Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-12-13 / 50. szám
, Fortuna* Aranybánya-Részvény-Társas^ g. „Fortuna“ Aranybánya-Részvény-Társaság cég alatt ez évi november hónap 19-ikén Tokaji Nagy Lajos Uir. közjegyző közben- jöttével és hivatalos helyiségében 2,000.000 korona teljesen befizetett részvénytőkével részvénytársaság alakult, melynek célját az erdélyrészi elhanyagolt aranybánya-ipar fellendítése képezi, első sorban pedig a Szent-Endre nevű aranybánya megvétele és kiaknázása. Erdélyben kétezer esztendő óta foglalkoznak az emberek aranybányászattal s egész nagy vidék kizárólag abból él. Ennek dacára a bányászat a leghihetetlenebb módon primitív. Egy bányának sincs üzemi tőkéje, egynek sincsenek gépei, a zuzómalmok pedig oly tökéletlenek, hogy a kőben levő aranynak több mint a tele veszendőbe megy. S ez eljárás mellett is több mint 1-1 niéterinázsa aranyat produkál liárom millió korona értékben az a kicsiben való bányászk'odás, melyet apró emberek, iparosok, parasztok tartanak fenn. Csak néhány bánya van erősebb, még pedig külföldi kezekben. E külföldiek, nem ismerve a viszonyokat, néhány gyengébb bányát vásároltak össze s ennek dacára is nagy jövedelmeket értek el, 20—30 százalékot osztottak föl, sőt annál többet. Ideje, hogy a hazai tőke ezekkel a bányákkal foglalkozzék, sőt kötelessége, mely kötelességnek teljesítése nagy anyagi hasznot is biztosit. A társaság, mely az imént megalakult, a Szent-Endre-bánya megvételére szerződést kötött s első sorban ezt a bányát szándékozik üzembe venni. E bánya Búcsúm Községben fekszik, Abrudbánya város közvetlen közelében. Tőszomszédos a Szenl-Endrebányával a Concordia-bánya, mely több millió forint értékű aranyat adóit. A Concordia-bánya részvényesei jobbára vidékbeli parasztemberek, üzlettőkéjük nincs, mert a nyert aranyon minden héten elosztoznak s gépeik sincsenek, mégis hu;>z esztendőn keresztül évente 400— 600,000 koronát osztottak egymás között tiszta haszon gyanánt. A Szent-Endre bányában ugyanazon aranyerek jönnek elő, melyek a Concorcliában s az uj társulat megfelelő üzlettőkével és a legújabb rendszerű zuzómalmokkal fogja folytatni az üzemet. Nyolc aranyér fel van már a Szent-Endre bányában tárva, mind olyanok, melyek a Concordiában is ismeretesek, s melyek emitt is aranyban gazdagok s ugyanolyan aranymennyisége fognak adni, mint a Concordia. E bánya felől St. Ludwig; Rainer bécsi ismert szakértő és volt aranybánya-igazgató, ki azt kétszer is megvizsgálta, következő nyilatkozatot teszi: „Az V-ik telérről jelentésemben befejezett s általam sajátkezüleg leszedett anyag 23 gr. finom aranyat adott egy tonnára, melyből 17.4 gr. foncsoritható arany volt 28.53 írt értékben, 5.6 gr. pedig kötö't állapotban levő arany 8.10 frt értékben. Gyakorlatban ebből 70°/o, azaz 25.$5 frt érték lesz kinyerhető." Ugyancsak ő a Következőket Írja: „Tökével rendelkező és észszerűen vezetett bányavállalaté!: 3zamára Erdély rendkívül hálás talaj, csak érteni kell bevárni türelemmel a kedvező pillanatot, s adandó alkalommal gyorsan cselekedni . . Azon szilárd meggyőződéssel zárom jelentésemet, hogy a Szt-Endre bánya rövid idő alatt az ország nagy és jövedelmes bányavállalatai közé méltán lesz sorolható.« A bánya öt közép banyaiéiból áll s több mint 75.000 □ méter felülettel bir, úgy. hogy sok esztendőre elegendő zuzóanyagot bír szállítani. A „Fortuna- részvénytársulat 2.000 ooo korona alaptőkével alakult meg, úgy. hogy elegendő üzleti tőke álljon rendelkezésre és a szükséges gépek, zuzómalmok a legjobb rendszer szerint megépithetők legyenek. Az alakuló közgyűlésen az alulírott igazgatóság es felügyelő-bizottság választatott meg. A zuzómalmok úgy lesznek berendezve, hogy naponta 80 tonna ércet dolgozzanak fel. E művelet melk tt a társulatnak rendkívül fényes prosperálás Ígérkezik. A minden kétséget kizáró fenti adato.ira támaszkodva, a várandó haszon a következő számtételeket mutatja: Egy tonna érc átlag............................................. 51 korona 70 fillér értékű aranyai ád, vagyis 80 tonna érc.......................4136 korona — fillér értékű aranyat. Tonnánkinti költség (az összes kiadások betudásával) 12 korona = 060 korona — fillér Marad naponta................................................................3176 Koroi.a — filler Ez kitesz 350 munkanapon át (az üzem folytonos) kerek 1.111.600 koronát. E számításnál azonban csak a zuzóércben található arany vétetett tekintetbe ; mind a n.ellett ugv a Szent-Endre bányában, mint a tőszomszédos Concordiában tömérdek szabad-arany fordul elő. Ha tehát ennek értékét a fenti összegnek csak 25%-ával s/ámitjuk, vagyis 277,900 koronával, akkor is mind°zek szerint 1.381.500 komnánvi évi tiszta haszon mutatkozik. A nyerendő porarany e számításban szintén nem vetetett mKintetbe. Ennek értéke is emelni lógja a fenti összeget 8—10%-kal. Ha léhát a várandó évenkinti tiszta hasznot 1.200,000 koronára teszszük, úgy ez szigorúan szolid alapon nyugszik, minden előre nem látottak tekintetbevétele mellett. Ezek szerint minden kétséget kizáróan a részvénytőkének 60%-nyi jövedelmezősége töséletesen biztosítva mu átkozik. A „Fortuna“ Aranybánya-Itészvéuy-Társuság az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályok szerint 2.000,000 korona teljesen befizetett alaptőkével, egyelőre 30 évi időtartamra alakult meg. E 2.000,000 korona részvénytőke feíosztatik 80,000 darab 25 korona névértékű részvényre. Az osztalék felosztása, valamint a társaság nyilvános tanácskozásai minden négy hónapban történnek, és az eredmény az Összes magyar, osztrák és németországi nagy lapokban fog közzététetni. Az erdélyi aranybányák ismertetése céljából közöljük itt a következő cikket, mely a múlt évben egyik budapesti lapban látott napvilágot: „E bányáknak alaptőkéje nincs. Üzemi tőkéjök is semmi, berendezésűk pedig teljesen hiányzik. Összeáll 20—30 részvényes s hetenkint legfeljebb 1 frt befizetéssel megnyitják a bányát. A termelt kőzeten elosztoznak minden héten s mindenki a saját primitív zúzdáján töri fel a neki jutó követ. A zúzda legfeljebb 50°/0-ot fog meg az aranyból, a többi elmegy a vízzel. És ily eljárás mellett is, következők voltak az eredmények, a mennyiben az aranybeváltásokból konstatálni lehet: 1. Concordia, bánya Búcsúmban. Alaptőke: 0. Üzemtöke : 0. Berendezés teljesen hiányzik. Évi produkció 300.000—350.000 frt. Igazgató éveken át a falusi jegvző, két év óta a fia. 2. Botesi bánya Búcsúmban. Alaptőke: 0. Üzemtőke : 0. Berendezés : 0. Havi produkció jelenleg 16—20 kilogramm szabadarany (18—20 000 frt értékben). A zúzókövet alig értékesítik. Igazgató a falusi pópa. 3. Aráma bánya Búcsúmban. Heti befizetéssel dolgozik 32 részvényes, többnyire Írástudatlan földmivesek. Évi produkció 35—40.000 frt. Igazgató a pópa, aki írni és olvasni tud. (Van amolyan pópa is.) 4. Harmónia bánya Bucsumhan. Heti befizetéssel dolgozik. Évi produkció (mindenütt a tiszta hasznot értve) 40-50.000 frt. Igazgató a pópa. 5. Alsó-Verkes Verespatakon. Heti befizetéssel dolgozik, tehát alaptőkéje stb. nincs. Évi produkció 100—120.000 frt. Igazgatója egy rövidáru- kereskedő. 6. Felsö-Verkes Verespatakon. Heti befizetéssel dolgozik. 1884—1890-ig egyetlen tömzsön dolgozott, a Katronezán az évi haszon 80 000 frt volt. A Baucza nevű tömzs idejében 200.000 frt volt az évi haszon, jelenleg 20—30.000 frt. 7. Lunzsest bánya Verespatakon. 1861—1865-ig évente átlag 200.000 forintot adott, ma keveset művelik. 8. Szent István Verespatakon. 1860—1865-ig évente többet adott 100.000 frt tiszta haszonnál, ma gyöngébb, de hasznot hozó. 9. Lóbánya (Szent Miklós) Verespatak. 