Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-12-13 / 50. szám

Budapest, 1896. (4.) BUDA és VIDÉKE. Deczember 13. A főforgalom a Juhászné és Virág-völgy között van a budakeszi részen, de azért ez a fő vonal ki lett terjesztve Mária-Makkra is, hová a Virágvölgyi utón kívül az Istén-hegyröl is el lehet jutni, és pedig a régi meredek és esős időben sikamlós ut mellőzésével a disznófej folyta­tásában az Anna kápolna mellett elvezető utón, továbbá a Normafától a Normafa vendéglő mel­lett elvezető utón és végre az Istenhegyről, illetve báró Eötvös útról a Jakabfy nyaralója alatt elbalapó mezei ut szintén mint séta ut folytatását találja a budakeszi erdőben úgy a virágvölgy, mint Mária-Makk felé is. z utakon kívül a turista utak a hármas határ felöl folytatva lettek, illetve egy uj ut által, Mária-Makk-kal összekötve, — tehát Má­ria-Makk a hármas határ, illetve Csillebércz felőli oldalról is kényelmes utón megközelíthető. Az összes utak kavicsozva vannak, úgy hogy rajtuk a közlekedés a legnagyobb eső után is lehetséges és kellemes, továbbá úgy mint az összes utak időjelzettel is ellátott út­mutatókkal van ellátva. A nagy közönség tájékozása czéljából fel­említem még, hogy e Mária-Makki utakon kiviil még a Virág-völgynek az Istenhegyre és Pczsony-hegyre, tovább Kossuth telepről a Pozsony-hegyre is épültek uj utak, melyek ha­sonlóképen kavicsozva vannak, és útjelzőkkel lettek ellátva, — azonkívül az összes utakra padok is lettek elhelyezve. Dráma az életből. Irta : Z. A. G. — Nagyon megütöttek, de ne mondjátok meg a többieknek! A Rókus-kórház nagy udvarának balszár­nyán, a félemelet 15. b) sz. szobácskájábán feküdt húsz napig Némethy István rendőrtiszt­viselő mig végre a halál megkönyörült rajta. Mi történt? Egy vendéglőben ült barátaival Némethy Pista. A jó bor mellett emelkedett a hangulat és megkezdődtek azok a veszedelmes apró csip­kedések, a melyek méhükben hordják annyi gyászos végű összetűzés gyümölcsét. Most egy szellemes megjegyzés, a mire általános nevetés felel, majd a goromba válasz, nyomában a bo- szuság első felhőivel. A hang élessé válik s az ittasabb csak alkalomra vár, hogy forrongó dühét kitöltse. A bor között mi mindenről nem kerül szó. A távollévők becsületét már meg­rágták, a férfiak unalmasakká váltak, egymás­után sorra jönnek a barna Ida. a szőke Etel a vörös Gizi és egyszerre bálkirálynői tekin­télyre emelkedik az az éjjeli pillangó, a ki véletlenül a társaság két lovagjának eszmény­képe. Az egyik lovag, az a kiben már működik titokban a harag, keserű gunynyal teszi nevet­ség tárgyává vetélytársát. •— Ez a czingár szunyogocska mer hen- czegni! A másik sem marad adós. — Nem lehet mindenki égmeszelő. — Te hitvány Mihaszna András! A rendőrtisztviselő szemeit elfutja a vér. Felel és a felet nyomán kél az ütés. A zaj elhal. Dermesztő csöndben lesi mindenki, hogy mi lesz. Mi lenne? A megütött rendőrtisztviselő felköti kard­ját, sarkon fordul és búcsú nélkül távozik. Mögötte megered a beszéd árja. A sok jó ba­rát mindegyike tud utána dobni egy követ s mig a bántalmazott ember nekivörösdött arcz- czal rohan előre az utczákon, mögötte már arról tanácskoznak, hogy pisztoly lesz-e vagy kard. — De hiszen nem párbajozhat — szól áz egyik — mert a hivatalát veszti. — Nevetséges — felel a másik — ha ilyesmi történik az emberrel, akkor nincs vá­lasztás. — Én legalább — toldja meg a harma­dik — a markába köpök, mikor kezet nyújt, ha nem vesz magának elégtételt. És mialatt a kedves barátok elhatározzák, hogy hová menjenek tovább dorbézolni, Né- methy Pista ment, ment hazafelé. Léptei ösz- tönszerüleg haza vezérelték. Lakása közelében hirtelen meg