Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-08-23 / 34. szám
Budapest 1896. (4.) BUDA és VIDÉKÉ Augusztus 23. a vízszolgáltatás nem vízmérő után történik, a székes főváros egész területén minden köbméter falazat után két egész és négy tized (24) kr. fizetendő. A vízmérő használatáért fizetendő évi dij a következő: a) Y, hüvelykes vízmérő után 5 frt. b) 8/<t hüvelykes vízmérő után 6 frt. c) 1) hüvelykes vízmérő után 8 frt. d) D/2 hüvelykes vízmérő után 12 frt. e) 2 hüvelykes vízmérő után 13 frt. f) 3 hüvelykes vízmérő után 22 frt. g) 4 hüvelykes vízmérő után 30 frt. h) 6 hüvelykes vízmérő után 44 frt. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Frank György budafoki jegyző. »Sokan vannak hivatalosak; de kevesen a választottak !< Ily kevesek, a választottak közé tartozik Frank György is, Budafok község veterán jegyzője. Mert ő nemcsak egyszerű hivatalnoka községének, hanem őre is úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetekben. Érzi, tudja, hogy hivatásának magaslatára csak úgy és akkor emelkedik, ha az anyagi czélt az erkölcsi czéllal párosítja ! E két czél elérésére irányul minden törekvése, e két czél biztosítása legfőbb ideája, a két czélt elérni legfőbb boldogsága . . . Frank György szül. 1833. febr. 17-én Budafokon, hol szülei (Frank Pál és Schmiedt Anna) egyszerű szőlőmüvesek voltak. Mindössze csak a szülőföldjén akkoriban létezett elemi népiskolát végezte s azután beállt a katonasághoz, hol a számvevő őrmesterségig vitte. Később fináncz lett s mint fővigyázó szolgált, majd szemlészi vizsgát is tett. 1863-ban községi írnokká lett, 1868-ban pedig Perbál község jegyzőjévé választották 1873-ban ilyen minőségben Nagytétényben nyert alkalmazást. 1874. decz. 1 óta jelenlegi állásában, mint budafoki jegyző szorgal- matoskodik s ezidőszerint a pilisi alsó járás községjegyzői karának nesztora . . . Hogy önszorgalma mily dicsérendő, igazolja az a körülmény, hogy a magyar és német nyelven kívül, daczára annak, hogy felsőbb vagy csak közép iskolát végzett volna, az angol nyelvet megtanulta és tényleg beszéli is. Község jegyzői szigorlatot nem tett s így jegyzői oklevele sincsen; de 32 évi praxisa fölér ugyan annyi rendbeli diplomával. Frank György a gyakorlat embere, annak a a gjakerlatnak embere, mely szülője volt az elméleti vizsgarendszernek, s igy mint mesternek fölösleges volt külön — remekelni! Szeretném még bemutatni őt, mint igaz hazafit és mint önzetlen jó barátot; de tudvm, hogy szerénysége, melynél csak érdemei nagyobbak, tiltakozik ellene. N J. A krisztinavárosi búcsú. A krisztinavárosi búcsú egyik legnépesebb búcsúja Budának. Mint minden évben úgy az idén^ is sokan jöttek el úgy a templomi buzgol- kodásra, mint a szórakozásokra is. A krisztinavárosi templomot folytonosan felkeresik, egyéb napokon és ünnepeken is a főváros minden részéből, de a búcsú napján még többen. A szórakozásokra is nagy közönség jelenik meg. A baj, hogy a nagy búcsú alig fér be a szükhelyre. A krisztinavárosi búcsú úgy szólván tabáni búcsú, mert annak egy jó része a Krisztinaváros központjáról a Tabánba szorul. így azután » krisztinavárosi búcsú nem krisztinavárosi búcsú de tabáni búcsú. így a tabániaknak három bucsujok van, egy a magoké, egy a gellérthegyi és egy a krisztinavárosi. A krisztinavárosi búcsú területét meglehetne bőviteni. Maradna az alagut-utcza, Krisztina-ut, a templom környéke, de ne a J á n o s-u t c z á b a és János-térre nyúlna be. Vajon nem volna-e czélszerübb ha a krisztinavárosi búcsú inkább a központban és pedig a vérmezőn tartanák a hol nemcsak a szükségesnél nagyobb hely volna, a kocsi közlekedést egy utczában sem zavarná, a közlekedő kocsik pedig a járó-kelők életét és egészségét nem fenyegetnék. Az alkotás-utcza, kékgolyó-utcza, városmajor-utcza, Atilla-utcza nagy része, lo- godi-utcza különösen a rohamosan fejlődött Krisztina-körut Bors-utcza, Csaba-utcza, Vér- mező-utcza, melyek együtt a Krisztinaváros s/i részét képezik, közelébb jutnának a saját krisztinavárosi búcsajukhoz ? A térparancsnokság, vagy 1—2 sőt 8 napra a búcsú tartás idejére átengetné a vérmezőt is. * Adtuk ezt a felszólalást. A tárgy érdemes arra, hogy az illetékesek ezzel foglalkozzanak, mert igy a búcsú Dagyobb területen lehetne. Selyem tenyésztés. »Kimerithetlen mennyiségű szederfák ültetése, ápolása, fentartása hazai kötelesség, ha kötelesség a honi gaz- dagulás, s ekkép a nemzeti erő minden s még legkisebb forrását is megnyitni, s csak egyik mezejét a hazai iparnak parlagon hagyni bűn, s ha kötelesség mindenek előtt oly tárgyat mozditani elő, melynek haszna nem egyes kiváltságosokra háramlik egyedül, hanem jótékonysága, mint a napsugár, mindenkit egyenlően érint. Legyen csak elég szederfalevél, s a többi bizonyosan el nem marad.« Gróf Széchenyi Itatván »A selyemről« irt, és kiállitásunkon bemutatott 1840-ben megjelent munkájának 25-ik és 51-ik lapján. Ez a jeligéje a „Selyem tenyésztésünk és selyem iparunk fejlődése 1880 — 1895-ig“ czimü füzetnek mit egy köteg szép hazai sárga selyemmel együtt a földművelési miniszteéium országos selyemtenyésztési felügyelősége küldött be. A ki elolvassa ezt a tanuságos füzetet az az örömmel győződik meg a könnyű és mindenki általt művelhető selyemtenyésztés haladásáról. Az ország legszegényebb része az iparág után 15 év alatt 15 millió forint keresethez jutott. Ha a szederfa tenyésztés égető szükségét országszerte felkarolnák, úgy még több pénz jutna ezen a réven a forgalomba. A magyar selyemtenyésztésnek ez a haladása az országos selyemtenyésztő felügyelőség érdeme. A vezetők buzgósága folytán lehetett elérni ezt az eredményt. A selyemtenyésztés alapítása és fejlődése a Bezerédj családnak köszönhető. A nagynevű Bezerédj István „az úrbéri jobbágyi tartozások, szolgálatok és adózások örökös megváltása iránt“ az 1839/40. évi VII. t.-cz. alapján 1840-ben szeptember hó 15-én kötött szerződéssel, Tolnavármegye kokasdi jobbágyait felszabadította. Hogy a felszabadított jobbágyság, saját földjének műveléséhez a szükséges készpénzt magának könnyebben beszerezhesse, előrelátásból, még az 1830-as években, fivérével Bezerédj Pállal együttesen, hidjai birtokán a selyemtenyésztést megkezdette, hol azt, mai napig szakadatlanul űzik és az ott termelt selyemgubókról cselédek leányai által legombolyított selyemből ugyanott kelméket szőnek, melyeket a kiállításon bemutattak, habár az egész telepet kizárólag házi szükségletre, házilag kezelték. Ugyancsak hidjai selyem és hidjai selyemszövetek voltak kiállítva 1879-ben a székesfejérvárosi kiállításon, és ez keltette fel újra az érdeklődést a selyemtenyésztés ügye iránt, Buda és Vidéke, hol annyi elpusztult ezőllő terület van, nagyon alkalmas a szederfa ülltetésre és a selyemtenyésztésre. Mind a faülltetés, mind a selyemtenyésztés ott virul legjobban, hol díjazott járási faiskola felügyelők vannak, p, o. Bács-Bodrog, Baranya. Fejér, Hunyad, Krassó-Szörény, Nyitra, Sopron, Tolna, Temes, Torontál és Veszprém- megyékben. Ezekben a megyékben a községek 15 év alatt elülltettek 22,000 liter szederfa- magot, 2.684,644 csemetét, 273,370 szederfát. A községek saját faiskolájokból végleges helyre kiülhettek 1.188,155 szederfát. Az ország többi megyéiben hol nincsenek járási faiskola felügyelők csak valami 300,000 szederfát ülhettek ki. A főváros hatósága és Pestmegye alispánja karolja fel lelkesen a szederfa ülltetés és selyemtenyésztés ügyét. Mi Buda és Vidéke érdekében a legmelegebben ajánljuk ezt. Egyik választó kerületünknek a földmivelési miniszter ki maga is kitűnő gazda Darányi Ignácz a képviselöja kérjük öt vegye szivére ezt a köny- nyü kereset forrást és befolyásával szaporítja itt nálunk a példaadási. A pilisi alsó ós felső járásban a 15 év alatt a selyemtenyésztésből keveset kerestek. A pilisi alsó járásban 455 frt 38 krajczárt, a pilisi alsó járásban 751 frt 26 krajczárt kerestek csak. Ha a főszolgabirák, ha az elöljáróság a tanítók és lelkészek több gondot fordítanak reá, a kereset ág jövedelme szaporodnék. Pestmegyében a solti alsójárásban 41,448 frt 68 krajczár volt a jövedelem. A közigazgatás egyik legszebb feladata, hogy a közgazdasági politikát jól vezesse. A néppel, mit furcsa fajok aknáznak ki mindenfelől, kedvelte8se meg a háziipart, selyemte- nyésztést és kertészkedést. Emelje a nyaralás településből és mindenből eredhető jövedelem forrásokat. Ha Mária Therezia élne az ugyancsak megdorgálná azt a megyét, mely a selyemtenyésztést elhanyagolja. Például idézzük egy rendeletét, „Mária Terézia, Isten kegyelméből özvegy római császárnő. Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvát-, Szlavonország stb. apostoli királynője, Austria főherczege stb. Fönséges herczeg, kedves rokonunk, főtisztelendő, tisztelendő, tekintetes és nagyságos, úgyszintén nemzetes kedvelt híveink. Tudomásunkra jutván, hogy az imént elmúlt évben a selyemtenyésztés különösen Baranyamegyében nagyon hanyatlott s hogy abból alig valami vagy semmi állíttatott elő, azért Kedvességed és Hüségtek az említett Baranyamegyénél állapítsák meg, hogy a hanyatlást a tenyésztők vagy a szükséges gyámolitás hiánya okozta-e ? Minthogy pedig köztudomású, hogy abból a szegény adófizetőkre s az egész közre, főkép ha nagyobb buzgóság fordittatik reá, mekkora haszon háramlik, Kedvességedet s Hüségteket kegyelmesen figyelmeztetjük, hogy ez érdemben ismételten kiadott kegyes rendeleteinknek szorgalmasan és lankadatlan buzgósággal érvényt szerezzenek; kívánjuk továbbá, hogy az egész ügynek mikénti előre haladásáról az elmúlt évben Kedvességed és Hüségtek az előirt jelentést, minél előbb fölterjeszteni el ne mulasszák. A kik iránt egyébként császári-királyi kegyünkkel kegyesen es változatlanul hajlandók maradui k. Kelt főherczegi székvárosunkban, Bécsben, Ausztriában, az Urnák 1774-dik esztendejében, január 13-ikán MÁRIA TERÉZIA s. k. Esz- terházy Ferencz gróf s. k., Gaszner József s. k.“ Hogy Buda és vidékén van éleszthető hajlam a selyemtenyésztésre erről a következő szán adatok beszélnek. Selyemtenyésztést űztek és ezzel kerestek a következő községekben : P i 1 i si al s ó j á r á s : Bia 118.11, Budafok 10.10, Jenő 5.90, Paty 33.64, Per^l 210, Tök 197.85, Török-Bálint 5.44, Zsámbék 13 50; Pilisi felső járás: BékássMegyer 3.17, Buda-Kaláz 14.49, Duna- Bogdány 2.61, Pócs-Megyer 13.50, Pomáz 146.90, Sziget-Monostor 291.35, Tótfalu 193 42, "V örös- vár 86.95. Égy kis lelkesedés, egy kis jó akarat és buzgóság mellett az országos selyemtenyésztő felügyelőséget lehetne nemes czéljai elérésében segíteni, s ezzel a bizonyos kapzsi elem által szipolyozott népen segíteni.
