Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-15 / 46. szám

Budapest 1896. (2.) Bűi; A és VIDÉKE November 15. A budapesti államrendórség fő­kapitányának évi jelentése. A fővárosi államrendőrség kapitányának első évi jelentése is oly becses anyagot ölelt fel. Van azonban a kapitány első évi jelen­tésének egy oly része is, mely egy évi jelentés rendes keretén messze tulmenve, Magyarországon a munkásmozgalmak történelmét adja elő tömör áttekintésben. Á jelentés ezen részével is külön kell majd foglalkoznunk, jelenleg a kapitányság jelentése az államrendőrség 1895. évi működé­séről az, melylyel foglalkozni kiyánunk s a mely önkénytelenül összehasonlítások megtételére késztet bennünket. Ha az első jelentés a tudományos készült­séget, rendőri szakma irodalmának teljes ismeretét árulja el, úgy a második évi jelentés formája és tartalma azt mutatja, hogy oly egyéni­ség befolyása mellett készült az, ki épugy uralkodik az elméleti jellegű általánosságok, mint a gyakorlati élet konkrét részletei felett. Az erős tudással erős akarás jár karöltve, ez különbözteti meg a rendőrkapitányság második évi jelentését, mely Rudnay Béla fő­kapitány erős egyéniségét mutatja minden lapon. A jelentés első és második része a fő­városi rendőrség szervezeti életviszonyaival foglalkozik, mig a harmadik rész a rendőrség tevékenységét mutatja be működési ágak szerint. A működési ágak részletezése s bemuta­tása olyan keretben van eszközölve, melylyel ezen lapok hasábjain úgy az elmétet, mint a gyakorlat érdekeinek szempontjából bővebben kell foglalkoznunk. Az első czimben az államrendészeti tevékenység, vagyis az egyletek, gyűlések és népmozgalmak vannak tárgyalva. A népmoz­galmakat, politikai, társadalmi és gazdaságiakra osztván, folytatólag az ünnepélyeket, felvonulá­sokat és nagy temetéseket különbözteti meg. A második czimben a bűnügyi rendészet feladatkörébe eső tevékenységet rajzolván, a szervezetnek, a bűnügyi statisztikának és a rendőrség előtti eljárásnak képét adja, s az ügy­forgalmat mutatja be; végre pedig a morál- statistika szempontjából elemzi a feljelentett és kinyomozott bűneseteket, valamint azokat elkövetett egyének életviszonyait. A bűnügyi rendészet czimének keretén belül a fentieken kívül még a balesetekkel, a talált hullákkal, eltűnt egyénekkel s a bűnügyi nyilvántartással foglalkozik a jelentés. — Csak azért, mert a test mindig több jövedelmet hozott a léleknél. De azért össze lehet kötni mind a hármat, ilyenforma czimen: „Első rábolcsi iélekedző, kövéritő és soványitó intézet.“ Az első részt vezetné ön, a két utol­sót én. — Megbeszélhetjük. ;— Nagyon is szükséges, hogy megbeszél­jük. iin adom az első véleményt. Reám okvet­len szüksége van. Ha én akadályt göéditek, ak­kor nem lesz verseny. Tetszik érteni? Értem. Nem is felejtettem volna el a doktor urat. — Azt reményiem is. — Kérem doktor ur támogatását. — Meglesz. Csak . . . A doktor két ujját itt úgy mozgatta, a miből minden nyelvű ember kiérthette, hogy pénzt jelent. — Oroszlánrész jut doktor urnák. Ez már más. Akkor tovább beszélhe­tünk. De hogy tisztelt barátom czélt érjen, azt ajánlom udvaroljon színből minden asszonynak és leánynak, legkivált Rencsi Barnánénak. így könnyebb lesz az akadályverseny és több rész­vény kél el. Azt hallom, részvényekre terveli a szanatóriumot ? — Igen. , — Ez D&gyon helyes. Előbb alá kell Íratni a részvényeket, azután magalakulni és végül meghazasodni, mert több bizalma lesz a közön­ségnek. Érti, ugy-e ? — Magam is erre gondoltam. Máskor többet. De hol van Évi asz­szony ? — A kertben. A harmadik czimben felette tág keretként szerepel a „közigazgatási rendészet.