állt. Nevelése, származása, elvei azt követelték, hogy vérrel mossa le a gyaláza­tot. De ő rendőrtisztviselő s ha párbajozik hi­vatalát veszti és kenyerét. S akkor ? . . Összeborzadt. Otthon alszik békésén, vagy talán ébren várja őt az imádott édes anya, a kinek ő az egyedüli támasza, gyönyörűsége, mindene. És lelkében hirtelen megújul a múlt­nak annyi jelenete, a mikor az Ő önző könnyel­műsége súlyos csapásokat mért arra az arany szívre, az egyetlenre, a mely igazán és csakis érte dobogott Ha ő párpajozik, nemcsak neki nem lesz kenyere. Némethy homlokára kiült a veríték. Nem ment haza, hanem elkezdte körüljárni az apró teret és fejében mind kétségbeejtőbb zavarban váltogatta egymást a két gondolat: Nem pár­bajozni — erkölcsi halál vagy párbajozni és vele nyomorba taszítani magát és édes anyját. Es ebben az önmaga által megkinzott agyvelőben nem támadt fel a férfias erő tudata. A mi mentsége lehetett volna, előtte a gyáva­ság bélyegét hordta magán, s mikor kifáradt a gondolkodásban, gépiesen zsebébe nyúlt, ki­vette revolverét, jobb homlokára illesztette és lőtt. A durranásra oda futó rendőr már csak élettelen tetemre talált. A kórházban megállapították az orvosok, hogy az eszméletlen ember él, de a reggelt nem fogja megérni. így közölték a lapok is a rövid hirek között és igy tudta meg a szeren­csétlen ember édes anyja is fia öngyilkossági kísérletét. A baj ritkán jár egyedül. Az agg úrnő, a mint a hirt vette, összerogyott s ma is bete­gen fekszik lakásán. És ezalatt húsz hosszú napon át vívódott szerencsétlen fia, csak néha-néha suttogva egyes világos pillanatokban: — Nagyon megütöttek, de ne mondjátok meg a többieknek! A golyó jobb halántékán hatolt be s az agy közepén állt meg. Baloldala megbénult és valóban szerencse rá nézve, hogy kínjainak véget vetett a halál, mert ez esetben az orvosi tudomány, ha megmenti, hó- héri munkát végzett volna. És mi az elhunyt számtalan budai barát­jával együtt csak azt mondhatjuk, hogy az Örök világosság fényeskedjék neki! Kérjük azokat, kik előfizetési dijak­kal tartoznak, hogy azokat mielőbb beküldeni sziveskedjenek. Kérjük olva­sóinkat a lap terjesztésére és közlemények­kel való ellátására. Mutatvány számokat készséggel küldünk. Előfizetőink meg­bízását elvégezzük. Igyekezzék minden olvasónk legalább egy előfizetőt gyűjteni. Az előfizetés árai : Egész évre . . . .12 korona. Félévre.....................6 „ Negyedévre ... 3 „ Kidóhivatal I. Városmajos-utcza 28. (báró Bánffy-ház.) Különfélék. — Vörös László kitüntetése. A király Vörös László államtitkárt a kiállítás körül szerzett érdemeiért a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki. Ezt a kitüntetést az egész sajtó a leg­nagyobb elismeréssel közölte. Vörös László kitüntetését mindenfelé örömmel fogadják, mert ő kitűnő államférfi, ritka becsületes ember, fényes tehetség, alkotó erő és vasszorgalom. Az ő nemes tulajdonai­nál és erényeinél csak szerénysége nagyobb. — Berzsenyi Budán. A „Buda és Vidéké“-ben megemlékeztünk arról, hogy Ber­zsenyi Dániel egykor a Császár-fürdőben idő­zött. Dr. Váczy János a halhatatlan költő szobrának leleplezése alkalmából a „Budapesti Hirlap“-ban czikket ir Berzsenyi budai időzésé- ről. Berzsenyi 1810-ben volt először Budán és pedig a Lúdba az az a mostani „Libába“ szállt, mely most Pehringer Ferencz polgár­társunk tulajdona. — Családi házak czimü vezérczik- künket tisztelt olvasóink különös figyelmébe ajánljuk s a mennyiben bárkinek is közelebbi felvilágosításra lenne szüksége, azt a szerkesztő­ség akár írásban, akár szóval a legnagyobb készséggel megadja. — Disztorna. Szép, összhaugzó mutat­ványokat remek felvonulásokat az „erő, épség és egyetértés“ hamisítatlan megnyilatkozását láttuk a napokban a Budapesti (budai) Torna­egyesület ünnepélyén. Ary Pál dr. Porteleky László dr. Rupp Jenő mint minta előtornászok tűntek ki. Bély Mhály művezető pedig ez alkalommal is fényes tanujelét adta ritka képes­ségeinek. Élőkelő nagy és szép közönség gyö­nyörködött az ünnepélyen, melyet társas-vacsora követett. Erdélyi aranybányászat. Lapunk hirdetési rovatában közöljük a „Fortuna“ aruny- bánya-részvény-társaság hirdetését, melyre fel­hívjuk itt is olvasóink figyelmét. A társaság alapitói a lehető legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel oldották meg feladatukat, mi­dőn meg szerezték a Szent-Endrenevübányát,mely a mellett, hogy aranyban gazdag, egyszersmind magyobb mennyiségű zúzó erezet is tartalmaz. E bányában három egész esztendeig folytak a feltárási munkálatok, s 60,000 irtot meghaladó kiadásokat tettek a vállalkozók, hogy a bányát teljesen feltárják és átvizsgálják. E mun­kálatok eredménye a lehető legkedvezőbb. Remélni lehet, hogy e bánya, mely most már kellő üzemtőkével és berendezéssel is fel lesz szerelve, rövid idő alatt Európa legjövedel­mezőbb aranybányai mellé fog sorakozni. Mint a lapunk mai számában közölt hirdetésből kitűnik, a részvényeknek mák a felét bocsátják aláírásra, mig a másik felét az igazgatóság és az alapítók maguknak tartják meg. A részvé­nyek névértéken, 25 koronájával bocsáttatnak ki és igy a kevésbé vagyonosnak is módjában van egy jövedelmezőnek ígérkező vállalatban részt venni. Az aláírás deczember hó 12-től 20-ig lesz és az aláirt összegek postautalványon is beküldhetők a hirdetésben megjelölt helyre. A további feltételek az aláírási felhívásból tud­hatok meg. — Budai zenekör. A budai zenekör, mely Eisvogel Ferencz kitűnő vezetése alatt oly szépen halad és virul f. hó 14 —17-én a „budai polgári Casinó“ dísztermében rendezi negyedik hang-versenyét Hönigschmid Ida és Brunner Margit urhölgy közreműködésével. A hangversenyt érdeklődéssel várják. — Hangverseny. A budai dalárda f. hó 12-én a fővárosi vigadó éttermében Bello- vic8 Imre igazgatása mellett Artois Margit köz­reműködésével fényesen sikerült dal- és táncz- estélyt rendezett. A hires budai dalárdának ez volt a 395-ik diadalmas fellépése. — Jótékonyság. A tabáni Barátság asztaltársaság folyó hó 13-án Vasárnap este 8 órakor a Petz Nándorné-fóle vendéglőben I. kér. Virág Benedek utcza 9 sz. alatt ssegény gyermekeket felruházó estélyt tart. Buda és vidéke a kiállításon. A buda és vidéki kiállítókat méltató czikkünket a jövő számban fogjuk folytatni. Budapesti bélyeggyűjtők egye­sülete. Ily czimen uj egyesület alakult a Krisztinavárosban, melynek czélja a bélyeg­gyűjtőket összpontosítani, nekik felvilágosítá­sokat nyújtani s gyűjtésüket megkönyiteni. Ezekkel az'általános czélokkal egybeköti a jó­tékonyság gyakorlását, a mennyiben az egyesü­letnek mindenfelől (úgy ezégek, mint magá­nosok részéről) ajándékozott bélyegeket érté­kesíti és a befolyt összeget jótékony czélra fordítja. A magyar bélyeggyűjtők részéről örömmel vették az egyesület megalakulását, de a közönség is érdeklődéssel viseltetik iranta s különösen a kereskedői körök támogatják a rájuk nézve értéktelen használt bélyegek gyűj­tésével. Mi is felhívjuk olvasóink figyelmét az egyesületre és szives pártfogásukba ajánljuk. Az egyesület gyülhelye a Wellisch-féle Alagut- kávéház (Krisztinaváros, Alagút-utcza 1.) a hol minden szerdán tartják meg a tagok a esere- estéket, melyen vendégeket is szívesen látnak. A gyűjtött bélyegek ugyan erre a czimre kül­dendők az egyesületnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom