Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-01 / 44. szám

Budapest 1895. (5.) BUDA és VIDÉKÉ November 1. lyezésének kérdése tudomásunk szerint — igy szól uz idézett felterjesztés — niég ez évben napirendre kerül, az 1870: X. t.-cz. 14. §-ának a) pontjából folyó hivatásunknál fogva tiszte­lettel javaslatba hozni bátorkodunk, a mit a közvélemény már régebben hangoztat, hogy a kir Kúria a budai Várba építtessék.“ Az ezen felterjesztésben említett helyet, t. i. az uj fel­járó ut várbeli torkolata és József főherczeg palotája közötti helyet a felterjesztés igen szé­pen azért is ajánlja, mert „az ország legfőbb bírósága nem találhatna méltóbb elhelyezést, mint a király lakának közelében, kinek felsé­ges nevében gyakorolja az egész ország felett az osztó és büntető igazságot.“ Mi tovább me­gyünk ; ezért is, de nem egyedül ezért, hanem azért is, mert ezt Buda fejlődése is megkívánja, alkalmasabbnak tartjuk, hogy e legfőbb bíró­ságunk a Várba tétessék át. És csak örömünkre szolgál, hogy az idézett felterjesztés e tekintet­ben is megegyezik a mi kívánságunkkal. De maga a felterjesztés is elismeri, hogy a kir. Kúriának Budára való áthelyezését a fő­város egyenletes fejlődésének szempontja is kí­vánatossá teszi. És mi azt hiszszük, hogy ha ez a testület, mely nem vádolható azzal, hogy ifjúi hévvel és meggondolatlansággal megy neki nem valósítható utópiáknak, jól meggondoltan és érett megfontolás után bátran kimondja ezt a véleményét, ez csak azt bizonyítja, hogy né zetének, indítványának reális alapja van. Mondja is a felterjesztés további folyamában: „egyike a legnehezebb feladatoknak, melyeket az 1870 : X. t.-czikk e tanács elé tűzött, s minden ki­egyenlítő törekvésünk daczára sajnos tény, hogy mig a főváros balparti részei, mint az ipar és kereskedelem székhelyei, örvendetesen emelked­nek és fejlődnek, addig a jobbparti részek mesz- sze elmaradnak, és nélkülözni kénytelenek azo­kat az előnyöket is, melyek a leghathatósabb fejlesztési tényezőkből származnak. A kir. Kúria elhelyezésénél részünkről annál nagyobb nyoma- tékot kell ezen elvre helyeznünk, minthogy a gyengébb jobbparti városrész a pesti oldallal egyenletes fejlődésénék érdekeire egyfelől a ter­mészet mért ki nem heverhető súlyos csapást; másfelől szerfelett bénitólag hatottak ezekre az érdekekre a magas kormány azon intézkedései, melyeknél fogva hatóságok és közintézetek on­nan el lettek helyezve. Ennek okát és czélját nem vizsgálhatjuk; de eredményét sajnosán konstatálhatjuk abban, hogy különösen a Vár forgalma és élénksége annyira csökkent, hogy szinte elhagyatottnak lehet mondani.“ Nem el­hagyatottnak T. Értekezlet, hanem kiholtnak mondhatjuk azt. Az említett okokon kívül mi azt is hiszszük, hogy a kir. Kúriának oly he­lyen kell lennie, a hol a mindennapos élet za­jától távol, csendben és nyugalomban élhessen magasztos hivatásának. Mindezekből kifolyólag tehát kívánjuk, hogy Budára áthelyeztessék és pedig a királyi palota közelében épülő uj, hi­vatását megillető^ díszes palotába. És mi T. Értekezlet, nemcsak a kir. Kú­riát, hanem a vele kapcsolatos budapesti királyi táblát is Budára szeretnék áttelepíteni. A Kúriának és királyi táblának Budára történendő áthelyezésén kívül szükségesnek tart­juk azt is, hogy a III. kerület számára a tőle északra és északnyugatra eső községek bevoná­sával külön járásbíróság állíttassák fel. Közművelődés tekintetében is elmaradtunk T. Értekezlet. Elemi iskolánk van ugyan kellő számmal, s az elemi oktatás terén csak mél­tánylással emlékezhetünk meg a fővárosi ható­ság gondosságáról. De a középfokú oktatás vajmi szegényes! Van ugyan egy olyan gimnáziumunk, mely 5 Felsége bámulatát is felidézte annak idejében s nem mondunk sokat, ha azt állítjuk, hogy hasonló lénynyel és pompával épült gim­názium nincs sehol Európában. De mit használ ez, ha csak igen korlátolt számmal fogadhatja kebelébe gyermekeinket, fökep, a mióta intár- nátust állítottak fel benne, és igy kiszorították a gimnáziumi ifjúság egy jó részét. Szükség volna tehát a már fenállókon kívül legalább még egy gimnáziumra, még egy reáliskolára, polgári fiúiskolára, és szükséges volna, ha O-Budán, tekintettel az ottani lakosság foglal­kozására, életmódjára, az ottani polgári fiúiskola középkereskedelmi és gazdasági tanfolyammal bővíttetnék ki. Valamikor két, a felsőbb oktatásnak szánt intézete is volt. Budának. Egyik a műegyetem, másik a tanitóuőképző-intézet, mely később a pesti oldalra vitetett át, bár egy kisebb arányú adatott érte Budának. Epen jelenleg van szó arról, hogy a műegyetem, mely mostani helyi­ségeiben már alig fér el, máshova helyeztessék. Szükségesnek tartjuk tehát megtenni a kellő lépéseket a közoktatásügyi kormánynál, hogy az Budára visszahelyeztessék. , A műegyetemen kívül visszakérjük az állami tanitónőképző-inté- zetet, mely jelenleg az Andrássy-uton vau. Mert úgy a pedagógiai, mint az erkölcsi és egészség- ügyi szempontok is javasolják, hogy ez intézet visszahelyeztessék Budára még akkor is, ha a mostani Csalogány utczaival egyesíteni kellene. Persze, egészen uj, e czélre emelendő épületbe, mi már csak azért sem járna nagy megterhel- tetéssel a kormányra nézve, mert az Andrássy- uti 2 ház és a Csalogány-utczai ház értékéből kitelnék egy, valamely parkozott hely közepén emelendő s a jelen kor igényeinek mindenben megfelelő uj intézet. (Folyt, köv.) Különfélék. — Halottak napja. A kegyelet gyűl ki a temetők sírjain. A véges em­ber elzarándokol a halottak országába. Ki az a ki nem temetett el senkit sze­retteiből ? Emlékezzünk azokról, kiket szerettünk. Emlékezzünk nagyjainkról, kik haló földjükben nyugosznak. A sze­retet vallásának egyik legszebb cultusa a halottaknak kimutatót kegyelet. Gya­koroljuk ezt a kegyeletet ebben az év­ben is. A szeretet nyilatkozzék meg sziveinkben s a Jézus nevében imádjuk Istent ma és halálunk óráján, hogy le­gyenek megbocsátva a mi vétkeink. — Mementó. A budai érdekek emelé­sére alakult végrehajtó bizottság jelentésének közlése a közönséget a választások befejezése után általánosan érdekli. Megválasztod képvi­selőink, kik ismert befolyásos államférfiak hisz­szük, meg vagyunk győződve, hogy lelkesen és erélylyel látnak a választások pótlásához és Buda érdekeinek emeléséhez. A „Buda és Vidéke“ mint eddig, úgy ezután is fáradhatatlanul éb­reszti azokat, a kiket illet Buda és vidéke érde­keinek felkarolására és e munkában befolyásolni magát nem engedi. — Haj tó vadászat. A budapesti pol­gári lövészegyesület kebelében alakult vadász­társulat f. é. okt. 25-én első hajtóvadászatát tartotta meg a köérberki pagonyban, mely al­kalommal 28 nyúl, 22 fáczánkakas, 3 er­dei szalonka és 2 fogoly ejtetett el. A hajtóvadászaton 39 vadász vett részt és a vadászatot ifjabb Bún József, Stánczl Henrik és Hölle Márton urak rendezték. A vadászat után tál sasebéd volt a köérberki pagony mellett lévő vendéglőben, a hol a va­dászok jó kedélyben egy néhány órát együtt töltöttek és a napi fáradalmakat kipihenték. — Jó magyarság. Felkérjük azokat, kik a „Buda és Vidékét“ czikkekkel tisztelik meg, hogy a magyartalanságoktól óvakodjanak. A szerkesztőnek nincsen mindig ideje, hogy ezeket irtsa. Fukarkodjanak a szenved Ő- m ó d használatával. Kerüljék az azon, ezen, ama, eme kifejezéseket. Pénztárnok, könyvtárnok helyett pénztáros, könyv­táros nem jó. Gondolkodjanak magyarul és akkor magyarul is írnak. Kerüljék ezenkívül az idegen szavakat is. Ha mi hibázunk szívesen megköszönjük az igazítást. Bnda Dunántúl szive ! Sokszor hangoztattuk ezt a jelszót, de kívánatos, hogy az ne hangozzék el a pusztában. Itt az ideje, hogy e jelszó tettre váljék s Buda csakugyan Dunántúl szive legyen. Ennek az eszmének meg­valósításához felhívunk mindenkit, a ki ezt át­érezni tudja. — A Szidanits-árvák érdekében. A Szidanits-árvák érdekében az országos tűz­oltó-szövetség sorompóba lépett. Szép volna, ha Budán is mozgalom indulna meg érettük. Mi megsürgettük a polgárok kegyeletét, de még mindeddig nem alakult meg a bizottság. Kér­jük ennek megalakítását. — Esküvő. Major János, bia-torbágvi vasúti tiszt október 29-én esküdött örök hűsé­get Houeisek Vilmának Pátyou a ref. tem­plomban, miután már a torbágyi anyakönyv­vezető egybeadta őket. Tanuk voltak : S k r i- lecz Elek, főv. tisztviselő és Hajós Mihály föv. tanító. — Ilona-utcza. ígéretünkhöz közöljük az Uona-utczai érdekeltségnek a belügyminisz­terhez beadott jogos kérelmét. Ha azt akarjuk, hogy a budai ügyek kellő figyelemben részesül­jenek, mozogjunk és tömörüljünk. Egyesek és érdekkörök hozzák nyilvánosságra panaszainkat. Csak igy érhetünk czélt. — Eskü. A 32-ik ezrednek ez évben bevonult ujonczai folyó hó 30-án tették le ün­nepélyesen az esküt a pilis-csabai táborban. Magyar királyi államvasuti hírek. — Menetrend változás. A magy. kir. állam­vasutak igazgatóságától vett értesülés szerint a pápa-csornai h. é. vasúton f. é. november hó 1-én uj menetrend fog életbe léptetni, mely szerint a vonatok a következő időben közlekednek : Az első vonat Pápáról, csatlakozással a Bpest felöl érkező éjjeli személyvonathoz, reggel 4 órakor indul és Csornára reggel 5 óra 30 perczkor érkezik s ott csatlakozást közvetít a Sopron, Győr, Pozsony-ujvá- ros és Szombathely feié induló reggeli vonatokhoz ; a második vonat pedig Pápáról, csatlakozással a Szombathely és Bpest felől érkező vonatokhoz dél­után 1 óra 5 perczkor indul és Csornára d. u. 3 óra­kor érkezik, s ott csatlakozást közvetít a Győr, Sop­ron és Pozsony-ujváros felé induló vonatokhoz. Az ellenkező irányban az első vonat Csornáról reggel 6 órakor indul és Pápára reggel 7 óra 32 perczkor érkezik és ott csatlakozást közvetít a gyorsvonathoz Budapest fele; a második vonat Csornáról, csatla­kozással a Sopron, Győr, Pozsony-ujváros és Szom­bathely felől érkező vonatokhoz este 6 óra 25 percz­kor indul és Pápára este 8 óra 11 perczkor érkezik. — Uj személydijszabág életbeléptetése a budapest-esztergomi helyiérdekű vasúton. A m. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesülés szerint a budapest-esztergomi helyiérdekű vasúton az Ó- Buda-Budapest-AngyalfÖldi vonalrész megnyitása nap­jával uj zónarendszerü személy és podgyász-dijsza- bás lép életbe, melynek menetárai némely viszony­latban fölemeltettek, másokban viszont leszállittat- tak. Ezen díjszabás a m. kir. államvasutak dijsza- báselárusitó irodájában (Budapest, Csengery-utcza 33.) 10 krért kapható. Tájékoztató. — Jó ízlés. Grünwald Sámuel ismert divatáruházai a Krisztinavárosban és Várban egész kiállítást képeznek a legizlésesebb és ju­tányosabb szolid árukból. Az őszi idéuyre nagy változatosságban kaphatók a szép és jó idény- czikkek. — Szép koszorúk. Halottak napjára szép élővirág koszorúk kaphatók C u 1 m a n n Rezsőné főúti, Schmidberger Rezső alagut- utczai üzletében, úgy szintén Fischer Fe- rencz várbeli és krisztinavárosi temetkező vál­lalatánál művirágból, hol a legdíszesebben éke­sítik a sírokat. Halottak ünnepén is, mint min­dig pártoljuk a budai ipart. — Figyelmeztetésül. Mester házy Mihály mai számunkban megjelent hirdetésében foglalt tárgyakon kívül mindennemű stearin és viasz-sirgyertya, a legfinomabb tea, rum és cognac, tea sütemény, különféle felvágott — a legfinomabb prágai sonka és mindennemű saj­tok és különlegességek nagy választékban kap­hatók. Ajánljuk e törekvő fiatal füszerkores- kedőt az olvasó közönség figyelmébe. iNT^rilttér. Budapesten. Elsőrangú kénes hévvizü gyógy "fürdő páratlan gőzfürdővel, leg- jlmodernebb iszapfürdőkkel, poro­lj pás ásványvíz uszodákkal, kő- és kádfürdőkkel, 200 kényelmes lakó szobával. A legszolidabb kezelés. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. Kiadó és laptulajdonos mindszenti Erdélyi Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom