Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-06-07 / 23. szám

Budapest, 1896. (5) BUDA és VIDÉKÉ Junius 7. A mit a szeretet hozott létre ott uralko­dott a szeretet. Az ezredéves lázból kimaradt a nők udvarlása, a magyar lovagiasságnak ez az ősi erénye itt megtörtént. Nem hivatalosan, nem rendeletre, de szívből, a szívnek a keresz­ténységbe beolvadt Árpád népéhez méltóan, hol a királyt királynak született jobbágyák szol­gálják, s a szeretet törvényét végrehajtó a sze­retet czéljait szolgáló nőket. Nem voltak itt miniszterek, nem voltak hivatalos közegek a csak is a Buda és Vidéke közönsége csak is a kezdeményező és lelkes höl­gyek tisztelői és jó szivüek. Azt a mit a Buda és Vidéke számtalan szór hangoztatott a társaság együttérzése azt láttuk ma érvényesülni. Nem volt ez az ünnep hivatalos ünnep csak a szeretet képviselői ün­nepe. Egyszerűen meltóságos volt, de olyan a mit bele lehet írni a történet lapjaiba. Kép­magyarázat a költői verséhez : „Magyar hölgynek születni szép és nagy gondolat.“ A prózába stilyed korban alig lehetett gondolni olyan szép jelenetekre mint ennél a tisztán budai ünnepélynél fordultak elő. Nem fognak róla Írni sokat a lapok, hi­szen nem tartozik ez a fenséges jelenet a mondva csinált közvélemény naplójába. De tessék emlékbe vésni azt a jelenetet mikor Szombathy Kálmán ez az ős erőtől, ma­gyar jellemtől duzzadó ember a Buda és Vi­déke igaz barátja meghordozta a zászlót és olvasóink legnagyobb rézzé a keresztény és magyar czélokra kocsijára rakta az adományt. Hol van a toll, mely letudná írni azt a jelenetet mikov a Mayer-árvaház növendékei derék igazgatójuk vezetése alatt felvonultak és gróf Hunyady Lászlóné előtt elénekelték a Hymnust. Hol van a toll mely számot tudna aki aról a képről, mikor az árvák gróf Wenk- heim Frigyesné előtt énekeltek és sátorában őrgróf Pallaviczini Edénét tisztelték meg éne­kükkel. Ez a három jelenet nem volt rendezve, ezt az árvák rendezték azoknak, kik az árvák­nak és szegényeknek igaz pártfogói. Nem kí­vánnak ők tetteikért ujsági nyugtázást, mert jó tetteik jutalmát saját nemes lelkiismeretők megnyugtatásában látják. A sajtó által elhanyagolt keresztény ünne­pélyről beszámolva legyen szabad a Buda és Vidékének saját előfizetőinek és közönsé­gének egyelőre ha nem teljesen is, de a be­érkezett adatok szerint is köszönetét mondani. És pedig az étel és italnemüekben adakozók­nak, kik a következők : Gajda István, Záborszky István. Tretina József, Fischer Antal, Grünwald Samu, Bittner és Follner, Pakányi Ferencz, Várady József, Hartman István, Mesterházy Mihály, Kabon József, Domonkos György, Keller Ignácz, Sze­nes Ede, Arnold, Róbert, Sére Károly, Barti Gyula, Brukbauer György, Jankovics József, Pernyei Farkas, Róth Lajos, Gamauf Károly, Röszler Károly, Löwenstein Antal, Hagenmacher Henrik, Francois, Popper Antal Stowasser János. Isten áldja meg őket. Erre az ünnepélyre még többször vissza­térünk mert mindenki nevét beakarjuk mutatni, kik ezen a sikerült ünnepélyen közreműködtek, a mely ünnepély a b é k e ünnepélye is. Meg kell jegyeznünk, hogy az „E gye­kért és“ kimerítő és hű tudósítást hozott az ünnepélyről. Borvásár. i Szomorú a kezdete a „Medárdi borvásár“- nak egy véletlen baleset, melyet a vizsgálat lesz hivatva kideríteni — ember áldozatot kö­vetelt e szegény, de minden tekintetbe kifogás­talan becsületes s szorgalmas hajósoktól, kik a mostani vásárra is úgy mint máskor gazdáik borát hozták el piaczainkra hozzánk, hogy ke­servesen megtakarított keresményüket család­juk számára haza vigyék. Érkezett