Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-06-07 / 23. szám
Budapest, 1896. (5) BUDA és VIDÉKÉ Junius 7. A mit a szeretet hozott létre ott uralkodott a szeretet. Az ezredéves lázból kimaradt a nők udvarlása, a magyar lovagiasságnak ez az ősi erénye itt megtörtént. Nem hivatalosan, nem rendeletre, de szívből, a szívnek a kereszténységbe beolvadt Árpád népéhez méltóan, hol a királyt királynak született jobbágyák szolgálják, s a szeretet törvényét végrehajtó a szeretet czéljait szolgáló nőket. Nem voltak itt miniszterek, nem voltak hivatalos közegek a csak is a Buda és Vidéke közönsége csak is a kezdeményező és lelkes hölgyek tisztelői és jó szivüek. Azt a mit a Buda és Vidéke számtalan szór hangoztatott a társaság együttérzése azt láttuk ma érvényesülni. Nem volt ez az ünnep hivatalos ünnep csak a szeretet képviselői ünnepe. Egyszerűen meltóságos volt, de olyan a mit bele lehet írni a történet lapjaiba. Képmagyarázat a költői verséhez : „Magyar hölgynek születni szép és nagy gondolat.“ A prózába stilyed korban alig lehetett gondolni olyan szép jelenetekre mint ennél a tisztán budai ünnepélynél fordultak elő. Nem fognak róla Írni sokat a lapok, hiszen nem tartozik ez a fenséges jelenet a mondva csinált közvélemény naplójába. De tessék emlékbe vésni azt a jelenetet mikor Szombathy Kálmán ez az ős erőtől, magyar jellemtől duzzadó ember a Buda és Vidéke igaz barátja meghordozta a zászlót és olvasóink legnagyobb rézzé a keresztény és magyar czélokra kocsijára rakta az adományt. Hol van a toll, mely letudná írni azt a jelenetet mikov a Mayer-árvaház növendékei derék igazgatójuk vezetése alatt felvonultak és gróf Hunyady Lászlóné előtt elénekelték a Hymnust. Hol van a toll mely számot tudna aki aról a képről, mikor az árvák gróf Wenk- heim Frigyesné előtt énekeltek és sátorában őrgróf Pallaviczini Edénét tisztelték meg énekükkel. Ez a három jelenet nem volt rendezve, ezt az árvák rendezték azoknak, kik az árváknak és szegényeknek igaz pártfogói. Nem kívánnak ők tetteikért ujsági nyugtázást, mert jó tetteik jutalmát saját nemes lelkiismeretők megnyugtatásában látják. A sajtó által elhanyagolt keresztény ünnepélyről beszámolva legyen szabad a Buda és Vidékének saját előfizetőinek és közönségének egyelőre ha nem teljesen is, de a beérkezett adatok szerint is köszönetét mondani. És pedig az étel és italnemüekben adakozóknak, kik a következők : Gajda István, Záborszky István. Tretina József, Fischer Antal, Grünwald Samu, Bittner és Follner, Pakányi Ferencz, Várady József, Hartman István, Mesterházy Mihály, Kabon József, Domonkos György, Keller Ignácz, Szenes Ede, Arnold, Róbert, Sére Károly, Barti Gyula, Brukbauer György, Jankovics József, Pernyei Farkas, Róth Lajos, Gamauf Károly, Röszler Károly, Löwenstein Antal, Hagenmacher Henrik, Francois, Popper Antal Stowasser János. Isten áldja meg őket. Erre az ünnepélyre még többször visszatérünk mert mindenki nevét beakarjuk mutatni, kik ezen a sikerült ünnepélyen közreműködtek, a mely ünnepély a b é k e ünnepélye is. Meg kell jegyeznünk, hogy az „E gyekért és“ kimerítő és hű tudósítást hozott az ünnepélyről. Borvásár. i Szomorú a kezdete a „Medárdi borvásár“- nak egy véletlen baleset, melyet a vizsgálat lesz hivatva kideríteni — ember áldozatot követelt e szegény, de minden tekintetbe kifogástalan becsületes s szorgalmas hajósoktól, kik a mostani vásárra is úgy mint máskor gazdáik borát hozták el piaczainkra hozzánk, hogy keservesen megtakarított keresményüket családjuk számára haza vigyék. Érkezett