és segédeszközök, úgymint a költségek fedezésére szolgáló hitel rendelkezésére boc-'ájlundók. A szabályozás tervezése a következő vezérelvekhez volna kötendő :

a) A talaj és telekviszouvök beható tanulmány tárgyává teendők különös t°kintettel arra, hogy a lehető legkisebb földmozgatási és terület megváltási költségekkel a lehető leg- czélszerübb úthálózat 'etesitése éressék eJ.

b) A vidék coufiguratiójákoz képest három elsőrangú főfeljáró ut tervezendő és pedig a Margidhid budai fejétől, az országút és végre az újlak felöli oldalról. Ezen fontak az egész hálózatnak gerinezét képeznék és még az utóbbinak részletes megállapítása előtt elsősorban oly- képen volnának tervszerűen kidolgozaudók, hogy kivitelük amattól függetlenül lehető legrövidebb idő alatt foganatosítható legyen.

c) Kellő számú és minden telek hozzá- férhetését bizonyító, lehetőleg egyenes irányú mellékutak tervezendők olyképen, hogy az azok által határolt telkek a mennyire az elérhető, szabályos alakot nyerjenek. A könyöktörések és zsákszerű végződések kerülendők, illetőleg kiküszöbölendők.

d) Közterek és középületek számára kellő számú és nagyságú alkalmas fekvésű területek fenntartandók, illetőleg kijelölendők.

e) Szemmel tartandó általában, hogy ezen vidék idővel ha nem is sűrűn, de teljesen felhasznált, kiépített és lakott telepet fog képezni, tehát mindazon kellékekre fog igényt tartani, melyek modern szabása városrészt megilletnek.

2. A szabályozás tényleges végrehajtására nézve elhatározandó volna, hogy az 1. b) alatt említett közlekedési főutak, melyeknek tervezése külön é3 elsősorban végzendő feladatot képez, annak elkészülte után azonnal kiépítendők ; különösen súly fektetendő a Margithid budai fejétől a zárda- és zivatar-utezák keresztezésén levő térig vezető Serpentin ut gyors

IßtjßSU^AaAT’P, minf.Kngy otzon clo. ogóou

kulcsa és innét annak minden más része számba- vehető emelkedési nehézségek nélkül megközelíthető. Aa ezen útba eső telkek és házikók tulajdonosaival a szükséges területek megszerzése érdekében a tárgyalások meginditandók, esetleg a kisajátítási eljárás alkalmazandó; s a budai körútnak a Margit hídtól a zárda- utcza torkolatáig terjedő része a megállapított szélességre kibővitendő és kiépítendő.

A mellékutak hálózata az elfogadott terv szerint azonban csak a szükséglethez alkalmazkodva folytatólagosan volna kiépítendő.

3. Minthogy a’ székes főváros mindeddig ezen vidékre semmit sem költött, az utak teljesen változatlanul ugyanolyan állapotban vannak, mint akkor, midőn itt se ház, se kert nem, csupán szőlőtelepek léteztek. Addig is tehát mig ezen intézkedések keresztülvitetnének. ’a meglevő, mostan valóban botrányos állapotban levő főbb utak, jobb karba belyezendők és lehetőleg gondozandók, hogy a közlekedés télen is fenntartható legyen.

*

* *

Az előbbiekben volt szerencsénk a Rózsadomb Rézmál és Szemlőhegy vidékének jövendőbeli fontosságát a székesfőváros czélszerü fejlődésére, az ege'szségi viszonyok javulására és a lakosság családhásszerü megtelepedésére nézve kimutatni ; bátorkodunk azon hiányokra utalni, melyek a közmunkák tanácsának műszaki osztálya által kidolgozott szabályozási tervet alkalmatlanná teszik arra, hogy ezen, legbensőbb meggyőződésünk szerint bizton várható fejlődésnek szolgáljon és végre igyekeztünk azon hatósági intézkedéseket felsorolni, melyek ezen irányban nemcsak a jelzett vidék, de az egész fővárosunk érdekeinek előmozdítására szükségesek volnának.

Azon reményben, hogy szerencsések voltunk a nagytekintetü tanácsot úgy az ügy fontosságáról, mint véleményünk helyességéről meggyőzni, — oly alázatos kérelemmel fordulank a nagytekintetü tanácshoz, kegyeskednék mindezt megfontolás tárgyává tenni és bölcs bö-