ugyanis négy boroshajó melyek közül, Zugfiel Nándor hajójánál f. hó 4-én úgy 6 óra tájban este vigan pattogott a tűz, főzték a vacsorához az elmaradhatatlan hal paprikást s hogy hogy nem mint tudósítóink Írjak, egy kiürített pálinkás hordó, vagy a tüzlángjától, vagy pedig a forróságtól felhevült gáz fejlő­déstől felrobbant, s az ép e hordó közelében levő hajó kormányosát Tóth Józsefet úgy ar- czul vágta, hogy az orra leesett, s ennek kö­vetkezteben a mentőknek kellett ct a közeli Szt-János kórházba vinni, hol mint értesül­tünk agyrázkódás következtében ötödikére vir­radóra reggel 5 órakor meghalt, három neve­letlen kis árvát hagyott maga után. E szerencsétlenség felett egyszerűen napi­rendre lehetne térnünk, de hisz ez már a második szerencsétlenség mióta Budáu van a borvásár. Kutatnunk keB azokat, hogy mi okozhat ilyen s ehez hasonló szerencsétlenséget, mikor ugyau csak egy másik hajó kormányos­nak meg a lábát törte össze egy hordó ki szintén másodnapra meghalt. Yádoskodni nem szokásunk, de mi abban leljük a gyakori szerencsétlenség okát, hogy a pénzügyőri tisztviselők kímélet nélkül kénysze­rítik a boros gazdákat arra hogy a hajókon érkezett árukat ki kell a hajókból rakni. Ez a szokás eddig nem volt! de nem is érte a hajó­sokat és eladókat annyi szerencsétlenség és kár mint most. Hajón érkezik a boruk még is szárazon kell árulniok, pedig a hűvös hajón sokkal érté­kesebb lehetne áru mint kint, vajon melyik bortermelő engedné meg valamelyik vevőjének, hogy borát ne a piuczéjébe hanem kint a me­leg napon szárított hordókba kóstolja) úgy hiszem egyik sem, s az ilyen vevőt őrültnek mondanák, a borvásáron a borokat a helyett, hogy a hűvös hajón kóstolgatnák a vevők a forró napon kénytelenek ezt tenni, ezért fogy a bor vásár is. Erről külömben már eleget elmondottuk, nézetünket de még illetékes helyre nem jutott el. Talán ez az ismételt szerencsétlenség fel­rázza az illetőket, s majd talán kezdenek róla gondoskodni, hogy minden évben egy-egy em­ber élete még is nagy áldozat egy másik em­ber szeszélyének, vagy szüntessék meg a bor­vásárt, vagy engedjék úgy tartani mint máskor szokott lenni a hajóban, s csak az üres hordók legyenek kint, ekkor nem fordul majd elő sze- renésétlenség, ha a hajósok nem kint hanem a hajón tanyáznak, a hajón csak a hajós ember, a puszta földön tehetetlen báb, hol oly köny- nyen el pusztul mint a kiszáradt tóban vissza maradt hal, mint azt a jelen eset is mutatja. Érkezett külömben 1246 hektl. bor és 199 hektl. pálinka, különféle borok árai 14— 34 írtig, pálinka árak pedig 36—55 frtig, eddig nem tudunk semmit sem, de ha igy marad jó vásár lehet belőle, bort vevők tömegesen láto­gatják. Különfélék. — Állat és növényhonositó tár­saság. Az állat és növényhonositó társaság május hó 31-én tartotta XXX-ik közgyűlését. A közgyűlést Gelléri Szabó János a minden szépért és nemesért lelkesedő emberbarát nyi­totta meg szép és tartalmas beszéddel, mit a jelenlevők zajosan megéljeneztek. Majláth Béla titkár olvasta fel ezután kimerítő évi jelentését és a zárszámadást. Az állatkert eredményeiben sokat köszönhet az igazgatónak, Serák Károly- nak, ki az ügyeket vezeti. A választásokat ej­tették meg ezután. Elnök lett: Gelléri Szabó János; alelnökök: dr. babarczi Schwartzer Ottó és dr. Balogh Sándor. A választmányba és a pótválasztmányba több budai vezérférfiu jutott be, kiknek kipróbált ügybuzgalmának az állat és növényhonositó társaság nagy hasznát veheti. A pótválasztásokat folyó hó 7-én végzik el. — Fényes esküvő. A belvárosi plé­bánia templomban junius 1-én