ugyanis négy boroshajó melyek közül, Zugfiel Nándor hajójánál f. hó 4-én úgy 6 óra tájban este vigan pattogott a tűz, főzték a vacsorához az elmaradhatatlan hal paprikást s hogy hogy nem mint tudósítóink Írjak, egy kiürített pálinkás hordó, vagy a tüzlángjától, vagy pedig a forróságtól felhevült gáz fejlődéstől felrobbant, s az ép e hordó közelében levő hajó kormányosát Tóth Józsefet úgy ar- czul vágta, hogy az orra leesett, s ennek következteben a mentőknek kellett ct a közeli Szt-János kórházba vinni, hol mint értesültünk agyrázkódás következtében ötödikére virradóra reggel 5 órakor meghalt, három neveletlen kis árvát hagyott maga után. E szerencsétlenség felett egyszerűen napirendre lehetne térnünk, de hisz ez már a második szerencsétlenség mióta Budáu van a borvásár. Kutatnunk keB azokat, hogy mi okozhat ilyen s ehez hasonló szerencsétlenséget, mikor ugyau csak egy másik hajó kormányosnak meg a lábát törte össze egy hordó ki szintén másodnapra meghalt. Yádoskodni nem szokásunk, de mi abban leljük a gyakori szerencsétlenség okát, hogy a pénzügyőri tisztviselők kímélet nélkül kényszerítik a boros gazdákat arra hogy a hajókon érkezett árukat ki kell a hajókból rakni. Ez a szokás eddig nem volt! de nem is érte a hajósokat és eladókat annyi szerencsétlenség és kár mint most. Hajón érkezik a boruk még is szárazon kell árulniok, pedig a hűvös hajón sokkal értékesebb lehetne áru mint kint, vajon melyik bortermelő engedné meg valamelyik vevőjének, hogy borát ne a piuczéjébe hanem kint a meleg napon szárított hordókba kóstolja) úgy hiszem egyik sem, s az ilyen vevőt őrültnek mondanák, a borvásáron a borokat a helyett, hogy a hűvös hajón kóstolgatnák a vevők a forró napon kénytelenek ezt tenni, ezért fogy a bor vásár is. Erről külömben már eleget elmondottuk, nézetünket de még illetékes helyre nem jutott el. Talán ez az ismételt szerencsétlenség felrázza az illetőket, s majd talán kezdenek róla gondoskodni, hogy minden évben egy-egy ember élete még is nagy áldozat egy másik ember szeszélyének, vagy szüntessék meg a borvásárt, vagy engedjék úgy tartani mint máskor szokott lenni a hajóban, s csak az üres hordók legyenek kint, ekkor nem fordul majd elő sze- renésétlenség, ha a hajósok nem kint hanem a hajón tanyáznak, a hajón csak a hajós ember, a puszta földön tehetetlen báb, hol oly köny- nyen el pusztul mint a kiszáradt tóban vissza maradt hal, mint azt a jelen eset is mutatja. Érkezett külömben 1246 hektl. bor és 199 hektl. pálinka, különféle borok árai 14— 34 írtig, pálinka árak pedig 36—55 frtig, eddig nem tudunk semmit sem, de ha igy marad jó vásár lehet belőle, bort vevők tömegesen látogatják. Különfélék. — Állat és növényhonositó társaság. Az állat és növényhonositó társaság május hó 31-én tartotta XXX-ik közgyűlését. A közgyűlést Gelléri Szabó János a minden szépért és nemesért lelkesedő emberbarát nyitotta meg szép és tartalmas beszéddel, mit a jelenlevők zajosan megéljeneztek. Majláth Béla titkár olvasta fel ezután kimerítő évi jelentését és a zárszámadást. Az állatkert eredményeiben sokat köszönhet az igazgatónak, Serák Károly- nak, ki az ügyeket vezeti. A választásokat ejtették meg ezután. Elnök lett: Gelléri Szabó János; alelnökök: dr. babarczi Schwartzer Ottó és dr. Balogh Sándor. A választmányba és a pótválasztmányba több budai vezérférfiu jutott be, kiknek kipróbált ügybuzgalmának az állat és növényhonositó társaság nagy hasznát veheti. A pótválasztásokat folyó hó 7-én végzik el. — Fényes esküvő. A belvárosi plébánia templomban junius 1-én délelőtt esküdött örök hűséget ifj. H o 11 z s p a c h Nándor téglagyári gondnok, III. kér. vál. tag stb. M o 11 i e n Ilona kisasszonynak. A templom összes csillárai meg voltak gyújtva. Az esketési szertartást Ka- novics Béla apát végezte fényes segédlettel, ki az ifjú párhoz igen szép beszédet intézett. Az orgonán Belovics kitűnő zenetanár játszott és növendékei karban énekeltek. Násznagyok voltak: Weisenbacher Endre és Egyházy József. Lyoszolyó leányok : Holts pach Paula, Holtzspach Lujza, Weisenbacher Irén és Mora- vecz Irma k. a. voltak. A notabilitások közül ott láttuk: budavári Ország Sándor dr. nyug. minist, tanácsost, Maschauer Frigyes alezredest Czájlik Alajos rendőrkapitányt, Dr. Bencze Benő elöljárót, Hahoti Sándor felső leányiskola igazgatót stb. Esküvő után a nemzeti szállóban gazdag ebéd volt, melyen felköszöntőt mondott budavári Országh Sándor az ifjú párra, Bálint Béla dr. a szülőkre, Kanovics apát a násznagyokra stb. Ebéd végeztével az ifjú pár nász- utra Bécsbe utazott. Őszinte szívből kívánjuk, legyenek boldogok. ■ — Olaszok Visegrádon. Lapunk egy más helyén arról emlékezünk hogy a kiállítás programmjába a visegrádi kirándulások nincsenek beleillesztve. Örömmel látjuk, hogy a derék Buda és vidékéért sokat tevő magyar turista-egylet Yisegrádra viszi az olasz alpesi klubb tagjait. Megtekintik a fellegvárat és a Mátyás-forrásnál lakomáznak. — A „Buda és Vidéke“ ünnepi számába hosszabb és rövidebb czikkeket, eszméket írtak: Gróf Hunyady Lászlóné, Örgróf Pallavieini Edéné, Darányi Ignácz, Beniczkyné Bajza Lenke, Bende Imre nyitrai püspök, Fori- nyák Gyula, Ugrón Gábor, Szemere Miklós, Dalmady Győző, Fáik Miksa, Forinyák Gyuláné, Kaas Ivor, Dr. Qrszágh Sándor, Ivánka Imre, Vadnay Károly, B. Vay Henrikné, Molnár István, Bogisich Mihály, Belányi Imre, Hets Ödön, Erdélyi Gyula, Yézinger Károly, Cyprián, Mar- gittay Dezső, Bárczay (Lear, Lauka Gusztáv, özvegy Személy Kálmánná, kápolnai Pauer Kálmán, Rostaházy Kálmán, Dr. Barthos Andor, Prém József, Büttel János, Dr. Nemes Antal, Koroda Pál, Fischerné, Krisanovszky Polda, Kacziány Géza, Hegyi József, Dr. Ke- ömley. Kéri, Tabody József, Haeffler István, Apt Ferencz, .Yerhovay Lajos, Berecz Károly, Ujváry Aladár, Henszler László, Pokorny Emanuel, Varga József, Dr. Bakó Sándor, Dr. Walther Gyula, Bolygó, Lányi Ernőné, Rákos István, Szidanics Feri. Sok érdekes kézirat jött későn, többek között König Gusztáv kiváló munkatársunk ez a szép mondása is: Az üreszsebü ember az szegény; az üresjejü: szegényebb; de legszegényebb az, akinek üres a — szive. König Gusztáv. — Heti műsor a buda-krisztina- városi nyári színházban. Hétfő: „A peleskei nótárius“; (Díszelőadás.) Kedd: „A lo- wodi árva“ ; Szerda: „Csak párosán“ ; Csütörtök: „Egy könnyelmű leány“; Péntek: „ Suhan ez “ ; (Küry Klára kisasszony első vendégjátéka.) Szombat : „Lili“ ; (Küry Klára kisasszony második vendégjátéka.) Vasárnap: „Nebántst- virág“ ; (Küry Klára kisasszony harmadik vendégjátéka.) — A Buda és Vidéke naptára. Többen kérdezősködtek a Buda és Vidéke naptáráról. A kérde- zösködőknek legjobban a naptár maga felel meg. Közhasznú részében lesz a budai és budavidéki hatóságok, intézetek, iskolák, kórházak, telepek, gyárak, közlekedés, mulató helyek, temetők, fürdők stb. leírása. A részletes tartalmat később közöljük az ár megjelölésével együtt. — Nemzetközi gazdakongresz- szns. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 1896. évi szeptember hó 17—20. napjain Budapesten kongresszust rendez, melynek czime