Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-11-15 / 46. szám
Budapest 1896. (2.) Bűi; A és VIDÉKE November 15. A budapesti államrendórség főkapitányának évi jelentése. A fővárosi államrendőrség kapitányának első évi jelentése is oly becses anyagot ölelt fel. Van azonban a kapitány első évi jelentésének egy oly része is, mely egy évi jelentés rendes keretén messze tulmenve, Magyarországon a munkásmozgalmak történelmét adja elő tömör áttekintésben. Á jelentés ezen részével is külön kell majd foglalkoznunk, jelenleg a kapitányság jelentése az államrendőrség 1895. évi működéséről az, melylyel foglalkozni kiyánunk s a mely önkénytelenül összehasonlítások megtételére késztet bennünket. Ha az első jelentés a tudományos készültséget, rendőri szakma irodalmának teljes ismeretét árulja el, úgy a második évi jelentés formája és tartalma azt mutatja, hogy oly egyéniség befolyása mellett készült az, ki épugy uralkodik az elméleti jellegű általánosságok, mint a gyakorlati élet konkrét részletei felett. Az erős tudással erős akarás jár karöltve, ez különbözteti meg a rendőrkapitányság második évi jelentését, mely Rudnay Béla főkapitány erős egyéniségét mutatja minden lapon. A jelentés első és második része a fővárosi rendőrség szervezeti életviszonyaival foglalkozik, mig a harmadik rész a rendőrség tevékenységét mutatja be működési ágak szerint. A működési ágak részletezése s bemutatása olyan keretben van eszközölve, melylyel ezen lapok hasábjain úgy az elmétet, mint a gyakorlat érdekeinek szempontjából bővebben kell foglalkoznunk. Az első czimben az államrendészeti tevékenység, vagyis az egyletek, gyűlések és népmozgalmak vannak tárgyalva. A népmozgalmakat, politikai, társadalmi és gazdaságiakra osztván, folytatólag az ünnepélyeket, felvonulásokat és nagy temetéseket különbözteti meg. A második czimben a bűnügyi rendészet feladatkörébe eső tevékenységet rajzolván, a szervezetnek, a bűnügyi statisztikának és a rendőrség előtti eljárásnak képét adja, s az ügyforgalmat mutatja be; végre pedig a morál- statistika szempontjából elemzi a feljelentett és kinyomozott bűneseteket, valamint azokat elkövetett egyének életviszonyait. A bűnügyi rendészet czimének keretén belül a fentieken kívül még a balesetekkel, a talált hullákkal, eltűnt egyénekkel s a bűnügyi nyilvántartással foglalkozik a jelentés. — Csak azért, mert a test mindig több jövedelmet hozott a léleknél. De azért össze lehet kötni mind a hármat, ilyenforma czimen: „Első rábolcsi iélekedző, kövéritő és soványitó intézet.“ Az első részt vezetné ön, a két utolsót én. — Megbeszélhetjük. ;— Nagyon is szükséges, hogy megbeszéljük. iin adom az első véleményt. Reám okvetlen szüksége van. Ha én akadályt göéditek, akkor nem lesz verseny. Tetszik érteni? Értem. Nem is felejtettem volna el a doktor urat. — Azt reményiem is. — Kérem doktor ur támogatását. — Meglesz. Csak . . . A doktor két ujját itt úgy mozgatta, a miből minden nyelvű ember kiérthette, hogy pénzt jelent. — Oroszlánrész jut doktor urnák. Ez már más. Akkor tovább beszélhetünk. De hogy tisztelt barátom czélt érjen, azt ajánlom udvaroljon színből minden asszonynak és leánynak, legkivált Rencsi Barnánénak. így könnyebb lesz az akadályverseny és több részvény kél el. Azt hallom, részvényekre terveli a szanatóriumot ? — Igen. , — Ez D&gyon helyes. Előbb alá kell Íratni a részvényeket, azután magalakulni és végül meghazasodni, mert több bizalma lesz a közönségnek. Érti, ugy-e ? — Magam is erre gondoltam. Máskor többet. De hol van Évi aszszony ? — A kertben. A harmadik czimben felette tág keretként szerepel a „közigazgatási rendészet.“ Ezen czim alatt nyolcz fejezetben van a népesség forgalmának rendészete, a szegényügyi, egészségügyi és erkölcsrendészet, valamint a közlekedésügy rendészete, továbbá a cselédügy és toloncz- ügy tárgyalva, végre a „helyirendészet“ gyűjtőneve alatt van egybefoglalva a rendészeti tevékenység mindazon különös ágazata, mely a főváros területén azon oknál fogva veszi kisebb mértékben igénybe a rendőrség tevékenységét, mivel azok kezelése a fővárosi adminisztráczió saját külön szerveire van többnyire bízva. Mindazonáltal a színházak, mulatóhelyek és italmérési üzletek rendészete is ezen csoportba lett felvéve ámbár ez talán külön fejezetet is érdemelt volna meg úgy formai mint tárgyi szempontból. A tűzrendészet is ezen csoportban szerepel a jelentésben, óriási gyakorlati hordereje daczára azért, mivel az államrendőrség ügykörébe közvetlenül nincsen utalva, azt a fővárosi tanács és a kerületi elöljáróságok gyakorolják, a tűzoltást pedig külön tűzoltóság végzi. Az államrendőrség szerepe a megelőző tűzrendészet körében abban merül ki, hogy a nyilvános mulatóhelyek, így különösen a színházak felett való rendőri felügyeletnél a tüzrendészeti érdekek megóvása képezi az államrendőrség tevékenységének legkiválóbb részét, s hogy az évi tüzszemlék alkalmával a kerületi kapitányságok a szemlebizottságok tagjaiként szerepelnek. A tüzeseteknél csupán a közrend és a vagyonbiztonság fentartására szorítkozik az államrendőrség hatásköre, magát a tüzrendőri vizsgálatot nem a rendőrség, hanem a kerületi elöljáróságok foganatosítják. Innét azon furcsa tünemény, hogy a jelentésben csakis a fővárosi tüzoltó-föparancs- nokság „szívességéből“ van közölve a tűzesetek statisztikája A jelentés harmadik részének negyedik czime a kihágási bíráskodással foglalkozik, mely jogkört az államrendőrség kénytelen a főváros területén — első tekintetre is szembetűnő anomáliaként — gyakorolni, s melynek foganatosítása a személyzet 60°/0-át veszi igénye. Tehát külön rendőrbiróságok nincsenek a főváros területén, sem pedig nem gyakorolják azt a főváros autonomikus szervei, hanem az államrendórség végzi azt közvetlenül. Érdekes tényt képez az is, hogy másodfokú forum három, harmadfokú pedig kettő van a főváros területén elkövetett kihágásokra, minek oka egyrészt Ezzel a doktor ur kiitta söre utolsó részletét és Demeterrel együtt felkeresték Évi né- nét. A doktor kiváncsi volt, mikor süt kenyeret, mert akkor eljön lángosra. Meglepte, hogy Julcsát itt találta. Még jobban az idegen fiatalember. Csak úgy nyelte ezt a friss újdonságot. Légyottra jár Julcsa kisasszony. No ez derék. Miféle ismeretség lehet ez ? Végre mégis vőlegényt fogtunk. így elmélkedett a doktor ur. Julcsa és Bencze a kertben virágokat nézegettek. Menyétesné asszonynak ritka szép dupla violái és szegfűi voltak. Másnak nem sikerültek olyan jól, mint az ő kertjében. Valami ellenállhatlan erő késztette őt arra, hogy négyszemközt egyedül beszéljenek. — Sajnálom, hogy a testvérét itthon nem találtam. — 0 is sajnálni fogja. ■— Szeretném, ha barátném lenne. Senkivel sem lehetek bizalmas, — Az édesanyjával sem? — Az édesanyámmal ? Nagyon szeretem, imádom a mamát, de ő igen szigorú. Vele nem lehet mindent közölni. Parancsol és mi engedelmeskedünk. — És a kedves nővére? — Kati ? Jó leány, de hát ő a család szeme-fénye. Én vagyok ugyan az öregebb s mégis uralkodik felettem. Képzelje csak, én fésülöm Katit. — És a kisasszonyt? — Nem szeretem magam kiszolgáltatni és a hajam sem bízom másra. Szeretek egyedül lenni s a mikor fésülködöm, senki sem háborgat. Katit én öltöztetem már kiskorától fogva. abban rejlik, hogy Újpest és Rákospalota községek területére is kiterjed a fővárosi államrendőrség hatásköre, másrészt pedig abban, hogy a cselédügyekre nézve a rendőri kihágásoktól eltérőleg vannak a másod- és harmadfokú fórumok megállapítva. A kihágások statistikai anyagából figyelmet érdemel a feljelentések nagy száma 54,000 eseten felül, melyekből csak 16 százalék intéztetek el felmentéssel s 76 °/0 fejeztetett be marasztalással; továbbá, hogy 7982 marasztalás részegség miatt történt, tehát az alkoholizmus terjed a főváros területén, minek okát a jelentés abban látja, hogy 1892. év óta rendkívüli mértékben szaporodtak az italmérési üzletek. Összesen 26,191 egyén lett elzárásra Ítélve s 12,106 egyén pénzbüntetése lett elzárásra átváltoztatva, tehát összesen 88,297 ember lett 1895. évben a főváros területén kihágás miatt elzárva. Pénzbüntetésre összesen 24,058 ember lett elitélve s e czimen közel 70,000 frt folyt be. A fővárosi államrendőrség tevékenységét működési ágak szerint feltüntető III. résznek fentiekben ismertetett vázrajzát a főkapitányság első évi jelentésének második részével összehasonlítani oly érdekes kísérlet, melynek ellent- állani nem tudunk. Az első évi jelentésben következő keretben lett a rendőrség működése foglalva. A) Biztonsági rendészet. I. Büntetendő cselekmények. 2. Balesetek és szerencsétlenségek 3. Veszélyes tárgyak és anyagok. B) Közrendészet. 1. a) Politikai, b) Szo- cziális, c) Gazdasági mozgalmak. 2. Nyilvános gyülekezetek. 3. Előadások, mutatványok, mulatságok. 4. Eltűnt személyek és feltalált hullák. 5. Elveszett és talált tárgyak. Útlevelek, cselédkönyvek és hatósági bizonyítványok. 7. Bér- szolgaügy. C) Forgalmi rendészet. 1. Közlekedés. 2. Forgalom. D) Erkölcsrendészet. 1. Prostituczió. 2. A szoptatásra és dajkálásra elhelyezett csecsemők. 3. Lelenczügy. Végre a rendőri bíráskodás. Első tekintetre felismeri a gyakorlat embere azt, hogy mig az első jelentés megszerkesztésénél az iskolai doktrínák befolyása volt túlnyomó, addig a második évi jelentés kereteit a tettek embrének befolyása létesítette, ki az iskolás chablonokat félredobva, önállóan osztályozza az egész anyagot. Az államrendészet és bűnügyi rendészet Megszoktam. Én vagyok az idősebb és mégis ő az. Az édesanyám kinevezte idősebbnek. — És miért ? — Neki kell előbb férjhez menni. Engem nehezebben nélkülöznének, mert rajtam van az egész háztartás terhe. A mama köszvényes s én kenem őtet. Katinak sokkal kisebbek a kezei. Nekem nagy kezeim vannak, ugy-e? Bencze akaratlanul is Julcsa kezére nézett. Nem volt nagy keze, csak a férfiakéhoz hasonlított. — Szabályos kezei vannak a kisasszonynak. — Mi ez a Katiéhoz ? Karcsúbb és szebb állású is nálam és okosabb. Ö többet olvasott, nekem a háztartás a szenvedélyem. Lenne zavar, ha én nem lennék. Én tudok mindent, hol van. Nélkülem nem. találnának meg semmit. A doktor ur Évi nénivel beszélgetett. Dicsérte, hogy milyen szép, derék öcscse van. Figyelmeztette, hogy milyen leány a kántoré. Szép pár lenne belőle. Ö tudja. Nagyon csodálkozik, hogy nem a doktor tanácsára házasodnak és mennek férjhez. Mindjárt más lenne az emberiség. Nem jó a vegyü- let. De hát a doktorra nem hallgatnak, a doktortól legutoljára kérnek tanácsot. Előbb fütől- fától tudakozódnak, a vénasszonyok szava után indulnak és a doktor a legutolsó stáczió, akkqr, mikor már késő. — Nem kisasszonyt keresek én az öcsémnek, majd ha erre kerül a sor. Láttam én már, hogy milyen szerencsétlen lett az az iparos ember, aki urileányt vett el. Az viseli a sipkát. Én előttem nem férfi, a hol az asszonynak van bajusza. (Folyt, köv.)