délelőtt esküdött örök hűséget ifj. H o 11 z s p a c h Nándor tégla­gyári gondnok, III. kér. vál. tag stb. M o 11 i e n Ilona kisasszonynak. A templom összes csillárai meg voltak gyújtva. Az esketési szertartást Ka- novics Béla apát végezte fényes segédlettel, ki az ifjú párhoz igen szép beszédet intézett. Az orgonán Belovics kitűnő zenetanár játszott és növendékei karban énekeltek. Násznagyok voltak: Weisenbacher Endre és Egyházy Jó­zsef. Lyoszolyó leányok : Holts pach Paula, Holtzspach Lujza, Weisenbacher Irén és Mora- vecz Irma k. a. voltak. A notabilitások közül ott láttuk: budavári Ország Sándor dr. nyug. minist, tanácsost, Maschauer Frigyes alezredest Czájlik Alajos rendőrkapitányt, Dr. Bencze Benő elöljárót, Hahoti Sándor felső leányiskola igaz­gatót stb. Esküvő után a nemzeti szállóban gazdag ebéd volt, melyen felköszöntőt mondott budavári Országh Sándor az ifjú párra, Bálint Béla dr. a szülőkre, Kanovics apát a nászna­gyokra stb. Ebéd végeztével az ifjú pár nász- utra Bécsbe utazott. Őszinte szívből kívánjuk, legyenek boldogok. ■ — Olaszok Visegrádon. Lapunk egy más helyén arról emlékezünk hogy a ki­állítás programmjába a visegrádi kirándu­lások nincsenek beleillesztve. Örömmel látjuk, hogy a derék Buda és vidékéért sokat tevő magyar turista-egylet Yisegrádra viszi az olasz alpesi klubb tagjait. Megtekintik a fellegvárat és a Mátyás-forrásnál lakomáznak. — A „Buda és Vidéke“ ünnepi számába hosszabb és rövidebb czikkeket, esz­méket írtak: Gróf Hunyady Lászlóné, Örgróf Pallavieini Edéné, Darányi Ignácz, Beniczkyné Bajza Lenke, Bende Imre nyitrai püspök, Fori- nyák Gyula, Ugrón Gábor, Szemere Miklós, Dalmady Győző, Fáik Miksa, Forinyák Gyuláné, Kaas Ivor, Dr. Qrszágh Sándor, Ivánka Imre, Vadnay Károly, B. Vay Henrikné, Molnár Ist­ván, Bogisich Mihály, Belányi Imre, Hets Ödön, Erdélyi Gyula, Yézinger Károly, Cyprián, Mar- gittay Dezső, Bárczay (Lear, Lauka Gusztáv, özvegy Személy Kálmánná, kápolnai Pauer Kálmán, Rostaházy Kálmán, Dr. Barthos An­dor, Prém József, Büttel János, Dr. Nemes Antal, Koroda Pál, Fischerné, Krisanovszky Polda, Kacziány Géza, Hegyi József, Dr. Ke- ömley. Kéri, Tabody József, Haeffler István, Apt Ferencz, .Yerhovay Lajos, Berecz Károly, Ujváry Aladár, Henszler László, Pokorny Ema­nuel, Varga József, Dr. Bakó Sándor, Dr. Wal­ther Gyula, Bolygó, Lányi Ernőné, Rákos Ist­ván, Szidanics Feri. Sok érdekes kézirat jött későn, többek között König Gusztáv kiváló munkatársunk ez a szép mondása is: Az üreszsebü ember az szegény; az üresjejü: szegényebb; de legszegényebb az, akinek üres a — szive. König Gusztáv. — Heti műsor a buda-krisztina- városi nyári színházban. Hétfő: „A peleskei nótárius“; (Díszelőadás.) Kedd: „A lo- wodi árva“ ; Szerda: „Csak párosán“ ; Csütörtök: „Egy könnyelmű leány“; Péntek: „ Suhan ez “ ; (Küry Klára kisasszony első vendégjátéka.) Szom­bat : „Lili“ ; (Küry Klára kisasszony második vendégjátéka.) Vasárnap: „Nebántst- virág“ ; (Küry Klára kisasszony harmadik vendégjátéka.) — A Buda és Vidéke naptára. Többen kér­dezősködtek a Buda és Vidéke naptáráról. A kérde- zösködőknek legjobban a naptár maga felel meg. Köz­hasznú részében lesz a budai és budavidéki ható­ságok, intézetek, iskolák, kórházak, telepek, gyárak, közlekedés, mulató helyek, temetők, fürdők stb. le­írása. A részletes tartalmat később közöljük az ár megjelölésével együtt. — Nemzetközi gazdakongresz- szns. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 1896. évi szeptember hó 17—20. napjain Bu­dapesten kongresszust rendez, melynek czime

Next

/
Oldalképek
Tartalom