Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-06-21 / 25. szám

Budapest, 1896 (4) BUDA és VIDÉKÉ. Junius 21. értő kitűnőségektől, melyek közül ma már sok teljesedett is és a legtöbb teljesedni fog. A „Buda és Vidéke“-t a magyar egyesü- sület köszönettel tüntette ki azért a munkáságá­ért, melyet a magyarodás érdekében folytat és azokért az eredményekért, melyeket itt elért.“*^ A „Buda és Vidéke“ magyar szellemben ir és arra is törekedik, hogy ne csak beszélje­nek, de jól beszéljenek és Írjanak magyarul. Négy mutatvány számot kül­dünk. Az ötödik elfogadása ntán jo­gosítva érezzük magnnkat az elő­fizetési dijak kérésére. A lapot elő­fizetőink ntán kívánatra és értesí­tés ntán bárhova küldjük. Az előfizetés árai : Egész évre .... 12 korona. Félévre ................6 „ Negyedévre . .. 8 „ Kishirdetési rovatunkat az ol­vasó közönség becses figyelmébe ajánljak. Kérjük hátralékos elfifisettiinket az előfize­tések beküldésére nehogy a költséges postai meg­bízást legyünk kénytelenek igénybe venni. Na­gyobb számban aharjnk lapunkat mint mutat­ványt megküldeni, szíveskedjenek tehát lapunk barátjai nekünk több ismerőseik nevét megkül­deni, kik előfizethetnek. Fürdőkben, nyaraló he­lyeken, kávéházakban, vendéglőkben, egyletekben fodrászoknál, üzletekben kérjék a Buda és Vi­dékének és a magyarosodásnak közlönyét. Előfiető- ink és hirdetőnk megbízásait elvállaljuk. Ügyek­nek ntánna járunk és sürgetünk. Válaszhoz 3 darab 5 ki*os bélyeg. Minden előfizetőnek egy czimtelen kis hirdetéshez joga van Alcsut. A ki szerét ejlieti, menjen Alcsutra; ezen a helyen sokat tanulhat. Bármely oldalról érkezik a rendezett, csi­nos külsejű helységbe, sok szinü s illatos faso­rok, jól müveit, üde zöld fák által környezett táblák kisérik odáig. A kedély itt önkénytele­nül megkönnyül s jóleső derű keriti hatalmába. Mindenütt rend, mindenütt csin és czél- szerüség. Nagy tanulmány a gazdaembernek. Az alcsuti parkba érkezünk és a midőn, elámulva annak szépségein, bebolyongjuk min­den zegezugát — egy helyen igénytelen külsejű s valami kertészeti munkát végző urat fogunk találni, ki talán kopott ruhánk s származásra való megjelenésünk daczára, előre köszönt ben­nünket. Ha vele vannak a neje, gyermekei, épp ily előzékenyen tanúsítják az idegen vendég iránti figyelmüket. Ez a foherczeg és családja, kitől tanulhat, a ki „urnák“ nevezi magát. Megtörtént volt — és csakugyan megtör­tént — a fenséges családdal, hogy éppen szembe jött velők az alcsuti parkban, úgy halljuk, ép­pen egy vidéki nagyságos ur és a neje. — Én vagyok X. Y. királyi tanácsos, ez pedig a nőm ő Nagysága! — ürvendek uram, hangzik a foherczeg szerény felelete, ez itt — a feleségem! íme, tanulhat tőle a felfuvalkodott gög is, •— egyszerű nemességet, hiedelmet. Nézd meg az üvegházat növénykincseivel, bámuld meg a kastély berendezését, a gazda- sági épületeket, ló- és marhaistállókat s min­den e helyen felhalmozott fényüzési, hasznos dolgokat^— s megtanulod ott a valódi fejedelmi bőség czélszerü rendjét. Aztán beszélj a föld népével, mely a le­ereszkedő s jótékony fejedelmi családot imádja s IV. Henrik jut eszedbe, a ki — úgy mond - „nem nyugszik, a mig nem lát minden föld- mives fazekában egy tyúkot“ s kinek egysze- íüen nagyszerű nemes jelleme, oly sokban em­lékeztet József foherczeg alakjára. Az alcsuti egyszerű tűzoltó-egyletnek nem csupán pártfogója, hanem buzgó parancsnoka es tanítója ő, s érintkezik tagjaival, segít a közeli vidék tüzeinek eloltásában. Úgy szeretik, hogy forgó tréfa szerint — fel is gyújtanák a házukat csakhogy a foherczeg ur oltsa el ! Beszélj a foherczeg cselédeivel, az ille­delmes, szerény csaknem kivétel nélkül mugyar származású háznéppel s egy patriarchális ház rajzat vésed emlékedbe, a minők századok előtt leteztek e hazában. De a mit nem látsz meg magad, arról beszél már az egész ország; legtöbbet arról, hogy azt, a kit csak az imént üdvözöltél tiszta szivvel-lélekkel, uralkodó dinasztiánk egyetlen csakis magyar tagja, katonai lángelme, nyelv­tudós és magyar ember, aki törhetlen hazaszeretet­tel csüng népünkön és hazánkon. S mind e feje­delmi erények legnagyobbikáról, a főherczegi család vallásosságáról tesz tanúságot a pompás kápolna ünnepély, melynek több év előtt volt színhelye az alcsuthi kastély. Azzal a mélységes mély fohászszal kel el­válnod Alcsuttól, hogy bár sok, igen sok feje­delem hasonlítana ez egy fejedelmi rokonhoz, bár kivétel nélkül ilyen volna valamennyi! Ez jutott eszünkbe, a midőn a kiállításon szemléltük József foherczeg gyönyörű pavil- 1 ónját. N. H. Különfélék. ■ — A király a kiállításon. A király a kiállításon megtekintette a jó hírű Ganzgyár kiállítását is, és a látot­tak felett elismerését nyilvánította a gyár vezérigazgatójának a köztisztelet­ben álló Mechwart Andrásnak. — Kitüntetés. A királyi kegy egy érdemekben gazdag tanférfiut tüntetett ki Hof- e c k e r Ferencz székes fővárosi nyug. igazgató- tanító személyében, a koronás arany-érdem keresztet nyújtván neki fáradhatatlan munkás­sága jutalmául. Hofecker Ferencz igazg. tanitói működése a budai oldalra esik. A Krisz­tinavárosi iskolának volt évtizedeken át lelkes, buzgó igazgatója. Vezetése alatt fejlett ki a 70-es években még szegényes, csupán három osztálylyal biró iskola a mai népes és ered­ményekben is gazdag színvonalra. — Látását gyengülni érezvén, pár évvel ezelőtt nyugal- maztatását kérte. A székes főváros közönsége teljes fizetéssel nyugalmazta is. Mielőtt elhagyta az annyira megszokott és megszeretett iskolát, megírta a Krisztinavárosi el. iskola történetét. — Kívánjuk, hogy sokáig örömmel élvezze a koronás fő által nyújtott és valóban kiérde­melt kitüntetést. — A gyerekek és a kiállítás. Az Egyetértés a kiállítást látogató gyermekekről czikezve, helyesli az eszmét ..bárkitől ered“. Az eszmét indítvány alakjában legelőször la­punkban vetette fel Eperjessy István ismert munkatársunk a zugligeti iskola kitűnő veze­tője. Ezt meg kell jegyeznünk a történet hű­ségének kedvéért. — Kiállítás az Akadémia könyv­tárában. Az ezredéves kiállítás alkalmából a M. Tud. Akadémia a könyvtári helyiségekben külön kiállítást is rendez, az Akadémia palotá­ját ez időben bizonyára nagy számmal meglá­togató vidékiek és külföldiek számára. Alkalmas tárlókban ugyanis közszemlére kiki lesz állítva a könyvtár birtokában levő a) Magyar nyelvemlé­kek közül: Besztercze szójegyzék; Veér András menedéklevele ; Érsekujvári-Codex; Guary-Codex, Virgina-Codex ; Vajtha Ferencz énekeskönyve; Gyöngyösi-Codex; Kuuu-Codex; Kriza-Codex; Thewrewk-Codex; Kinizsi Pálné imádságos- könyve; Lázár Zelma-Codex; Instrumentum Con- foederationis Incíyti Regni Hungáriáé Procerum in campo Szecheniensi stb. b) Latin codexek közül: Ludovicus Carbo, Dialógus a) Corviná­ból) ; Sermones S. Leonis Papae; Justiniani Institutiones Sec. XlV-ti; stb. c) Naplók és levelek: Gr. Széchenyi István naplói, Arany, Bacsányi, Berzsenyi, Csokonai, Kazinczy. Kis­faludy Károly és Sándor, Kölcsey, Széchenyi, Vörösmarty, Wesselényi levei közül, d) Régi magyar irodalomból: A vizsolyi biblia; Pesti Gábor négV evangélistája; A Vitéz Francisco (Unicum); Comoedia Balassa Menyhért árulta- tásáról; Heltai meséi stb, stb. e) Os nyomtat­ványokból : Thuróczy krónikája; Michaelis de Ungaria, Sermones 1488; Biga Salutis 1496; Petrarca 1496; Divina Commedia 1497. stb. f) Diszművekből; Antiquities of Mexico; Marci Chronica de gestis Hungarorum stb. stb. g) Erek­lyék : A Kisfaludy-Társaság birtokában levő ereklyék. A kiállítás megnyitása napját a napi­lapok utján fogjuk közhírré tenni. A m. tud. Akadémia főtitkári hivatala. A budai női kereskedelmi tan­folyam — mely a ILker. Batthyányi-utczai polgári leányiskolával áll kapcsolatban — záró­vizsgálatait, junius 15-én tartották meg B o- g y ó Samu keresk. akad. tanár, miniszteri biz­tos és Hunfalvy Géza miniszteri tttkár, mint keresk. miniszteri biztos elnöklete alatt. A mi­niszteri biztosok a legnagyobb megelégedésüket fejezték ki a tanfolyam növendékeinek szabatos feleletei, minden téren való tájékozottságuk gya­korlati jártasságuk felett. Különösen a könyv­vitel, számtan, áruisme, váltó és kereskedelem ismét jelezték magas fokon állónak. A sok szép munkálat, mely ki volt állítva, a taneszközök, írógépek, másológépek, az áruismei, — techno­lógiai gyűjtemények, lajstromozók stb. egyaránt figyelem tárgyai voltak és jelezték, hogy mek­kora körültekintéssel igyekszik as igazgató, Kozma Gyula a tanári kar a tanfolyam fela­datát megoldani. A vizsgálatot a különböző rendszerű gépekkel (R,emington és North-féle Írógépek) való gépirási, — levező — és vita gyorsirási produkcziók a késő estéli órákban fejezték be. A kereskedői körök intézetek és vál­lalatok figyelmébe ajánljuk az intézetet, a mely­nek igazgatója szívességből készséggel ajánl a tanfolyamot végzett növendékek közül igényeik­nek megfelelő szakképzett nőket. — Jubileum. A budapesti „Typogra- phia“-dalkör 1896. évi junius hó 28-án, a II. Medve-utczai „Fáczán“ összes helyiségeiben 25 éves fönnállási ünnepélyt rendez. Az ünnepély alkalmával a pozsonyi „Typographenbund“, a temesvári „Typographia“, továbbá az „Athe- naeum-dalárda“, „Ébredés“, Budapesti munkás­dalárda“, Budapesti polgári dalkör“, „Újpesti dalkör“ és az „Erzsébetfalvi polgári dalkör“ szívességből működnek közre. Az összkarokat Hakl N, Lajos egyleti karmester ur vezérli. A zenét a 38. Mollináry gyalogezred [zenekara szolgáltatja. A műsor kezdete délután 4 órakor a kertben. Ezte 9 órakor táncz a teremben. Belépti dij 1 forint, családjegy (1 ur 2 hölgy) 2 forint. Jegyek csak előre váltva kaphatók Hercsek J. (Államnyomda), Prihoda Bohuslav (Lyod), Frech Sándnr (Részvénynyomda) urak­nál és az egyleti helyiségben (Fáczán). Ked­vezőtlen idő esetén az ünepély este 7 órakor a teremben veszi kezdetét. A választmány. — Kirándulás. A magyar turista egylet budapesti osztálya f. hó 21-én éjjeli ki­rándulást rendez a Yérteshegységbe. Indulás szombaton este 9 óra 30 perczkor a m. á. v. keleti pályaudvarából. Gyaloglás 10 óra. Élel­mét ki ki viszi. Vasúti jegy 1 frt 25 kr. Kő­hányásról Bicskére kocsi költség személyenkiut hozzávetőleg 1 frt 25 kr. Vezető ifj. Ferenczy Károly. — Értesítés. A siklón történt baleset egy időre megakadályozta a közlekedést ennél­fogva a sikló nem közlekedik. Mikor újra meg- nyilik azt majd a közönségnek tudtára adják. — Halálozás. Csapkovics Péter ven­déglős élete 48-ik évében hosszas szenvedés után meghalt. Az Erzsébet-kórház halottas ká­polnájából temették el nagy részvét mellett. — Búcsú. Ma, vagyis junius hó 21-én tartják a Vida-napi búcsút Boros j enő n. Ezen a napon rendszerint sok fővárosi szokott kimenni abba a szép vidékü s tiszta faluba, a hol az idylli csendet a búcsú vidám zaja vált­ván fel, ur és paraszt egyaráut mulat. — A Budapest-esztergomi vasúttal az „Üröm“ nevű állomásig mehetünk s onnan rövid egy negyed órai séta után Borosjenőre érünk. — Királyi közjegyzőség Szent­endrén. Az igazságügy miniszter Szent- Endrét királyi közjegyzőséggel látja el. A pá­lyázatot nemsokára kiírják. — Krisztinavárosi színkör. A krisztinavárosi színkörben K ü r y Klára ven­dégszerepeit. Örömmel tapasztaltuk, hogy a népszínház primadonnája mellett a mi derék művésznőink és művészeink emelték a művé­szeti hatást. A színkörben Blaháné és leánya S o 1 d o s Sári fog közelebb fellépni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom