Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-10-18 / 42. szám

Budapest, 1896. (8.) BUDA és VIDÉKÉ Október 18. megbízott állami szakközeg a jelen utasításhoz 1. alatt csatolt minta szerint pontos nyilván­tartást vezetni s kellően ellenőrizni, hogy a vállalkozók az említett feltételek- s az azok alapjan kötendő szerződéseknél fogva teljesí­tendő kötelezettiségeiknek mindenben meg­feleljenek. Jelesül kötelesek arra felügyelni s azt ellenőrizni, hogy a vállalkozók vesszőszaporitó auyatelepei fajtiszták legyenek és mind azok, mind az oltványtelepek a szakszerűség s az egyidejűleg kibocsátott „Szőlővessző- és szőlő- oltvány-üzleti szokások“ követelményeinek meg­felelően kezeltessenek, — hogy az összes mun­kák helyesen végeztessenek, — s hogy azokban az esetekben, a melyekben a vállalkozóknak oltványok készítése czéljából amerikai alany- fajtájú vesszők beszerzése meg van engedve, ez a beszerzés a feltételek értelmében történjék és bejelentessék. Különösen szigorú felügyelet és ellenőrzés gyakorlandó a „Hirdetésiben foglalt feltételek 4. pontjából folyólag az iránt, hogy az oltvá­nyok kellő gonddal válogattassanak ki, — a nem tökéletes oltványok megsemmisittessenek, — a megrendelőknek csak tökéletes oltványok szállíttassanak, — s a feltételek 5. pontjában foglalt ama kikötésnek, mely szerint szőlővesz- 8zők és szőlőoltványok csak a hazában s itt is első sorban az 1896: V. t.-cz. 5. §-ának s a végrehajtási rendelet 1. §-ának rendelkezései alá eső hegyi borvidéKekre adandók el, érvény szereztessék. 4. §. A „Hirdetés“ B) részében foglalt rendelkezések alapján a kerületében keletkező közérdekű telepekről köteles minden szőlészeti és borászati felügyelő, vagy felügyelői teendők­kel megbízott állami szakközeg a jelen utasí­táshoz 2. alatt csatolt minta szerint pontos nyilvántartást vezetni s az illető testületeket, érdekköröket stb. telepeik és oltási üzemük kezelése tekintetében kellően ellenőrizni, nekik s szükséges útbaigazításokat és szaktanácsokat megadni s teljes erélylyel oda hatni, hogy ezek a közérdekű telepek is amaz elvek szerint ke­zeltessenek és gondoztassanak, a melyek a je­len utasítás 2. §-ában az állami telepekre vo­natkozólag állapíttattak meg. Különösen kötelesek az állami szakköze­gek a felett őrködni, hogy az említett „Hir­detés“ B) részében az a—d) pontokban kikö­tött feltételeknek teljes mértékben érvény szereztessék. 5. §. Ha az állami szakközeg azt tapasz­talná, hogy a 3. §-ban említett vállalkozók s a 4. §-ban említett érdekkörök a megállapított feltételeknek bármiben is eleget nem tesznek, köteles az észlelt hanyagságról, rendellensség- ről. mulasztásról, vagy visszaélésről a foldmi- velésügyi miniszternek indokolt s a szükséges adatokkal igazolt jelentést s az illető vállalat, vagy közérdekű telep irányában követendő el­járásra nézve javaslatot tenni. 6. §. Az állami szakközegek kötelesek oda hatni, hogy az érdekeltek szőlővessző- és sző­lőoltvány üzleteikben az egyidejűleg kibocsátott „Szőlővessző- és szőlőoltvány-üzleti szokásod­hoz ragaszkodjanak s azok alkalmazását kös­sék ki. Ha az állami szakközegek abba a hely­zetbe jutnak, hogy akár bírói eljárás során, akár azon kivül szőlővessző-, vagy szőlőolt­vány-üzleti kérdésekben szakvéleményt adjanak, kötelesek azt az említett „szokások“ figyelembe vételével nyilvánítani; ha pedig egyes esetek­ben legjobb meggyőződésük szerint azoktól el- térőleg volnának kénytelenek nyilatkozni, kö­telesek eltérő véleményüket alaposan indokolni. 7. §. A törvény 1. §~ának b) pontja sze­rint létesítendő tanfolyamok szervezése s azok­nak az állami és közérdekű telepekkel való összekapcsolása, a viszonyokhoz képest esetleg más módnak is figyelembe vételével való ren­dezése iránt külön fogok intézkedni. 8. §. A törvény végrehajtása iránt ki­bocsátott rendeletem 14. §-a szerint szervezendő bizottságoknak az állami szakközeg a maga kerületében hivatalból tagja leend. Ennélfogva kötelessége e bizottságokkal élénk érintkezés­ben állani, azok üléseiben részt venni, s min­den felvilágosítást megadni, azokat eljárásukban támogatni, s viszont azok támogatását saját eljárásában a közönség irányában igénybe venni. 9. §. Az 1896 : V. t.-cz. 18. §-a szerint a felújítási kölcsönmüvelet érdekében szükséges felügyeletnek, ellenőrzésnek és útmutatások megadásának feladata a földmivelésügyi mi­nisztert illeti meg, a ki azonban e feladatnak tényleges helyi gyakorlását saját főfelügyelete és folytonos ellenőrködése mellett a kölcsönt adó pénzintézetre átruházhatja. A fenti feladatt tényleges helyi gyakor­lását a Magyar Agrár- és Járadókbankkal kö­tött szerződésnél fogva a törvény említett in­tézkedése alapján a nevezett bankra tényleg át is ruháztam. A bank az általa teljesítendő helyi fel­ügyeleti és ellenőrzési szolgálatra nézve álta­lam jóváhagyandó szervezetet fog létesíteni, a melyet az állami szőlészeti és borászati szak­közegekkel annak idejében közölni fogok. Az állami szolgálati szervezet feladata tehát a földmivelésügyi miniszternek fentartott főfelügyelet és folytonos ellenőrzés gyakorlása leend. Ezt a szőlészeti és borászati felügyelők, illetőleg a felügyelői teendőkkel megbízott állami szakközegek utján kívánom teljesíteni akként, hogy minden felügyelőnek, vagy fel­ügyelői teendőkkel megbízott szakközegnek ezennel meghagyom, hogy a törvény végre­hajtása iránt kibocsátott rendeletben megjelölt borvidékeken folytonosan éber figyelemmel ki­sérje, hogy miként és minő eredménynyel halad kerületében a szőlők felújítása a törvény alap­ján, erre minő eszközök alkalmaztatnak, s mi­ként működnek és járnak el a bank megbízottai és alkalmazottai. Ez a feladat általánosságban; a külön­leges teendőkre nézve pedig a következőket rendelem. 10. §. A végrehajtási rendelet 6. §-a szerint a kölcsönök megadásánál figyelembe veendők: 1. a sorrendet illetőleg, hogy a felújítandó szőlőterület oly hegyi borvidéken van-e, a hol a szőlőtermelés a lakosságnak kizárólagos vagy legalább elsőrendű foglalkozását és kereseti forrását képezte ; 2. hogy a felújítandó szőlő hegyi szőlő volt-e, s hogy azt a phylloxera már elpusztí­totta, vagy pusztítja-e ; 3. hogy az illető terület szőlővel való beültetésre az adott viszonyok között al­kalmas-e. Figyelembe veendők végül: 4. a folyamodó személyi hitelképessége, vagyoni helyzete és személyi tulajdonságai abból a szempontból, hogy biztosítottnak te­kinthető-e nála a kölcsön helyes, czélravezető és sikeres felhasználása. A 4. pont alatti kellékre vonatkozó ada­tok beszerzése a bank feladatát képezi ugyan, az állami szakközeg azonban szintén köteles e tekintetben mindig nyilatkozni s nyilatkozatát a jelen utasításhoz 5. alatt mellékelt minta szerint kiállítani. Az 1., 2. és 3. pont alatti tárgyi kellékek jelenlétének, vagy hiányának megállapítása tel­jesen az állami szakközegek ügykörébe tartozik. A fentiek teljesítése czéljából a követ­kező eljárás követendő. A kölcsönfolyamodványok a nevezett bankhoz, vagy annak vidéki, vagy helyi meg­bízottjához fognak benyújtani. Az egy vidékről származó folyamodványok a bank, illetőleg annak megbízottja által idő­szakonként át fognak adatni az illetékes kerü­leti, vagy megbízott állami szakközegnek. Az állami szakközeg az ekként hozzá áttett folyamodványokat, a jelen utasításhoz 3. alatt csatolt minta szerint, vármegyénként külön készítendő nyilvántartási könyvbe bejegyzi s aztán sorban kiszál mindazoknak a területek­nek a helyszínén való megszemlélésére és meg­vizsgálására, a mely területekre a kezénél levő folyamodványok szerint kölcsönök kéretnek. (Vége köv.) Szépitési bizottság. A „Buda és Vidéke“ emelésére, terjesztésére alakult bizottság elhatározta, hogy a lap utján a lap érdekében nagyobb mozgalmat indít Buda és vidéke közgazdasági, építési, szépitési és közművelődési ügyeiért s legfőkép a magyaro­sodásért. A magyarosodás ügye nem halad elég sebesen. E kérdést a bizottság az erőszakos fegyverek kerülésével lapunk utján óhajtja megoldani akként, hogy lapunkat Budán és vidékén nem magyar ajkúak kezeihez díjta­lanul juttatja és gondoskodni fog a tar­talom megmagyarázásáról, lelkészek és tanítók utján, hogy annál könnyebb legyen a m a- I gyár egyesület és magyar iskola egyesület munkája. Bizalmas felszólításokat intézett a végre­hajtó bizottság a lelkes hazafiakhoz, hogy a német ajkúak számára rendeljék meg a Buda és Vidékét, melynek már eddig is szép ered­ménye van . . . A bizottság itt helyben és a vidéken, hogy mozgalmának gyakorlati súlyt adjon megala­kítja központi szervezettel ezenkívül a szépi­tési bizottságokat minden községben. Összeköttetést hoz létre mindenben, hogy Buda legyen Dunántúl szive. A Buda és Vidéke terjesztésére alakult bizottság a tél folyamán több felolvasást és mulatságot rendez, hogy czóljai elérésére a magyarosodás fokozására, a közműve­lődés izmositására, minél több Eszköz­zel rendelkezzék, és ezeknek előmozdítására a társadalmat ösztönözze. A bizottság nemsokára megtartja évi gyűlését a mikor egy befolyásos elnököt választ az ügyek é'ére. . . s nyilvánosan elszámol mű­ködéséről. A végrehajtó bizottság ezenkívül szervezi a budai irók és művészek társaságát, hogy a Buda és Vidéke még tartalmasabb legyen és szellemi tőkéje az irók és művészek részvételével erősödjék. Szóval a bizottság Buda és vidékének érdekében fokozni óhajtja a „Buda és Vidéke“ elterjedését és hatását és ehez a munkához minden hazafit meghív. Büttel János, a végrehajtó bizottság intézője. Magyarvilág Budán. Irta : Tarosai György. I. Delet ütött a rokkantak palotáján a fiók­torony órája. Szilágyi Márton elhagyta Pest­vármegye székházát, ahol hivatala volt. Az ut- czák hemzsegtek a sok járókelőktől: két nap múlva nyílik meg Budán a II. Lipóttól össze­hívott országgyűlés, az első, melyet itt harmad- félszáz év óta tartottak. A III. Károly bőkezű­ségéből épült hatalmas háztömeg előtt egész sereg ember ácsorgott; a messze vidékről felkerekedett jövevények sorában kivált egy-egy czifra ruhás követ aranysujtással ékes vidéki nemes, díszbe öltözött hajdú vállas alakja. Valamennyien a későbbi Károly-kaszárnya oszlopos kapuinak fa­ragványaiban gyönyörködtek amelyeknél különb díszítéssel hir szerint, a bécsi Burg homlokzata sem dicsekedhetik. A pestvármegyei nótárius a szervita atyák kertje felé került, hogy ne kelljen dulakodnia a tolongásban. Átment az uri-utczába, hol ebéd előtt a pesti fiatalság sétálgatni szokott; de itt is tele volt a kövezett oldal emberekkel s neki eszébe jutott, hogy ma bizonyára még nagyobb lesz az asztalnál szorongok száma a hét a vá­lasztóban az „arany sas“-ban. Jó lesz, ha szobámba hozatom az ebédet gondolta s azzal befordult az utcza sarkán, hogy a hatvani kapu mellett levő legény lakására térjen. Jól eső érzés vett rajta erőt, midőn ott­honában nyugodtan elköltvén ebédjét, pipára gyújtott. Ma nem zaklatta senki, mint tegnap is a vendéglőbeli uj ismerősök, akiknek töviről hegyire el kellett beszélnie, hogy mily fényes volt az a proczesszió, mellyel a hat év óta

Next

/
Oldalképek
Tartalom