Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-07-26 / 30. szám

Budapest 1896. (5.)

BUDA és VIDÉKÉ

Julius 26.

Ugyanez esetben kocsiról való előadásért minden kocsi után naponként 25 kr.

A központi vásárcsarnok rakpartjánál kikötő hajókon és vizjármüveken a szabályrendelet 5. §-a alapján kivételesen engedélyezett (idényvásári) eladásért minden hajó (vizijármü) után naponként 25 kr.

A közönség köréből.

Magyarország fő- és székvárosunk utczáin és terein még mindig látni oly feliratokat, melyek esetleg a Reichs és Rezidenzstadtba valók nem pedig ide; ebből látni csak mily súlyt fektetnek az illetékes körök a fő- és székváros magyarosodására és mily kíméletlenül tartják fenn a magyar közönség szivében az emlékezetet a múltra azaz a Bach-rendszerre. E napokban körüljárván a városban, vidéki vendégeimnek akarván a város szépségeit bemutatni, sok lótás-futás után eltévedtünk a tabáni szarvastérre is, itt hogy hogynem a régi, várba vezető ut előtt megállván a királyi palota építkezését magyarázgattam; egyszerre a mellettem álló vidéki barátom felszólal: „szégyen és gyalázat még ezt is látni az ezeréves ünneplő fő- és székvárosunkban!“ Kérdém mi baja ? erre némán a szarvas-kávéház sarkára mutatott. Oda nézek, de a mit láttam annyira bámulatba ejtett, hogy kénytelen voltam szemeimet dörzsölni, mert azt hittem, hogy látási szerveim e pillanatra megtagadták szolgálatukat, nagy betűvel írva ott áll: „Festungsauffahrt.“ Ezen az utón felhivom az illetékes körök figyelmét ezen visszásságra és reményiem, hogy a nagy közönség érdekében is ez, esetben azonnal fognak intézkedni, mert csakugyan szégyen és gyalázat volna ha fő- és székvárosunkban sem lehetne a magyar szónak érvényt szerezni, mit ma már majdnem minden tót falu közönsége szivébe fogadott.

Egy budai polgár.

Demeter szerencséje

czimü regény közlését kezdjük, el. A regényt a „Buda és Vidéke“ szerkesztője Erdélyi Gyula irta. Tárgya a magyar életből való. Alakjai magyarok. A természet üditő és békéltető erejét dicséri a regény. Fű és fa Jie- geszti be az ember sebeit, békit ki a világgal és adja vissza munkakedvünket . . .

Különfélék.

— Ezredik szám. A „Főváros“ czimü lap, mit Pichler Nándor szerkeszt, jubileumot ünnepel. Ez év julius 12-én jelent meg lapjának 1000-ik száma. 12 év lefolyása után érte meg a lap az ezredik számot. Fáradságos küzdelemmel telt el a tizenkét esztendő. A mellett, hogy tisztességesen tisztességes ügyeket szolgált önerejére volt utalva. A „Főváros“ a főváros emelkedésében részt vett s figyelt a budai ügyekre is. Laptársunknak a 12 éves évfordulón szivünkből kívánunk srerencsét.

— Budafoki villamos vasút. Á budafokiak folyó hó 28-án Pestvármngve székházának nagy termében gyűlést tartanak a budafoki villamos vasút tárgyában.

— A Mátyás-templom órája A Búd a és Vidéke szólalt fel először az ellen a hallatlan merénylet ellen, mit a Mátyás-templom tornya ellen az idomtalan órával elkövettek. Felszólalásainknak eredménye van, az idomtalan órát eltávolították.

— Kutyák hadgyakorlata. A hadi czélokra betanított kutyákkal a Lágymányoson érdekes gyakorlatokat tartanak. A bokorban bujkáló katonák olasz, német, franczia és orosz egyenruhákat viselnek. A iátványosságnak sok nézője van.

— Vadászok öröme. A lövész egyesület kérelmére a budakeszi erdőt a fővárosi vadász területhez csatolták, a minek vadászaink nagyon örülnek. A közgyűlés már az idecsato- lást határozattal ki is mondotta.

— Jeremiás siralmai. A rendőrség és a sajtó meghasonlott. A lapok a dédelgetett és sokszor dicsért rendőrséggel hajba kaptak. Nagy port vert fel az eset éppen olyat, mint mikor az angol nagykövet szakácsát bántalmazták. Mi nem akarjuk védeni a rendőrséget > sőt azt is elismerjük, hogy ebben az esetben hibázott. Elismerjük, de a sajtót is elítéljük. Mi köze volt az újságíróknak ahoz, hogy az elfogott Affendakiszt mint valami győző vezért várják. Reformálja már a sajtó önmagát és hagyja abba az érdekfeszitő dolgokra való vadászatot.

— Árvák mulatsága. A főv. tanács jó indulatából az árvaházak növendékei éven- kint egyszer majálist tartanak künn a szabadban, hol kedvök szerint játszhatnak s mellé pompásan meg is vendégeltetnek. — A székes fővárosi „Mayer-árvaház“ nyári mulatságát e hó 15-én tartotta meg, kirándulást rendezvén a budai hegyek közé. Reggel 7 órától este 7-ig tartott a mulatság. Vig énekszótól s pajzán jó kedvtől volt hangos erdő, mező; az árvák felmentek a Jánoshegy tetejére is s gyönyörködtek a szép kilátásban. Délben 1 órakor terített asztalhoz ültek az árvák s kaptak oly ebédet, a minőt könn a zölben nem igen lehet kapni, ízletes, jó leves, borjú-pecsenye salátával, túrós és káposztás-rétes s mellé még bor is volt bőven elég. Az árvák arczárói le lehetet olvasni az örömet és megelégedést. Éltették is lelkesen a főváros hatóságát s az árvaház jelenvolt m. elnökét, Kertscher Istvánt, kik nem kiméivé költséget, a mai napot élvezetessé kívánták tenni az árváknak. Kijutott az éljenekből Fill Mihály urnák, a „Normafa“ vendéglősének és kedves nejének is az egészséges, Ízletes és kitünően készített ételekért. — Délután labda-, karika-játék, versenyfutás s más egyéb szórakozás járta, a versenyzők közt jutalmakat osztottak ki. 6 órakor a gyermekek megozso- náltak s 7 órakor a fogaskerekű vasúttal hazafelé indultak. Jóindulatáról s nemes áldozatkészségéről tett tanúságot a fogaskerekű \asut igazgatósága is midőn az árvákat ingyen fel és leszállította. A jótevők emlékét az árvák örökké áldani fogják.

— Kirándulás. A magyar turista-egylet budapesti osztálya kirándulása julius hó 26-án. Zebegény, Hegyestető, Nagy-Maros, Ind. a nyug. p. u. d. u. 2 ó. 45 p.-kor vonattal. Vasúti jegy oda-vissza 1 frt. Gyaloglás 3 óra. V e z e t ő : Mauerer Rezső.

A magyar ipar kitüntetése. Ő

felsége junius 20-án a kiállítás meglátogatása alkalmával hosszabban időzött Hevesi Balázs-utóda Harkai Mária budapesti zongoragyáros kiállítása előtt, a hol ő felségét a tulajdonosnő Harkai Mária üdvözölte. A gyár gyönyörű zongorákat állított ki. méltókat előbbi kiállításokon nyert érmeihez s ahhoz, hogy ez a gyár szállítója az állami iskoláknak. „A király megdicsérte a kiállított gyönyörű és jóhangu zongorákal.

— Ybl Miklós szobra. A pár év

előtt elhunyt nagyszerű müépitőnek, Ybl Miklósnak a szobrát nemsokára fel állítják a Dunapar- ton, a királyi várbazár előtt. A talapzat, melyet terméskőből építettek, már készen van. Egyszerű díszítések vannak rajta s elől csak ez a felírás olvasható: „Ybl Miklós 1894.“ A szobor, melyet Mayer Ede mintázott, most van öntés alatt. Álló alakban ábrázolja Yblt, a mint jobbjában körzőt forgat és balkezében terveket tart. A szobrot az idei őszön ünnepélyesen fogják leleplezni.

— A közigazgatási bíróság. Lapunkban a belügyminisztert megkértük, hosry a közigazgatási és pénzügyi' bíróság legyen Budán. Küldöttség is járt a belügyminiszternél. TJgy értesülünk, hogy a belügymiuiszter teljesíti kívánságunkat, s a Fortuna-épületet kibérlik a közigazgatási biróságnak.

— Heti műsor a budai-krisztinavárosi nyári színházban. Hétfő: „Keresd a szived“; Kedd: „Csak párosán“ ; Szerda: „Az aranyember“; Csütörtök: „A sabin nők elrablása.“; Péntek: „A két tacskó“; (Először.) Szombat: ugyanez; Vasárnap: ugyanez.

— Uj bejelentő-hivatalok. A lakásokat eddig tudvalevőleg csak a kerületi kapitányságnál jelenthette be a közönség és ugyancsak ott kaphatott bejelentő lapokat is. A kerületi kapitányságok bejelentő hivatalai azonban a főváros fejlődése és a lakosság szaporodása következtében különösen az évnegyedes lakásváltozások alkalmával nem tehettek eleget a nagyszámú bejelentő közönségnek, a mely mindig hosszú ideig volt kénytelen várakozni. Ennek az állapotnak megszüntetésére, a főkapitány a belügyminisztertől nyert felhatalmazás alapján elrendelte, hogy augusztus elsejétől kezdve egyes rendőri örszobákban is be lehet jelenteni a lakásváltoztatást s ugyanott a közönség bejelentőlapokat is kaphat. A be- jentési teendők elvégzésével megbízott rendőrőrszobák a következők:

I. kerület. IX. sz. rendőrszoba Fortuna- utcza 8. sz. X. számú rendőrsz. Hadnagy-utcza 19- szám. XI. sz. rendőrsz. Mészáros-utcza 11. sz. XXIII. rendőrsz. Zugliget Szép Ilona 2. sz. XXIV. sz. rendőrsz. Svábhegy, Márton-u. 1. sz. XXVII. rendőrsz. Fehérvári-ut 27. sz. XLV. sz. rendőrsz. Déli vaspálya indóház. XLVI. sz. rendőrsz. Kelenföldi vasúti állomás.

II. keriiiet. XII. sz. rendőrsz. Fortuna-u. 8. sz. XIII. sz rendőrsz. Primás-u. 2. sz.

III. kerület. XIV. sz. rendőrsz. Lajos- utcza 100. sz. XV. sz. rendőrsz. Lajos-utcza 182. sz. XLL sz. rendőrsz. Lajos-utcza 53. sz. XLII. sz. rendőrsz. Margitsziget.

Tájékoztató.

Egy jó házból való keresztény fin Budán úri és női divat-üzletben tanulónak felvétetik. Hol ? megmondja a kiadóhivatal

Légnyomási! sörkimérő készülékek. Ez az uj találmány Hirmunn Ferencz budapesti rézmü gyárosé (VII. Csáuyi-utcza 9.) — már csak azért is ajánlható mivel az eddig használatban volt szénszavas készüléleknél egészségi szempontból is jobb ; több előkelő budapesti vendéglős alkalmazta már mert; légnyomási! sörkimérö-készülék teszi a vendéglősnek lehetővé, hogy a közönség igényeinek minden tekintetben megfelelhessen anélkül azonban, hogy ezáltal anyagilag károsodna, vagy jövedelme csökkenne. Robbanás pedig, mely a szénsavas készülékek vigyáztalan kezelésénél könnyen történhetik, a légnyomásu készüfékeknél teljesen ki van zárva A gyáros a szénsavas készülékeknek légnyomásra való átalakítását is elvállalja. Ajánljuk ez az uj találmányt az érdekeltek szives figyelmébe.

— A megifjult Schäffler Miskó.

Minden vénül de az alkotás-utczai Schaifler Miskó megifjult. Az idő és közönség kívánságához képest átalakult a nélkül, hogy lényegéből t. i. jó étel, hamisítatlan italok és pontos kiszolgálás vesztett volna. — Megifjulásában Schäffler Miskó, melynek jó borából még Albrecht főherczeg is ivott, arra törekedik, hogy régi jó neve megmaradjon. Van kerti helyisége, tekepályája. Közvetlen a déli vasút érkező oldalán lévén az utasoknak kedvelt szórakozó helye, A fővárosból még szebb emlékeket visznek haza, ha kellemesen időzve Schäffler Miskónál az Alkotás-utczában meggyőzödnek arról, hogy jó bor, jó konyha jó egészség. Az elutazó könnyebben állja ki az utazás fáradtságát, a megérkező kényelmesen pihen. A ki itt egyszer volt máskor sem kerüli el.

— A sztójkai gyógy-borviz. Erdélyben az előkelő körök asztali itala, hurutos bajokban (gége-,, tüdő, gyomor-, hólyag hurut), gyomor és máj betegségekben csoda hatású szer. Orvosok igazolják: ki sztójkai vizzel ól, sohasem szórni Karlsbadra. Erdélyi havasokból vevén eredetét bacterium mentes. Ivóvíz helyett használva a járványok (tífusz stb.) ellen kitűnő orvosszernek bizony és borral elegyítve erős hab- zásn kitűnő asztali és élvezeti viz. Ásványvíz megrendeléseket a főváros területére elfogad: A sztójkai gyógyvíz-forrás székes-fővárosi ke- zelősége, Kezelő : Dévai S z ő 11 ő s y István, krisztinavárosi gyógyszerész I. kér., Krisztina- utcza 14. Raktárnok : Werner Adolf II. kér., Batthyányi-utcza 3. sz. Kapható: Bacrhanovits Antal Iskola-utcza, Weninger Mihály Fő-utcza, Seide József Fő-utcza, Wirth Antal Fő-utcza, Schedel János Fő-utcza, Günther Béla Zsig-