1876—1881-ig évente 60.000 forint tiszta hasznot adott a szabad-aranyból, azonfelül volt a zuzókő. A felsoroltak mind oly bányák, melyek úgyszólván máról holnapra élnek, tőkéjük nincs, a társak elosztják hetenkint a jövedelmet s még a legszükségesebb befektetésekről sem gondoskodnak. Vannak néhány oly aranybányák is, — kölföldiek kezében — melyek fel vannak szerelve, van üzemi tőkéjük s vannak zuzórnüveik. Ilyenek p. o. : a) A 12 apostol bánya Rudán. Évente 7—8 métermázsa aranyat produkál 8—900.000 forint értékben. A Hartkort’sche, Bergwerks-Gesellschaft tulajdona. b) A Muszári bánya Felső-Lunkojon. Évi produkció 9—10 métermázsa, több, mint 1 millió forint értékben. E bányában harmadéve egy éjszaka 57 kgr. aranyat leltet. A geisslingeni Gewerksbank tulajdona. c) A Rudolf) bánya Boicán. Évi produkció körülbelül 9 métermázsa. Az igazgatóság: Gr.Berchíold Miklós, A felügyelő-bizottság: Kaínoki Henrik, Hoitsy Jenő, Grátzy János. elnök. Hg. Batthyány-Strattmann Odón, Bóer Béla, Gr. Festetics Géza, elnök. Abrudbánya polgármestere. Hammond Eduard P. T., Langermann James ff. 8., az,északamerikai Egyesült- San-Franciskóből. Államok volt főkonzulja. láiiási felliivás, E prospektus alapján alólirott syndikatus az ez évi november 19-ikén 2,000.000 korona teljesen befizetett részvénytőkével megalakult és a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél bejegyzett „F ORTUN A“ aranybánya részvénytársaság 40.000 drb 25 korona névértékű részvényére ezennel aláírási felhívást bocsátanak ki. A „Fortuna1 Aranybánya Részvény-Társaság 2,000.000 korona alaptőkével egyelőre 30 évi időtartamra alakult meg. E 2,000.000 korona részvénytőke feíosztatik 80.000 darab 25 korona névértékű részvényre. A részvényeket 25 koronával = 12 frt 50 kr. bocsátjuk a közönség rendelkezésére, hogy igy a kevésbé vagyonos közönség is részt vehessen ezen nyereségteljes vállalatban. A Szent-Endre bányából származó aranytartalmu kövek példányai a „Fortuna" Aranybánya Részvény-Társaság irodájában, Budapest, V.j Fürdő-utca 4. sz. a hivatalos órák aiatt d. e. 9—1-ig és d. u. 3—6-ig megtekinthetők. A részvénytársaság 80.000 darab részvényéből részben az igazgatóság, részben pedig az alulírottak által képviselt syndikátus 40.000 drbot egyelőre maguknak tartanak meg. Az aláírások a „Fortuna“ Aranybánya-Részvény-Társaság részvényeire folyó évi december hó 12-től bezárólag december hó 20-ikáig tartanak. Aláírási bejelentéseket és befizetéseket elfogad a Fortuna Aranybánya-Részvény-Társaság irodája : Budapest, V., Fürdő-utca 4. Az aláírásnál minden egyes aláirt 25 korona = 12 frt 50 kr. névértékű részvényre 12 korona = 6 frt fizetendő le. A többi 6 frt 50 kr. egy hónappal később, vagyis 1897. január 15-éig teljesítendő. Az aláírók jogosítva vannak azonban az egész részvényösszeget is azonnal lefizetni, mely esetben a végleges részvények is megjelenésük után azonnal kiszolgáltatnak. Magától értetődik, hogy az alulirottak által képviselt syndikátus fentartja magának azt a jogot, hogy az aláírásokat a jegyzések mérve szerint leszállítsa. A jegyzésekre esetleg jutó részvények mennyiségét lehetőleg gyorsan fogja az aláírókkal közölni. Budapest, 1896. december hónapban. A „Portana11 Aranybánya-Részvény-Társaság syndikátnsa. .................................. 1896. december........ A „Fortuna“ Aranybánya-Részvény-Társaság részvényeladási syndikátusának BUDAPESTEN, V., Fürdő-utca 4., II. emelet. Alólirott a mellékelt prospektus és aláírási felhívás értelmében a „Fortuna“ Aranybánya-Részvény-Társaság részvényeiből ezennel ...................... drb aza z ...................................................................... drb 25 korona névértékű részvényt veszek és kötelezem magam jelen aláírásommal egyidejűleg minden 25 bor. név órték ptán 12 koronát, összesen ....................... koronát a további részvényenkint 13 koronát, azaz ....................... koronát pedig legkésőbb 1897. január 15éig a „Fortuna“ Aranybánya-Részvény-Társaság hivatalos helyiségében (Budapest, V., Fürdő-utca 4. sz.) készpénzben lefizetni. Máirás : Cim : Ez a levél kellőleg kitöltve és aláírva a „Fortuna" Aranybánya-Részvény-Társaság címére (Budapest, V. Fürdő-utca 4. sz.) beküldendő.
