Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-10-25 / 43. szám
Budapest 1896. (2.) BUDA és VIDÉKE Október 25. síttatott. A mérnöki hivatal nem talált erre alkalmas helyet Budán; sőt a Klemm-fóle telekre azt mondá, hogy ott csak a középső részen kellene építeni, ott pedig csak pilóták mellett lehetne építkezni, mert az a telek téglagyártás folytán kibányászta- tott s most egy részben feltöltve, más részén óriási gödör, minek következtében középület helyéül nem alkalmas; sőt Budán nem is található ily czélra megfelelő terület. E közben parallel aktio indult meg, melynek részleteit nem akarom a nyilvánosság ele bocsátani. Mi budaiak biztunk benne, hogy legjobb esetben találni fognak kormány fórfiaink alkalmas megoldási módot, mely minket is kielégít jogos törekvéseink tekintetében s a mellett a földtani muzeum ügyét is diadalra segiti. Reményünkben nem csalatkoztunk. Pár hónap múlva egy és ugyanazon időben két miniszteri irat feküdt a közgyűlés asztalán; u. m. a kereskedelmi miniszter űré, a ki kérte a fővárost: engedjen neki át egy részt a Klemm-féle telekből, — mely kisajátítás utján már akkor a főv. tulajdona volt, — statisztikai hivatali helyiség építésére. Nem ingyen kéri ezt, hanem ölenként 20 f r t n y i árért, amennyibe a fővárosnak került. A másik leirat a földmive- 1 e s i miniszter űré, a ki ? Klemm- féle telekre nem kívánt reflektálni. Ugyanezen közgyűlésen egymás mellett oldatott meg a két kérdés: a földtani muzeum pesti oldalra került; helyette phd ig pénzért adtunk egyrészt az ürsz. statisztikai hívat a?l palotájának föl építési helyül. Ekként gyarapodik Buda egy impozáns középülettel, melybe a pesti oldalról hozzák át a hivatalt. Buda szempontjából a cserét előnyösnek tartom. A földtani muzeum kevés személyzettel dolgozik; ellenben a statisztikai hivatalban néha 300—400— 500 alkalmazott is foglalkozik, kik túlnyomó részben bizonyára a budai oldalon fognak állandóan lakni. Buda társadalmi életének és forgalmának élénkítéséhez mindannyian hozzájárulnak s ebből az itteni iparosoknak, kereskedőknek és háztulajdonosoknak is több hasznok lesz, mintha a földtani múzeumot építtették volna ide. A sikerért D á n i e 1 és Darányi minisztereknek, továbbá Vörös Lszló államtitkárnak mondhatunk nyilvános köszönetét. Az országos statisztikai hivatal fontos kulturmissiót is fog teljesíteni városrészünkben, a mennyiben nyilvános könyvtárt is foglal magában ez az uj palota; még pedig gazdag könyvtárt, mely a megnyitáskor mintegy 100.000 kötetből fog állani. A Klemm-féle telek szabadon maradt részét a főváros parkoztatja. A palota építésnél kiásott földet mind a telek nivellálására fordítják. Az alapozáshoz szükséges munkáknál látom, kogy az egész épület szilárd talajra épül. Fényes elégtételt szolgáltat az nekem, a ki úgy a közgyűlésen, mint társas körökben mérnöki szakvéleménnyel szemben is kénytelen voltam azt az állításomat i fentartani és védelmezni, hogy igenis, a Klemm-féle telken soha fölnem ásott szilárd talajon elfér egy középület. A közeljövő megmutatja: mily nagy átalakulást idéz elő ez a közhivatali palota az Országúton. Irányt szab a monumentális építkezésnek: lökést ad kőrútunk gyorsabb tempójú kiépítésének. Reméljük, hogy a budai bizottsági tagok tömörülése és buzgólkodása folytán újabb sikereket érünk el Buda fej- lesztésében. Tabán hanyatlása az uj Ferencz József-hid megnyitása után. Az uj Ferencz József-hid megnyitásával reménylettük, hogy Tabán mennyire fel fog lendülni, s ennek ma nagy sajnálatunkra az ellenkezője következett be. Alig tizennégynapos az uj hid s már is érezzük hogy Tabán kereskedelme és ipara mennyire hanyatlik. Budafok Budakapujáuak megszűnt lenni, Albertfalva s a közeilevő több községek kik napi szükségleteiket itt szerezték be, Tabánra nézve elvesztek. Valamint Fehérvár és Veszprém vidéke, nem jár már a mi Gellérthegyünk alatt meg, csodálni a levegőbe lógó s meredeken ki szögelő kőóriásokat, mig a Geilért- rakparton végig kocsizott. Az uj hid megnyil- tával ezeknek is megszűntünk közlekedő ut í lenni í Mig a hid építését meg nem kezdték volt a Geilért-rakpurton néhány elhagyatott de úgy a hogy mégis a vidékieket kielégítő beszálló vendégfogadó, ezeket betemette az uj híd alapköve, ide se járhat már idegen. A világhírű Sáros-fürdő, fürdőnkről csak siralmas elegiát zeughetituk. Hány idegen fordult itt meg évenként hozzá járulva Tabán szegényebb sorsú lakóinak megélhetését biztositó jövedelméhez s ma már ez sincs. Megkezdték a Szarvas-tér leásását a czél- ból, hogy vasutat építenek s ez is elmaradt. A kereskedők az iparosok csak tengődnek, várják a jobb jövőt. A Szarvas-tér Kásásával az a remény kecsegtetett mindenkit, hogy a Tabán néhány év alatt majd felvirul, óriási paloták emelkednek, szaporodik a népesség, és mi történt ? Megfogyott úgy a vidéki mint a helybeli j fogyasztó közönség. A vidékit elvette Pest a helybelit kiűzték lerombolt szegényes barlangjából, és miért? A híd környékét szépíteni kellett ezért az egész Gellértrakpart-utczát el kellet temetni a hid alá, sok naiv ugyan azt hiszi, hogy a rakparton b ?ő alacsony házakat azért bontották le. mei _ a szikláktól féltették a szegényeket. Oh ti bobok kik ezt hiszitek. Azért bontották le Tabánnak ezt a részét, hogy mint boldogult Andrássy Gyula gróf egyszer mondta Budáról szebben láthassák Pestet, igaza is volt. Sok fővárosi, de vidéki is csak azért jár át Budára, igy a Gellérthegyre is, hogy Pestnek nagy arányokban való gyönyörű fejlődését és szépségét ismét jobban lássa. Örömmel töltött el bennünket az a tudat, | hogy Tabán fogyatkozó népességével vagyis hanyatlásunkkal szomszéd Kelenföld fejlődik s ez majd népességével kisegíti a mi régebbi idősebb kereskedésünket s iparunkat. De mint tapaszt* Íjuk ez is Pestre gravitál, és ezeknek a közlekedési utjai is olyanok, hogy ha bekövetkeznek az őszi esők s a téli rossz idők ezeknek valószínű közelebb lesz Győr mint a Tabán. Tehát ha ma mikor még az idő szép és jó, a hid megnyílta után alig néhány napra üressek az üzleteink, mit várhatunk még ez után ? Emelkedés helyett hanyatlást. Ez lesz a Tabán jövője, ha csak nem jön egy kisegítő eszköz a mely megvédje az elpusztulástól. Keressük tehát azt az egyént ki rajtunk segíteni kész. Ha nem találjuk segítsünk önmagukon, mert ha várunk úgy idő előtt elpusztulunk. Vau a Tabánnak még egy specziálitása a borvásár, ez ugyan csak tizennégy napra hoz egy kis fris üzletet s forgalmat de ezt is fenyegeti a pénzügyigazgatóság. ,/ Mementó. (Folytatás.) Szükségesnek tartjuk újabb közúti vasúti vonalaknak, és pedig a gyorsaság tekintetéből főkép villamos erővel járó vonalaknak megállapítását; és ezért kívánjuk 1. az Eskü-téri hídon, Szarvas-téren, és az uj budai körúton át vezető vonal megállapítását; 2. az Eskü-téri hídon, Döbrentey-, Lánczhid-, vízivárosi Fő- utczán, Batthyány-utczán át, a Lipótmezőre a Hüvösvölgyig vezető vonal megállapítását, a mely egyúttal a körúton a 1. alatt említett vonallal találkoznék; 3. kivánjuk a Budafokig vezető közúti vonal megállapítását; 4. a Németvölgyi utón az uj köztemetőig vezető közúti vasúti vonalat. A tapasztalat eléggé hátrányosnak bizonyította a fővárosra nézve az eddig gyakorlatban volt azon eljárást, hogy a közúti vasúti vonal nem állapíttatott meg előzetesen és egységesen az egész fővárosra nézve, hanem egyes vonalakra a szerint, a mint azt az egyik vagy másik vállalkozó kérte, mintegy ötletszerűen adatott ki az engedély, A népes, nagy forgalmú ulczákon, a melyeken át közúti vasút létesítése nagy haszonnal járt, kiépültek, azon utczákra pedig, a hol a főváros fejlődése szempontjából szintén kívánatos lenne a közúti vasút létesítése, vállalkozó nem akadt. Bizonyosra vehető, hogy a jobbparti belső vonalakra (Eskü-téri híd, körút, Batthyány- utcza, vízivárosi Fő-utcza, Döbrentey-utcza) nemcsak a két meglevő váltalat, mely a fővárosban a közúti közlekedést eszközli, hanem uj vállalkozó is kész örömmel pályázik, mert e vonal nagy jövedelmezőségéhez kétség nem fér. Ellenben Budafokra és a Hűvösvölgy be tervezett vonalakra, minthogy ezek csak pár ev múlva fognak nagyobb hasznot nyújtani, nem lesz ily élénk versenyzés. E három vonalat tehát egységesen kell és szabad csak engedélyezni. Sérelmesnek tartjuk különösen, hogy a jobbparti részre úgy a közúti vasúton, valamint a társas kocsikon magasabb díjtétel van alkalmazásban. A hidvám ne szolgáljon okul arra, hogy a jobbpartra jutást a közúti vasutou vagy a társaskocsin m-'gdrágitsa. Addig is tehát. mig a hidvám teljesen eltöröltetik, kiesz- közleudő, hogy a közúti vasúti vállalatok és társaskocsik hidvám fejében átalány összeget fizessenek, a vállalkozók pedig annak tejében hogy a hidvám átalányt fizetik, kárpótlást nyerjenek az engedélyezési időnek a rendesnél hosz- szabb tartamra való megáll -.oltásában. Kívánatos végro az is, hogy a közúti vasúti vonalakon úgy miut egyéb városokban van, az átszálló forgalom úgy szerveztessék, hogy bármely vonalon bármely vonalon bármely irányba adassanak átszállójegyek, s ezek árát ne tegyék magasabbra, csupán csak az átszállás kedvezménye miatt. Kivánjuk, hogy a társaskocsik rövidebb időközökben közlekedjenek, hogy a csavargőzösökön és gőzsiklón a közlekedés esti 11 óráig kötelezőnek kimondassék, és a gőzsiklón egy- egy irányra szóló jegyek is adassanak ki. Kívánatosnak tartjuk, hogy a III. kerület Duna partjának azou része, a mely a császár- fürdőn fölül kiterjed, csavargőzösökkel köttessék egybe az átelleni pesti parttal, mindenütt ott, ahol ezt a két part közötti sűrűbb közlekedés igényli. Csak egy pillantást kell a budai Danapartra vetni, s látni fogjuk, kogy kivéve annak a Döbrentey-utcza elejetői, a Fazekas-térig terjedő részét, mely némileg már mégis' beillik a nagyobb városok keretébe, a többi rész, és pedig a Fazekas-tértől felfelé Ó-Buda végéig és a Döbrentey-utczától lefelé véges végig szomorú állapotban van. Szükséges tehát egyrészt, hogy maga a hatóság a Dunapart rendezését
