Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-01 / 44. szám

Budapest, 1896. (8.)

BUDA és VIDÉKÉ.

November 1.

forint sególykölcsönt szerzett a károsultaknak ; 1[(i-rész erejéig B. Sina Simonnal részt vett a lánczhid építésében; 50 részvény aláírásával egyik alapitója volt a kereskedelmi banknak, melynek kötelékéből azonban 1813-ban kilépvén, nemsokára a „budai takarékpénztár'1 alapításához fogott. E őzéiből szövetkezett Ró’sa Lajossal, ki mint ügyvéd és a m. kir. helytartó tanács ügynöke nagy befolyással és az administrativ ügyek elintézésében nagy jártassággal birt. Wodianer, mint intézetünk első igazgatója és Ró’sa Lajos, mint intézetünk első gondnoka kiválóan nagy érdemeket szereztek intézetünk emelése és felvirágoztatása körül, s azok méltatásával, azon miinek csaknem minden egyes lapján találkozunk, melyet az igazgatóság megbízásából Dr. Fenyvessy Ferencz irt, s mely szétosztás alá került Visszagondolva intézetünk keletkezésére és első éveire, a mai napon hálás kegyelettel emlékezünk meg az alapítókról, kiket ma ugyan már csak képben bírunk, de kiknek emléke mindenkor élni fog intézetünk körében.

Az első kérvényt 1844-ben nyújtották be Buda város tanácsához, mely az ügyet melegen felkarolta s mindvégig a legerélyesebben támogatta. De nemcsak a tanács, hanem Budának egész lakossága is csatlakozott s az alapításban is részt vett, miként ezt az első 1000 darab részvény aláírási ive bizonyítja. Ott találjuk az akkori budai társadalom összes kiválóbb alakjait és magában az első igazgató választmányban, mely 12 tagból állott, 10 budai férfi, vett reszt, nevezetesen: Bajcsy Károly városbiró. Császár Ferencz iró, Grünberg Ferencz gyógyszerész, Házmán Ferencz főjegyző, Kiss Ferencz a hires régész, Memlauer János közalapítványi tisztviselő, Schmidt Ferencz városkapitány, Sieber Károly polgár, kinek házában nyilt meg az intézet, Thoma József bőrgyáros, Walheim János városi tanácsos.

De nemcsak a vezérférfiak, Budának egész társadalma és polgársága üdvözölte, pártolta és támogatta az intézetet. Az a Buda, melynek lakossága, habár magyar volt értelmében, de német volt nyelvében, lelkesülten üdvözölte azon intézetet, melynek hivatalos nyelve már ezelőtt 50 évvel kizárólag magyar volt.

S midőn 1846. október 1-én a halászvárosi kibérelt helyiségben megnyílt intézetünk, ott ál.ott a pénztárnál az akkor 24 éves Bún József, kit ma is örömmel és büszkeséggel tisztelünk intézetünk igazgatóságában. Bún barátunk munkás és buzgó egész hosszú életét ez intézetnek szentelte, ehhez kötik ifjúságának emlékei, férfi korának sikeres tevékenysége és ehhez kötik most is szivének érzelmei. Úgy áll előttünk mint a munka, szorgalom és hűség eszményképe, ki ma is őrt áll intézetünk érdekei mellett, mint ezelőtt 50 évvel. Kalapot emelünk az alapítás távol korszakának élő tanúja előtt s szivünkből kívánjuk, hogy még igen sokáig élhessünk bölcs tanácsával s még igen sokáig legyen tanúja intézetünk felvirágzásának.

Budának és Pestnek egyesítése, még mielőtt törvénybe lett volna iktatva ólt már a lakosság érzületében és óhajában s ezen egyesülésnek egyik előhírnöke volt, a mai „Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár“.

Nem emlékezhetem meg e beszédem szűk keretében intézetünk növekedésének egyes mozzanatairól, melyek amúgy is behatóan vannak tárgyalva intézetünk kiosztott történetében, de mégis ki kell emelnem, hogy ez intézet üzleti működését mindenkor a legnagyobb realitás és soliditás jellemezte, hogy sohasem lépte át a takarékpénztári kört és féltékenyen őrizte azon bizalmat, mely egy félszázadon át kisérte, melyből erejét merítette s mely a mit léteiének képezte alapját, úgy a jövőben is felvirágzásának képezendi talpkövét.

A megelégedés, sőt a jogosult büszkeség érzetével tekintünk vissza az átfutott 50 esztendőre, melyek a haladásnak és sikernek gazdag kópét tüntetik fel s bizonyságot tesznek arról, hogy a munka és szorgalom, az erély és kitartás és az eszközök helyes megválasztása nálunk is megteremtették áldásos gyümölcseiket! S itt hálával és kegyelettel kell megemlékeznünk Aebly Adolfról, ki intézetünknek 28 éven át elnöke volt és páratlan odaadással

híven és lelkiismeretesen, tudással és szeretettel vezérelte ügyeinket és egyik főtényezője volt az elért sikereknek. Áldás emlékére !

S most uraim! csak még néuány szót 1 A jövő méhébe senkisem láthat, a jövő ködfátyo- lát emberi szem át nem hatolhatja, egymás mellett virítanak a sikerek rózsái s a balsze- roncse tövisei! De ha kedvezők maradnak a viszonyok s hazánk és fővárosunk a béke áldásos ölében folytathatják a fellendülést, ha bekövetkezik a második fólszázadban Eötvös óhaja: „Boldogulva Hon, hadd lássam népemet virányidon“, akkor utódaink örömmel fognak visszagondolni az alapvetési munkálatokra, melyekről ma beszámolunk s akkor újabb sikerek korszakába lépünk át a második félszázad kezdetén !

A jelent ekként összekötve a jövővel, meg kell emlékeznünk két férfiúról, kik az intézet élén állanak s annak vezetésében az első helyet foglalják el. Az egyik mélyen tisztelt elnökünk báró Harkányi Frigyes, ki tanúja volt intézetünk keletkezésének, ki annak mindenkor tántorithatlan hive volt és maradt, ki fényes tulajdonságaival, szakértelmével és ügyszeretettel támogat és országosan tisztelt nevének fényével emeli intézetünk értékét és hitelét.

A másik, mélyen tisztelt vezérigazgatónk Rötzer Ferencz, ki most áll férfikorának és tetterejének delén, ki csak 8 év óta viszi ugyan az igazgatás súlyos feladatát, de kiváló képességével, szeretetreméltóságával, szakava- tottságával és ügyszeretetével a sikerek egész sorozatát vívta ki, s kinek ereje és lankadatlan erélye, a legszebb reményekre jogosítanak.

Azt hiszem a jelenlevők érzelmeivel találkozom, midőn e két jeles férfiút áldásos működésük folytatására ké*.em s azt kívánom, hogy intézetünk javára még sokáig éljenek.

S evvel elérkeztem a mai ünnephez, egy félszázados epület zárkövéhez! Mosolyogjon intézetünkre a folytonos sikerek ragyogó napja, s amint fénynyel árasztotta el a múltat, világítson be a jövőbe is. A munka és szorgalom az üzleti soliditás és realitás tartsák fenn továbbra is e szép intézetet, melyet a jövőbe vetett hit alapított, a közbizalom fenntartott s mely büszke öntudattal lépi át a második félszázad küszöbét! Látom a képzelet szemeivel a fényes jövőt, az uj sikereket és uj eredményeket: Adja az Ég, hogy úgy legyen s Isten áldása legyen törekvéseinken!

Utasítás

az állami szőlészeti és borászati szakközegek számára, az 1896: V. t.-cz. végrehajtása körül teljesítendő szolgálatukra nézve.

III.

Ha a terület azonossága megállapittatott, az eljáró állsmi szakközeg megejti a jelen utasítás 11. §-ában körülirt kellékekre nézve a vizsgálatot, annak eredményéről a jelen utasításhoz 4. alatt fűzött minta szerint igazolványt állít ki, s ha a vizsgálat eredménye szerint a terü'et szőlővel való felújításra, illetőleg ujjo- nan való beültetésre alkalmas, az igazolványban egy8zersmint véleményt is mond arról:

1. hogy milyen mélyen kell a talajt megforgatni;

2. hogy mely amerikai alanyfajta a legalkalmasabb az illető területre ;

8. hogy miféle honi szőlőfajták jelölendők ki az alábbi 5. §-ban az egyes borvidékekre ajánlott szőlőfajták közül az oltványok készítésére, illetőleg a felújítandó szőlőben való termelésre,

4. hogy mi legyen az ültetés legkisebb és mi lehet a legnagyobb sor- és tőketávolsága és

5. hogy minő különleges kikötéseket kell még az illető szőlőre nézve a művelési tervbe felvenni.

Az igazolvány rövid kivonatát, akár alkalmas a terület a felújításra, akár nem, az eljáró állami szakközeg bejegyzi a 10. §-ban említett saját nyivántartási könyvébe, azután az igazolványt, ha a területet alkalmasnak találta, a kölcsön-folyamodványhoz csatolja, s ugyanahhoz mellésli a kölcsönért folyamodó hitelképességéről, vagyoni helyzetére és személyi tulajdonságairól az 5. alatt csatolt min.a szerint kiállított nyilatkozatot is, de ez utóbbit külön lepecsételt és csakis a Magyar Agrár- és Járadékbank által Budapesten felbontható borítékba helyezve. Az ekként felszerelt folyamodványt vissakilldi a bank megbízottjának.

Ha az eljáró állami szakközeg a területet nem találta alkalmasnak, az ebben az értelemben kiállított igazolványt nem csatolja a kölcsön-folyamodványhoz, hanem azonnal kézbesíti, vagy megküldi közvetlenül a kölcsönért folyamodónak azzal az értesítéssel, hogy felülvizsgálatért az igazolváuy bemutatása mellett a földmivelésügyi ministerhez folyamodhatik. A kölcsönért folyamodó hitelképességéről, vagyoni helyzetéről és személyi tulajdonságairól kiállított nyilatkozatot azonban ebben az esetben is — és pedig a fenti módon külön lepecsételt borítékba helyezve — a kölcsön-folyamodványhoz csatolja, s ezt az annak hátlapjára irt következő megjegyzéssel: „Az igazolványt közvetlenül a folyamodónak szolgáltattam ki“ a bank megbizottiánsk küldi vissza.

A fenti eljárást az állami szakközegek a folyó évben hozzájuk áttett kölcsö i-folyamod- ványokra nézve lehetőleg azonnal, de legkésőbb az érkezés napjától számított 14 nap alatt, a jövőben pedig azokra a folyamodványokra nézve, a melyek julius hó végéig kötelesek teljesíteni. A julius 1 -je és szept, 15-ike közötti időben hozzájuk érkező folyamodványok legkésőbb szeptember hó végéig, a szeptember hó 15-ike után érkezők pedig lehetőleg négy hét alatt intézendők el.

13. §. Azokat a honi (európai) szőlőfajtákat, a melyek hazánk egyes borvidékeit jellegzik s ezért az egyes borvidékekre ajánitatuak, tekintettel a végrehajtási rendelet 8. §-ára, a borvidékeknek az 1893: XXIII. t,-cz. végrehajtása iránt 1893. évi november hó 29-én 83,432 szám alatt kibocsátott kereskedelemügyi minis- téri rendelet 4. §-ban megállapított beosztása és sorrendje szerint a következőkben sorolom fel.

A Buda-Sashegyi borvidékre :

Vörös bort termők: Kadarka, Nagyburgundi, Merlot, Carbenet.

Fehérbort termők: Mézes fehér, olasz rizling, sárfehér, juhfark, budai zöld, rak- szőlő stb.

Kizáratnak általában minden borvidékről: a fehér és piros ágasfark, a fekete járdnvány, a király-fekete, a kübeli, a bolyhos, a barátcsuha, a mohácsi, a rókafarku és a sokicza.

13. §. A bank megbízottja köteles lesz minden kölcsön megadásáról négy hét alatt az illetékes kerületi vagy külön megbízott állami szakközeget értesíteni s az állami szakközeg a határozat tartalmát is tartozik nyilvántartási könyvébe bejegyezni.

Ha a folyamodónak kölcsön engedélyeztetett, az állami szakközeg a földmivelésügyi ministernek fentartott főfelügyelet é3 folytonos ellenőrzés érvényesítése czéljából tartozik a jelen utasítás 9. §-ában körülírt felügyeletet gyakorolni.

E czélból köteles minden szőlőt, a melynek felújítására kölesen adatott, lehetőleg minden fontosabb munka-időszakban, de mindenesetre évenként legalább egyszer meglátogatni s magának a munkák előhaladásáról, az illető kölcsönvevő szerződésének kiegészítő részét képező művelési terv betartásáról stb. meggyőződést szerezni. Köteles arra is ügyelni, hogy a kölcsönvevő csak tökéletes oltványokat ültessen ki.

Ha az állami szakközeg bármi tekintetben hiányt, mulasztást, hanyagságot, rendetlenséget vagy bármi észrevételre okot szolgáltató cselekvést, vagy abbanhagyást észlelne, annak orvoslása végett rövid utón, a lehetőségig szóbelileg, érintkezik a bank megbízottjával, vagy alkalmazottjával. Ha ennek kellő eredménye nem volna, vagy ha a hanyagság vagy mulasztás oly fokú, hogy a törvény 11. §-ában foglalt intézkedések megtételét vonná maga után ebben az esetben az állami szakközeg köteles észrevételeit a bank megbízottjával, vagy al-