“ Ezen czim alatt nyolcz fejezetben van a népesség for­galmának rendészete, a szegényügyi, egészség­ügyi és erkölcsrendészet, valamint a közlekedés­ügy rendészete, továbbá a cselédügy és toloncz- ügy tárgyalva, végre a „helyirendészet“ gyűjtő­neve alatt van egybefoglalva a rendészeti tevékenység mindazon különös ágazata, mely a főváros területén azon oknál fogva veszi kisebb mértékben igénybe a rendőrség tevékenységét, mivel azok kezelése a fővárosi adminisztráczió saját külön szerveire van többnyire bízva. Mind­azonáltal a színházak, mulatóhelyek és italmérési üzletek rendészete is ezen csoportba lett felvéve ámbár ez talán külön fejezetet is érdemelt volna meg úgy formai mint tárgyi szempontból. A tűzrendészet is ezen csoportban szerepel a jelentésben, óriási gyakorlati hordereje daczára azért, mivel az államrendőrség ügykörébe köz­vetlenül nincsen utalva, azt a fővárosi tanács és a kerületi elöljáróságok gyakorolják, a tűz­oltást pedig külön tűzoltóság végzi. Az államrendőrség szerepe a megelőző tűzrendészet körében abban merül ki, hogy a nyilvános mulatóhelyek, így különösen a színházak felett való rendőri felügyeletnél a tüzrendészeti érdekek megóvása képezi az állam­rendőrség tevékenységének legkiválóbb részét, s hogy az évi tüzszemlék alkalmával a kerületi kapitányságok a szemlebizottságok tagjaiként szerepelnek. A tüzeseteknél csupán a közrend és a vagyonbiztonság fentartására szorítkozik az államrendőrség hatásköre, magát a tüzrendőri vizsgálatot nem a rendőrség, hanem a kerületi elöljáróságok foganatosítják. Innét azon furcsa tünemény, hogy a jelentésben csakis a fővárosi tüzoltó-föparancs- nokság „szívességéből“ van közölve a tűzesetek statisztikája A jelentés harmadik részének negyedik czime a kihágási bíráskodással foglalkozik, mely jogkört az államrendőrség kénytelen a főváros területén — első tekintetre is szembetűnő anomáliaként — gyakorolni, s melynek fogana­tosítása a személyzet 60°/0-át veszi igénye. Tehát külön rendőrbiróságok nincsenek a főváros területén, sem pedig nem gyakorolják azt a főváros autonomikus szervei, hanem az állam­rendórség végzi azt közvetlenül. Érdekes tényt képez az is, hogy másodfokú forum három, harmadfokú pedig kettő van a főváros területén elkövetett kihágásokra, minek oka egyrészt Ezzel a doktor ur kiitta söre utolsó rész­letét és Demeterrel együtt felkeresték Évi né- nét. A doktor kiváncsi volt, mikor süt kenye­ret, mert akkor eljön lángosra. Meglepte, hogy Julcsát itt találta. Még jobban az idegen fiatalember. Csak úgy nyelte ezt a friss újdonságot. Légyottra jár Julcsa kis­asszony. No ez derék. Miféle ismeretség lehet ez ? Végre mégis vőlegényt fogtunk. így elmél­kedett a doktor ur. Julcsa és Bencze a kertben virágokat nézegettek. Menyétesné asszonynak ritka szép dupla violái és szegfűi voltak. Más­nak nem sikerültek olyan jól, mint az ő kert­jében. Valami ellenállhatlan erő késztette őt arra, hogy négyszemközt egyedül beszéljenek. — Sajnálom, hogy a testvérét itthon nem találtam. — 0 is sajnálni fogja. ■— Szeretném, ha barátném lenne. Senki­vel sem lehetek bizalmas, — Az édesanyjával sem? — Az édesanyámmal ? Nagyon szeretem, imádom a mamát, de ő igen szigorú. Vele nem lehet mindent közölni. Parancsol és mi enge­delmeskedünk. — És a kedves nővére? — Kati ? Jó leány, de hát ő a család szeme-fénye. Én vagyok ugyan az öregebb s mégis uralkodik felettem. Képzelje csak, én fé­sülöm Katit. — És a kisasszonyt? — Nem szeretem magam kiszolgáltatni és a hajam sem bízom másra. Szeretek egyedül lenni s a mikor fésülködöm, senki sem hábor­gat. Katit én öltöztetem már kiskorától fogva. abban rejlik, hogy Újpest és Rákospalota köz­ségek területére is kiterjed a fővárosi állam­rendőrség hatásköre, másrészt pedig abban, hogy a cselédügyekre nézve a rendőri kihágásoktól eltérőleg vannak a másod- és harmadfokú fórumok megállapítva. A kihágások statistikai anyagából figyel­met érdemel a feljelentések nagy száma 54,000 eseten felül, melyekből csak 16 százalék intéz­tetek el felmentéssel s 76 °/0 fejeztetett be marasztalással; továbbá, hogy 7982 marasztalás részegség miatt történt, tehát az alkoholizmus terjed a főváros területén, minek okát a jelen­tés abban látja, hogy 1892. év óta rendkívüli mértékben szaporodtak az italmérési üzletek. Összesen 26,191 egyén lett elzárásra Ítélve s 12,106 egyén pénzbüntetése lett el­zárásra átváltoztatva, tehát összesen 88,297 ember lett 1895. évben a főváros területén ki­hágás miatt elzárva. Pénzbüntetésre összesen 24,058 ember lett elitélve s e czimen közel 70,000 frt folyt be. A fővárosi államrendőrség tevékenységét működési ágak szerint feltüntető III. résznek fentiekben ismertetett vázrajzát a főkapitányság első évi jelentésének második részével össze­hasonlítani oly érdekes kísérlet, melynek ellent- állani nem tudunk. Az első évi jelentésben következő keret­ben lett a rendőrség működése foglalva. A) Biztonsági rendészet. I. Büntetendő cselekmények. 2. Balesetek és szerencsétlenségek 3. Veszélyes tárgyak és anyagok. B) Közrendészet. 1. a) Politikai, b) Szo- cziális, c) Gazdasági mozgalmak. 2. Nyilvános gyülekezetek. 3. Előadások, mutatványok, mulat­ságok. 4. Eltűnt személyek és feltalált hullák. 5. Elveszett és talált tárgyak. Útlevelek, cseléd­könyvek és hatósági bizonyítványok. 7. Bér- szolgaügy. C) Forgalmi rendészet. 1. Közlekedés. 2. Forgalom. D) Erkölcsrendészet. 1. Prostituczió. 2. A szoptatásra és dajkálásra elhelyezett csecse­mők. 3. Lelenczügy. Végre a rendőri bíráskodás. Első tekintetre felismeri a gyakorlat em­bere azt, hogy mig az első jelentés megszerkesz­tésénél az iskolai doktrínák befolyása volt túl­nyomó, addig a második évi jelentés kereteit a tettek embrének befolyása létesítette, ki az iskolás chablonokat félredobva, önállóan osztá­lyozza az egész anyagot. Az államrendészet és bűnügyi rendészet Megszoktam. Én vagyok az idősebb és mégis ő az. Az édesanyám kinevezte idősebbnek. — És miért ? — Neki kell előbb férjhez menni. Engem nehezebben nélkülöznének, mert rajtam van az egész háztartás terhe. A mama köszvényes s én kenem őtet. Katinak sokkal kisebbek a ke­zei. Nekem nagy kezeim vannak, ugy-e? Bencze akaratlanul is Julcsa kezére né­zett. Nem volt nagy keze, csak a férfiakéhoz hasonlított. — Szabályos kezei vannak a kisasszonynak. — Mi ez a Katiéhoz ? Karcsúbb és szebb állású is nálam és okosabb. Ö többet olvasott, nekem a háztartás a szenvedélyem. Lenne za­var, ha én nem lennék. Én tudok mindent, hol van. Nélkülem nem. találnának meg semmit. A doktor ur Évi nénivel beszélgetett. Dicsérte, hogy milyen szép, derék öcscse van. Figyelmeztette, hogy milyen leány a kántoré. Szép pár lenne belőle. Ö tudja. Nagyon csodálkozik, hogy nem a doktor tanácsára házasodnak és mennek férjhez. Mind­járt más lenne az emberiség. Nem jó a vegyü- let. De hát a doktorra nem hallgatnak, a dok­tortól legutoljára kérnek tanácsot. Előbb fütől- fától tudakozódnak, a vénasszonyok szava után indulnak és a doktor a legutolsó stáczió, akkqr, mikor már késő. — Nem kisasszonyt keresek én az öcsém­nek, majd ha erre kerül a sor. Láttam én már, hogy milyen szerencsétlen lett az az iparos ember, aki urileányt vett el. Az viseli a sip­kát. Én előttem nem férfi, a hol az asszony­nak van bajusza. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom