Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-01-26 / 4. szám
Budapest, 1896. V. évfolyam 4. sx. Vasárnap, Boldogasszony hava (január) 26. BUDA ÉS VIDÉKE HETENKÉNT MEGJELENŐ LAP A KÖZIGAZGATÁS, KÖZGAZDASÁG ES TÁRSADALOM KÖRÉBŐL. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szexlxeszti: KIADÓ-HIYATAI^, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-utcsa 12 a. Siőke-hái. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 koroaa, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I.» teér., AlkoAás-ntoza Í2/a. Szőke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni, A magyar egyesület tagjaihoz. „Buda és Vidéke“ közigazgatási, közgazdasági, és társadalmi hetilap, megjelenik minden vasárnap két nagy iv terjedelemben; szerkeszti: Erdélyi Gyula (szerkesztőség és kiadó- hivatal: I. kér. Alkotás-utcza 12/a szám.) A lap ára: egész évre csak 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre I frt 50 kr. Negyedik évfolyam. E heti lapot melegen ajánljuk a „Magyar Egyesület“ t. tagjainak szives figyelmébe, mint olyat, a mely igen nagy szolgálatokat tesz a magyarosítás ügyének, s igy egyesületünk nemes és hazafias törekvéseit nagy mértékben előmozdítja. Ez a fővárosi újság a mely egyesületünk működésével rokonszenvesen foglalkozik tüzetesen közölve mindent, a mit az egyesület a magyarosítás ügyében tesz. Igen alk Imas e lap — mert szívesen s lelkesedéssel működik velünk karöltve — arra, hogy a tapasztalt magyarellenes állapotokat nyilvánosságra hozva, ezeknek megszüntetésében egyesületünknek segédkezet nyújtson. Felhívjuk azért a t. tagtársakat, hogy e lapra szent ügyünk érdekében is minél többen előfizetni 8 panaszaikkal hozzá is fordulni szíveskedjenek. A magyar egyesület. Az Országút, Budának egyik legel ha gyottabb és fejlődésben elmaradott része az országút, pedig itt már közlekedésről lehet beszélni hiszen lóvasut szeli át . . . Az út csak részben van szabályozva, és a természet szeszélyei szerint alakult. Yan itt az egyik oldalon begy és völgy, szoroshoz hasonló utcza torkolat. Mutatóul járdáról is beszélhetünk, azután változatosság okáért elmarad, hogy újra meg lepjen egy kis járda féle. Yan néhány uj épület is, azok mellett azután bástya falak, apró házacskák úgy a hogy jön . . . Ennek az útnak a rendezése igen fontos és igen kívánatos, mert a forgalom nappal elég élénk. Az országúton közle ednek a Zugligetbe, és a .fogaskerekű vasúthoz. A rózsa-dombra is innen járnak fel eléggé elhanyagolt utakon s az országút rendezetlen ségóbői ered a rózsa-domb és környéke elhagyottsága is. A nappal élénk út, éjjel igen mogorva. A világítás csak olyan tiszteletbeli. Rendőrt teljeséggel nem lehet látni, mintha itt a vagyon és életbiztonságra felesleges volna ügyelni. Hiszen itt is polgárok laknak, ez is a székesfővárosban van. A szép széles \ út egészen külváros jellegű és pedig egy elfelejtett külvárosé. Az idegen a ki ezen az úton a Zugligetbe megy, csodálkozik azon, hogy ilyen elhanyagoltság lehet egy világvárosban. A háztulajdonosok szépen, türelmesen élvezik a visszafejlődést, mely kevesebbe kerül, mintha mozognának, óletjeit adnának magokról. Az országút szomszédos utczáival egy egész külön város rósz, és pedig árva városrész. Fekvése olyan, hogy a rendezésre érdemes . . . Yan külön asztaltársasága is: Az első országúti magyar asztaltársaság. Tekintélyes, lelkes polgárok a tagjai, a kik mozogtak és mozognak is az országút érdekeiért. Ennek az asztaltársaságnak a feladata az, hogy mindent elkövessen a rendezés végett. Tagjai sorában vezető oszlopos polgáraink vannak, kik mindig előharczosai voltak a nemes ügyeknek, s a kik a közügyeket magánügyeik felé helyezik. Megvagyunk róla győződve, hogy az asztaltársaság a többi polgárokkal egyesülve, a fővárosi tanács és törvényhatóság jóakaratának hozzájárulásával, az országút fejlesztését továbbra is polgári kötelességének tartja, s munkálkodik e szép városrész felvirágoztatásáért. A lövölde környéke. (Kranz Alajos előterjesztései.) Ő felsége a király a budai lövészegyesületben az ezredéves kiállítás alatt tartandó lövész-ünnepélyen meg fog jelenni. A polgári lövészegyesület 200 éves fennállását üli az ezredéves kiállításkor. A nagy idő lefolyásának megünnepléséhez a lövészegyesület méltóan készülődik. A kép, az ünnep képe szép lesz, ámde nem fog hozzá illeni a keret. Szép ünnep, egy elhagyott, egy elhanyagolt vidéken. Minden esetre meg fog botránkozni ezen a király, mint a hogy megbotránkozott a Yörös-kereszt felavatásán a felett, hogy a kórház közeiében a vidék fejlődését elzáró temető van. Ha ő felsége várpalotájából Buda és vidékének gyönyörű panorámáját szemléli elszorulhat királyi szive azon, hogy milyen állapotban sinlődik Buda. A tanács kevés eszközzel, de sok jóakarattal gondolkodik Budáról, fájdalom azonban, hogy a legjobb tervek meghiúsulnak a számok szigorúsága és pesti polgártársaink egy része közönye miatt. A budapesti polgári lövész-egylet környéke nem maradhat akkorra ilyen dísztelen állapotban, mint ma van. Ennyit az udvariasság, a királynak tartozó hódolat megkövetel. Kranz Alajos a lövészegylet tagja és közügyeinknek buzgó szóvivője a polgári lövészegylet választmányához és a Il-ik kerület választmányához lelkes hangulatú előterjesztésben kéri a lövőház és környékének gyors rendezését. Tisztelt polgártársunk utal arra, hogy az 50 milliós kölcsönből 2 millió költséggel a fővárosra nézve oly jövedelmi forrás nyílnék meg, .melyről a budai érdekeket szánalmas mosolylyal elütök álmodni sem mernek. Kranz Alajos jogos keserűséggel említi fel jól megirt előterjesztésében, hogy a lövészegylet kebeléből 1893. márczius 12-én kiindult mozgalom (a budai érdekek emelésére alakult végrehajtó bizottság) szalmatüz volt s leginkább a Il-ik kerületre nézve maradt meddő. „Mindezekből kifolyólag (igy ir Kranz Alajos) teljes tisztelettel felkérem a tekintetes választmányt méltóztatnék a jelenleg kínálkozó alkalmat megragadni és erélyesen fellépni, hogy legalább most, nagy ünnepünk előestéjén valami történjék, a mivel egyesületünk helyiségének külső képe ő felsége szeretett királyunk előtt nem Potemkin lepellel borítva, hanem reális módon öszhangba hozassák a belső területen lefolyó ünnepélyekkel és diszszel.“ Meg vagyunk győződve, hogy a lövészegyesület tiszteletreméltó választmánya, a főváros tanácsa, a törvényhatóság és minden polgár részt vesz Kranz Alajos lelkesedésében és teljesülnek a teljesülhetők és hazafias indítványát el is fogják fogadni. Kranz Alajos a Il-ik kerületi választmányhoz is adott be sürgető előterjesztést, mit itt közlünk : Tekintetes Il-ik kerületi Választmány ! „Folyó évben a bpesti polgári lövész-egyesület 200 éves fennállása és milleneumi ünnepély fényének emelésére nagyobbszerü ünnepélyeket rendez, mely ünnepélyekre O Felsége szeretett királyunk személyes látogatása a lövész egylet felhívása szerint biztosítva van. A mennyiben azonkívül reménylhetőleg külföldi egyletek és vendégek is felkeresik lövöldénket, — meg vagyok győződve, — hogy ugy-e kerület választmánya, — mint az erre hivatott hatóságok és személyek, már eddig is mindenkép oda hatottak, hogy a lövölde kör- ny ke, mai szégyenletesen elhagyott állapotából ez időre kibontakozzék és oly keretben mutathassa be magát mint az ily régi, társadalmunk legmagasabb s legelőkelőbb tagjait kebelében foglaló egylethez méltó. így reménylhetőleg akkorára, a Nagy- Rókua-utcza a főváros tulajdonát képező községi szeretetház telkén keresztül, az azt elzáró rozzant épület lebontásával és a kocsiközlekedésre oly veszélyes 90°-nyi ut sarok mellőzésével egyenes irányban, a lövölde főkapujáig ki lesz építve és a kapu előtt nem egy vizárok hanem egy bizonyos távolságig a rendesen kiépített és befá- sitott ut fog az oda érkezők szeme előtt megnyílni. A lövölde előtt az udvari és egyébb méltóságok fogatai részére, reudesen kikövezett ut fog rendelkezésre állam, a hol a fogatok a felfordulás veszélye nélkül megfordulhassanak. A lövöldével határos szomszéd telkek tulajdonosai utasítást kapnak, hogy a milleneumi évben a trágya dombokat eltávolítsák, ruhát szárításra ne a kerítésre akaszszák, disznókat itt ne hizlaljanak és tömeglukásul használt engedély nélkül vá„Nyelvében él a Nemzet“. A magyar egyesület jelszava.
