Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-10-18 / 42. szám
Budapest, 1896. (5) Október 18. vizfütéssel ellátott, könnyen szellőzhető melegháza van. A házak az intézeti főkertész tervei szerint készültek, melyben sok uj és czélszerü változtatást látni, eltéroleg az eddigi üvegházaktól. Van szaporitó-melegház ágávé-pálma- ház, baraczk- és *zőlöbajtató. A. baraczk- és szőlőhajtatóban a korai termelés netovábbját mutatják be. Az évszakokat mesterségesen változtatják s április közepén a legszebb baracz- kokat és szőlőt termelik. Van ezenkívül egy Champion-ház, melyben a Championt termelik. Az intézeti kert alján a füzes. A ki kertészettel vagy gyümölcstermeléssel foglalkozik, ha kivitelre dolgozik, okvetlenül szüksége van kosarakra. A kosárfüz termelést és a kosárkötést is megtanítják a növendékeknek. Ezzel végére értem ismertetésemnek azzal, hogy az intézetet ismételten figyelmébe ajánljam azoknak, kik a gyümölcstermelés és szőlészet valamint a kertészet iránt érdeklődnek. De különösen figyelmébe ajánlom azt a budai hegyvidéki szőlősgazdáknak, hogy tapasztalatokat és okulást meríthessenek abból, mit ott látnak. Czélszerünek vélném, ha illetékes egyének felhívnák a földművelésügyi miniszter ur figyelmét arra, hogy a Buda vidéki tauitók számára egy póttanfolyamot kellene berendezni, hogy szerzett ismereteiket a nép között értékesítsék. Tudva azt, hogy Dr. Darányi Ignácz mennyire szivén viseli a budai érdekeket, az ő tevékenységétől e téren sok jót remélhetünk. Eperjessy István. Mementó. (Folytatás.) És örömmel konstatálhatjuk máris, hogy ezen felfogásunkkal nem állunk elszigetelten; mert, hogy csak egy konkrét esetre hivatkozzunk, felemlítjük, hogy a főváros tanácsa csak nem régiben tette magáévá Horváth János tanácsnoknak azon eszméjét és indítványát, hogy a fővárosi szegényház a budai oldalra áthozassék ; s ezzel a mi programúinak egyik pontja is megvalósulásához közeledik. Hasonló elismeréssel kell áldoznunk a fővárosi közmunkatanácsnak is, mely a budai oldal szabályozásának müvén dolgozik, s reméljük, ez nem fog írott malaszt maradni. De azért ez még mind kevés, és annak következtében, hogy a főváros hivatalosan is a királyi udvar székhelyének jelentetett ki, a fejlesztés muukáját most már kezdeményeznünk kell. Mert, ha, mint fentebb említettük, ma már nem létezik sem Pest, sem Buda, sem O-Buda, hanem csak az egységes Budapest, úgy viszont eltagadhatatlan tény, hogy a király tulajdonképeni lakhejye nem a pesti, hanem a budai oldalon van. 0 Felsége ez irányban már régebben meg is tette a kezdeményezést az által, hogy a királyi palota ki. illetőleg újjáépítési munkálatait megkezdette. É-<, ha a budai oldal van hivatva arra, hogy királyunk tényleges lakóhelye legyen, s főváros ezen oldalának többi részeiben is fejlődnie kell, s azok nem maradhatnak meg továbbra is azon dezolált állapotban, melyben manapság sinylenek Mi tehát kötelességünknek tartjuk minden irányban oda hatni, hogy a főváros budai része is bevonassák a fejlesztés és szépítés munkájába; kötelességünknek tartjuk ezt annyival inkább, mert a budai oldal az egyesítés daczára sem veszítette el bizonyos tekintetben régi, históriai individuálitását; kötelességünknek tartjuk ezt annyival inkább, mert meg vagyunk gvőződve, hogy az ország fővárosának saját érdekében egységesen és egyenletesen kell fejlődnie, nehogy a fény és pompa közvetlen szomszédságában a romlás, az árnyék, a pusztulás foglaljon helyet; kötelességünknek tartjuk végre azért is, mert a mit a természet a lapá- lyosan fekvő pesti oldaltól megtagadott, a ve- getáczió, az egészségesebb égalj, stb. a budai oldalon megvannak, s nemcsak az ez oldalon, hauem a túlsón lakóknak is hasznára és előnyére válnak. Mindezek folytán elhatároztuk egy oly irányú mozgalom megindítását, mely hivatva lenne tervet készíteni, programmot állítani tel mindazokról, a mik a fentebb vázolt czél eléréB U D A és VIDÉKÉ. sére szükségesek. És ezért akartuk e mozgalom körébe bevonni mindazon elemeket, melyek e czél iránt lelkesednek. Ez elemek most együtt vannak, T. Érte- tekezlet; Öaök képezik ez elemet, mely mint hisszük és reméljük, odaadással, buzgalommal eltelve fog a kimondott eszme megvalósítására törekedni. Önöktől függ első sorban, hogy ős Buda a réginél is nagyobb fényre, hírre, gazdagságra, jólétre jusson. A ki a mondottak után végig jártatja szemeit a főváros budai részén, lehetetlen nem látnia azt, mennyire elmaradt a főváros ezen része a fejlődéstől. A mi ez elmaradást az ötvenes években illeti, azon nincs mit csodálkozni, mert hisz köztudomású dolog, hogy Buda városának évi budgetje akkoriban alig volt képes a legszükségesebb közigazgatási kiadásokat fedezni. Az alkotmányos korszak beálltával, főkép pedig a főváros egyesítésének keresztülvitele óta azon- ben fokoztattak a budai rész bevételei is; a közadók, a községi adók és többi illetmények épen oly arányban vettettek ki a budaiakra, mint a pestiekre, de ezek jótéteményében a budaiak nem részesültek ugyanazou arányban, mint a pestiek. Tekintettel azon általán ismert és senki által kétségbe nem vonható igazságra, hogy a főváros jobb és balparti részei, az 1873-ban történt egyesítés daczára mindaddig nem fognak a szó szoros értelmében vett egységes várost alkotni, mig a közöttük az összeköttetést létesítő Duna meg nem szűnik inkább elválasztó akadály, mint összekötő kapocs lenni, a mi elsősorban csak az által lesz lehetséges, ha először is: a hidvám eltöröltetik, s azután a jelenlegi hidakon kívül még több, és minél több hid fog építtetni; kérelmezni fogjuk az illetékes helyeken, hogy a hidvám eltöröltessék, és hogy a Duna mentén Ó-Budától le egész a Lágymányosig minél több uj hid épüljön. És pedig már a közel jövőben fölépitendők volnának az Eskü-téri, továbbá az Éskü-téri és az összekötő vasúti hid közötti hid, nemkülönben a Bomba téri és a Filatori-gátnál az esztergom-doroghi vasúti híddal kapcsolatos hid. Állapodjunk meg mindjárt itt, T. Értekezlet, mert ez lesz legfontosabb pontja mükö- dé'ünknek, t. i. a Buda és Pest közötti közlekedés könnyítése, de magának Budának speciális közlekedési viszonyai is. Mert minöeoki tudja, hogy nem a városok felépülése után szokás a közlekedés eszköyeiről gondoskodni, hanem megfordítva, a kész közlekedési eszközök hatnak jótékonyan azon vidék fejlődésére, melyen átvonulnak. Látjuk ezt a fővörosunkban is, különösen a pesti oldalon, hol a lóvonatu, a villanyos és viczinális vasutak mentén egész uj városrészek épültek ki. Hogy a fővárosnak a Duna jobbpartján elterülő részei egymással és a balparfi területtel közvetlen és rövidebb összeköttetésbe jussanak: elengedhetetlenül szükségesnek tarjuk, hogy az I. kerületet a II. kerülettel a Lánczhid-téren, vagy a mennyiben ez kivihető nem volna, a Lánczhid alatt az alsó rakparton közúti vasút kösse össze, olykép, hogy pl. a vasút a Margit- rakpartnak a szakértők által meghatározandó valamelyik pontjáról az alsó rakpartra letérne, s a Lánczhid alatt elhaladva, a Várkert-rakpart egyik pontján ismét a közút színvonalára jutna. Különfélék. — A királyné a Svábhegyen. Ó felsége a királyné kirándult a Svábhegyre, ott reggelizett és a vidék királyi szépségében gyönyörködve hallgatta Radios Béla szép nótáit. Innen a Széchenyi- kegyre ment és onnan gyalog tért visz- sza a budai váriakba. Buda és vidékének legőszintébb bámulója a királyné és ha itt van sok időt tölt hegyeinkben. — Wlassicsot megbírságolták. A közoktatás miniszterének, dr. Wlassics Gyulának a vinczellérje két kosár szól löt küldött a déli vasúton. A kosarak egyikében levél volt. A pénzügyőrök a levél miatt a miniszter szőllőjére I frt 5 kr. bírságot szabtak. A miuiszter maga jött kisa buzgóságot méltányolta ugyan, de előbb megizlelte nem-e savanyu a szőllő? és csak azután fizette ki a bírságot s a két kosarat feltétette kocsijára. — Kitüntetés. A király Konkoly T h e g e Miklóst, a kitűnő tudóst a miniszteri tanácsosi czimmel tüntette ki. — Zöldmái fejlődése. A Zödmál- diilői ház- és telektulajdouosok folyó hó 11-én Gálffy Lajos elnöklete alatt népes gyűlést tartottak. A gyűlésen többek között ott volt: Simkovics Mihály őrnagy, Lissák Armin, ni. á. v. főmérnök, Walter Lipót mérnök, Dr. Weisz Emil ügyvéd, Kolácsek Nándor háztulajdonos, Fülbier Béla, Feáng Balázs, Szalay János, Horváth Péter, Bacher Jakab, Nagy Ferencz, Rohr- maun Péter, Kürthy András, Gulits Mihály, Schmid Antal stb. stb. összesen 147-en. A gyűlésnek főtárgya a Zöldmál-dülőnek vízvezetékkel való ellátása volt. A vízvezetéknek mentői hamarabb való megnyerésére vonatkozólag Gálffy Lajos társelnök indítványára minden egyes telektulajdonos Írásbeli kötelezvényt adott arról, hogyha a vízvezeték kiépíttetik, akkor azt a telektulajdonosok telkeikre bevezettetik és a vizet használják, hogy igy a székesfővárosnak a vízvezetéki csőlefektetés költségének szabályszerű százaléka megtérüljön. Örvendetes tudomásul vétetett a Vérhalom-dülői telektulajdonosoknak az a nyilatkozata, hogy a vízvezetéket illetőleg csatlakoznak a Zöldmál- dülői ház- és telektulajdonosok által megindított mozgalomhoz. A legközelebbi ülés folyó hó 25-én lesz, melyre a Vérhalom-dülői telektulajdonosok is ezennel meghivatnak. — Jótékonyság. Francois Alajos, a nagy hirü pezsgőgyáros és emberbarát s buzgó hazafi annak emlékére, hogy a király világra szóló udvarképe8 pezsgőjéből ivott, a budapesti szegényeknek 200 forintot küldött. — A lourdesi zarándoklás Az országos magyar lourdesi zarándoklás szeptember hó 25-én indult el Budapestről. Reggel 5 órakor szentmisét hallgattak a Mátyás templomban, 7 órakor a vonat elindult. Összesen 75-en voltak, ezek között a zarándoklat vezetője Bogisich püspök, gróf Pongrácz és neje, Lipthay földbirtokos, Harrer Pálné és leánya, (6 I. osztályú utas). 5 napi fáradságos utazás után megérkeztak október 1-én Lourdesba, hol is ünnepi körmenetben bevonultak a templomba, okt. 2-án, hálaadó Isteni tiszteletet tartottak, okt. 4-én, vasárnap, a szent rózsafüzér nagy napja alkalmából, énekes misét hallgattak a templomban s ez után Szűz Mária ereklyéjével a barlanghoz vonultak, a mely helyen Szűz Mária jelenése történt 1858. bebr. ll-én. Mind e szertartások végzésével Bogisich püspök kezdeményezésére a hívek ékes magyar dallamokat zengedeztek, dicsőítvén Szűz Máriát, mint Magyarország védasszonyát. Az ünnepélyesége- ket emelte meg az a körülmény, hogy ugyanekkor, t. i. Szűz Mária, szent olvasó vagyis rózsafüzér ünnepén igen nagy számú franczia és olasz bucsujárók is Lourdesban tartózkodtak. kik papjaikkal élükön, mindnyájan a magyar zarándokokhoz csatlakoztak, s igy ezrekre menő hívek kisérték a körmenetet s voltak jelen a magyar szentmisén. Elutazásuk előtt a hívek Bogisich püspök urnák értékes Mária szobrot vettek ajándékba s megköszönték szives fáradozását. Október 5-én vissza indultak Lourdesból s f. hó 10-én megérkeztek Budapesrre. — Nótával fizet. Érdekes port tárgyalt le Rakov3zky Antal az I—III kerületi járásbíróságnál. A panaszos Wellisch Zsigmond barátunk volt, kit a czigányai egy jó kilátású napon, Szt.-lstván napon hagytak faképnél. Wellisch Zsigmond 50 frt kártérítés és 50 frt kávéházi számlájáért pörölte a czigányokat. Rakovszky Antal a kártérítést 20 írtban és a 15 frtos számlát egészen ábapitotta meg. A
