Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-08-30 / 35. szám

Budapes1- 1895. (4 ) nyilvános iskolába járatúi életidejük 6-ik évé­nek betöltésétől egész a 12-ik, illetőleg a 15-ik év betöltéséig. Énnek folytán a szülők és gyámok ezen­nel értesittetnek: hogy az 1896/97. tanév a budavári községi elemi fiú- és leányiskolában, f. évi október 7-én veszi kezdetét. A tanköteles gyermekek felvétele folyó évi október 1-től október 5-ig délelőtt 9— 12-ig az iskola épületben történik Farkas Jó­zsef vezető tanító urnái. Kezdők csak a tanév elején születési bizo­nyítvány felmutatása mellett léphetnek be. A beiratási és tandijak és pedig beiratási dij osztályonkint 40 krral, a tandij pedig fél­évenként 1 frt 75 krral beiratáskor fizetendők. A szegények gyermekei a tandíjfizetés alól lölmeutetnek s a szükséges tankönyvekkel ingyen láttatnak el. A himlő-ragály csökkentése czéljából fel­hivatnak a t. szülők, hogy beiratás alkalmával gyermekeik himlő-oltási igazolványait felmu­tatni szíveskedjenek. Figyelmeztetnek továbbá az érdekeltek az 1868-ik évi népoktatási XXXVIII. törvényczikk 4-ik szakaszára. „Ha a szülő (gyám vagy gazda) a tan- kötelezett növendéket az iskolától visszatartja, ebbeli kötelességének teljesítésére komolyan figyelmeztetendő. És ha az e czélra szolgáló erkölcsi eszközök felhasználása sikertelennek bizonyulna s a tankötelezett növendék az isko­lától továbbra is visszatartatnék : a kötelességét ekként teljesíteni nem akaró szülő (gyám vagy gazda) első Ízben 50 krra, második ízben 1 írtra harmad ízben 2 frtra, negyed ízben 4 írtra büntettessék az iskolai pénztár javára. Sőt ha még ezen négyszeri büntetés sem térí­tené a szülőt (gazdát vagy gyámot) köteles­ségének teljesítésére: akkor az illető iskolaszék erről a felsőbb iskolai hatóságnál jelentést tesz, mely aztán az iskolától visszatartott tanköteles gyermek számára a községi hatóságnál külön gyám rendelését is szorgalmazhatja. Végül tapasztaltatván, hogy a házi magán- oktatásra vonatkozó törvény igen sok esetben meg nem tartatik, mely körülmény az alapos képzettség hiányán felül a felsőbb iskolákban szükségelt készültség hiánya miatt az előirt tananyag feldolgozására is igen hátráltató be­folyással van, a fő- és székvárosi tanács 1890. évi junius hó 16-án 42.055. sz. a. elrendelte, hogy magántanulók az illetékes iskolaszéknél a tanév elején bejelentendők s minden évben vizsgát tenni kötelesek, melyre csakis a beje­lentettek vagy a bejelentés elkerülhetetlen aka­dályait igazoló tanulók fognak bocsáttatni. Budapesten, 1896. évi szeptember hó 15-én. A budapesti várbeli iskolaszék : Dr. Gombár Tivadar s. k. Kosutány Géza s. k., elnök. jegyző. A hazai fürdők figyelmébe. Tekintetes Fürdőigazgatóság! A „Buda és Vidéke“, melynek nagy és előkelő közönsége van s melyet hazafias és a magyarosítás érdekében folytatott munkássága miatt a magyar egyesület tagjainak ajánlott, a hazai fürdők népszerüsitését és emelését is zászlajára irta. Valóban nagy szégyen az, hogy a magyar előkelő közönség pusztán divatból mellőzi a hazai fürdőhelyeket. A politikai ügyekkel és magán érdekek­kel elfoglalt sajtó alig fordít valami gondot a fürdők emelésére. A „Buda és Vidéke“ a leg­nagyobb lelkesedéssel karolja fel az ügyet s a fürdo-igazgatóságok részéről mégis a legnagyobb közönyt tapasztalja. — A jó tartalmú és ma­gyar szellemű lapra sok vidéki fürdő elő sem fizet. _ Pedig ha a hazai fürdők a „Buda és Vidékére“ előfizetnének, abban hirdetnének, úgy még többet foglalkozhatnék a hazai für­dők és források ügyeivel, —■ esetleg havonként egyszer nagyobb mellékletet adhatna a fürdők életéről s közölhetné a fürdők leírásait. A ki a „Buda és Vidéke“ czimét meg­nézi, olvashatja, hogy az a magyarosodás köz­lönye. — Magyarosodnunk kell mindenben; BUDA és VIDÉKÉ abban is, hogy a magyar fürdőket el ne ha­nyagoljuk. Maguk ellen vétnek a fürdők, ha a Buda és Vidékét előfizetéssel nem pártolják, mert a fürdők terjesztésének jó alkalmát mulasztják el ezáltal. Hazafias bizalommal kérjük a tiszteit fürdő-igazgatóságokat, hogy a Buda és Vidékét megrendelni és abban hirdetni saját érdekük­ben is szíveskedjenek. Tervünkhöz képest egész évre előfizető fürdőink rövid leírását és tárgyilagos fürdő­levelét közöljük. A hirdetések és előfizetések ára alább ol­vasható. A magyar turista-egyesülettel is össze­köttetésben állunk és az ő segélyükkel fokoz­zuk a fürdők forgalmát. Az orvosi és gyógyszerészi karból számos jó embereink vannak, kik a hazai fürdőket ajánlják. Hosszabb leírások, mellékletek külön meg­egyezés tárgyát képezik. Kérjük a fürdő-igazgatóságokat, hogy megrendeléseikkel mielőbb keressenek fel. A lap szerkesztője Erdélyi Gyula ismert iró, ki a fürdők emelésére egyéb utón is min­dent elkövet. A »Buda és Vidéke« lapbizottsága. Nyomdászunk prospectusokat, árjegy­zékeket és minden nyomtatványt, mit kiadó- hivatalunknál rendel az igazgatóság, jutányosán készít. Jól berendezett mü- és könyvnyomdájá­ban reklám-lapok és virrás-vizek vignettáit a legizlésesebben állítja elő. — Kőnyomatban szállít bármily nagyságú terveket, térképeket, részvényeket, részjegyeket, kötelezvényeket, ké­peket, okleveleket, név és czimjegyeket, szám­lákat vagy czimkéket a legegyszerűbbtől kezdve a leggazdagabb kiállításban, feketén és színesen egyaránt, valamint a caligrafiai szakba vágó munkák elkészítésére is vállalkozik. — Könyv- nyomdászatilag föl van szerelve müvek, röp- iratok, hirlapok, fali hirdetések stb. előállí­tására s mindenkit biztosit szabatos és pontos munkáról és kiszolgálásról. — Árait bárki áraival szemben olcsóbbnak kell elismerni. — Hirdetőink és előfizetőinknek °/0 engedményt ad. Vizek terjesztésére vállalkozunk! Az előfizetés árai : Egész évre . . . .12 korona. Félévre ...............6 „ Negy edévre ... '6 „ Hirdetési áraink: Egy egész oldal . . 30 frt — kr. Fél oldal . . . . 15 „ — „ Negyed oldal ... 7 „ 50 „ Nyolczad oldal . . 3 „ 75 „ Többszöri hirdetóseknélt^0/0-ot engedünk. A »Buda és Vidéke kiadóhivatala. Isten veled Budakeszi Tar lesz már a mező, kopár a rét, határ, Búc8udalt kelepei a jó gólyamadár, Nincs madár csicsergés, nincs az erdődben nesz: Mi is itt hagyunk már áldott jó Budakesz. Beköszönt az ősz már, vad szél búg a tájon, Kegyetlen pusztítást végezve a fákon, Lombot, lombra halmoz, megfonnyadva, sárgán, Mi sem marad a fán, csak a gályák árván, Avagy itt-ott egy-egy bánatos levélke, Mely a sok viharzást nagy hősen túlélte. Kavarog a légben, zizeg a sok avar, Mintha égbenyúlna megannyi férfikar, Megpöröl a léggel, felszáll lármás garral, Majd ismét leesik lemondó vigaszszal. — Nézem a természet ádáz pusztítását, Bámulom az avar kisértetes tánczát, Hallom a gályáknak suhogó moraját, Lombtalan sudarak bánatos danáját, És a mint ott állok, némán, meghatottau, S látom a nagy erdőt szürkén, meghalottan, Szinte sírni tudnék s kérd’ni Isten téged : Mért is van pusztulás, mért is van enyészet? * * * Csak egy hónap múlta, ez erdő zajos volt, És most milyen sivár, mily mostoha, kiholt. Augusztus 30. Lomb fedte a tájat, kedves árnyas lombok, Berkek hüs ölében madárdal visszhangzott, Itt-ott ének járta, dauoltak vig párok, Mirtusból koszorút fontak ifjú lányok. — Lent az erdőréten járta csak a vigság, Meg annyi gyerekség játszva űzte gondját, Én is köztük voltam, lapdákat kergettem, Múló ifjúságom szinte elfeledtem, Bút, mindent feledtem, még a gond sem bántott, Ha közietek voltam, budakeszi lányok. Búcsúzunk, búcsúzunk, nincs nyaraló élet, Búsan hagyunk hidd el jó Budakesz téged. És a mint a hideg, lármatelt városban, Újra előszedek borús hangulatban, Megannyi emléket, majd egy vadvirágot, Melyet egy kedves lány emlékül ajánlott, A lepréselt illat orrom elcsavarja, Szemem könnybe lábbad s elfogulva újra, Sírva, sírva kérdlek jó Istenem téged: Mórt is van pusztulás, miért is van enyészet?! Méaaöly Gyula. Ismerőseink. Árnyak és fények.) Báró Grojerfi. Impozáns úriember, derült arczu, ki vígan méri a czukrot és kávét s tenor hangon élde- leg a hozzálátogató fehér néppel. Tekintélyes alak a fehér mellényt nagyon szereti és azt hiszi, hogy ő találta fel a pus­kaport. Nagy hangon beszél a világfolyásáról s a Buda és Vidékét nem olvassa, feles­legesnek tartja. Öblös szemeit gyorsan forgatja, mintha felakarná falni azt a kivel beszél. Neki min­denki senki, magát azonban sokra tartja és azt hiszi, hogy nagyon okos ember. Oszlopembernek hirdeti magát, a ki a közügyeket vagy hátra, vagy előre, de mozgatja. Báró Grojerfi kartársait lenézi mert azok csak szatócsok és ő nagy gyarmatáru kereskec.6, kinél különb a földön nincs. Neki mindenki kevés. A beamter az sifli, a burger az is siflli. Mikor czukrot vagy más portékát csomagol azt oly fontos arczczal teszi, mintha az országgyülésan beszélne szép tele karzatnak. Báró Grojerfi tudna egyedül intézni a fő­város ügyeit, ha rajta állana és megkérdeznék. Majd rendet csinálna ő a sok éhenkórász nép között. Ha az utczán jár leereszkedő bollintással fogadja a köszöntéseket és legalább is főspán- nak mutatja magát. Nagy pénzügyi elvei vannak. Ékesen tudja a grojert ementhalinak eladni. Nála minden jó, másnál minden rossz. Báró Grojerfi bizonyosan nem ismer ebből a leírásból magára, de sokan kifogják találni, hogy kicsoda ő és merre van hazája. A Buda és Vidéke ő fontosságának be­mutatta az arczképet. Tessék ránézni és ki­találja bárki a találós mesét. Különfélék. — Jubileum. A budai takarékpénztár ötven éves fennállását fogja október hóban ünnepélyesen megüllni. A tekintélyes pénztó- zet vezetősége megérdemli a polgárság elismeré­sét, a mit méltó és kellő módon kell annak idején kifejezni. — Haza jöttek. A damó-füredi szün­idei telep, melyben sok budai gyermek vett részt hazatért. A gyermekek nevében a köszönő búcsú beszédet igen értelmesen mondta ifjú Jókay Sándor, Jókay Sándor posta főtiszt és budai házbirtokos fia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom